Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám, kedd

Kommunisták a kongresszusi verseny élén ALKOTÓ KEZDEMÉNYEZÉS © A PÁRTMUNKA TÖKÉLETESÍTÉSE A csehszlovák—szovjet barátság nagy építkezése A prágai földalatti vasút jelene és jövője Hazánk valamennyi munkaterületén lázas buzgalommal ké­szülnek pártunk XV. kongresszusára, társadalmi életünknek e kimagasló jelentőségű eseményére. Mind a munkások, mind az értelmiségiek, fiatalok, idősek egyaránt sokat várnak leg­felsőbb társadalmunk vezető ereje tanácskozásától. Óhajukat nem üres szólamokkal, hanem kezdeményezésük és aktivitá­suk fokozásával nyilvánítják ki a mindennapi termelőmun­kában. Országjáró kőrútunkon e nemes tulajdonságaikat kö­töttük csokorba. A prágai földalatti vasút elő­nyeiről — saját tapasztalataik alapján — a prágaiak ezrei győződhetnek meg naponta. Mégis kevesen tudják, hogy a metró minden egyes szerelvé­nye naponta 295 km-t tesz meg, s a kocsikat naponta átlagosan 170—190 000 utas veszi igény­be. Szerelvényei a spartakiád idején egyetlen nap leforgása alatt — június 26-án — 387 ezer utast szállítottak rendeltetési helyükre. A prágai metró de­cember 19-én szállította a száz- milliomodik utast. A tapasztalatok arra mutat­nak, hogy valamennyi tömeg­közlekedési eszköz közül a leg- megbízhatóbban, a legrendsze­resebben a földalatti vasút bo­nyolítja le a forgalmat. A múlt évben a menetrendet 99,96 szá­zalékra tartotta be, és komo­lyabb balesetre egyetlen eset­ben sem került sor. Tekintettel a földalatti iránti rendkívüli érdeklődésre és a nagy forgalomra, a Szovjetunió­tól a múlt évben további 20 va­gont kaptunk és az idén ismét 15 vagon érkezik. Ennek kö­szönhető tehát, hogy megszűnt a tolongás és az, hogy a négy kocsiból álló szerelvények lé­nyegesen hozzájárulnak az uta­zás kultúrájának az emelésé­hez. A szomszédos testvéror­szág továbbra is nagy segítsé­gére van a metró építőinek anyag- és gépszállítmányaival, szakembereinek tanácsadó tevé­kenységével. Ezzel a jelentős segítséggel és a munkafeltételek állandó színvonalasabbá tételével ma­gyarázható a metró építőinek kitartó munkakedve és lelkese­dése. A legkiválóbbak közé tar­toznak M. Litvák, J. Pribyl és J. Körinek szocialista munka­brigádjai. A többiek is egyre fokozódó csúcsteljesítményeket érnek el, valamint egyre igé­nyesebb szocialista kötelezett­ségvállalásokat tesznek. Ennek az önfeláldozó muiv kának köszönhető, hogy az épít­kezés mindenütt tervszerűen halad előre. Így pl. a Vinohra- dyt Déjvicével összekötő „A I“ útvonal üzembe helyezése 1978 harmadik negyedévére várható. A Béke térről a Flóráig vezető j,A II“ és a déli városrészbe vezető „C II“ útszakasz a szov­jet tapasztalatok érvényesítésé­vel 1980-tól áll majd az utasok rendelkezésére. Ettől kezdve fe­leslegessé válik a villamosköz­lekedés a Vinohrady és a Ven­cel tér, ,valamint a Flora és a Mustek között. A többi útvonal építésével kapcsolatos munkák is folya­matban vannak már. A Smícho- vot a Sokolovská állomással összekötő „B“ vonal első 5 km- es részének tervrajza elkészült és a terv ennek a 9 állomásból álló szakasznak az üzembe he­lyezését 1984-re irányozta elő. A Sokolovská állomástól a Ba- rikádosok hídjáig vezető „C III“ vonal tervrajzán is dolgoznak már a szakemberek, hogy ezt a kétkilométeres útvonalat 1982- ben adják át rendeltetésének. A Sokolovská állomás meghosz- szabbításával pedig a „C I“ vo nalon a jelenlegi 2,5 percnél is gyakrabban közlekednek majd a szerelvények. A föld alatti vasút építkezési munkái­nak szerves részét képezik a Hostlvarban már épülő közpon­ti javítóműhelyek. Mindezekre a munkákra előirányzott kiadá­sok tetemes összegeket emész­tenek fel, a számítások szerint meghaladják az évi kétmilliárd koronát. Természetesen az építkezési munkák a főváros