Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-22 / 69. szám, hétfő
17 nyári olimpia ATHÉN - 1896 A tömegek testnevelésénél az úszásoktatásnak jelentős szerepet kellene játszani. Sajnos, nem mindenütt tudatosítják ennek fontosságát. Felvételünk hűen ábrázolja, mit jelent egy fedetiuszuda. Évzáró gyűlésre jöttek össze a kosúti TE tagjai, ahol megtárgyalták az elmúlt időszak eredményeit, a sportszervezetre háruló újabb feladatokat. A gyűlés résztvevőinek Susla István, a TE elnöke számolt be az eddig elvégzett munkáról. Foglalkozott a tagság aktivitásával, milyen mértékben kapcsolódtak be a választási program teljesítésébe, foglalkozott a politikai-eszmei nevelés problémáival, rámutatott a vezetőség és a tagság negatív vonásaira. Az egyesületnek két labdarúgócsapata működik. A megfelelő létszámú ifjúsági és felnőtt csapat váltakozó sikereket ért el az 1974—75-ös tavaszi bajnokságban és az új évadban, az őszi bajnoki fordulók idején. A vezetőség megfelelő körülményeket biztosított a csapatok felkészüléséhez, tornatermet, szakképzett edzőt. Válent Ľudovít edző vezetésével a felnőttek csapata a járási III. osztályú bajnokságban megállta a helyét. Szép sikereket könyvelhetnek el az ifjúsági csapat tagjai. Az 1974—75-ös évben az ötödik helyen végeztek, az őszi bajnokságot 10 győzelemmel és három döntetlen eredménnyel zárták. Az összegyűjtött 23 pont és a 47:12-es gól- arány ékes bizonyítéka a jó felkészülésnek. A legjobb góllövő címet Zsabka Tibor 22 góljával érdemelte ki. A felnőttek 5. helye és az összegyűjtött 18 pont szintén szép sikernek számít. Ha figyelembe vesszük u játékosgárdát, a tudást és a többi tényezőt, nem lehetünk elégedettek a csapat teljesítményével. Sokkal többre képesek a játékosok. A legnagyobb hiba a fegyelmezetlenségben van, sportszerűtlen viselkedésben. A politikai és nevelő munka területén van még bőven javítanivaló. A sportszerűségi verseny tizenegyedik helye nem jó fényt vet a labdarúgás sok-sok éves múltjára ebben a községben. Felszólalásában erre a tényre mutatott rá Peller Pál is, aki a szervezetnek hosszú-hosszú éveken keresztül a tagja. A hnb részéről Buják Ferenc elvtárs köszönte meg a sportolók munkáját, azt a segítséget, melyet a választási program teljesítésénél nyújtottak. A tagság 380 órát dolgozott le a Nemzeti Front akcióin. Az elvégzett munka, valamint a létrehozott érték jelentős, de még többre is képesek lennének. Jobb szervezéssel, a tagság aktivizálásával a jövőben eredményesebb munkát fejthetnének ki. Vajda Dániel pénztári beszámolójából kitűnt, hogy a szervezet aktív pénzügyi helyzetben van. A bajnokságra való felkészülés január 12-vel kezdődött. Két előkészületi mérkőzésre már sor került: Košúty—Mostová 4:1 és a visszavágón, Mos- tován 2:l-es győzelmet hozott. A rajtot tehát sikeresen vették. Milyen lesz a folytatás, arról az első bajnoki mérkőzéseken meggyőződhetünk. Az új vezetőség megválasztásával, az elfogadott határozati javaslattal a gyűlés véget ért. A párt XV. kongresszusát, a CSKP megalakulásának 55. évfordulóját szocialista kötelezettségvállalással köszöntik. ígéretet tettek 300 brigádóra ledolgozására, növelni kívánják a tagság létszámát, a sporszerű- ségi versenyben jobb helyezést akarnak kiharcolni, segítenek a szövetkezeti munkálatoknál, a termények