Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám, kedd

A SZOVJETUNIÓ HtPEAZDASAEA 1876-1380. tUl fElLISZTESENEK FŰ IRANYAI (Folytatás a 13. oldalról) javulása és az exporttervek konkurren- cia-képességének fokozódása alapján, továbbá olyan áru behozatalával, amely a lehető leghatékonyabban elősegítheti a Szovjetunió népgazdaságának fejlő­dését, javítani kell a külkereskedelmi forgalom szerkezetét. Bővíteni kell ;i kölcsönösen előnyös gazdasági ós tudo­mányos-műszaki együttműködés új for­máinak bevezetését, egyebek között közös terveket kell megvalósítani. A kölcsönös előnyök és kölcsönös elvtársi segítség alapján sokoldalúan bővíteni és elmélyíteni kell a szocia­lista országokkal folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést. Biztosítani kell a szocialista gazdasági integráció komplex programjában és a KGST-tagországok 1976—1980. évi sok­oldalú integráció intézkedései egybe hangolt tervében megjelölt Intézkedé­sek végrehajtását. A Szovjetunió és az érdekelt KGST- tagországok erőfeszítését továbbra is egybe kell kapcsolni a fő nyersanyag-, fűtőanyag- és anyagfajták fejtése, gép­ipari termékek és fogyasztási áruk gyártása, a közlekedés fejlesztése bőví­tésével kapcsolatban felmerülő felada­tok közös komplex megoldásában, a kö­zösen összeállított hosszú távú célprog­ramok alapján. Következetesen fejlesz­teni kell a közös tervezési tevékeny­ség új irányait, tökéletesíteni kell a tervek egybehangolását és a KGST-tag- országokkal folytatott gyakorlati együttműködésben érvényesíteni kell a termelési-gazdasági kapcsolatok haté­kony szervezési formáit, aktívan ki kell használni a nemzetközi szakosí­tás és termelési kooperáció lehetősé­geit. Biztosítani kell a Szovjetunió és további KGST-tagországok szorosabb kooperálását és erőfeszítésének egye­sítését a tudományos-műszaki haladás feladatainak megoldása során. Hosszú távú szilárd és kölcsönösen előnyös alapon bővíteni és szilárdítani kell a Szovjetunió gazdasági és tudo­mányos-műszaki kapcsolatait a fejlődő országokkal s így elő kell segíteni nemzeti gazdaságuk fejlődését és gaz­dasági függetlenségük, valamint műsza­ki tudományos potenciáljuk erősítését. A különböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élése el­veinek alapján, a nemzetközi feszültség enyhülésére való tokintettel, meg kell határozni a kereskedelem és a kölcsö­nösen előnyös gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés hosszú tá­vú alapon való továbbfejlesztését az iparilag fejlett tőkésállamokkal. Meg kell tenni a szükséges intézkedé­seket az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmányának érvényesítésére annak érdekében, hogy a gazdaság, a tudomány, a technika, d környezetvédelem terén és további te­rületeken bővüljön és elmélyüljön a nemzetközi együttműködés. Lépéseket kell tenni a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatai irányítása és szervezése tervezésének további töké­letesítésére. Növelni kell az ágazati minisztériumok és központi főhatósá­gok szerepét és felelősségét a külgaz­dasági kapcsolatok fejlesztésében, a termelés növelésében az exportgyárt­mányok jegyzékének bővítésében, im­port berendezés alapján létesülő ipar- vállalatok és további létesítmények ide­jében való felépítésének és üzemelése megkezdésének biztosításával. Javítani keli a fejlesztés gazdasági ösztönzőit és fokozni kell a külgazdasági kap­csolatok hatékonyságát. « » * A Szovjetunió valamennyi nemzeté­nek és nemzetiségének testvéri és meg­bonthatatlan egységében biztos úton halad a kommunizmus felé és rendület­lenül követi a kommunista párt által kidolgozott irányvonalat. Az elért sike­rek a szovjet emberek alkotó energiá­jának hatalmas forrásául szolgálnak és szocialista