lakosságá­nak az életére is befolyással vannak. Ám a prágaiak már meggyőződtek a metró rendkí­vüli előnyeiről s ezért többsé­gük megértéssel fogadja a fel­ásott utcákat és az ezzel járó bonyodalmakat. Tisztában van­nak ugyanis azzal, hogy a szak­emberek az előre kidolgozott tervrajzok és javaslatok közül mindig a legmegfelelőbb meg­oldásokat igyekeznek kiválasz­tani. Például a Műsteken folyó építkezések miatt erről a kör­nyékről az egyik már elvetett javaslat értelmében a villamo­sokat két évre ki kellett volna rekeszteni, ám a sínek áthelye­zésével a zavartalan közleke­dést április 5-től a Národní tŕí- da és a Vencel tér között az úgynevezett „egérlyukon“ ke­resztül sikerült biztosítaniuk. A Műsteken folyamatban le­vő munkák miatt a belváros egyelőre nem a legcsábítóbb ké­pet nyújtja. Ez az átmeneti ál­lapot mindössze két évig fog tartani. 1978-ban ugyanis a Ven­cel tér ismét régi pompájában díszeleg majd. Biztosíték erre a városi pártbizottság kezdemé­nyezésére létesült koordinációs bizottság tevékenysége, amely az épületek karbantartásának és tatarozásának az ellenőrzését, a munkák határidőn belül törté­nő befejezését is vállalta.-km­Lépést tartainak a követelményekkel Ez a gondolat csendült ki Ikibomír Ležák elvtársnak, a Zlaté Moravce-i Calex Hűlő­szekrénygyár 2. számú szerelő- üzernrészlege vezetőjének sza­vaiból, amikor a termelés kér­déseiről beszélgettünk. — Ezelőtt a műszaki osztály vezetője voltam, de ezen a poszton, bár 22 éve dolgozom az üzemben, új ember vagyok. Az összüzemi pártbizottság és az üzem vezetősége azzal a fel­adattal bízott meg, hogy állít­sam helyre a rendet a végter­mékeket összeszerelő csomago­lóüzemrészlegen. Az igaz, hogy a múlt évi sok sikertelenség után még nem tudtunk egyenes­be jutni, de annyit már elér­tünk, hogy a kezünk alól ki­kerülő végtermékek minőség­ben is állják a versenyt. Kong­resszusi felajánlásunkban to­vábbi ígéretet, fogadalmat tet­tünk. Ennek az a lényege, hogy mindenki személy szerint szavatolja munkája minőségét, s kétmillió korona értékű áru­val gyarapítjuk a Calex 170 jelzésű népszerű hűtőszekré­nyek termelését. Üzemrészle­günk kommunistáinak ez a ne­mes kezdeményezése pártonkí- viili dolgozóinkat is fokozott aktivitásra serkentette. Elkötelezettem Furinda Rezső elvtárs vete­rán kommunista nemcsak a munkásmozgalom szenvedélyes harcosa, hanem a falu szocia­lista építésének is lelkes szer­vezője. Hetvenöt éves fejjel, csappant egészséggel is dere­kasan helytáll a nagytőrei fa­lusi pártalapszervezet elnöki tisztségében. — A mi közös gazdálkodá­sunk — szánja tájékoztatásnak — már egy éve társult a sárói szövetkezettel. Ez természetes következménye volt annak a törekvésnek, amelyet számunk­ra a párt mutatott. Többet kell termelni, hogy csökkentsük a külföldről eddig drága pénzen behozott nyersanyagokat, és ha­zai termelésből elégítsük ki a dolgozók élelmiszerszükségle­tét. Azzal, hogy egyesítettük a kis szövetkezetek földjeit, és kialakítottuk a nagytáblás gaz­dálkodást, már megtettük az első lépést a kitűzött cél eléré­séhez. De természetes az is, hogy most ehhez kell irányíta­nunk a gyakori pártmunkát. Meggyőződésből mondhatom, hogy ebben a szovjet kommu­nisták példája nagy segítséget jelent, akik a nehezebb körül­mények ellenére győzelemre vitték a párt gazdaságfejlesz­tési programját és a XXV. kongresszuson még merészebb feladatok elvégzésére vállal­koztak. A XV. kongresszusunk­tól azt várom, hogy az eddig megtett út átfogó értékelésé­vel tűzzön ki olyan feladato­kat, amelyek teljesítése még magasabb szintre emeli a szö­vetkezetek gazdálkodását, a tagság életszínvonalát. De ehhez természetesen elkötelezett párt­munkára lesz szükségünk. A fejlődés mozgatóerői Dudince, a zvoleni járás leg­délibb községe, híres fürdő­hely, a