Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám, szerda

A SZOVIETUNIO NÉPGAZDASÁGA M—1930. EVI FEILESZTESENEK FŰ HÁNYÁI Alekszej Kosziginnok, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója (Lapunk tegnapi számában kö­zöltük Alekszej Koszigin elvtárs- nak, az SZKP XXV. kongresszu­sán elhangzott beszéde első ré­szét. Az alábbiakban közöljük a befejező részt.) Mégegyszer hangsúlyozni szeretném, hogy az ötéves tervben különleges fel­adatokat kell kitűzni az olyan gépek gyártásában, amelyek jelentősen csök­kentik a kézi munkát és valamennyi ágazatban biztosítják a munkatermelé­kenység növekedését. A munkaigényes és nehéz építkezési, szállítási, valamint rakodási munkák gépesítéséhez szük­séges eszközök gyártása hozzávetőle­gesen kétszeresére növekszik. A kitűzött feladatok bonyolultak, de meg tudunk birkózni velük. Gépgyár­tásunk jelentős mértékben korszerűsí­tett szerszámgépparkkal rendelkezik. Az utóbbi évek adatai szerint a szerszám­géppark legutóbbi tízéves általános nö­velésében a felújított szerszámgépek aránya körülbelül 57 százalékot, a ko­ségfélék megműveléséhez, illetve beta­karításához szükséges munkaeszközök gyártását, valamint a nagy állatte­nyésztő telepek és kombinátok számá­ra szükséges komplett berendezések előállítását. Mezőgazdasági gépgyártá­sunknak el kell sajátítania takarmány készletező és készítő berendezések gyártását. E hatalmas és rendkívül fontos feladat megoldása lehetővé te­szi a dolgok olyan megszervezését, hogy az állat elé minden takarmány feldolgozott és elkészített formában kerüljön. Ez. jelentősen növeli a takar­mányok hasznosításának hatásfokát. Bővül a }évikohászati berendezések gyártása. Erre a célra 2,4-szer annyi beruházást irányoztak elő, mint a leg­utóbbi ötéves tervben. Jelentősen növe­lik a hengerdék, a folyamatos acélol­vasztó berendezések, a legalább 400 ton­na űrtartalmú oxigénes konvertorok gyártását, amelyek több, mint kétsze­resére növelik a munkatermelékenysé­get, továbbá az új automata csőhegesz­tő és csőhengorlő szerszámgépek elő­állítását. A nehézgépgyártás fejlesztése A. Koszig in előadja beszámolóját a Szovjetunió népgazdaságfejlesztési tervének fő irányairól (Telefoto: CSTK — TASZSZ) 1976. III. 3. vácsoló-sajtológépeké pedig 55 százalé­kot tett ki. A tizedik ötéves tervben fokozódik a nagypontosságú félkészter­mékeket előállító automata öntő, ko- vácsoló-sajtoló és hegesztő gépek, gép­sorok és komplett berendezések gyár­tása. Megszervezik a félkésztermékeket előállító berendezések gyártását új, a többi között kombinált módszerek al­kalmazásával (mint például elektro­mossalakos öntés, öntéssajtolás, sajto­lás, hegesztés, kómkerámia stb.), ame­lyek lehetővé teszik, hogy a készter­mék méreteihez közeli, bonyolult for­májú nyers munkadarabok készüljenek, s így a késztermék kialakítása gyakor­latilag fémveszteség nélkül történhet. A nagy sorozatú és tömegtermelésű ágazatok számára olyan automata gép­sorok gyártását kezdik meg, amelyek gyorsan átállíthatok különböző méretű alkatrészek készítésére. Ennek ered­ményeként rövidesen és jóval kisebb költségekkel elsajátíthatják az új tí­pusú gépkocsik, traktorok, valamint más gépek és berendezések gyártását. Röviden ki kell térnem azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek gép­iparunk néhány ága előtt állnak. Az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben országunkban megkezd­ték az atomerőművek számára szüksé­ges gépek gyártását. A következő évek­ben az energetikai gépgyártás gyorsí­tott ütemben fejlődik. Az ezer mega­wattos reaktorok gyártása mellett meg­kezdik az 1500 megawattos reaktorok­kal működő atomenergia blokkok komplett berendezésének kidolgozását. Az energetikai gépgyártás üzemei 500, 800. valamint 1000—12000 megawattos turbinákat és generátorokat, valamint 250 megawattos gőz és gáz berendezé­seket fognak gyártani. A mezőgazdasági gépgyártás az öt­éves tervidőszakban csaknem 1,'5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az eddiginél több 150 és 300 lóerős traktort gyár­tanak. Jelentősen növelik a „Kolosz“, a „Nyiva“, valamint a „Szibirjak“ tí­pusú gabonakombájnok gyártását, ame­lyeknek előállítását az elmúlt ötéves tervidőszakban indították be és ame­lyek termelékenysége másfélszer-két- szer nagyobb, mint a korábbi gyártmá­nyoké. Intézkedéseket foganatosítottak, hogy tovább növeljék a gépek megbíz­hatóságát, élettartamát, gazdaságossá­gát. Megkezdik a nagy kapacitású traktorokhoz kapcsolt különböző mun­kagépek sorozatgyártását, növelik a gyapot, cukorrépa, burgonya és zöld­lehetővé teszi belső szükségleteink ki­elégítését és külföldi szállítási köte­lezettségeink teljesítését fémkohászati berendezésekben. Jelentősen bővíteni kell az ércbányászati, és ércdúsító be­rendezések, fúróberendezések, valamint a kőolaj és a földgáz szállításához szükséges berendezések gyártását. Az ipar ellátása korszerű berende­zésekkel. a legújabb technológiai fo­lyamatok széles körű bevezetése, vala­mint a termékminőség ellenőrzési rend­szerének alkalmazása megköveteli a korszerű és gyors elektronikus számí­tógépek, műszerek, rádió-elektronikus készülékek, lézer- és egyéb új techni­kai berendezések gyártásának fejlesz­tését. Ez komoly feladatokat állít a rádió és elektronikaipar, a műszeripar, valamint a precíziós gépgyártás elé. Az ötéves terv alatt az automatizációs esz­közök és műszerek gyártását — a ter­vek szerint — 1,6—1,7-szeresére kell növelni. A vegyi és kőolajipari gép­gyártásban ki kell alakítani és el kell kezdeni gyártani olyan korszerű beren­dezéseket és készülékeket, amelyek új, rendkívül gazdaságos technológiai fo­lyamatokat szolgálnak a vegyipar, a kőolaj- és földgázipar, valamint a pa­pír- és cellulózipar ágazataiban. Az alapvető berendezésfajták gyártása 1,5—^,6-szorosára növekszik. Számos elvileg új berendezéstípust terveznek a könnyű és élelmiszeripar számára. Az orsós fonógépek és a veté- lős szövőgépek helyett tömegméretek­ben gyártanak új orsónélküli fonógé­peket, amelyek két- két és félszeresére csökkentik a munkaigényességet, a ve- télőnélküli szerszámgépeket, amelyek 50—100 százalékkal csökkentik a ter­mék munkaigényességét és ezzel egy­idejűleg a zajszintet. Megkezdik au­tomata komplexumok gyártását az élel­miszeripari automataüzemek számára. Tüzelő és energetikai komplexum. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari nagyhatalma, amely gazdaságfej­lesztésében saját energetikai és tüzelő­készleteire támaszkodik. Ez gazdasá­gunk komoly előnye és szakadatlan fej­lődésének fontos előfeltétele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben ki­használhassák, el kell érni a készletek racionális és gazdaságos kiaknázását. A folyó ötéves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a továbbiakban energetikai potenciálunk növekedése főleg a hidroenergia, az atom és az olcsó szén irányában fejlődjön. Ami a kőolajat és a földgázt illeti, ezek ter­melésnövekedését mindinkább technoló­giai szükségletekre fordítjuk. Ennek megfelelően, a 67—70 millió kilowatt elektromos áram termeléséhez szüksé­ges új kapacitások üzembe helyezése mellett az atom- és vízi erőművek ará­nya a kilencedik ötéves tervbeli 22 százalékról majdnem 40 százalékra emelkedik. Az ország — egyebek kö­zött a keleti körzetek — fűtőanyag- és elektromos energai ellátásában növek­vő szerepet kezd betölteni a szén. Már a tizedik ötéves tervben jelen­tősen bővül az ekibasztuzi és a kan- acsinszki szén felhasználása elektro­mos áram termelésére. Az Ural- és a Volga vidék számos nagy hőerőműve pedig pakura helyett szénre tér át. E célból tovább fejlesztik a szénbányá­szatot, különösen növelik a külszíni fejlést, az ekibasztuzi, a kan-acsinszki, a kuznyeci, valamint a dél-jakutai szén­medencékben. Folytatódik az üzemek műszaki rekonstrukciója, növelik a termelékenységet és javítják a munka­körülményeket