Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám, szerda

AZ ENSZ-FOTITKÁR NYILATKOZATA A SZOVJET BEK EKEZD EMÉN YEZiÉSEK R ÖL Fjodor Kulakov eivtárs üdvözlő beszédét mondja (Felvétel: ČSTK) Fjodor Kulakov felszólalása A kongresszus első napján felszólalt Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a kongresz- szuson részt vevő szovjet dele­gáció vezetője. Bevezetőben tolmácsolta Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szívélyes üdvözletét és jókívánságait, majd méltatta azokat a sikereket, amelyeket a BKP vezetésével ért el a bol­gár nép. — Bolgár Kommunista Párt tevékenysége egy fontos törté­nelmi igazságot támaszt alá — mondotta —, nevezetesen azt, hogy a proletár internacionaliz­mus és a szocialista hazafiság elválaszthatatlan egymástól. Ezután megállapította: — A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja, a Bolgár Kommunista Párt és a többi testvérpárt ha­tározottan törekszik a világ­szocializmus pozícióinak meg­szilárdítására, a nemzetközi kommmunista és munkásmozga­lom, korunk összes forradalmi erői egységének erősítésére. Határozottan harcolnak a jobb­oldali és a ,,balos“ opportuniz­mus, a szocialistaellenes ideo­lógia és a maoista politika el­len. Kulakov a továbbiakban han­goztatta: az enyhülés jelenleg vezető irányzattá vált a nem­zetközi kapcsolatokban. — Ter­mészetesen reálisan értékeljük a nemzetközi helyzetet, de ugyanakkor látjuk a nehézsé­geket is a nemzetközi politikai légkör gyökeres megjavításának útjában, s látjuk azokat az erő­ket is, amelyek ezeket a ne­hézségeket okozzák. E nehézsé­gek leküzdését nem mozdítják elő azoknak a politikusoknak a nyilatkozatai, akik bizonyos okoknál fogva kétségbe vonják az enyhülést. Nem oszthatjuk ezeket a nézeteket, sőt hatá­rozottan visszautasítjuk azokat a kísérleteket, hogy a nemzet­közi kapcsolatokat az erőszak álláspontjára helyezzük. A Szov­jetunió síkra száll amellett, hogy a gyakorlatban megvaló­suljanak az európai biztonsági konferencián elfogadott elvek és' megállapodások. Síkra szál- lünk amellett, hogy mindinkább Helsinki szelleme határozza meg az európai országok és a világ többi állama közötti kap­csolatokat — mondotta befeje­zésül F. Kulakov. VITÁVAL FOLYTATJA MUNKÁJÁT A BOLGÁR KOMMUNISTA PÁRT XI. KONGRESSZUSA 1976. III. 31. (Folytatás az 1. oldalról) DRAZSA VLCSEVOVA, a plov- divi kerületi pártbizottság első titkára azokról az eredmények­ről számolt be, amelyeket a plovdivi kerület dolgozói értek el a kongresszusi versenyben. Kiemelte, hogy az elmúlt évek­ben az üzemek és mezőgazda- sági szövetkezetek dolgozói 76 millió leva anyagmegtakarítást értek el a szocialista verseny során. M ARG ARIT SZPIROV a búr- gaszi területi végrehajtó bi­zottság elnöke a körzet ipari termelésének növekedéséről, a dolgozók bérének növekedésé­ről és az ezzel járó állandó életszínvonal-emelkedésről szólt. Beszámolt a helyi államigazga­tási szervek demokratizálódásá­ról, növekvő politikai tevékeny­ségükről. A tegnapi nap folyamán szá­mos külföldi testvérpárt kül­döttsége szólalt fel. Csehszlová­kia kommunistáinak, egész ha­zánk dolgozóinak szívélyes, forró üdvözletét GUSTAV HU- SÄK elvtárs, a CSKP KB főtit­kára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke tolmácsolta, akinek szavait a kongresszus küldöttei és vendégei több íz­ben nagy tapssal fogadták. Tegnap szólalt fel EUWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá- nának első titkára is. Beszédé­ben többek között kitért a kö­zelmúltban végétért szovjet pártkongresszus történelmi je­lentőségére, amely nemcsak az SZKP és a Szovjetunió szem­pontjából, hanem az egész szo­cialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom és a világhelyzet további fejlődése szempontjából is rend­kívül nagy jelentőségű. A to­vábbiakban beszélt a lengyel és bolgár testvérpárt közti inter­nacionalista kapcsolatok jelen­tőségéről, a szocialista orszá­gok egyre elmélyülő, sokoldalú