korábbi években keve­set hallatott magáról. A XIV. kongresszus óta eltelt időszak­ban azonban lényeges változá­sok történtek itt is. Érdemes felidézni Ján Ferenčík elvtárs­nak, a hnb elnökének szavait. — Tizenöt évvel ezelőtt alig ötszáz lakosa volt községünk­nek. Most ez a szám ezerre nö­vekedett. Falunk lényegesen megváltoztatta arculatát. Kor­szerű családi házak mellett parkok, járdák, új utak léte­sültek, s jelentős mértékben bő­vítettük a közszolgáltatások há­lózatát. Ezért az idegenek és vendégeink szívesen látogatják községünket, de a falubeliek is megtalálták számításukat. Ezért lelkesen segítenek a közmunkákban is. Az elmúlt években a közművesítésen kí­vül óvodát és bölcsődét épí­tettünk a lakosok hathatós köz­reműködésével. Az elmúlt év­ben a nemzeti bizottságok ver­senyében járási viszonylatban mi hódítottuk el az elsőséget. Egy-egy lakosra számítva 716 korona értékű társadalmi mun­kát végeztek el a község javá­ra. Most a közelgő XV. párt- kongresszus tiszteletére ismét nagy akciót szervezünk, a la­kosság 12 ezer óra társadalmi munka értékét ajánlotta fel a község szépítésére. Kitakarít­juk az árkokat, rendbe hozzuk a parkokat, és a fürdő körze­tében is olyan példás rendet teremtünk, hogy a betegek és vendégeink jól érezzék magu­kat nálunk és ismét szívesen térjenek vissza hozzánk. Milliók — energia- megtakarításból A Detvai Gépgyár dolgozói hagyományosan jól teljesítik termelési terveiket. Ami pedig gyártmányaink minőségét ille­ti, soha sem merült fel elle­nük kifogás. Mi a titka ered­ményeiknek? — Semmi egyéb — válaszol­ta Emil Požgay elvtárs, a gyár igazgatója — minthogy nálunk kezdettől csak a jó munká­nak van becsülete. Ezen a vi­déken a régi rendszerben az emberek favágással, pásztorko­dással foglalkoztak. Csak ter­mészetes, hogy megbecsülik azt a gyárat, amely már a szocia­lista rendszerben épült, és biz­tosítja gondtalan megélhetésü­ket. Ezzel magyarázható lelke­sedésük és szorgalmuk, bátor kiállásuk a párt politikai, és gazdasági célkitűzéseinek eléré­séért. A gyár dolgozói vas és- acél megmunkálásával foglalkoznak. Ezeknek az anyagoknak a for­málása sok energia felhaszná­lását követeli. A termelés zök­kenésmentes, folyamatos, az anyag- és energiapazarlás is­meretlen fogalom náluk. Tavaly 2,5 millió korona értékű meg­takarítást írtak jóvá az üzem számlájára, ez idén pedig a XV. kongresszus méltó köszön­tésére is nagyobb értékű ener­giamegtakarításra vállalkoz­tak. Felajánlásuk összértéke — beleszámítva az acél gazdasá­gos felhasználását — hatmillió koronára tehető. A kezdemé­nyezés kibontakoztatásában je­lentős szerepük van a gyár népszerűsítő és a komplex ra- cionalizációs brigád tagjainak, a százezresek mozgalmába be­nevezett mestereknek és tech­nikusoknak. Üzemeink és az efsz dolgo­zói, tagjai a kommunistákkal vállvetve dolgoznak, fáradoz­nak a hatodik ötéves tervidő­szak első évi feladatainak va­lóra váltásán, mert tudják: az „ahogyan ma dolgozunk, úgy fogunk élni holnap“ jelszót csakis így tölthetik meg igazi tartalommal. SZOMBATH AMBRUS* Meteorológia és élelmiszertermelés MÁRCIUS 23 — METEOROLÓGIAI VILÁGNAP Március 23-án emlékeznek meg ha­gyományosan világszerte a meteoroló­giai világnapról. Az időjárás, amellyel a meteorológia foglalkozik, nagy je­lentőségű az ember egész gyakorlati tevékenysége számára, hiszen a me­teorológia többé kevésbé kapcsolatban van valamennyi gazdasági ágazattal. Ma már egészen természetes, hogy a világ különböző részeiben működő me­teorológiai állomások kölcsönösen ki­cserélik eredményeiket, vagyis a me­teorológusok a világ csaknem vala­mennyi országában szorosan együtt­működnek. Ezt a nemzetközi együttmű­ködést az ENSZ által 1951. március 23-án létrehozott Meteorológiai Világ- szervezet irányítja. A világnak