betakarításánál. BENKOVICS ZOLTÁN Egy a labdarúgó VB mezőnyéből Nagy napja lesz március 27- én, szombaton a budapesti Népstadionnak, hiszen Magyarország válogatottjának érdekes ellenfele lesz Argentína nemzeti tizenegyében. Mint ismeretes, 1978-ban Argentína rendezi a világbajnokságot, tehát erőnyerőként lesz a VB tizenhatos mezőnyének tagja, míg a másik ilyen helyet a világbajnoki címet védő NSZK együttese mondhatja majd magáénak. A Népstadionban tehát a következő VB egyik biztos részvevőjét, a házigazdát láthatják. Argentínában mindenki meg van arról győződve, hogy sikeresen rendezik meg magát a világbajnokságot, hiszen árgus szemmel figyelték már 1974-ben is, hogyan látja el a házigazda szerepet az NSZK. Az sem közömbös az argentinok számára, vajon csapatuk igényt tarthat-e a legelőkelőbb helyek valamelyikére, vagy sem. Természetesen azt szeretné elérni az Argentin Labdarúgó Szövetség, hogy a világ- bajnoki cím, akárcsak az előző kiírás során, a házigazdáé maradjon. Mivel az 1974-es VB-n az európai csapatok játszották a főszerepet, az argentin portya a tapasztalatszerzés, s nem utolsósorban a VB hírver rés jegyében kerül sorra. Argentína csak egy alkalommal tudót a VB döntőjébe kerülni, mégpedig 1930-ban, de akkor meg kellet elégednie az ezüstérmekkel. Azóta még ilyen teljesítményre sem futotta erejéből. Az argentin labdarúgók legjobbjai a latin futball kiváló európai klubjait erősítik, de szolgálatukra ezúttal a válogatott szakvezetősége nem tart igényt. Lehet, hogy majd 1978- ban mégis meggondolja a dolgot Magyarországon nehezen tértek napirendre azon tény fölött, hogy a nagy hagyományú együttes nem volt az 1974-es (NSZK), valamint 1970-es (Mexikó] világbajnokság tizenhatos mezőnyének tagja, s most Baróti irányításával a legjobb tizenegy kialakításának nagy munkája folyik. A VB-szereplés elméleti lehetősége adva van, de olyan akadályokat kellene sikeresen venni, amilyet nem kisebb válogatottak képviselnek, mint az Európa egyik legjobbjának tartott Szovjetunió csapata, valamint az a görög együttes, amely az EB csoport- mérkőzései során váratlanul megelőzte Bulgária válogatottját, s csak a véghajrában Jtel- lett átengednie az elsőséget annak az NSZK-nak, amelytől egyik találkozón sem kppott ki, am^'v világbajnoki éi Európa-bajnoki cím védője. Ráadásul e csoport győztese (Szovjetunió, Magyarország, Görögország) még nem lesz jogosult a VB-szereplésre, még egy jó képességű dél-amerikai válogatottal is meg kell majd mérkőznie kétfordulós alapon. Mindez a jövő, de a közeljövő zenéje... A Magyarország—Argentína mérkőzésen tehát ízelítőt kaphatunk a jelenlegi dél-amerikai labdarúgásból, s a Baróti-le- génység megmutathatja, hogyan tud boldogulni a technikára, ötletességre épülő dél-ameri- kai játékmödorral szemben. Mindezt figyelembe véve hasznosnak lehet minősítenünk ezt az erőpróbát, amely az argentin együttes hosszabb portyájának egyik jelentős állomása les7. (zahl) Csehszlovákiában a testnevelés messzemenő támogatásban részesül. Egyre-másra épülnek a sportcsarnokok, sportpályák, amelyek a fiatalok és öregek ezreinek adnak lehetőséget, hogy rendszeres testedzést végezzenek. Április 6-án lesz 80 éve, hogy 1502 esztendő után újra elindult hódító útjára a népek közötti barátság és béke eszméjét hirdető olimpia. Hogy ez így történt, abban nagy érdemeket szerzett a francia Pierre de Coubertin, aki a múlt század utolsó két évtizedében fáradhatatlanul agitált az olimpiai eszme felújításáért: „A jellem ereje összefügg az izom erejével. A régiek tudták ezt, nagyapáink elfelejtették, és mi most fájdalmasan emlékezünk erre ...