kapcsolatainak fontosságáról. ERICH HONECKER, az NSZEP KB első titkára felszólalásában többek közölt a kommunista és munkáspártok egységének je­lentőségét hangsúlyozta, majd megelégedéssel nyugtázta, hogy a bolgár testvérpárt és a NSZEP kapcsolatait a teljes egyetértés és nézetazonosság jellemzi. Nagyra értékelte a két baráti ország gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatait is. A következő ötéves időszakban a két ország árucsere-forgalma 50 százalékkal emelkedik. KADAR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára üdvözlő beszédében tolmá­csolta a magyar kommunisták és a szocializmust építő magyar nép forró üdvözletét a testvéri bolgár népnek. Elmondotta, hogy a szocalista Magyarország dolgozóit őszinte megelégedés és öröm tölti el, hogy a nagy­szerű forradalmár, Georgi Di­mitrov hazája és népe milyen hatalmas lépést tett előre a szocialista fejlődés útján. Nem­zetközi kérdésekről szólva ki­emelte a Szovjetunit5 döntő sze­repét a világbékéért folytatott harcban, majd szólt az SZKP XXV. kongresszusának történel­mi jelentőségéről. JUMDZSAGIJN C EDEN BAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első tit­kára országa gazdasági ered­ményeiről tájékoztatta a bol­gár kommunistákat, majd ki­emelte a szocialista közösség testvérpártjai szoros együttmű­ködésének jelentőségéi. Orszá­ga nevében a leghatározottab­ban támogatta a Szovjetunió békepolitikáját, különös tekin­tetfel az ázsiai biztonsági hely­zet megszilárdítására, majd hangsúlyozta, hogy a mongol kommunisták továbbra is kér­lelhetetlen harcot folytatnak a reakciós, revizionista irányzatot követő pekingi vezetők ellen, akik elárulták a marxizmus— leninizmus eszméit, és az anti- kommunizmus táborában kötöt­tek ki. Az SZKP küldöttsége nevében FJODOR KULAKOV, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára már hétfőn köszön­tötte a kongresszust. New York — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára pozitívan ér­tékelte Leonyid Brezsnyevnek azt a javaslatát, hogy kössenek világ egyezményt az erő alkal­mazásának a nemzetközi kap­csolatokból való kiiktatásáról. Waldheim az ENSZ mellett mű­ködő külföldi sajtószövetségben beszélgetést folytatott az újság­írókkal és ennek során a TASZSZ tudósítójának kérdésé­re válaszolva hangsúlyozta: „Az erőszak alkalmazásáról va­ló lemondás elve az ENSZ te­vékenységének és alapokmá­nyának elidegeníthetetlen alko­tórésze. Az alapokmány határo­zottan és feltétel nélkül helyes­li azt az elvet, miszerint a nem­zetközi kapcsolatokban nem fo­lyamodnak erőszakhoz.“ A fő­titkár ennek a véleményének adott hangot, hogy ez az ENSZ alakománya céljainak és fel­adatainak megfelelő kezdemé­nyezés a nukleáris háború ve­szélyének csökkentésére, a nem­zetközi béke fenntartásához szükséges kedvezőbb feltételek megteremtésére irányul. A közel-keleti problémakört érintve Waldheim komoly aggo­dalmát fejezte ki a robbanásve­szélyes helyzet fennmaradása miatt. Mint mondotta, a szaka­szos 'diplomácia vagy a részin­tézkedések nem vezethetnek tartós békéhez. A jelenlegi helyzetet — véleménye szerint — az egyhelyben topogás jel­lemzi. Az ENSZ főtitkára is­mét hangsúlyozta, hogy min­denre kiterjedő politikai ren­dezésre van szükség, valameny- nyi érdekelt fél, köztük a-* Pa­lesztinai Felszabadítási Szerve­zet részvételével, hogy meg le­hessen teremteni az igazságos és tarlós békét ebben a térség­ben. A libanoni eseményeket tra­gédiának minősítve Waldheim komoly nyugtalanságát fejezte ki az ebben az országban ki­alakult helyzet miatt, és felhív­ta a figyelmet azokra a nega­tív következményekre, amelye­ket a libanoni belháború kiszé­lesedése a Közel-Keletre nézve maga után vonhat. Az ENSZ főtitkára rámutatott, hogy a ciprusi probléma vál­tozatlanul megoldásra vár és további erőfeszítéseket sürge­tett annak érdekében, hogy si­keresek legyenek a sziget görög és török közösségének tárgya­lásai — a szigetországra vonat­kozó