jelenleg igen nagy prob­lémát okoz a „demográfiai robbanás“, s a gyors ütemben növekvő lakosság élelmiszerellátása. Az Egyesült Nemze­tek Szervezete a mezőgazdaság fej­lesztésére és az élelmiszerellátás biz­tosítására különböző szakosított szer­vezeteket hozott létre. Ezek egyike — a Meteorológiai Világszervezet — ha közvetve is, de szintén befolyással van a mezőgazdasági termelésre. Az élelmiszertermelés zömét a me­zőgazdaság biztosítja. Tudjuk, hogy a növénytermelés nagy mértékben függ a természeti, éghajlati és nem utolsó sorban az időjárási viszonyoktól. A mezőgazdasági növények fejlődése, terméshozama különböző meteorológiai tényezőktől, a napsugárzás intenzitásá­tól, a levegő hőmérsékletétől és pára- tartalmától, a csapadéktól, a széljárás irányától és erejétől és ezeknek á té­nyezőknek az összességétől is függ. Ezért igen fontos annak vizsgálata, hogy milyen az összefüggés a kultúr­növények fejlődése, terméshozama és az időjárás befolyása között. Az időjárási tényezőket és ezek ha­tását a meteorológia vizsgálja. Megfe­lelő kísérletekkel ki lehet választani a legnagyobb hozamú növényfajtákat és így elérni a lehető legjobb termésered­ményeket. A meteorológia segítségére van a mezőgazdaságnak az időjárás előrejelzésében is. A meteorológiai ál­lomások prognózisokat adnak ki, és ezekkel idejében figyelmeztetni tud­nak a rossz időjárásra, így pl. a késő tavaszi talajmenti fagyokra, a komo­lyabb viharokra, vagy kárt okozó felhőszakadásokra. Az ilyen előrejelzé­sek alapján azután sokszor meg lehet tenni a szükséges védőintézkedéseket. Vannak meteorológiai állomások, amelyek hosszabb lejáratú előrejelzé­seket is el tudnak készíteni. Ezeknek szintén igen nagy jelentőségük van a mezőgazdasági termelés szempontjából, mert pl. ha előre tudjuk, hogy egy bi­zonyos Időszakban rendkívüli száraz­ság várható, akkor esetleg előbbre tervezhetjük a vetést, illetve más meg­felelő intézkedéseket hozhatunk. A meteorológiai előrejelzések alap­ján az ember ma már képes befolyást gyakorolni egyes időjárási tényezők megváltoztatására. E szempontból igen fontos például a növények védelme a jégveréstől. Mesterséges beavatkozás­sal oszlatják el a jégverés veszélyé­vel fenyegető viharfelhőket ma már több országban így pl. a Szovjetunió­ban, az Egyesült Államokban, Jugo­szláviában, Bulgáirában és Magyaror­szágon is. Jelenleg ilyen mesterséges beavatkozással az egész világon mint­egy 10 millió hektár termőföldet véde­nek. Nem kevésbé fontos a pusztító vi­harok, ciklonok, tájfunok, hurrikánok, orkánok előrejelzése. Ezek ellen ma már az ember szintén képes védekez­ni, a pusztító orkánokat — amelyek nagy kárt tehetnek a mezőgazdasági növényzetben mesterséges beavatko­zással ej lehet téríteni irányukból. A föld lakossága számára az élelmi­szerek kb. 30 százalékát a tengerek nyújtják. Ebből a szempontból egyre nagyobb jelentőségű a tengeri halá­szat. Itt is igen fontos a meteorológiai előrejelzés. A következő években a meteorológiá­nak a mezőgazdasággal és az élelmi­szertermeléssel kapcsolatban további feladatokat is meg kell oldania. Meg­felelő, korszerű módszerek alkalmazá­sával szükséges részletesebb és hosz- szabb időre szóló előrejelzéseket kidol­gozni, de az is nagyon fontos, hogy ezek a prognózisok pontosabbak legye­nek, vagyis lényegesen megnövekedjék helyességük százalékaránya. Ugyan­csak fontos meteorológiai kutatásokat folytatni annak érdekében is, hogy egy­re nagyobb földterületeket lehessen megvédeni az esetleges jégveréstől, és az eddiginél nagyobb mértékben alkal­mazni a mesterséges csapadékkeltés módszereit. Amint látjuk, egyre nagyobb szükség van tehát e téren is a nemzetközi együttműködésre, amely a meteoroló­giai világszervezet keretében valósul meg. P. F.

Next

/
Thumbnails
Contents