Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-23 / 70. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN S. J.: Az új, 1975/125 sz. társadalombiztosítási törvény 17. §-a szerint aránylagos öregségi nyugdíjra az olyan dolgozónak van igénye, akinek ugyan nincs meg az előírt 25 ledolgozott, illetve beszámítható éve, de legalább 10 ilyen éve van és még a munkaviszony ideje alatt éri el 65. életévét. A nőket illetően az eddigi előírásoktól eltérően már korábban aránylagos öregségi nyugdíjra van igénye annak a nőnek is, aki 60. életéve elérésekor legalább 20 évet ledolgozott, illetve 20 beszámítható éve van, pl. a gyermekekről azok három éves koráig való gondoskodás címén. Az aránylagos öregségi nyugdíj összege a havi átlagkereset 2 százaléka minden ledolgozott év után. Ha a nyugdíj mindkettőjük megélhetésének fő forrása és saját munkájukkal nem tűdnek -’ár életszínvonalukon javítani, a feleségének folyósított nyugdíjat legfeljebb 1100 korona ösz- szagre emelheti a járási nemzeti bizottság járadékbizottsú- ga. K. L. és D. L.: A teljes rokkantság feltétele, hogy a rokkant nem képes már egyáltalában semnr'féle rendszeres m inkát végezni, ha az ilyen munkával súlyosan veszélyeztetné egészségi állapotát, továbbá, ha ugyan képes ilyen munkatevékenységre, de a munka aránytalan korábbi munkaképességéhez, illetve a munka társadalmi jelentőségéhez képest, véj,ľ\l a teljes rokkantság feltétele adva van akkor is, ha a dolgozó képes ugyan rendszeres munkára, de csak rendkívüli feltételek biztosítása esetében (pl. a világtalanok, vagy a súlyos ortopédiai meghibásodást szenvedettek). Az új törvény nem zárja ki azt, hogy a teljes rokkant munkát vállaljon. Munkavállalás esetében természetesen időnként elienőrzik, hogy a teljes rokkant feltételei továbbra is fennállnak-e. Megállapíthatják, hogy a dolgozó egészségi állapota, illetve munkaképessége javult, s a vizsgálat alapján vagy részleges rokkantnak, vagy teljes munkaképesnek ismerhetik el. A teljes rokkant munkaviszonyát nem korlátozzák az 1975/ /135 sz. rendelet intézkedései, amelyek az öregségi nyugdíjasokra vonatkoznak, akik nyugdíjigényük keletkezése után nyugdíjuk teljes, vagy részleges folyósítása mellett tovább dolgoznak. A nyugdíjtörvény 16. §-ának 3. bek szerint a nők esetéljen a nyugdíjkorhatár 53 év öt vagy több, 54 év négy vagy három, 55 év kettő, 56 év egy gyermek felnevelése estében, 57 év, ha gyermeket nem nevelt fel. A gyermek felnevelésének fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az anya gyermekéről legalább az iskolaköteles kor végéig gondoskodott. Azonos értékűnek kell azonban tekinteni, ha az anya gyermekéről komoly okból nem tudott Ideiglenesen gondoskodni, illetve amiatt, mert a gyermek meghalt. A gyermek halála esetében a gyermek felnevelésének feltétele, hogy a gyermekről annak születésétől számított legalább hat hónapon át gondoskodott az anya. A felnevelés feltételét teljesíti az a nő is, aki legalább röviddel a nagykorúság (18. életév) betöltése előtt kezdett gondoskodni a gyermekről (pl. férje első házasságából származó gyermekről). K. T.: Az 1975/135 sz. rendelet 4. §-ra szerint teljes egyesített öregségi és özvegyi járadéka folyósítása mellett évi 180 munkanapot dolgozhat. Tartós munkaviszony esetében özvegyi járadékát azon összeg felével csökkentenék, amellyel fizetése és özvegyi járadéka együtt meghaladja évi átlagban a havi 1500 koronát. GYERMEKTARTÁSI ÜGYEKBEN P. K.: Ismerőse már hat éve elvált. A válási ítélet a házasságból származó négy gyermek javára 960 korona tartásdíjat állapított meg. Ezt ismerőse vette át a családi pótlékkal egé-zen addig, míg a gyermek anyja újból férjhez ment, és továbbküldte a gyermekeiről gondoskodó elvált feleségének. A gyermekek anyja újból férjhez me.it, munkaviszonyba is lépett. Az 1968/88 sz. törvény értelmében mint a gyermekekről közvetlenül gondoskodó szülő, a saját munkaadó vállalata KNP bizottságánál joggal igényelte a családi pótlék kifizetését és egyúttal a béradókedvezményt is. Ismerőse természetesen tovább fizeti a bíróság által megállapított tartásdíjat és egyelőre nem kap béradókedvezményt. Ismerőse terjessz« be munkaadó vállalata bércsztályán a válóperes ítélet részleges másolatát, melyet a vállalat az eredetivel össz?hasonlítva hitelesíthet saját nyilvántartása számára, és kérje, hogy a tartásdíjat a beterjesztett ítélet alapján közvetlenül a munkaadó vállalat vonja le és küldje el a gyermekek anyjának. Ebben az esetben a gyermek után jár adókedvezmény, külön adóigazgatósági igazolás nélkül is. (Lásd.: ABC o daní ze mzdy, Praha, Práce 1972, 12. old.) Ha a tartásdíjat végrehajtás útján vonják le fizetéséből, a munkaadó vállalat hivatalból köteles figyelembe venni a négy gyermekre fizetett tartást a béradó kiszámításánál. P. Z.: Az 1963/94 sz. családi törvény 101. §-a értelmében azzal a személlyel szemben, akinek apaságát a bíróság a volt férj apaság-megtagadást kimondó ítélete jogerőre emelkedése után jogerősen megállapította, az ettől számított hároméves elévülési határidő alatt kérheti a helyette viselt tartás megtérítését. A kiskorú gyermek nem \öteles azonban semmiféle tartást visszafizetni. VAGYONJOGI ÜGYEKBEN C. M.: Ha 1958. évi válásuk ut'n a közős vagyont még nem osztották el, az erre vonatkozó igény nem évült el. Az ilyen megosztási igény ugyanis tulajdonjogi igénynek számít és a tulajdonjogi igény a polgári törvénykönyvünk 100. §-a 2. bek. értelmében nem évül el. Ilyen értelmű rendelkezés volt érvényben már 1958-ban is. A bíróság azonban megvizsgálná, hogy a hosszú hallgatás és passzív magatartás nem számítható-e hallgatólagos egyezségnek, különösen, ha közben így is nyilatkoztak volna mások előtt is. R. I.: Mivel kerülő úton bár, de tudomást szerzett a kisajátításról, joga van az illetékes magyarországi hatóság döntése ellen fellebezést, illetve felülvizsgálati kérelmet beadni és a magasabb forgalmi értékre való tekintettel kifogásolni az alacsonyabb kisajátítási árat. Ha nem járna eredménnyel, kérje a kisajátítási ellenértéknek a Nemzeti Bank engedélye alapján az ön címére való átutalását. A magyar kisajátító hatósággal szemben keletkezett követelését köteles a Správa pre veci majetkové a devízové, Bratislava, Leningradská ul. címére bejelenteni és később bejelenteni az átutalást is. Ajánljuk, hogy forduljon a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) ügyvédi tanácsadó irodához. „ÉPÍTKEZŐ“ JELIGÉRE: A stabilizációs kölcsön folyósítására senkinek sincs jogigénye és a hivatalos hirdetményben megjelölt összeg csupán a felső határt jelenti és nem azt, hogy a hnb köteles lenne teljes összegű feltételesen elengedhető kölcsönt folyósítani. A 8000 Kčs prémiumra az 1969/26., ill. az 1968/137. sz. hirdetmények értelmében igényük van, ha az építkezést az építési tervek szerint valósították meg. A 4000 korona összegű külön hozzájárulásra azonban csak akkor van az idézett rendelkezések szerint igénye, ha az építkezést 36 hómajpon belül befejezik, (az engedély kiadása után). Dr. F. J. A TAVASZ METEOROLÓGIÁJA A tavasz nemcsak a legkedvesebb évszak, hanem tudományos szempontból is a legérdekesebb része az évnek. Időjárásunk alakulását ugyanis a légkör nagy folyamatai irányítják, amelyek átölelik az egész földet. Ezeknek a meglepetésekben gazdag folyamatoknak a tanulmányozása egész éven át érdekes tudományos feladatot jelent a meteorológiai szolgálatok számára, de ez a munka tavasszal még lenyűgözőbb, mint máskor. Hogyan látja a tavaszt a meteorológus? Földünk éghajlatának egyik alapvető vonása, hogy a Föld két félgömbjén mindenkor egymással ellentétes évszakok uralkodnak. Amikor mi Európában a tavasz közeledésének ürülünk és annak első örömeit élvezzük, akkor a déli félgömbön az ősz kialakulása játszódik le. Minthogy az emberiségnek sokkal nagyobb része lakik az északi félgömbön, mint a délin, ezért a márciustól májusig