ENSZ-határozatok szelle­mében. Kelet-Timorról szólva Wald­heim állást foglalt a probléma békés rendezése mellett és amellett, hogy az ENSZ-közgyű- lés 30. ülésszakán elfogadott döntésnek eleget téve vonják ki az indonéz csapatokat erről a területről. Waldheim hangsúlyozta, hogy feltétel nélkül végre kell haj­tani a dél-afrikai népek és mindenekelőtt Zimbabwe és Na­mibia népe szabadságának és függetlenségének biztosítására vonatkozó ENSZ-határozatokat. Rhodesiában — mondotta — meg vannak számlálva a fehér kisebbség rezsimjének napjai. A világközösség mind erőtelje­sebben követeli, hogy számol­ják fel a fajgyűlölő, gyarmat- tartó rendszereket Dél-Afriká- ban, — jelentette ki az ENSZ főtitkára. A BT FOLYTATJA ANGOLAI VITÁJÁT New York — Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa hétfőn folytat­ta a vitát az Angolai Népi Köztársaság- ellen elkövetett dél-afrikai agresszióról. Hen­ryk Jaroszek, a Lengyel Nép- köztársaság ENSZ-nagykövete felszólalásában kijelentette: az a tény, hogy a pretóriai faj­üldözők az angolai területekre behatolt csapataik visszavoná­sára kényszerültek, a szocialis­ta országok és az egész világ haladó erőinek támogatását él­vező angolai nép, a független afrikai államok nagy győzelme. Hangoztatta: a Biztonsági Ta­nácsnak minden tőle telhetőt meg kell tennie a fiatal Ango­lai Köztársaság szuverenitásá­nak, függetlenségének és terü­leti integritásának megvédé­séért. Alarkon de Quesada, a Kubai Köztársaság ENSZ-nagykövete felszólalásában hangsúlyozta, az ENSZ Biztonsági Tanácsának teljes szigorral kell elítélnie az Angola elleni dél-afrikai ag­ressziót, a fajüldözőket arra kell kényszerítenie, hogy az angolai népnek adja vissza az elrablott javakat, és fizessenek teljes kártérítést az általuk okozott pusztításokért. Kudar­cot vallott az a terv, hogy An­golát Dél-Afrika függvényévé változtassák. Kuba az angolai kormány kérésére tevékeny tá­mogatásban részesítette a fiatal afrikai állam igazságos harcát és ezzel a szolidaritás alapvető kötelezettségének tett eleget. Alarkon de Quesada vissza­utasította a pekingi képviselő vádaskodásait és kijelentette: „Semmivel sem lehet igazolni a dél-afrikai agressziót, az im­perialista cselszövéseket. Hála az angolai nép hősies harcá­nak, a Szovjetunió és más or­szágok szolidaritásának, a ko­lonializmus újabb súlyos vere­séget szenvedett. A Biztonsági Tanács tegnap ismét összeült. ANGOLA NÉPGAZDASÁGÁNAK FELADATAI Luanda — A portugál gyar­matosítók, a hazai reakció és a külföldi intervenció elleni harc évei után az angolai nép megkezdte országa békés építé­séi. Az MPLA meghatározta az ország gazdaságának minél gyorsabb felújítására vonatkozó feladatokat. A háború idején az ipari üzemek 50 százaléka sem­misült meg, több mit száz hi­dat romboltak le és jelentős károkat szenvedett a mezőgaz­daság. Ehhez hozzájárul az im­perialista blokád is. A háborús sebek gyógyítása már sok he­lyen észlelhető. Luandában megkezdte működését a textil- gyár, a kábelművek és további üzemek, amelyeket ma munkás­bizottságok irányítanak. Javít­ják a távközlési hálózatot, a hidakat és a lakóházakat, majd­nem minden hivatal már nor­mális kerékvágásban dolgozik. Lopo Furtunato do Nascimen- to, az Angolai Népi Köztársa­ság kormányának elnöke a L’Humanité-nak adott interjújá­ban elmondotta, hogy Angola a nép teljes támogatásával a szo­cialista társadalmat építi. Az ANK kormánya már több intézkedést hozott, amelyek a dolgozók érdekelt szolgálják — folytatta a miniszterelnök. Be­vezettük az ingyenes és köte­lező alapiskolát és az ingyenes orvosi kezelést. Az új törvény lehetővé teszi a népgazdaság kulcsfontosságú ágazatainak ál­lamosítását. A miniszterelnök kifejezte azt a meggyőződését, hogy az im­perialista körök intrikái, ame lyek a gazdasági blokád segít­ségével az ország függetlensége ellen irányulnak — bukásra ítéltettek. Külpolitikai kérdésekkel kap­csolatban az angolai miniszter­elnök elítélte az USA ami kí­sérleteit, hogy megszabja az Angolai Népi Köztársaság elis­merésének feltételeit. MOSZKVÁBAN a Szovjetunió Minisztertanácsának ülésén az elkövetkezendő ötéves terv be­ruházásaival kapcsolatos kérdé­sekről tárgyaltak. A SZOVJET—NYUGATNÉMET gazdasági vegyes bizottság teg­nap megkezdte ülését. Megtár­gyalták a két ország kormányai között aláírt gazdasági egyez­mények teljesítését és a köl­csönös műszaki-tudományos kapcsolatokat. VARSÓBAN megkezdődött az állandó lengyel—magyar gazda­sági együttműködési tanács 14. ülése, amely értékeli a gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés során eddig el­ért eredményeket. CEAUSESCU román államfő, aki tegnap tért vissza görög- országi látogatásáról, Bukarest­ből Kuwaitba repült háromna­pos hivatalos látogatásra. GENFBEN az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának 31. ülésén a feszültség enyhülésé­ről és a helsinki konferencia záróokmánya határozatainak teljesítéséről tárgyaltak az eu­rópai országok, valamint az USA és Kanada képviselői. HUSSZEIN jordán király az USA-ba érkezett, ahol a közel- keleti helyzetről és további amerikai fegyverszállításokról tárgyal amerikai politikusokkal. PALERMÖBAN az Olasz Kom­munista Párt regionális konfe­renciáján Berlinguer főtitkár az olaszországi politikai és gazda­sági helyzetről és a baloldali erők sikereiről számolt be. A FRANCIA Kommunista Párt- Központi Bizottságának plenáris ülésén az FKP XXII. kongresszusa által kitűzött po­litikai irányvonal megvalósítá­sát tárgyalták meg. A MEXIKÓI Kommunista Párt minden politikai fogoly szaba­don bocsátására vonatkozó tör­vény elfogadását követeli. Me­xikóban körülbelül 700 politi­kai foglyot tartanak börtönben. AZ AMERIKAI KÉPVISELÖ­HÄZ 58,3 millió dolláros költ­ségvetési programot hagyott jóvá a Szabad Európa és Sza­badság rádióadók tevékenysé­gének támogatására. TANZÁNIA támogatja Mozam- bikot a rhodesiai Smith-kor- mány elleni gazdasági intézke­dések végrehajtásában ós egyet­ért Zimbabwe fegyveres felsza­badításával — jelentette ki Ibrahim Kaduma, Tanzánia külügyminisztere. A TÖRÖKORSZÁG és az Egye­sült Államok közötti új katonai együttműködési egyezmény sze­rint a törökországi amerikai támaszpontok a jövőben köz­vetlenül a török hadsereg el­lenőrzése alá kerülnek. KEDDEN délelőtt megkezdőd­tek a nyugatnémet fővárosban Anvar Szadat egyiptomi elnök hivatalos politikai megbeszélé­sei az NSZK vezetőivel. NAGY-BRITANNIÁBAN az élelmiszerek kiskereskedelmi árai az utóbbi hat hónapban to­vábbi 16,1 százalékkal emelked­tek. Új kormony Argentínában Buenos Aires — forge Videla tábornok, Argentína új köztár­sasági elnöke a Buenos Aires-i elnöki palotában letette a hi­vatali esküt. A tábornok az or­szág alkotmányára és a katonai junta „nemzeti átalakítási ren- deleteire“ esküdött fel. Az eskütételi szertartáson jelen volt számos magas rangú katonatiszt, köztük Emilio Massera, a haditengerészet és Orlando Agosti, a légierő fő- parancsnoka, akik Videlával együtt alkotják a három tagú juntát. Mint ismeretes, Isabel Perón kormányának megdöntése után, a múlt héten bejelentették, hogy a legfelsőbb állami szerv a junta, és joga van az elnök kinevezésére és elmozdítására. Saját bejelentése szerint a jun­ta legfeljebb 3 évig fog hatal­mon maradni. Miután Videla elnök letette az esküt, a hétfőn kinevezett nyolctagú új argentin kormány is felesküdött az új köztársa­sági elnök előtt. A külügyminisztérium keddre virradóra bejelentette, hogy tíz újabb ország ismerte el az új argentin katonai kormányt. Mint a TASZSZ hírügynök­ség rámutat, az új argentin kormányzat előtt súlyos felada­tok állnak, így az előző kor­mánytól örökölt rendkívül ne­héz gazdasági helyzet megoldá­sa, valamint azoknak a szélső- jobboldali és balos szervezetek­nek a felszámolása, amelyek huzamosabb Ideje terrorista és felforgató tevékenységet foly­tatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents