Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám, szerda

A SZOVIETUNIO NÉPGAZDASÁGA M—1930. EVI FEILESZTESENEK FŰ HÁNYÁI

Alekszej Kosziginnok, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója

(Lapunk tegnapi számában közöltük Alekszej Koszigin elvtárs- nak, az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott beszéde első részét. Az alábbiakban közöljük a befejező részt.)

Mégegyszer hangsúlyozni szeretném, hogy az ötéves tervben különleges feladatokat kell kitűzni az olyan gépek gyártásában, amelyek jelentősen csökkentik a kézi munkát és valamennyi ágazatban biztosítják a munkatermelékenység növekedését. A munkaigényes és nehéz építkezési, szállítási, valamint rakodási munkák gépesítéséhez szükséges eszközök gyártása hozzávetőlegesen kétszeresére növekszik.

A kitűzött feladatok bonyolultak, de meg tudunk birkózni velük. Gépgyártásunk jelentős mértékben korszerűsített szerszámgépparkkal rendelkezik. Az utóbbi évek adatai szerint a szerszámgéppark legutóbbi tízéves általános növelésében a felújított szerszámgépek aránya körülbelül 57 százalékot, a koségfélék megműveléséhez, illetve betakarításához szükséges munkaeszközök gyártását, valamint a nagy állattenyésztő telepek és kombinátok számára szükséges komplett berendezések előállítását. Mezőgazdasági gépgyártásunknak el kell sajátítania takarmány készletező és készítő berendezések gyártását. E hatalmas és rendkívül fontos feladat megoldása lehetővé teszi a dolgok olyan megszervezését, hogy az állat elé minden takarmány feldolgozott és elkészített formában kerüljön. Ez. jelentősen növeli a takarmányok hasznosításának hatásfokát.

Bővül a }évikohászati berendezések gyártása. Erre a célra 2,4-szer annyi beruházást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves tervben. Jelentősen növelik a hengerdék, a folyamatos acélolvasztó berendezések, a legalább 400 tonna űrtartalmú oxigénes konvertorok gyártását, amelyek több, mint kétszeresére növelik a munkatermelékenységet, továbbá az új automata csőhegesztő és csőhengorlő szerszámgépek előállítását. A nehézgépgyártás fejlesztése

A. Koszig in előadja beszámolóját a Szovjetunió népgazdaságfejlesztési tervének fő irányairól (Telefoto: CSTK — TASZSZ)

1976.

III. 3.

vácsoló-sajtológépeké pedig 55 százalékot tett ki. A tizedik ötéves tervben fokozódik a nagypontosságú félkésztermékeket előállító automata öntő, ko- vácsoló-sajtoló és hegesztő gépek, gépsorok és komplett berendezések gyártása.

Megszervezik a félkésztermékeket előállító berendezések gyártását új, a többi között kombinált módszerek alkalmazásával (mint például elektromossalakos öntés, öntéssajtolás, sajtolás, hegesztés, kómkerámia stb.), amelyek lehetővé teszik, hogy a késztermék méreteihez közeli, bonyolult formájú nyers munkadarabok készüljenek, s így a késztermék kialakítása gyakorlatilag fémveszteség nélkül történhet.

A nagy sorozatú és tömegtermelésű ágazatok számára olyan automata gépsorok gyártását kezdik meg, amelyek gyorsan átállíthatok különböző méretű alkatrészek készítésére. Ennek eredményeként rövidesen és jóval kisebb költségekkel elsajátíthatják az új típusú gépkocsik, traktorok, valamint más gépek és berendezések gyártását.

Röviden ki kell térnem azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek gépiparunk néhány ága előtt állnak.

Az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben országunkban megkezdték az atomerőművek számára szükséges gépek gyártását. A következő években az energetikai gépgyártás gyorsított ütemben fejlődik. Az ezer megawattos reaktorok gyártása mellett megkezdik az 1500 megawattos reaktorokkal működő atomenergia blokkok komplett berendezésének kidolgozását. Az energetikai gépgyártás üzemei 500, 800. valamint 1000—12000 megawattos turbinákat és generátorokat, valamint 250 megawattos gőz és gáz berendezéseket fognak gyártani.