terjedő időszak az, amikor az emberek többsége átéli azt az örömet, amit a tavasz kibontakozása nyújt. Milyen változások történnek légkörünk északi félgömbi részében, amikor a tavaszi átalakulás megkezdődik? A mérsékelt égövben fekvő országokban, amelyek közé hazánk is tartozik, kezdetben még semmi sem. Ellenben a szubtropikus égövben, Afrika északi területein és az Atlantióceán szubtrópusi részén már januártól kezdve lényeges átalakulási folyamat indul meg. A Nap mind magasabbra emelkedik az égbolton. A napsugarak meredekebb szög alatt érik a földfelszínt és az óceán felszínét, ezáltal melegítő erejük fokozatosan növekszik. Minálunk, Közép-Európában mindebből nem sokat tapasztalhatunk, mert januárban az égboltot többnyire vastag felhőtömegek borítják, a Napot alig látjuk, és melegítő hatása még korántsem érvényesül. Nálunk és az óriási kiterjedésű eurá- zsiai kontinens legnagyobb részén még kemény tél van ilyenkor. Félgömbünkön tehát az a helyzet áll elő, hogy a szubtropikus vidékek már erősen felmelegednek, a többi területek pedig még igen hidegek, vagyis a félgömb területén kiéleződnek a hőmérsékleti ellentétek: nagyon meleg és nagyon hideg légtömegek pihennek egymás mellett. Az átalakulás következő lépése abból áll, hogy a kétféle légtömeg egymás melletti „pihenése“ megszűnik, a közöttük fennálló egyensúlyi állapot felborul, éspedig ez rendszerint egészen hirtelen következik be. A meteorológiának egyik, már régen ismeretes alaptétele szerint a nagy hőmérsékleti ellentétek jelenléte többnyire mozgalmas időjárási események kialakulására vezet. A hideg és meleg légtömegek határán úgynevezett ciklonok keletkeznek (a levegő óriási arányú örvénylő mozgásai ezek, amelyekben mind a kétfajta létgömeg részt vesz). Hazánkban és általában Földünk mérsékelt égövi részein nemcsak tavasszal keletkezhetnek ciklonok, hanem az esztendő bármely más részében is, amikor a légköri áramlások szeszélye egy meleg és egy hideg légtömeget sodor közvetlenül egymás mellé. A tavaszi ciklonoknak azonban különleges szerepük van az időjárás fokozatos alakulásában. E ciklonok örvénylő légmozgásai ugyanis meleg szubtrópusi légtömegeket szállítanak nagy sebességgel észak felé, s közben az örvény másik oldalán hideg téli légtömegek özönlenek messze dél felé. Ezzel megszűnik az a békés elrendeződés, amikor a szubtropikus meleg levegő a messze délszaki tájakon pihent, a hideg téli légtömegek pedig az északibb vidékekre szorulnak. A ciklon örvénylő áramlása felborítja ezt az elrendeződést és helyébe nagy változatosságot teremt. A ciklonok egyik érdekes tulajdonsága, hogy lassú mozgással nyugatról kelet felé szoktak vonulni. Ennek az a következménye, hogy azok a vidékek, amelyek eleinte a ciklon meleg légáramlásait élvezték, néhány nap elteltével rend: szerint átkerülnek a ciklon hátoldali hideg légtömegeinek az uralma alá. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy néhány napi enyhe vagy éppenséggel meleg időjárás után bekövetkezik a hőmérséklet jól ismert visszaesése: visz- szatér hozzánk a télies időjárás. Mennyi ideig tarthatnak a hőmérsékletnek ezek a visszaesései? Sokszor az történik, hogy már két-három nappal az első ciklon elvonulása után, amely a hőmérséklet erős visszaesését hozta meg nekünk, egy újabb ciklon érkezik hozzánk, többnyire nyugati vagy délnyugati irányból. Ebben az esetben a visszaesés rövid életű. Csakhamar újból a déli szél uralma alá kerülünk, a több ezer kilométer távolságból érkező szubtrópusi légtömegek újból elborítják az országot, a hőmérséklet most már négy-öt fokkal magasabbra emelkedik, mint az előző ciklon alkalmával, és így a tavasz kifejlődésében újabb lépéssel jutunk előre. Vannak azonban olyan évek is, amelyekben valamelyik tavaszi visszaesés igen hosszadalmas. Valóságos „utótél“ alakul ki, amely egy vagy másfél hónapig is uralmon maradhat. Ezt a második téli időszakot az emberek már nagyon türelmetlenül szokták fogadni. A megelőző időjárási javulás ilyenkor már mindannyiunkban felkeltette a tavasz reménységét, és a visszaesés elviselése nagyon terhes. Igen nagy mértékű és hirtelen hőmérsékleti visszaesések egyes években még májusban is előfordulnak. Ilyenkor lépnek fel a nagy pusztító éjszakai fagyok, amelyeket a meteorológusok már előre tudnak jelezni. A nagyfeszültségű áramot továbbító távolsági vezetékek létesítése során tekintélyes meny* nyiségű, többnyire porcelán szigetelőt kell felhasználni. A magyar kutatók több évig tar- tó kísérletezés eredményeként újabban mű• anyag-szigetelőket alkalmaznak, amelyek sok• kai olcsóbbak, kisebb súlyúak s egyben szilárdabbak az eddig használtakénál. A képen: az új szigetelők szerelése az észak-magyarországi Göd közelében. A HIDEG ÉS A NÁTHA A hideg, minden eddigi feltevéssel ellentétben, nem játszik döntő szerepet a vírus okozta influenza keletkezésében és kifejlődésében. Ezt hangsúlyozzák egyes kutatók, számos megfigyelésre támaszkodva. E kutatások keretében olyan, kísérleti célokból önként jelentkező személyeket oltottak be influenzavírusokkal, akiknek szervezetében e kórokozók semmiféle antitestje nem volt kimutatható. Ezután először különböző lehütési módszerekkel kísérleteztek. Az önként jelentkezettek egyik csoportjának két és fél óra hosszat 4 Celsius fokra lehűtött helyiségben kellett tartózkodnia, míg egy másik, ' úgynevezett ellenőrző csoport ugyanezt az időt egy 24 fokra felfűtött helyiségben, vagy 33 fokos vizű fürdőben töltötte. A hideg helyiség a körülményeket tekintve körülbelül megfelelt a test normális viszonyok között lehetséges lehűlésének, de érdekes, hogy itt a kísérleti alanyok hőmérséklete nem változott, a fürdőzők hőmérséklete viszont 1 fokkal csökkent. Két óra hosszat négy kísérleti alany hideg helyiségben, nyolc pedig normális hőmérsékletű helyiségben tartózkodott. Az első csoportból három, a másik csoportból két személynek egy-egy adag influenzavírust csöpögtettek az orrába; mind az öt személy egyformán megbetegedett. Amikor a vírusadagot a tizedére redukálták, csak a hideg helyiségben tartózkodók egyikén tört ki az influenza. Az eredeti adag századrésze az önként jelentkezők egyikénél sem idézett elő náthát. Egy másik kísérlet során a rhinovírus-oltás alapján határozták meg az inkubációs időt, azaz a kórokozók behatolása és a betegség kitörés« között eltelt idő tartamát. Közben tizenhárom önként jelentkezőt 24 órával az oltás után vagy hideg helyiségben, vagy langyos fürdőben he- lyeztek el. Kiderült, hogy noha a hidegnek kitett kísérleti alanyok megbetegedési hajlama va* lamivel nagyobb volt, mint az ellenőrző alanyom ké, az utóbbiak mégis gyakrabban lázasodtak be, mint azok, akik hideg helyen tartózkodtak. Figyelemreméltó az a körülmény, hogy az orvosok nem tudtak semmilyen különbséget megállapítani a felső légutak baktériumflórájában. Végül a hidegnek a betegség lefolyására gyakorolt hatását tanulmányozták. Ennek során az önként jelentkezetteket a betegség válságos időpontjában, tehát a betegség kitörését követő harmadik napon kettő-négy órára fürdővízben tartották. Az eredmény meglepő volt: a fürdővízben tartózkodók betegsége ugyanolyan módon zajlott le, mint a többi náthalázzal fertőzött kísérleti személyé. Sőt egy végső kísérlet azt is bebizonyította, hogy a hideg a lábadozást sem befolyásolja hátrányosan. Azt azonban mindenesetre megállapították, hogy a langyos fürdő utáni napon a fehér vérsejtek száma rendszerint csökkent. Minthogy a szélsőségesen hideg hőmérséklet csökkenti az állatoknak bizonyos kísérleti fertőzéssel szemben tanúsított ellenállóképességét, egyes kutató orvosok lehetségesnek tartják, hogy nagy hidegek hosszabb ideig tartó behatása az embereknél is hasonló jelenségeket idézhet elő. Normális hőmérsékleti viszonyok között azonban rövid ideig tartó lehűlések semmiképpen sem befolyásolhatják a vírusos fertőzés okozta náthaláz fellépését vagy lefolyását.
