Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 4 • .-íjtK: . ____ü -j____t_________:______ • - ________________1:__________________-- - -■________:_____________________________________ 19 76. március 4. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA m XXIX. ÉVFOLYAM • 54. szám © Ara 50 fillér A pán sierveieii etekMi törvényé Alapszervezeteink évzáró taggyűlésein és legutóbb a járási pártkonferenciákon a kommunisták tevékenységének értékelé­sével párhuzamosan többször előiérbe került a demokratikus centralizmus és a párt vezető szerepe összefüggésének a kér­dése. A demokratikus centralizmus alapvető -értelme: olyan szervezeti felépítést, belső rendet biztosítani a pártban, amely alkalmassá teszi történelmi funkciójának, társadalmi vezető szerepének betöltésére. Ebből adódik, hogy érvényesülésének mértéke és színvonala közvetlenül hat pártunk egész tévé kenységére, tehát vezető szerepének érvényesülésére is. A demokratikus centralizmus elve szoros egységbe foglalja a párton belüli demokráciát és a centralizmust. A kettő egy­mástól nem választható el, mert egymással kölcsönhatásban állnak, s csak így tölthetik be szerepüket. A demokratikus centralizmus elve a legfontosabb feltétele és biztosítéka annak, hogy egyrészt a munkásosztály spontán és ösztönös mozgalma a szocialista tudatosság színvonalára emelkedjék, másrészt a szocialista tudatosság áthassa az egész mozgalmat, akcióinak irányt szabjon és szervezettséget biztosítson. Pártunk előrelátó, bölcs vezetése s a demokratikus centra­lizmus alkalmazása kivezette társadalmunkat az 1968—69-es években bekövetkezett válságból, a XIV. kongresszuson pedig olyan nagyszerű feladatokat tűzött ki, amelyek teljesítése nép gazdaságunk dinamikus fejlődését, az életszínvonal további emelkedését tette lehetővé. Hazánk dolgozói nagyra értékelik ezeket az eredményeket, különösen a tőkés világgazdaságot begyűrűző válság tükrében. Noha az ötödik ötéves terv teljesítésével egy sikeresen zárull tervidőszakot hagytunk magunk mögött, továbbra is gondos­kodnunk kell az állandóan növekvő igények kielégítéséről. Pártunk erre irányuló programját a CSSZSZK 1976 — 1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelvjavaslatában ter­jesztette hazánk közvéleménye elé Az Irányelvben kitűzött cé­lok elérése mindnyájunktól — elsősorban a kommunistáktól — magasabb fokú tudatosságot, szervezettséget követel, igényli a párlmunka színvonalának emelését. A demokratikus centralizmus elvének gyakorlati és mesteri alkalmazásához útmutatást az SZKP XXV. kongresszusa gazdag kincsestárából is bőségesen meríthetünk. Ha Brezsnyev elvtárs beszámolóját figyelmesen tanulmányozzuk, tapasztalhatjuk, hogy nemcsak a hivatkozásokban, hanem a párt irányító szerveivel, alapszervezeteivel, a kommunistákkal szemben támasztott igé­nyekben is lépten nyomon jelen vannak, követelményként fo­galmazódnak meg a lenini elvek, vezetési módszerek. Ilyen értelemben adott a Központi Bizottság részletes értékelést az egész szovjet párt és a társadalom nagyszerű sikereiről. E lenini elv következetes érvényesítése napjainkban kiemel­kedő jelentőségű, megvalósulásához társadalmi-gazdasági-poli- tikai érdekek fűződnek. Ezért szocialista építőmunkánk nyomán mind nagyobb szerepet játszik a szocialista tudatosság, a dol­gozó tömegek tudatos részvétele a társadalom irányításában. Ennek egyik formája a dolgozók, különösképpen pedig a kommunisták és a munkástömegek véleményének, tapasztalatai­nak megfelelő érvényesülése minden területen, pozitív törekvé seik átalakulása társadalmi cselekvési programmá. Az elmúlt években jelentősen emelkedett párta lapszerveink munkájának színvonala. Ez azért is fontos, mert lehetnek jók a felsőbb pártszervek határozatai, de ha azok a termelési üzemegységekben, helyi