A mezőgazdasági gépgyártás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,'5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az eddiginél több 150 és 300 lóerős traktort gyártanak. Jelentősen növelik a „Kolosz“, a „Nyiva“, valamint a „Szibirjak“ típusú gabonakombájnok gyártását, amelyeknek előállítását az elmúlt ötéves tervidőszakban indították be és amelyek termelékenysége másfélszer-két- szer nagyobb, mint a korábbi gyártmányoké. Intézkedéseket foganatosítottak, hogy tovább növeljék a gépek megbízhatóságát, élettartamát, gazdaságosságát. Megkezdik a nagy kapacitású traktorokhoz kapcsolt különböző munkagépek sorozatgyártását, növelik a gyapot, cukorrépa, burgonya és zöldlehetővé teszi belső szükségleteink kielégítését és külföldi szállítási kötelezettségeink teljesítését fémkohászati berendezésekben. Jelentősen bővíteni kell az ércbányászati, és ércdúsító berendezések, fúróberendezések, valamint a kőolaj és a földgáz szállításához szükséges berendezések gyártását.

Az ipar ellátása korszerű berendezésekkel. a legújabb technológiai folyamatok széles körű bevezetése, valamint a termékminőség ellenőrzési rendszerének alkalmazása megköveteli a korszerű és gyors elektronikus számítógépek, műszerek, rádió-elektronikus készülékek, lézer- és egyéb új technikai berendezések gyártásának fejlesztését. Ez komoly feladatokat állít a rádió és elektronikaipar, a műszeripar, valamint a precíziós gépgyártás elé. Az ötéves terv alatt az automatizációs eszközök és műszerek gyártását — a tervek szerint — 1,6—1,7-szeresére kell növelni. A vegyi és kőolajipari gépgyártásban ki kell alakítani és el kell kezdeni gyártani olyan korszerű berendezéseket és készülékeket, amelyek új, rendkívül gazdaságos technológiai folyamatokat szolgálnak a vegyipar, a kőolaj- és földgázipar, valamint a papír- és cellulózipar ágazataiban. Az alapvető berendezésfajták gyártása

1,5—^,6-szorosára növekszik.

Számos elvileg új berendezéstípust terveznek a könnyű és élelmiszeripar számára. Az orsós fonógépek és a veté- lős szövőgépek helyett tömegméretekben gyártanak új orsónélküli fonógépeket, amelyek két- két és félszeresére csökkentik a munkaigényességet, a ve- télőnélküli szerszámgépeket, amelyek 50—100 százalékkal csökkentik a termék munkaigényességét és ezzel egyidejűleg a zajszintet. Megkezdik automata komplexumok gyártását az élelmiszeripari automataüzemek számára.

Tüzelő és energetikai komplexum. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari nagyhatalma, amely gazdaságfejlesztésében saját energetikai és tüzelőkészleteire támaszkodik. Ez gazdaságunk komoly előnye és szakadatlan fejlődésének fontos előfeltétele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasználhassák, el kell érni a készletek racionális és gazdaságos kiaknázását. A folyó ötéves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a továbbiakban energetikai potenciálunk növekedése főleg a hidroenergia, az atom és az olcsó szén irányában fejlődjön. Ami a kőolajat és a földgázt illeti, ezek termelésnövekedését mindinkább technológiai szükségletekre fordítjuk. Ennek megfelelően, a 67—70 millió kilowatt elektromos áram termeléséhez szükséges új kapacitások üzembe helyezése mellett az atom- és vízi erőművek aránya a kilencedik ötéves tervbeli 22 százalékról majdnem 40 százalékra emelkedik. Az ország — egyebek között a keleti körzetek — fűtőanyag- és elektromos energai ellátásában növekvő szerepet kezd betölteni a szén.

Már a tizedik ötéves tervben jelentősen bővül az ekibasztuzi és a kan- acsinszki szén felhasználása elektromos áram termelésére. Az Ural- és a Volga vidék számos nagy hőerőműve pedig pakura helyett szénre tér át. E célból tovább fejlesztik a szénbányászatot, különösen növelik a külszíni fejlést, az ekibasztuzi, a kan-acsinszki, a kuznyeci, valamint a dél-jakutai szénmedencékben. Folytatódik az üzemek műszaki rekonstrukciója, növelik a termelékenységet és javítják a munkakörülményeket a működő bányák komplex gépesítése és automatizálása alapján. Az ország széntermelése egész növekedésének 60 százalékát a leggazdaságosabb módszer — a külszíni fejtés alkalmazásával érik el. A föld^ázter- meles a kilencedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva körülbelül másfélszeresére, technológiai célokra történő felhasználása pedig mintegy kétszeresére növekszik. A kőolajfeldolgozás 20—30 százalékkal emelkedik.

Az alapvető földgázforrások nagy távolsága a fogyasztási központoktól, va- lamint a vezetékek vonalán tapasztalható bonyolult természeti viszonyok szükségessé teszik, hogy télire hatalmas földalatti tartályokban megfelelő mennyiségű földgázt tartalékoljunk. Ez az eljárás olcsó, lehetővé teszi nagy mennyiségű fém megtakarítását és biztosítja az energetikai, vegyi és szolgáltatási üzemek fennakadás nélküli gázellátását. Ennélfogva Moszkva és Leni ngrád térségében, Ukrajnában, a Balti-köztársaságokban és a Kaukázuson túl új földalatti gáztárolókat kell építeni, a meglevőket pedig bővíteni.

Különösen jelentős a Szovjetunió eu- rópai része és az Ural-vidék tüzelő és energetikai mérlege problémáinak minél hatékonyabb megoldása. E hatalmas térség gyorsan növekvő tüzelő és elektromos áram igényének biztosítása megköveteli, hogy egyrészt végrehajtsák itt a 13—15 millió kilowattos kapacitású atomerőmű-hálózat felépítésének programját, másrészt pedig meggyorsítsák hatalmas hőerőművek építését Szibéria és Kazahsztán leggazdagabb szénlelőhelyein, azzal a céllal, hogy ezek a kapacitások az ekklromos energiát az ország európai része egységes energetikai rendszerének adják le. A tüzelő és energetikai mérleg struktúrájának tökéletesítésére vonatkozó intézkedések megvalósítása, valamint az összes tüzelő és energiafajták ésszerűbb felhasználása 1980-ban feltétlenül több mint 150 millió tonna fűtőanyag megtakarításával jár. Ezek az intézkedések biztosítják az ország normális energiaellátását és megteremtik a feltételeket az összes népgazdasági ágazat folyamatos fejlődésében.

A gazdaság intenzívebbé tétele és a gazdasági hatékonyság növelése nagy követelményeket támaszt az olyan iparágakkal szemben, mint a vaskohászat, a színesfém-kohászat, vegyipar, amelyek szerkezeti anyagokkal látják el a népgazdaságot. Ezek előtt az iparagak előtt az új ötéves tervben hatalmas feladatok ailnak majd.

A vaskohászaiban a fémtermékek leggazdaságosabb fajtáinak gyártását

1,5—2-szeresére növelik. Növekszik a minőségi acélgyártás. Az iparág műszaki felújítását oiy módon hajtják végre, hogy bevezetik az acélolvasztás korszerű módszereit: az oxigénkonver- teres és az elektromos módszert, 500 köbméter befogadóképességű kohókat, legalább 40U tonnna űrtartalmú konvertereket építenek, nagy termelékenységű automata hengerdéket és más nagy kapacitású aggregátorokat helyeznek üzembe. Üzembe helyezik az oszkoli elektromos fémkohászati gyárat, amely az olvasztási folyamat kiiktatásával a vas közvetlen redukciójával termel acélt.

A színesfém kohászatban tovább kívánjuk növelni az alumínium-, réz-, nikkel-, titán és más fontos termékek előállítását. Ebben az ágazatban jelentős anyagi eszközöket irányítunk a nyersanyagbázisnál tapasztalható lemaradások felszámolására. Egyidejűleg teljesebben fel fogjuk használni a belső termelési tartalékokat, különösen ami a hasznos alkotó elemeknek nyersanyagából történő maradéktalanabb kivonását és a nyersanyag komplex feldolgozását illeti.

Nagyon felelősségteljes feladatok

állnak a vegyipar előtt. 1980-ban az ásványi műtrágyák termelése eléri a 143 millió tonnát, ami 1,6-szer több, mint az 1975-ben termelt mennyiség. Több mint kétszeresére nőtt a legkorszerűbb polimer-anyagok termelésa Gyorsított ütemben fctnelkedik a műgu- nii és a szintetikus szál gyártása. A vegyipar ilyen irányú fejlesztése szükségessé teszi az ágazaton belül meglevő jelentős aránytalanságok felszámolását, a vállalatok műszaki korszerűsítését, nagy egység kapacitású gépek beállítását és új technológiai folyamatok alkalmazását.

Az erdő-, fafeldolgozó-, a cellulóz- és papíriparban a legfontosabb feladat, hogy növeljük a fafeldolgozó munkák gépesítési színvonalát, javítsuk a farost

felhasználását. A népgazdasági tervben előirányozták a szükséges intézkedéseket. A fakitermelés 1980-ig mindösz- sze 2 °/o-kal növekszik. Eközben a faforgács-lemez és farostlemez termelése tü—85 százalékkal, a cellulóz 35 százalékkal, a bútorgyáriás 40—50 százalékkal emelkedik. Előirányoztuk a nyomdai papír gyártásának fejlesztését, minőségének javítását.

Az építőanyag-iparban és az építési szerkezetek előállításában mindenekelőtt a gyári előállítású alkatrészek és félkésztermékek gyártása bővül. Ezek segítségével határozottabban áttérhetünk az épületek és létesítmények megszakítás nélküli, komplex gépesített összeszerelésére.

A 10. ötéves tervben a gazdasági tevékenység méretei a korszerű technológiai folyamatok sajátossága az ipar- ban és különösen olyan ágazatokban, mint a fémkohászat és a vegyipar, különleges intézkedéseket tesznek szükségessé a környezetvédelemben is. Ezekre a célokra az ipari ágazatok többségében nagy összegeket irányoztak elő. Gyakorlati alkalmazást nyernek a légkörszennyeződés elleni harc új eszközei és módszerei. Intézkedéseket tervezünk a víz- és erdőtartalékok komplex és ésszerű felhasználására és védelmére. Valamennyi ipari ágazatban átállnak az ipari szennyvizek újbóli felhasználására. A vegyiparban pl. a termelés volumenének nagyarányú növekedése ellenére Is csökkenni fog az ipari vizek visszabocsátása a vízgazdálkodási rendszerbe. A légköri szennyeződés, az ipari vízfelhasználás 1980- ban az 1975-ös szinten marad. A víz, e rendkívül értékes természeti forrás felhasználása, hatalmas gazdasági probléma. Országunk gazdag víztartalékokban, ezek azonban területileg egyenlőtlenül oszlanak meg. A vízigény rendkívül gyorsan nő, az egyes körzetek' közti vízátirányítási tervek megvalósítása azonban nemcsak nagy beruházásokat, hanem hosszú időt is igényel. Ezért nagy figyelmet kell fordítani a víz gazdaságos felhasználására vonatkozó intézkedésekre. A víztakarékosságnak nagy tartalékai vannak a mezőgazdaságban is, ahol különösen sok vizet használnak fel az öntözéshez. Ezeket a tartalékokat feltétlenül fel kell használni. Ugyanakkor a 10. ötéves tervben hozzá kell fognunk olyan hatalmas probléma tudományos megoldásához, mint az északi és szibériai folyók vize egy részének átirányítása a Volga medencéjébe, Kazahsztánba és Küzép-Ázsiába.

Az „A“ csoportba tartozó ipari ágazatok alapvető fejlesztési feladatainak tervezetében előirányzott gyors növekedési ütem közvetlenül kapcsolódik a mezőgazdaság gyökeres rekonstrukciójáról, ipari alapokra való átállításáról a közszükségleti cikkek gyártásának további növeléséről szóló parthatározatokhoz.

M&zőgazdasag. A Kozjjonti Bizottság beszámolójában a mezőgazdaság kérdései megkülönböztetett helyet kaptak. Az SZKi Központi bizottságának 1965 márciusi piénumán kidolgozott agrárpolitika következetes és állhatatos megvalósítása az új ötéves tervben végzendő egész munkák egyik fő irányzatát jelentik. Agrárpolitikánk célját világosan kifejtette Leonyid iljics Brezsnyevnek a mostani partkongresszuson elhangzott beszámolója. A cél az, hogy a mezőgazdaságot nagy hatékonyságú és nagy termelékenységű ágazattá változtassuk, lényegesen növeljük az ország mezőgazdasági termékekkel való ellátottságának megbízhatóságát, javítsuk minőségét, csökkentsük e rendkívül fontos népgazdasági ágazat fejlődésének függőségét az időjárási viszonyoktól, és nagy mértékben közelítsük egymáshoz a városi és falusi életviszonyokat.

Az 1976—1980-as időszakban a következő mértékben kívánjuk növelni a mezőgazdaság évi átlagtermelését:

(Folytatás a 4. oldalon/