Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-26 / 73. szám, péntek
AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA 1973 III. 26. 9 (Folytatás a 8. oldalról) geznünk. Ebben az erőfeszítésünkben az eddiginél nagyobb mértékben kell érvényesíteni az új hagyományokat és szokásokat, amelyek az emberekben ápolják a haladó, materialista felismerést és szokásokat. Ugyanakkor szembe kell szállnunk azokkal a kísérletekkel, amelyek a hívők vallásos érzéseit szocialistaellenes politikai célokra igyekeznek felhasználni és le kell lepleznünk a politikai klerikalizmus reakciós lényegét, népellenes szándékait, amelyeket a jelenlegi antikommuniz- mus szolgálatában, főként a ludák emigráció követ. Elvtársak! A CSKP XIV. kongresszusának határozataival összhangban különös figyelmet szenteltünk a politikai nevelésnek, amelyben pótolhatatlan szerepe van a pártoktatásnak. Az elmúlt évek folyamán felújult és megszilárdult a párloktatás rendszere, amely előzőleg a jobboldal hatására megbomlott. Ma pozitív nevelőtevékenység folyik a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetekben a Szocialista Akadémián, a népnevelési és egyéb intézményekben. Iskoláink is beoltják a tanulókba és a diákokba a politikai ismeretek alapjait. A politikai művelődés fejlesztésében elért eredményeink és sikereink lehetővé tették a marxista—leninista elmélet valamennyi alapvető kérdésének, a nemzetközi kommunista mozgalom, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak, a párt politikájának, a CSKP XIV. kongresszusa és a CSKP Központi Bizottsága egyes ülésszaka határozatainak tanulmányozását. A pártoktatás hatása és hatékonysága kedvezően nyilvánult meg az egész párton belüli életben, a pártszervek és szervezetek tevékenységében, abban, hogy a kommunisták és a párton kívüli dolgozók elkötelezetten vállalták a pártpolitika megvalósításával összefüggő konkrét feladatok megoldását. A szakasz, amelybe pártunk és társadalmunk most lép, megköveteli azonban, hogy még nagyobb figyelmet szenteljünk a politikai nevelés tartalmának és formáinak, emeljük elméleti színvonalát és állandóan tanulmányozzuk a fejlett szocialista társadalom építésének új oldalait, valamint a jelenlegi tőkés világ új jelenségeit is. Ezen igényes követelmények teljesítéséhez kedvező feltételeink vannak. Rendelkezésünkre áll az értékes elméleti ismeretek gazdag tára, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának anyagai tartalmaznak, rendelkezésünkre áll pártunk legközelebbi évekre szóló szociális-gazdasági programjának tervezete. A XXV. kongresszus anyagainak tanulmányozása során fel kell dolgozni például a nemzetközi feszültség enyhülése és a világszerte folyó osztályharc közötti kapcsolatról szóló tézist, ami lehetővé teszi, hogy csapást mérjünk a burzsoá ideológiára, valamint a szektás irányzatokra iS. Hasonlóképpen tanulságos számunkra a szovjet kommunisták gazdasági stratégiája, mindenekelőtt az a módszer, amellyel erélyesen harcra kelnek a magas fokú hatékonyságért, a kiváló minőségért minden szakaszon. Nem kell hangsúlyozni, milyen jelentősége van ennek pártunk szociálisgazdasági programjának tanulmányozása, megértése és megvalósítása szempontjából s a XV. kongresszus határozatainak tanulmányozása szempontjából. A politikai művelődés hatékonysága még nagyobb lesz, ha azt szorosabban egybekapcsoljuk az élettel, fejlett szocialista társadalmunk fejlesztésének konkrét feladataival, ha aktívabban fogja kialakítani a kommunisták és a dolgozók politikai állásfoglalásét, ami társadalmi aktivitásuk alapja. Kell, hogy tovább növekedjék az ideológiai hatás hatékonysága. Krité riuma a kommunista eszmeiség színvonala, amely — mint az SZKP XXV kongresszusán Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta — a tudás, a meggyőződés és a gyakorlati tevékenység ösz- szességét alkotja. Mércéje a konkrét tettek, az emberek közötti konkrét kapcsolatok. Már nemegyszer rámutattunk, hogy az új társadalmi rendet a néptömegek építik, a társadalom legforradalmibb osztályának — a munkásosztálynak a vezetésével. Ezért a tömegek körében végzett munka, megnyerésük és mozgósításuk, állandó feladat. Pártunk a múltban, de főként a CSKP XIV. kongresszusa után, nem kevés tapasztalatot szerzett a pártonkívüliek körében végzett munka terén. Az új ember formálásának folyamatában döntő jelentőségű a munka iránti szocialista viszonyra való nevelés, ami mindenekelőtt a munkakörnyezetben valósul meg. Szocialista feltételeink közepette a munkakollektívában naponta sor kerül az egyén szavainak és tetteinek szembesítésére, fokozódik társadalmi tudata, kifejlődnek erkölcsi tulajdonságai. Tovább kell növelni a kommunisták' politikai és ideológiai hatását a munkakollektívákban, mert mindenekelőtt itt fejlődik ki a kollektivizmus és az elvtársiasság érzése, amely a szocialista társadalom új erkölcsi vonása. A dolgozók kollektíváinak legjobbjait minden téren támogatnunk kell, növelnünk kell társadalmi megbecsülésüket, erkölcsileg és anyagilag értékelnünk kell őket. Elvárjuk, hogy vezető gazdasági dolgozóink is az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szenteljenek a dolgozók kollektívái problémáinak. Szorosan összefügg ezzel annak szükségessége is, hogy meg kell javítani gazdasági propagandánkat, amely az utóbbi időszakban ígéretesen kezdett kibontakozni, erőteljesebben kell fejleszteni a társadalmi termelés hatékonysága fokozásával és az irányítás tökéletesítésével összefüggő alapvető kérdések értelmezését, csakúgy mint a bérpolitikában az érdem szerinti díjazás elveinek elmélyítését és a hoz- raszcsot jobb felhasználását. Az eddiginél meggyőzőbben kell támogatni minden helyes kezdeményezést, amely hozzájárul az emberi képességek és az anyagi források jobb kihasználásához. Fontos például dolgozóinkat megtanítani arra, hogy a termelés előtti szakaszokban saját eredményeiket egybevessék a szocialista országokban elért legjobb eredményekkel, gyorsan tudják a gyakorlatban érvényesíteni a világban elért csúcseredményeket. A nevelés folyamatában figyelembe kell vennünk azt, hogy az egyén és a kollektíva tudatára számos különböző tényező és jelenség hat, s közülük nem egy negatívan. Társadalmunkban például még vannak olyan egyének is, akik életük értelmét csupán az anyagi javak önző halmozásában látják, az életről alkotott kispolgári elképzelésekből indulnak ki, ami önzésben, kapzsiságban, a kollektív és társadalmi érdekek iránti közömbös viszonyban nyilvánul meg. Környezetükre bomlasz- tóan halnak és megzavarják a társadalmi és a személyes kapcsolatokat. Ezért az eszmei-nevelő munkánknak továbbra is fontos feladata harcolni az ilyen visszásságok ellen, mint a munkakerülés, a megvesztegetés és a spekuláció, valamint a kispolgári erkölcs más megnyilvánulási ellen, amelyek visszaélni igyekeznek a szocializmus vívmányaival. Harcolnunk kell az olyan életmódért, amely nemcsak a növekvő anyagi jólétből indul ki, hanem ugyanakkor biztosítja az ember alkotó érvényesülését a munkában, műveltségének és kulturáltságának fejlődését és az egyén érdekeit egybekapcsolja a társadalmi érdekekkel. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa hangsúlyozta a tömegtájékoztatási eszközük és a propaganda jelentőségét társadalmunk további fejlődése szempontjából. A sajtó, a rádió és a televízió az elmúlt időszakban egyre határozottabban befolyásolta a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlődését, s a kommunista párt és a szocialista állam hatékony eszmei eszközévé váltak a dolgozók nevelésében. A dolgozók eszmei színvonalának emelkedését és a hatékonyság növekedését a párt vezető szerepének elmélyítésével és azáltal érték el, hogy minőségileg magasabb szinten újult és szilárdult meg az egyes szerkesztőségek káderösszetétele. Ez egyúttal kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy tartalmilag elvhíi és műfajilag színas adásokkal, cikkekkel, stb. hatékonyabb befolyást gyakorolhassanak. Az elmúlt időszakban különösen pozitív szerepet játszott a Pravda, az SZLKP KB sajtószerve. Aktívan harcolt a párt politikai feladatainak teljesítésiért, a dolgozók szocialista öntudatosságáért, magyarázta a szocializmus állandó és változtathatatlan értékeit. Jelentős segítséget nyújtott a dolgozók kezdeményezésének befolyásolásában és kibontakoztatásában. Példamutatásával pozitívan befolyásolta a feladatok teljesítését egész publicisztikai rendszerünkben. Hasonló feladatot teljesített az Új Szó is a magyar polgártársainkra gyakorolt hatásában. A Nové Slovo pozitív szerepet játszott az értelmiség gondolkodásáért és mozgósításáért vívott harcban, a párt politikájának érvényesítése és számos elméleti kérdés megvilágítása során. Azok az eredmények, amelyeket párt- sajtónk a központi, de ugyanakkor a kerületi, járási és vállalati lapok, a Nemzeti Front szervezeteinek és jnás intézményeknek a napilapjai és folyóiratai értek el, jó alapot képeznek. Ezen az alapon lehet és kell tovább emelnünk a sajtó minőségét és hatékonyságát, hogy még határozottabban és meggyőzőbben vegyen részt a dolgozók mozgósításában, azoknak az igényes feladatoknak a teljesítésében, amelyeket pártunk XV. kongresszusa tűz ki. Ehhez szükséges, hogy főként a pártsajtó többet, rendszeresebben és céltudatosabban foglalkozzék az országos feladatokkal és kérdésekkel, hogy még szorosabban összekapcsolódjon a Rudé Právoval, a CSKP Központi Bizottságának lapjával. Párszerveinknek és szervezeteinknek is nagyobb gondot kell fordítaniuk a Rudé Právo terjesztésére és felhasználására. Ideológiai munkánk egybehangolí közös erőfeszítésében ugyanilyen aktívan vett részt a rádió és a televízió is Szlovákiában. Megváltozott adásuk struktúrája, a határozott eszmei téma tikájú, valamint napjaink időszerű kér déseivel foglalkozó műsorok kerültek előtérbe. Az elért eredmények lehetővé teszik, hogy nagyobb igényeket támasszunk a publicisztika eszmei és szakmai színvonalával, offenzivitásával szemben, a haladásért vívott jelenlegi küzdelem formálása során társadalmunk életének valamennyi területén. Az új szakasz rendkívüli igényeket támaszt az újságírók munkájával, esz- mei-politikai, elméleti színvonalukkal és szakmabeli tudásukkal szemben. A publicisták és a többi dolgozó nem tévesztheti szem elől azt, hogy minden egyes írásban, szóban vagy képben kifejezett gondolatuk az emberek száz- és százmillióihoz jut el. Annál nagyobb a társadalom iránti felelősségük és igényesebb a munkájuk. Abban a társadalomban, amely az emberekben a leghaladóbb eszméket és érzéseket ápolja, amely az igazság nevében és az igazságért folytat küzdelmet, nagy megtiszteltetés újságírónak, a marxizmus—leninizmus forradalmi tanai hirdetőjének lenni. Újságíróink ma a párt és a társadalom teljes bizalmát élvezik. Hisszük, hogy nemes hivatásukban a jövőben is sok hasznosat tesznek azért, hogy a dolgozókat megnyerjék az új feladatoknak. Eszmei-nevelő munkánk a marxizmus—leninizmus elméleti alapjain bontakozik ki. Minőségének és hatékonyságának növekedése a társadalomtudományok munkájának eredményeitől is függ. Társadalomtudományi frontunk a közgazdászok, jogászok, történészek, bölcsészek és a többiek az utóbbi időszakban számos szociális-gazdasági és más társadalmi probléma megoldásához járultak hozzá. Olyan művek jöttek létre, amelyek gyarapítják társadalmi gyakorlatunkat és a tudományt. Sikeresen fejlődik társadalomtudományi munkahelyeink együttműködése a Szovjetunió és a szocialista országok tudományos intézményeivel. A következő időszakban el kell mélyíteni az SZTA társadalomtudományi munkahelyei, a főiskolák és a szakágazati kutatóintézetek tudományos kutatómunkájának hatékonyságát, a fejlett szocialista társadalom időszerű problémáinak feldolgozása során. Jelentős feladat hárul az SZLKP KB Marxizmus-—Leninizmus Intézetére és a CSKP KB Politikai Főiskolájának Fakultására. Mindenekelőtt tovább fel kell dolgozniok a párt növekvő szerepének elméleti kérdéseit a szocialista társadalom irányításában és hatékonyabban kellene egybehangolniuk a kutatást és az oktató-nevelő munkát, a marxizmus—leninizmus elméletének három fő alkotó részében. Továbbra is elsőrendű figyelmet szentelünk a társadalomtudományi front építésének. Az SZLKP KB elvárja, hogy a tudományos dolgozók becsülettel járulnak hozzá munkájukkal az előttünk álló időszerű elméleti és gyakorlati feladatok megoldásához. Elvtársak! A CSKP XIV. kongresszusa feladatul adta, hogy az iskolák valamennyi fokán lényegesen javítsuk az oktató-nevelő tevékenységet, a pedagógiai munkát és a fiatal nemzedék felkészítése összhangban álljon az élet növekvő követelményeivel, valamint szocialista társadalmunk távlati fejlődésével. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítésében ezen a téren is sok pozitív eredményt értünk el. Elmélyült a munkásutánpótlás eszmei és szakmai nevelése. A közép- és főiskolákon a diákok szociális összetétele megfelel a társadalom szociális összetételének. Az alapiskola befejezése után a fiatalok mintegy 90 százaléka folytatja tanulmányait, hogy szakképzettséget nyerjen a gazdaság, a tudomány és a kultúra egy-egy'ágazatában, miközben az egy évben született fiatalok 40 százaléka teljes középiskolai végzettséget szerez. Iskoláink diákjait politikailag és szakmailag is egyre jobban felkészítik a szocialista társadalom mai és jövőbeli fejlődési szakaszára. A fiatal nemzedék nevelésében elért eredmények lehetővé teszik, hogy az iskolaügyben is bátrabban oldjuk meg azokat a problémákat, amelyek társadalmunk új fejlettségi szakaszából következnek oktatási rendszerű ikre. A fejlett szocializmus szükségletei megkövetelik, hogy iskolarendszerünk biztosítása a fiatal nemzedék olyan műveltségi és kulturális színvonalát, amely jobban megfelel a fejlődés távlatainak. Iskolarendszerünkben ezért meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy a népgazdaság valamennyi ágazata és a társadalmi élet többi területe számára olyan magas szakképzettséggel rendelkező dolgozókat készítsünk fel, akik maguk is ki tudják egészíteni ismereteiket. Bátrabban kell viszonyulnunk az oktatás tartalmi ít- építéséhez. Oktatási rendszerünk távlati fejlődésének tervezésével és a szükségletekkel összhangban meg kell szüntetni az alap- és a középfokú oktatás közti éles határvonalat. Tartalmilag és küldetését illetően közelebb kell hozni egymáshoz a középiskolák három irányzatát — a gimnáziumokat, a szak- középiskolákat és a szaktanintézeteket — úgy, hogy a szaktantintézet diákjai is teljes középiskolai végzettséget szerezhessenek. Határozottabban keli bevezetnünk az új oktatási ágazatokat. Ezzel párhuzamosan gyorsabban kell korszerűsíteni az oktató-nevelő folyamatot és sokkal nagyobb mértékben kell kihasználnunk a korszerű oktatási technikát. Szüntelenül szilárdítanunk kell az iskola általános műveltségű, munka- és politechnikai jellegét úgy, hogy szorosabb kapcsolatban álljon az anyagi termeléssel és az Iskolák végzett hallgatói ne csak ismerjék, hanem érvényesíteni is tudják a tudomány és a technika legújabb ismereteit, sokoldalú műveltségre tegyenek szert, politikailag és erkölcsileg fejlettek legyenek, magukévá tegyék a szocializmus eszméit. A tudományos-műszaki forradalom folyamata felvetette az ifjúság pályaválasztási orientációja megjavításának problémáját, a fiatalokat elsősorban a gépipar, az elektrotechnika és a kémia új haladó ágazataira kell irányítani, azokra, amelyek szorosan összekapcsolódnak a csehszlovák gazdaság távlati fejlődésével. Ezen a téren fakozott feladatok hárulnak a szaktanintézetekre és a szakmunkásképző iskolákra, amelyekben a fiatalok többsége tanul. Az SZLKP Központi Bizottsága több ízben foglalkozott a munkás fiatalok nevelése és felkészítése megjavításának kérdéseivel, értékelte a szakmunkásképzés színvonalát. Továbbra is nagy gondot fordít tunk fejlesztésére és színvonala emelésére. Szakmunkásképző iskoláinkban szakképzett dolgozókat nevelünk, akik népgazdaságunk támaszai lesznek. Tőlük, ezektől a fiataloktól elvárjuk, hogy jól elsajátítsák szakmájukat, büszkék legyenek munkájukra. Nagy hangsúlyt helyeztünk és még nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a főiskolák fejlesztésére és munkájának színvonalára. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy továbbra is emelnünk kell a főiskolát végzett káderok eszmei színvonalát, ügyelnünk kell a káderek tudományos és műszaki ismereteinek elmélyítésére, valamint arra, hogy a pedagógiai és tudományos tevékenység szorosabb kapcsolatban álljon a termeléssel és általában a társadalmi gyakorlattal, annak révén is, hogy több diákot kell bekapcsolnunk a tudományos-kutató tevékenységbe. A főiskolásoknak sikeresen el kell sajátítaniuk a legújabb ismereteket, érvényesíteniük kell azt a gyakorlatban és így valóra váltják azt az egészséges becsvágyukat, hogy jól helytálljanak a világversenyben. A fiatalok szellemi és fizikai képességeinek sokoldalú és harmonikus fejlődése megköveteli, hogy az iskolán és a családon kívül egyre nagyobb mértékben és céltudatosabban vegyenek részt a nevelésben a társadalmi szervezetek is. Különösen fontos, hogy a nemzeti bizottságok, az üzemek és az egész ága- zatok is együttműködjenek oktatásügyünk anyagi alapjának kiépítésében, A faluszépítési akcióban szerzett ismereteink, valamint a nagy üzemek, a Slovnaft és a dubnicai Szlovák Vas- kohászati Üzem példája megmutatják, mit érhetünk el a szaktanintézetek és a szakmunkásképző iskolák építésében az egyes ágazatok, üzemek, vállalatok, egységes földművosszövetkezetek és társadalmi szervezetek segítségével. Az elmúlt időszakban elért aránylag nagyarányú építkezések ellenére a főiskolák anyagi alapja átadásának üteme lemarad a szükségletek mögött. Ez nemcsak az oktatási intézményekre vonatkozik, hanem a diákszállókra és éttermekre is. Ezért meg kell követelnünk, hogy az építővállalatok és a többi szállítószervezet időben teljesítse tervfeladatait. Oktatásügyünk által az elmúlt időszakban elért pozitív eredményekhez (Folytatás a 10. oldalon)