hazánk további felvirágozta­tására való erőfeszítésre lelkesítik őket. Az új ötéves időszakra, amelybe a szovjet társadalom lép, a gazdasági és kulturális építés még nagyobb volume­ne jellemző, A fő figyelmet elsősorban a társadalmi termelés sokoldalú inten* zifikálásának biztosítására és hatásfo­kának további növelésére kell fordíta­ni. Fontos, hogy hazánk hatalmas gaz­dasági és tudományos-műszaki ponten- ciálját és természeti forrásait maximá­lisan felhasználjuk a 10. ötéves terv feladatainak eredményes teljesítésére. Ilyen feltételek mellett döntő jelen­tőségű a tudományos-műszaki haladás sokoldalú meggyorsulása, a munkater­melékenység fokozódása, az adott lehe­tőségek és tartalékok jobb felhaszná­lása, a népgazdaság tökéletesebb Irá­nyítása. Az új nagyszabású feladatok megva­lósítása nagy alkotó erőfeszítést és lel­kes építőmunkát követel a munkások­tól, a kolhozparasztoktól, az értelmisé­giektől és az egész szovjet néptől. Még nagyvonalúbban ki kell bonta­koztam' a munka magas mutatóiért, a népgazdasági tervek teljesítéséért in­dult országos népi szocialista versenyt, mindent meg kell tenni annak érdeké­ben, hogy a 10. ötéves terv a hatékony­ság ötéves terve, a minőség ötéves ter­ve legyen a gazdaság további növeke­dése és a nép életszínvonalának emel­kedése érdekében. A hatékonyság és a minőség ötéves terve azt jelenti, hogy minden szovjet embernek, minden munkaközösségnek kitartóan törekednie kell maximális eredmények lehető legkisebb ráfordí­tással történő elérésére, a gépek és berendezések, anyagi és pénzforrások lehető legteljesebb és legésszerűbb fel- használására, munkaidő, nyersanyag, fűtőanyag és energia megtakarítására. A hatékonyság és a minőség ötéves terve azt jelenti, hogy minden szovjet embernek, minden munkaközösségnek igazi gazdaként törődnie kell vállala­tuk, építkezésük, szovhozuk, kolhozuk tevékenysége minőségi mutatóinak megjavításával, hogy rendszeresen tö­rekedniük kell a munka megjavítására gazdaságuk valamennyi láncszemében, minden munkahelyen.» A 10. ötéves terv feladatainak ered­ményes teljesítése megköveteli a gaz­dasági és kulturális építés összes sza­kaszai pártirányításának további javu­lását. A szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak központi bizott­ságai, a határterületi, területi, városi és városkerületi pártbizottságok, az összes pártalapszervezetek rendszeresen töké­letesítsék szervező és politikai munká­jukat, álljanak a tömegek munkaakti­vitásának élén, mozgósításák a dolgo­zókat harcba az ötéves tervfeladatok eredményes teljesítéséért minden ter­melő kollektívában, és kitartóan ne­veljék a szovjet embereket a munká­hoz való kommunista viszony szelle­mében. A gazdasági tevékenység vala­mennyi területén a valóban pártos munkastílus meghonosodására kell tö­rekedni, növelni kell a dolgozók fele­lősségét a tervfeladatok teljesítéséért, erősíteni kell a fegyelmet és javítani a végrehajtás ellenőrzését. Az ötéves terv teljesítésének meg­szervezésében nagy szerepet játszanak a dolgozók képviselőinek tanácsai. Küldetésük, hogy még hatékonyabban befolyásolják a gazdaság és a kultúra fejlődését, ernyedetlen figyelmet fordít­sanak, a fogyasztási cikkek termelésé­nek növelésére, a város és falufejlesz­tésre, a népművelés, az egészségvéde­lem, a kereskedelem, a közétkeztetés és a szolgáltatások javítására. A szakszervezetek feladata, hogy fejlesszék a dolgozók termelési és tár­sadalmi aktivitását, tökéletesítsék a termelés irányításában való részvételük formáit és módjait. A szakszervezetek bontakoztassák ki a szocialista munka­versenyt és a munkához való kommu­nista viszonyért indult mozgalmat, tá­mogassák és fejlesszék a legjobb ta­pasztalatokat, segítsék elő a munka termelékenységének állandó fokozódá­sát minden téren, erre irányítsák a feltalálók és újítók, a tudományos­műszaki társaságok tevékenységét, megfelelően használják ki az erkölcsi és anyagi ösztönzőket, rendszeresen törődjenek a munkások és alkalmazot­tak munka- és életfeltételeinek javí­tásával, pihenésükkel, és szigorúan el­lenőrizzék a munkatörvénykönyv meg­tartását. A 10. ötéves terv teljesítésében való aktív tevékeny részvétel a lenini Kom­szomol, egész ifjúságunk fontos fel­adata. A szovjet ország minden fiatal­jának becsületbeli kötelessége, hogy a kommunista társadalom építőinek első soraiban álljon. A Komszomol álljon a termelési feladatok teljesítéséért és túl­teljesítéséért, a modern tudomány és technika ismereteinek, új ismereteknek szerzéséért indult ifjúsági mozgalom élén, kitartóan nevelje az ifjúságot a szocialista haza iránti teljes odaadás szellemében. A 10. ötéves terv teljesítése jelen­tősen megerősíti hazánk gazdasági po­tenciálját és biztosítja a nép életszín­vonalának újabb emelkedését. A 10. öt­éves terv éveiben még teljesebben ki­bontakoznak a fejlett szocializmus elő­nyei és alkotóerői. A társadalom, a közösségek és minden egyes ember ér­dekei még szervesebben eggyé forr­nak. A hazánk társadalmi és gazdasági fejlődésében elért sikereknek nagy a nemzetközi jelentőségük. Az új ötéves terv teljesítése a Szovjetunió nemzet­közi pozícióinak még nagyobb fokú megszilárdulását eredményezi, hozzájá­rul a szocialista világrendszer további erősödéséhez, a békéért és a társadal­mi haladásért küzdő valamennyi erő összeforrásához. Az SZKP XXV. kongresszusának meg­győződése, hogy a szovjet nép áldoza­tos munkájával biztosítja a 10. ötéves terv nagyszabású feladatainak megva­lósulását és továbi kiváló sikereket ér el hazánk hatalmának szilárdításában. Ez további tanúbizonysága lesz annak, hogy a szovjet emberek rendületlenül hívek a kommunizmus fennkölt eszméi­hez. Bratislavában ma kezdte meg munkáját a határőrség és az államhatalom védelmébe részi vevő más fegyveres erők or­szágos pártkonferenciája. Ha­zánk különböző részéből jöttek el a küldöttek, hogy felmér­jék, milyen munkát végeztek a két és fél év előtt megtartott konferencia óta, hogyan sike­rült teljesíteni pártunk XIV. kongresszusa határozatából reá­juk háruló feladatokat. Az említett egységek párt­munkáját pozitívan lehet érté­kelni, elmondható róluk, hogy az elmúlt öt év alatt nagy lé­pést tettek meg a pártfegye­lem megszilárdítása és a párt vezető szerepének érvényesíté­se terén. Ez a megállapítás vo­natkozik a szolgálat ellátásá­ra is. Nem egy határsértőt tar­tóztattak fel. Éjjel-nappal ébe­ren ügyelnek államhatárunk sérthetetlenségére. Eredményes munkájukról tanúskodik az a tény Is, hogy az említett or­szágos konferemcia óta 105-en kaptak állami és 407-en re­szortkitüntetést. A szóban for­gó idő alatt több mint 4000 fiatalt vettek fel tagjelöltként a pártba, amelynek tagjai 68 százalékban munkásfiatalok. A felszabadulás 30. évfordu­lója alkalmából megrendezett vetélkedőben tavaly több mint 12 000 fiatal vett részt. Az 1975-ös ifjúsági alkotóverseny­be közel 500-an kapcsolódtak be. A példáshatárőr-jelvényt 3929-en szerezték meg. Térítés- mentesen 3500-an ajándékoztak vért. A lakosság honvédelmi nevelésébe 1402 katona kapcso­lódott be. Kivették részüket a Nemzeti Front választási prog­ramjának teljesítéséből is. A múlt évben társadalmi munká­ban 300 659 órát dolgoztak le. Összegyűjtöttek 528,9 tonna ócskavasat, 33,3 tonna önt­vényt és 51,8 tonna papírhul­ladékot. Megtakarítottak 1 322 400 korona értékű ben­zint és 1 705 620 korona értékű naftát. A felsorolás ezzel még nem ér véget. Hiszen az 1975-ös év­be 8690 határőr szerezte meg a szakminősítési és 2221 pedig az erőnléti sportjelvényt. A mű­kedvelő csoportok több mint 500 alkalommal léptek a közönség elé. Az ifjú határőrök részére pionírtábort létesítettek, ahol turnuszonként 300 gyerek üdül­het. A párt XV. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny keretében 960 kollektíva akarja elnyerni a példás elnevezést. Tíz munka- közösség a szocialista brigád cím viselője (három kollektíva az ezüst fokozat tulajdonosa), 14 pedig a megtisztelő címért versenyez. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az említett fegyveres erők tagjai közül 300-an képviselők a nemzeti bi­zottságokban. Szépek, figyelemreméltók te­hát az elért eredmények, ame­lyekhez még hozzá kell tenni, hogy tavaly több határőregy­ség szerezte meg a példás cí­met. így tehát a Duna menti városban összegyűlt küldöttek­nek lesz miről beszélniük. Az eredmények mellett minden bi­zonnyal kritikus hozzáállással megvitatják a még előforduló hiányosságokat és ezek felszá­molásának módját. Az állam­határ védelmének biztosítása terén a feladatok egyre na­gyobbak, igényesebbek. Mire ezek a sorok megje­lennek, a küldöttek elfoglalják helyüket az országos konferen­cián, hogy két napon át mér­legeljék az elvégzett munkát és kitűzzék a feladatokat. A konferencia szünetében elláto­gatnak a főváros több üzemé­be, mint pl. a Slovnaftba, a Kábelgyárba, a Matadorba, a televízióba stb., hogy ezzel is kifejezésre juttassák a dolgo­zók és a határőrség megbont­hatatlan barátságát, a közös célkitűzéseket: a békés építő­iünkét és az államhatár sért­hetetlenségét. NÉMETH JÁNOS A mi könyvtárunk Eredményes munkál A šafárikovói (tornaijai) kör­zeti könyvtár dolgozói a „Pél­dás népkönyvtár“ cím megvé­désére készülnek. A megtiszte­lő cím odaítélése óta eltelt idő­ben jelentős változásokra ke­rült sor a könyvtár falain be­lül. Tágas helyiségeket, modern berendezést kaptak. A Varga Ferencné és Vidinsky Istvánná által megkezdett úton most Ha- dohás Mária és Kiivesdi Károly könyvtárosok haladnak ered­ményesen. A közel 20 000 köte­tes könyvállományt nemcsak ál­landóan bővítik, de fel is hív­ják a könyvújdonságokra a lá­togatók figyelmét. A városi hangosbemondót éppúgy fel­használják erre a célra, mint a könyvtár területét, ahol ál­landó könyvkiállítást szoktak rendezni. A tömegszervezetekkel, isko­lákkal, üzemekkel tovább bőví­tik az együttműködést. A ma­gyar és szlovák óvodák, alap- és középiskolák diákjain és a gyermekotthon lakóin kívül a Ruházati Üzem szaktanintézeté- nek tanulóit is rendszeresen meghívják baráti beszélgetésre. Újdonságnak számít a „Vasár­napi mesedélutánok“ nevezetű akció. A legfiatalabb olvasók­nak mesét olvasnak fel, elbe­szélgetnek az elhangzottakról, s játszva, szórakozva tanítják meg a legfiatalabb nemzedéket a könyv szeretetére. Az érdek­lődéstől függően szeretnék rendszeresíteni ezeket a mesés összejöveteleket. Gyakran köve­tik egymást a magyar, szlovák, s ritkábban az orosz nyelvű könyvviták is. A körzeti könyvtárhoz tarto­zó kilenc falusi könyvtárrész- leg közül különösen a Gemer­ská Panica-i (gömörpanyiti) és a Behyncei (bejei) részlegek érnek el jelentősebb eredmé­nyeket, Kiss Géza, illetve Gré>- becz Erzsébet önkéntes könyv­tárosok vezetésével. Az előbbi például eredményesen kapcso­lódott be a „Példás könyvtárat építünk“ című kerületi verseny­be. A további hét helyen is újult erővel látnak munkához. Üj, önkéntes könyvtárosok, fő­leg pedagógusok veszik kezük­be a könyv ügyét, s hamarosan várható, hogy itt is fel fog len­dülni az olvasómozgalom. Fel­vételünkön a könyvvita egyik pillanata látható a tornaijai körzeti könyvtárban. BORZI LASZI.Ö Tanácskozik a határőrség kommunistáinak pártkonferenciája Őrségben Vita a könyvtárban m 1976 Ifi. 9. 14

Next

/
Thumbnails
Contents