szinten nincsenek megfelelően konk­retizálva és végrehajtva, munkájuk nem lehet eredményes. Jo­gos tehát a bírálat, hogy a határozatok helyi alkalmazása és végrehajtása ma is munkánk egyik viszonylag gyenge pontja. Több alapszervezetben sokszor csak formálisan hivatkoznak a fulsőbb pártszervek határozataira, mintsem hogy konkrétan és értelemszerűen alkalmazzák azokat. Saját határozataik rend­szerint jelszószerűek, az egyes pártcsoportok és párttagok nem kapnak világos és konkrét feladatokat. Az évzáró taggyűlé seken és a járási pártkonferenciákon tapasztalhattuk, hogy most a párlmunka alapvető feladatai az üzemi- és falusi alapszer- vezetekben, lehat a cselekvés szférájában vannak. Ezért az alapszervezeti bizottságok munkáját szükséges összhangba hoz­ni a megnövekedett Igényekkel, követelményekkel. Mert nem a tagság lenniakarásával van probléma. A párttagok döntő többsége dolgozni akar, ha értelmes feladatokat kap. Elsősor- lim az aiapszervezeteken múlik a felső pártszervek határo­zatainak megvalósítása, kialakítása és megszervezése. Nekik kell a korniniini'-'-'V kon1'---*' n'tri'munkáját megszervezni és ellenőrizni. Nem véletlen tehat úrnőim yiben a pártélötbüii érvényesül nek a demokratikus centralizmus elvei —, hogy a kommunisták aktivitásával és tetlrekészségével nincs probléma. A pártélet maga is a párttagság tevékenységének eredménye. Ily módon .i demokratikus ceniralizmus nem elvont eszme, hanem testet ölt a kommunisták tevékenységében. Emellett nagyon fontos szerepel is betölt: egyfelől a párttagság aktivitásának ösztön­zője, másfelől kerete és biztosítéka az aktivitás helyes Irányá­nak és tartalmának. Ahol gyenge a pártdemokrácia, ahol a tagság nem vesz részt a határozatokban, esetleg mellőzik a véleményét, ott gyengül az aktivitás. Ilyen helyeken jelent­kezik a közömbösség, s elmarad a helyes határozatok követ­kezetes teljesítése. Mivel a párttagság aktivitása nem korlá­tozódik a párton belüli életre, a párt társadalmi vezető szerepe következtében kisugárzik a társadalom egészére, hatása kifeje­ződik a társadalmi szervezetek tevékenységében, a gazdasági életben. A CSKP KB XIV. kongresszusának határozatai nagy figyelmet fordítanak a demokratikus centralizmus, és ezen belül a párt­demokrácia fejlesztésére. Ez szerves része, nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy felszínre kerüljenek a dolgozók észre­vételei, kibontakozzék kezdeményezésük, és Idejében reagáljanak az élet által felvetett új jelenségekre. Csak a pártdnmokráclá- val biztosítható az állandó és szoros kapcsolat a központi vezetés, a kommunisták, a pártonkívüliek között. Ebben gyö­kerezik népgazdasági feladatainak hiánytalan teljesítése is. SZOMBATI! AMBRUS A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK TARTALMAS ÉS VILÁGOS PROGRAMJA lováíibi felszólalások a tervbeszámolóról szóló vitában A dél-szlovákiai mezőgazdasági Üzemek a napokban megkezdték a tavaszi vetést. A Galnvéi (nagy* megyeri) sertéshizlalda Gélyás nevű gazdasága kedden a KM—1192-es új csehszlovák árpafajtéi- val kezdte el a vetést A 90 hektárnyi területet kedvező időjárás esetén három nap alatt akarják bevetni, ‘ fcí’elvőtel: B, Palkovič — ČSTKJI Moszkva — Az SZKP XXV. kongresszusa szerdán délelőtt Grigorij Romanovnak, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjá­nak elnökletével folytatta a vitát Aiekszej Kosziginnek, a minisztertanács elnökének a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlődése jő irányaival foglalkozó beszámo­lójáról. Nyikolaj Golgyin szovjet ne hézipari-építési miniszter, fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy Aiekszej Koszigin beszá­molója magában foglalja a kommunizmus szovjetunióbeli építésének tartalmas és világos programját. „Teljes mértékben