“ 1894. június 16-án Coubertin kezdeményezésére nemzetközi kongresszust hívtak össze Párizsba, ahol az akkor megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság kimondta: „A testnevelés ápolása, fejlesztése, valamint a népek ilyen irányú barátságos érintkezésének az előmozdítása érdekében minden negyedik évben a hellén Olüm- pia mintájára nagy játékokat rendezzenek, amelyekre meghívnak minden kultúrnépet...“ Az első olimpia megrendezését — az ókori hagyományokat tiszteletben tartva — Görögországnak ajánlották fel ... A görög nép nemzeti ünnepén, 1896. április 6-án, egy szerdai napon a feldíszített stadionban több mint 70 ezer néző lelkesedése közepette György király elmondta az azóta hagyományossá vált 16 szót, s megnyitottnak nyilvánította az első nemzetközi olimpiai játékokat. Imádkozni akar? A NOB tagjainak minden erőfeszítése ellenére a részvétel a várakozás alatt volt: a 34 meghívott ország közül mindössze 12 képviseltette magát 295 versenyzővel. A sportban vezető szerepet játszó angolok még nem ismerték fel az olimpia jelentőségét, és akárcsak az amerikaiak, csupán harmadrangú sportolókat küldtek Athénbe. Ennek ellenére a vendéglátók lelkesedése megteremtette a kellő hangulatot, és kisebb rendezési hibák sem befolyásolták a sikert. Győzött az olimpia gondolata és a nemzetközi sportélet újszülöttje bebizonyította életképességét. Az olimpia középpontjában — akárcsak ma — az atlétika állt. Az eredmények azonban erősen elmaradtak az akkori — még nem hivatalos-világrekordoktól. Egyrészt azért, mert korai volt az időpont, másrészt; a rajtnál csak a töredéke jelent meg az akkori legjobb atlétáknak. Az amerikai Bürke például 12 másodperccel nyerte a 100 métert, a világcsúcs viszont már 10,8 (!) volt. Hasonló arányt mutat például a 400 m (54,2:48,5) és a távolugrás (635:721). Bürke egyébként a rajtjával is magára vonta a figyelmet. Nem állva várta a rajtpisztoly dörrenését, hanem térdepelve. Ez nagyon feldühítette az indítót és nevetésre késztette a nézőket: „Mit képzel ez az amerikai? Talán csak nem imádkozik a rajt előtt?!“ Ügy látszik, hogy Bürke jól „imádkozott“, mert mindkét vágtaszámot megnyerte. Akkor még csak kevesen tudták, hogy sokkal elömjÄsabb rajtolni „imádkozó“ állásból... De' nemcsak az volt az egyetlen, ma már megmosolyogtató története az athéni olimpiának. Egy-egy érem sorsa ugyanis gyakran a véletlenen múlott. Egy bizonyos Boland nevű angol úr éppen Görögországban üdült, amikor fülébe jutott a hír: a férfiak részére tenisz- versenyeket is rendeznek az olimpián. Boland benevezett a versenyre, és kölcsönkért felszerelésben, kölcsönvett ütővel egyéniben és párosban (egy atlétával!!) egyaránt olimpiai bajnok lett. Nem mosolygott viszont hazatérése után az amerikai hármasugró Conolly, az újkori olimpiák első bajnoka. Mivel iskolája beleegyezése nélkül utazott Athénbe, kizárták az egyetemről. Pedig három érmet szerzett (hármas-, távol-és magasugrásban). Conolly egyébként az olimpián versenyzett először hármasugrásban, és annyira megszerette, hogy hetente (!) edzve nemsokára világcsúcsot javított (14.93 m), amely 15 évig állta a rohamukat. Conolly később kalandregények írójaként vált népszerűvé. Hajdani egyeteme csak 80. születésnapján, 1953-ban tette némileg jóvá 1896-ban hozott határozatát: az agg olimpiai bajnokot tiszteletbeli doktorrá avatta. Letéjpték róla a mezt Maradjunk még egy kicsit a nagy amerikai fölényt hozó atlétikánál; a „totális“ amerikai sikerre jellemző volt, hogy amikor az ellenfelek meglátták az amerikai rúdugrók edzéseit, többségük visszalépett a versenytől. De nem is erről okarunk szólni, hanem az első olimpiai játékok csúcspontjáról, a maratoni futásról. Maratón ... Hét betű, amely az emberi akarat jelképe, amely örökre összefonódott Philippi- desz görög hős nevével, aki a perzsák felett Marathon mezején i. e. 490-ben aratott nagy gyc-elem hírét futva vitte meg Athén piacára, s utána a kimé- rültségtől holtan esett össze. Ez a futás elválaszthatatlan a görög történelemtől, de érdekes módon sohasem szerepelt az antik olimpiák műsorán. Szóval óriási érdeklődés előzte meg ezt a teljesen új versenyszámot, s a különböző jutalmakon kívül a győztesnek — ha görög lesz — egy Averoff nevű gazdag kereskedő lánya kezét ígérte hatalmas hozománnyal. 25 futó közül a görög Szpiridon Luisz lett az első, 2:58,50 óra alatt tette meg a 40 kilométert. A 70 ezer néző nemzeti hősként ünnepelte a 25 éves pásztort, aki élete végéig nagy tiszteletben állt. Az esedékes esküvőre azonban nem került sor, mert Luisz nős volt. Másfajta ajándékot viszont kapott bőven... Luisz lett a görög nép büszkesége, egy másik görög futó viszont a szégyene. A harmadikként célba érkező Bikilasz- ról ugyanis kiderült, hogy a táv egy részét kocsin tette meg. Nemcsak eredményét semmisítették meg, hanem nyilvánosan letépték róla kék-fehér trikóját. 12 órás kerékpározás Athénben 7 sportág 43 számában avattak olimpiai bajnokokat. Egészen furcsa versenyszámok is szerepeltek műsoron. Például a testsúlykorlátozís nélküli birkózás, amelyet a német Schumann nyert meg, aki a győztes német tornacsapatnak is a tagja volt. Súlyemelésben két versenyszám szerepelt műsoron: egy karú emelés és kétkarú emelés. Természetesen itt sem léteztek súlycsoportok. Mindegy volt, hogy hogyan, d© fej fölé kellett emelni a súlyt. A századfordulón sokan a derékövükre egy kampót erősítet- - tek, s az első lendület után a kampóban egy kicsit megpihentették a súlyt, no meg az igénybe vett izomzatot. A hat kerékpáros szám között szerepelt a 12 órás veaseny is, ezt az osztrák Schmalt nyerte meg 314,997 kilométeres teljesítménnyel. Az úszöversenyeket a tengeren rendezték dermesztő hideg, talán 10 fokos vízben, úgyhogy a rajt után egymás után kellett ki hal ászni a meggémberedett versenyzőket. A magyar^Hajós Alfréd nem törődve a hideg vízzel, nagy fölénnyel győzött a 100 (1:22,2) és az 1200 (18:22,2) méteres távon. 500 méteren is akart indulni, de nem volt annyi ideje, hogy rajtra jelentkezzen, mert gyors egymásutánban rendezték a versenyt... Ma már csak mosolygunk a „kőkorszQkbeli“ olimpia történetein, d" minden elismerésünk azoké, akik eredményeikkel és puszta részvételükkel hozzájárultak ahhoz, hogv az olimpiai gondolat napjainkban is él és virágzik. TOMI VINCE