a működő bányák komp­lex gépesítése és automatizálása alap­ján. Az ország széntermelése egész nö­vekedésének 60 százalékát a leggazda­ságosabb módszer — a külszíni fejtés alkalmazásával érik el. A föld^ázter- meles a kilencedik ötéves tervidőszak­hoz viszonyítva körülbelül másfélszere­sére, technológiai célokra történő fel­használása pedig mintegy kétszeresére növekszik. A kőolajfeldolgozás 20—30 százalékkal emelkedik. Az alapvető földgázforrások nagy tá­volsága a fogyasztási központoktól, va- lamint a vezetékek vonalán tapasztal­ható bonyolult természeti viszonyok szükségessé teszik, hogy télire hatal­mas földalatti tartályokban megfelelő mennyiségű földgázt tartalékoljunk. Ez az eljárás olcsó, lehetővé teszi nagy mennyiségű fém megtakarítását és biz­tosítja az energetikai, vegyi és szolgál­tatási üzemek fennakadás nélküli gáz­ellátását. Ennélfogva Moszkva és Le­ni ngrád térségében, Ukrajnában, a Balti-köztársaságokban és a Kaukázu­son túl új földalatti gáztárolókat kell építeni, a meglevőket pedig bővíteni. Különösen jelentős a Szovjetunió eu- rópai része és az Ural-vidék tüzelő és energetikai mérlege problémáinak mi­nél hatékonyabb megoldása. E hatal­mas térség gyorsan növekvő tüzelő és elektromos áram igényének biztosítása megköveteli, hogy egyrészt végrehajt­sák itt a 13—15 millió kilowattos ka­pacitású atomerőmű-hálózat felépítésé­nek programját, másrészt pedig meg­gyorsítsák hatalmas hőerőművek építé­sét Szibéria és Kazahsztán leggazda­gabb szénlelőhelyein, azzal a céllal, hogy ezek a kapacitások az ekklromos energiát az ország európai része egy­séges energetikai rendszerének adják le. A tüzelő és energetikai mérleg struktúrájának tökéletesítésére vonat­kozó intézkedések megvalósítása, vala­mint az összes tüzelő és energiafajták ésszerűbb felhasználása 1980-ban fel­tétlenül több mint 150 millió tonna fűtőanyag megtakarításával jár. Ezek az intézkedések biztosítják az ország normális energiaellátását és megterem­tik a feltételeket az összes népgazda­sági ágazat folyamatos fejlődésében. A gazdaság intenzívebbé tétele és a gazdasági hatékonyság növelése nagy követelményeket támaszt az olyan iparágakkal szemben, mint a vaskohá­szat, a színesfém-kohászat, vegyipar, amelyek szerkezeti anyagokkal látják el a népgazdaságot. Ezek előtt az ipar­agak előtt az új ötéves tervben hatal­mas feladatok ailnak majd. A vaskohászaiban a fémtermékek leggazdaságosabb fajtáinak gyártását 1,5—2-szeresére növelik. Növekszik a minőségi acélgyártás. Az iparág mű­szaki felújítását oiy módon hajtják végre, hogy bevezetik az acélolvasztás korszerű módszereit: az oxigénkonver- teres és az elektromos módszert, 500 köbméter befogadóképességű kohókat, legalább 40U tonnna űrtartalmú konver­tereket építenek, nagy termelékenysé­gű automata hengerdéket és más nagy kapacitású aggregátorokat helyeznek üzembe. Üzembe helyezik az oszkoli elektromos fémkohászati gyárat, amely az olvasztási folyamat kiiktatásával a vas közvetlen redukciójával termel acélt. A színesfém kohászatban tovább kíván­juk növelni az alumínium-, réz-, nik­kel-, titán és más fontos termékek elő­állítását. Ebben az ágazatban jelentős anyagi eszközöket irányítunk a nyers­anyagbázisnál tapasztalható lemaradá­sok felszámolására. Egyidejűleg telje­sebben fel fogjuk használni a belső termelési tartalékokat, különösen ami a hasznos alkotó elemeknek nyersanya­gából történő maradéktalanabb kivoná­sát és a nyersanyag komplex feldolgo­zását illeti. Nagyon felelősségteljes feladatok állnak a vegyipar előtt. 1980-ban az ásványi műtrágyák termelése eléri a 143 millió tonnát, ami 1,6-szer több, mint az 1975-ben termelt mennyiség. Több mint kétszeresére nőtt a legkor­szerűbb polimer-anyagok termelésa Gyorsított ütemben fctnelkedik a műgu- nii és a szintetikus szál gyártása. A vegyipar ilyen irányú fejlesztése szük­ségessé teszi az ágazaton belül meg­levő jelentős aránytalanságok felszá­molását, a vállalatok műszaki korsze­rűsítését, nagy egység kapacitású gé­pek beállítását és új technológiai fo­lyamatok alkalmazását. Az erdő-, fafeldolgozó-, a cellulóz- és papíriparban a legfontosabb feladat, hogy növeljük a fafeldolgozó munkák gépesítési színvonalát, javítsuk a farost felhasználását. A népgazdasági tervben előirányozták a szükséges intézkedé­seket. A fakitermelés 1980-ig mindösz- sze 2 °/o-kal növekszik. Eközben a fa­forgács-lemez és farostlemez termelése tü—85 százalékkal, a cellulóz 35 szá­zalékkal, a bútorgyáriás 40—50 száza­lékkal emelkedik. Előirányoztuk a nyomdai papír gyártásának fejleszté­sét, minőségének javítását. Az építőanyag-iparban és az építési szerkezetek előállításában mindenek­előtt a gyári előállítású alkatrészek és félkésztermékek gyártása bővül. Ezek segítségével határozottabban át­térhetünk az épületek és létesítmények megszakítás nélküli, komplex gépesített összeszerelésére. A 10. ötéves tervben a gazdasági te­vékenység méretei a korszerű techno­lógiai folyamatok sajátossága az ipar- ban és különösen olyan ágazatokban, mint a fémkohászat és a vegyipar, kü­lönleges intézkedéseket tesznek szük­ségessé a környezetvédelemben is. Ezekre a célokra az ipari ágazatok többségében nagy összegeket irányoz­tak elő. Gyakorlati alkalmazást nyer­nek a légkörszennyeződés elleni harc új eszközei és módszerei. Intézkedése­ket tervezünk a víz- és erdőtartalékok komplex és ésszerű felhasználására és védelmére. Valamennyi ipari ágazat­ban átállnak az ipari szennyvizek újbóli felhasználására. A vegyiparban pl. a termelés volumenének nagyarányú nö­vekedése ellenére Is csökkenni fog az ipari vizek visszabocsátása a vízgazdál­kodási rendszerbe. A légköri szennye­ződés, az ipari vízfelhasználás 1980- ban az 1975-ös szinten marad. A víz, e rendkívül értékes természeti forrás felhasználása, hatalmas gazdasági probléma. Országunk gazdag víztarta­lékokban, ezek azonban területileg egyenlőtlenül oszlanak meg. A víz­igény rendkívül gyorsan nő, az egyes körzetek' közti vízátirányítási tervek megvalósítása azonban nemcsak nagy beruházásokat, hanem hosszú időt is igényel. Ezért nagy figyelmet kell for­dítani a víz gazdaságos felhasználására vonatkozó intézkedésekre. A víztaka­rékosságnak nagy tartalékai vannak a mezőgazdaságban is, ahol különösen sok vizet használnak fel az öntözéshez. Ezeket a tartalékokat feltétlenül fel kell használni. Ugyanakkor a 10. ötéves tervben hozzá kell fognunk olyan ha­talmas probléma tudományos megoldá­sához, mint az északi és szibériai fo­lyók vize egy részének átirányítása a Volga medencéjébe, Kazahsztánba és Küzép-Ázsiába. Az „A“ csoportba tartozó ipari ága­zatok alapvető fejlesztési feladatainak tervezetében előirányzott gyors növe­kedési ütem közvetlenül kapcsolódik a mezőgazdaság gyökeres rekonstrukció­járól, ipari alapokra való átállításáról a közszükségleti cikkek gyártásának további növeléséről szóló parthatároza­tokhoz. M&zőgazdasag. A Kozjjonti Bizottság beszámolójában a mezőgazdaság kérdé­sei megkülönböztetett helyet kaptak. Az SZKi Központi bizottságának 1965 már­ciusi piénumán kidolgozott agrárpoliti­ka következetes és állhatatos megva­lósítása az új ötéves tervben végzendő egész munkák egyik fő irányzatát je­lentik. Agrárpolitikánk célját világosan kifejtette Leonyid iljics Brezsnyevnek a mostani partkongresszuson elhang­zott beszámolója. A cél az, hogy a me­zőgazdaságot nagy hatékonyságú és nagy termelékenységű ágazattá változ­tassuk, lényegesen növeljük az ország mezőgazdasági termékekkel való ellá­tottságának megbízhatóságát, javítsuk minőségét, csökkentsük e rendkívül fontos népgazdasági ágazat fejlődésé­nek függőségét az időjárási viszonyok­tól, és nagy mértékben közelítsük egy­máshoz a városi és falusi életviszonyo­kat. Az 1976—1980-as időszakban a kö­vetkező mértékben kívánjuk növelni a mezőgazdaság évi átlagtermelését: (Folytatás a 4. oldalon/

Next

/
Thumbnails
Contents