jóváhagyjuk ennek a beszámo­lónak minden tételét, osztjuk azt a javaslatot, hogy meg kell javítani a beruházások tervezé­sét“ — mondotta a miniszter. A kilencedik ötéves terv (1971—1975) feladatainak tel­jesítéséhez jelentős mértékben hozzájárultak az építők ebben az időszakban a minisztérium fennhatósága alatt 31,3 milli­árd rubel értékű építési és sze­relési munkát végeztek el. Több száz nagy ipari létesít­ményt helyeztek üzembe. A tizedik ötéves tervben még nagyobbak lesznek az épí­tési munkák méretei. Huszon­négy százalékkal több építési és szerelési munkát kell elvé­gezni mint a kilencedik ötéves tervben, jelentősen megnövek­szik a vas- és színesfémkohá­szat, gépgyártás és vegyipar részére végzett építőmunkák volumene, — állapította meg Nyikolaj Golgyin. Aiekszej Sibajev, a szaratovi területi pártbizottság első tit­kára felszólalásában többek között megállapította, hogy a kilencedik ötéves tervben a te­rületen az átlagosnál gyorsab­ban fejlődött a gépgyártás és a fémfeldolgozás az elektroni­kai, a vegy- és petrolkémiai ipar. Kétszáz ipari vállalat, üzem és más létesítmény kezd­te meg a termelést. — Á Bajkál—Amur Vasútvo­nal napjainkban a szovjet ifjú ság fő építkezése — hangsú­lyozta felszólalásában Leonyid Kazakov, betonozó brigádveze­tő, aki a vasútvonal építkezé­sének nyugati szakaszán dol­gozik. Valeniyina Nyikulajeva-Tyereskova a kongresszus tárgyalásának szünetében autogramot ad a küldötteknek. (Foto ČSTK — APN) Az a kollektíva, amelyhez brigádom is tartozik — mon­dotta — kötelezettséget vállalt arra, hogy 1976-ban 32 kilomé­ter hosszúságú vasútvonalat épít, vagyis túlteljesíti ter­vét. Az építők foglalkozása az egyik legbékésebb a világon. S mi teljes szívvel helyeseljük az SZKP békeszerető lenini po­litikáját — mondotta végül Leonyid Kazakov. Mihail Prokofjev közoktatás­ügyi miniszter ötmillió szov/et pedagógus nevében biztosította támogatásáról a kongresszus munkáját. Elmondta, hogy a Szovjetunió elismerten első he­lyen áll világviszonylatban az ifjúsági közoktatás területén. Feladatként jelölte meg egye­bek között, hogy a pedagógu­sok jobban kössék össze az ok­tatást a kommunista nevelés­sel, Lenin példáján neveljék a fiatalokat a párt, a nép fárad­hatatlan szolgálatára. Ugyan­csak állást foglalt a tanulás és a munka szervesebb össze­kapcsolására, a diákoknak szakmák felé való irányítása mellett. Jelezte, hogy az okta­tási folyamat állandó tökélete­sítésre szorul, különösen a kö­zépiskolai oktatás vonalán. Nyikolaj Taraszov könnyű­ipari miniszter beszédében el­mondta, hogy az elmúlt öt­éves tervidőszakban a Szov­jetunióban 500 könnyűipari üzem épült, vagy került teljes felújításra. A szovjet könnyű- ipar termelése 1980-ig 26—28 százalékkal emelkedik. Előtér­be kerülnek a választék gazda­gításának és a minőség továb­bi javításának kérdései, első­sorban a textiliparban, a kon­fekció és cipőiparban. Mint mondotta — szigorúbbá kell tenni a minőségellenőrzést. Érvényesíteni kell a technoló­giai fegyelmet. A miniszter kü­lön hangsúlyozta a munkatér• melékenység emelkedésének fontosságát, különös tekintet­tel a munkaerő hiányra. A kongresszus szerdai ülésén néhány szovjet autonom köz* társaság területi szintű pártbi­zottságának vezetői is szót kaptak. Modogojev, az SZKP Burját Területi Bizottságának első titkára elmondta, hogy Burjátia ma már repülőgépe két, villanymotorokat, automa­tikai eszközöket is gyárt. A Mongol Népköztársasággal 1200 km-en határos autonom köztársaság áramot exportál Mongóliába. Burját földön 130 ásványi lelőhely kiaknázása fo­lyik. A köztársaságra esik a Bajkál—Amur Vasútvonal épi tésének mintegy 500 km es, meglehetősen nehéz szakasza. Modogojev külön szólt a Saj­kái-tó védelméről. A festőt (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents