Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-19 / 67. szám, péntek
A nyugat-szlovákiai kerület kommunistái rendkívül fontos és eredményes időszakot zártak az elmúlt hét végén megtartott konferencián. A gazdasági-társadalmi élet minden területén figyelemre méltó sikereket értek el a kerület dolgozói. Ez a megállapítás természetesen vonatkozik az oktatásügy és a kultúra területére is. Megkértük Dudás Kálmán elvtársat, a kerületi párt- bizottság dolgozóját, hogy válaszoljon az utóbb említett területeket érintő néhány kérdésünkre. 0 A XIV. kongresszus óta eltelt időszakban az oktató-nevelő munka mely szakaszain érték el a legjobb eredményeket a kerület iskolái? — Sokáig tartana felsorolni az eredményeket, ezért csak néhányat említek a sok közül. Mindenekelőtt azt szeretném kiemelni —, ahogyan az már 1973-ban a júliusi plénum határozatában is megfogalmazódott —, hogy következetes politikai munkával sikerült a válságos évek okozta hibákat kijavítani, az iskolák minden téren visszanyerték szocialista jellegüket, megszilárdult politikai funkciójuk és egységük. Ez elsősorban a rendszeres és céltudatos ideológiai nevelőmunka eredménye. Számok, statisztikai adatok is bizonyítják, hogy emelkedett az oktatás színvonala, megnőtt a kommunista nevelés hatékonysága. a tanítási órán és az iskolán kívüli munkában egyaránt. Pedagógusaink különös figyelmet fordítottak és fordítanak a helyes világnézet kialakítására; pozitívan értékeljük a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra való nevelés területén — különféle formákban — végzett munkájukat. Itt jegyzem meg, hogy kerületünk másodfokú iskoláin összesen 219 természettudományi —, 155 ateista- és 145 Lenin-kör működik. A proletár internacionalizmus szellemében való nevelés elválaszthatatlanul összefügg a szocialista hazafiság Oktatás, művelődés-magasabb szinten fogalmával. Mi ezen a téren is a Szovjetunió gyakorlati tapasztalataira támaszkodunk. # Minek köszönhetők elsősorban az elért eredmények? — Az iskolák pártalapszerve- zetei aktivitásának: kerületünk minden oktatási intézményében érvényesítik a párt politikáját, irányelveit, elmondhatjuk, hogy a pártalapszervezetek az oktató-nevelő munka folyamatában meghatározó tényezők. A kor igényeinek megfelelő színvonalon folyik az oktatás. Iskolaügyi szerveink sokat tettek az iskolák korszerűsítése érdekében, hiszen napjainkban ez szükségszerű feltétele a színvonal emelkedésének. Az alap- és középfokú iskolák korszerűsítésére csak az elmúlt esztendőben 21 millió koronát fordított a knb. Sajnos, nem mindenütt használják ki kellőképpen a modern segédeszközöket, különböző felszereléseket. Ez a megállapítás elsősorban a nyelvi laboratóriumokra vonatkozik, amelyek sajnos még nem mindenütt rendelkeznek megfelelő programokkal. # Hogyan értékelik a magyar tannyelvű iskolák munkáját? — Az eddig elmondottak teljes mértékben vonatkoznak a magyar tannyelvű iskolákra is, amelyek szerves részét képezik iskolarendszerünknek. A magyar iskolák is sikeresen teljesítették a XIV. kongresz- szus által kitűzött feladatokat. Különböző versenyeken és felvételi vizsgákon elért eredményeik is bizonyítják, hogy javult a pedagógusok munkájának minősége, gyarapodott eszmei-politikai műveltségük, amely nem kis mértékben segíti őket a mindennapi feladatok megoldásában. Állandóan figyelemmel kísérjük a magyar iskolák életét; 1973. májusában tartott konferenciánkon feladatul adtuk kerületünk pártós iskolaügyi szerveinek, hogy a nemzetiségi iskolák számára biztosítsák azokat az anyagi, módszertani és egyéb feltételeket, amelyek elsősorban a szlovák és orosz nyelv valamint a matematika eredményesebb oktatásához szükségesek. A magyar iskolákban továbbra is fokozott figyelmet kell szentelni a szlovák nyelv tanításának és a szakterminológia intenzívebb elsajátíttatásának, főleg konverzációs órákon, hogy így jobban felkészülhessenek a tanulók a felvételi vizsgákra, illetve a főiskolai tanulmányokra. Elmondhatjuk, hogy az alapiskolák általában jól felkészítik a tanulókat, úgyhogy sikeresen folytathatják tovább tanulmányaikat. Sokszor azonban gondot okoz, hogy a gyerekek kevés iskolát ismernek, vagy nem nagyon akarnak szülőhelyüktől túl messzire menni, és inkább valamelyik közeli iskolába jelentkeznek. Hadd említsem itt meg, hogy a két kongresszus közötti időszakban számos új szlovák és magyar tanítási nyelvű iskola épült; jelenleg Galántán és Ipolyságon épül gimnázium szlovák és magyar diákok számára. Többek közölt ez is igazolja, hogy a gyakorlatban is érvényesítjük a lenini nemzetiségi politika elveit. A kerületi pártbizottság különös figyelmet szentel a szakmunkásképzésnek is. Het- venháromban határozatot fogadtunk el erre vonatkozólag, teljesítését tavaly értékeltük. Bár értünk el eredményeket, meg kell mondanunk, nem mindenütt fordítanak kellő figyelmei a szakmunkásképzésre. O A szocialista embertípus kialakítása elsősorban az iskola feladata, ugyanakkor fon. tos szerepe van a közművelő munkának, amelyből — a nyu- gat“Szlovákiai kerületben is — kiveszik részüket az amatőr művészeti együttesek. — Kerületünk amatőr művészeti együtteseinek utóbbi években elért eredményei, sikerei elismerést érdemelnek, tevékenységükkel értékes előadásokkal bizonyították, hogy a dolgozó embert szolgálják, jelentősen hozzájárulnak tudatának formálásához, műveltségének gyarapításához — a párthatározatok és a szocialista kultúra szellemében. Örvendetes jelenség, hogy évről-évre nő az együttesek száma. Az egyes járások pártbizottságai is pozitívan értékelik munkájukat, fejlődésüket. Persze ez nem jelenti azt, hogy ezen a téren minden rendben van. Olykor kevésbé igényes. a kispolgári ízlés jegyeivel tarkított, giccses műsorokkal is találkozunk. Szerencsére egyre kevesebb van belőlük, és reméljük rohamosan csökken majd a számuk, ha a művelődési otthonok élén mindenütt szakképzett emberek állnak majd. A knb két osztályt nyitott, ahol népművelőket, a kulturális életet szervező-vezető embereket készítenek fel a jövő igényes feladatainak megoldására. Sok szép új kultúr- házat adtak át az elmúlt időszakban. Sokat várunk ezektől, nemcsak mi, hanem elsősorban a helybeliek, a szövetkezetek. A szocialista kultúra tartalmát nem lehet beruházásokkal biztosítani, aktív művelt gondolkodású emberekre van szükség. A kulturális élet valamennyi területét nem érinthetjük ezúttal; megkérem, szóljon a hivatásos színjátszó együttesekről, amelyek szintén fontos szerepet játszanak a közművelődés fejlesztésében. — Kerületünkben négy hivatásos színház működik, kettő Nitrán (az egyik bábszínház), egy ifjúsági színház Trnaván és Komáromban a Magyar Területi Színház. Müsorpolitiká- juk, művészeti tevékenységük megfelel a CSKP által kitűzött céloknak és feladatoknak. Dramaturgiai tervüket, jobbára hazai, szovjet és más szocialista országok szerzőinek műveiből állítják össze. A kerületi párt- bizottság nagyon pozitívan értékelte a MATESZ műsorpolitikáját, munkáját, amelyet a XIV. kongresszus óta eltelt időszakban végzett. Ennek jele az is, hogy igazgatója részt vesz a CSKP XV. kongresszusán. A kerületi pártkonferencia egyébként nagyon pozitívan értékelte az oktatásügy, a művelődés és a kultúra területén elért eredményeket, ugyanakkor rámutatott azokra a hiányosságokra, amelyeket minél előbb meg kell szüntetni. A pedagógusok és a népművelők munkájában érvényesüljön a kritikai igényesség. BODNÁR GYULA KÉT KIÁLLÍTÁS A DUNAMENTI MÚZEUMBAN Az érett kalászokat ringató, tükörsima „tenyerében“ megszépült városokat, falvakat tartó, a többi országrésztől az iparosításban se lemaradó, de azért erdeiben, nádasaiban táj- romantikát még mindig rejtő, ezerarcú Csallóköz egy darabja került a múlt héten a komáromi Dunamenti Múzeum egyik földszinti kiállító termébe, ahol a 28 éves Almási Róbert festőművésznek 48 tájképét, figurális kompozícióját, kisebb és nagyobb méretű vásznát állították ki. Almási színei villognak, ragyognak, mámorítanak. Ezek a pirosak, sárgák és kékek a megpillantás hökkentése után a napfény melegével cirógatnak, a fényhasábokra emlékeztető ecsethúzásokból összeálló képek átadják a szemlélőnek a festőt alkotásra inspiráló mámort, melyen azonban a művészi fegyelmezettség, tudatosság és tanultság mindenkori józansága is érződik. Nagyon szépek a tájképei. Nem modellnek, inspirációnak használja fel a hegyek-völ- gyek, fák, bokrok és síkság nyújtotta képi élményeket. Soha egy pillanatra sem szakítja meg az ember természethez kötöttségét, együvétartozását. Még a ruhátlan szüzek sem sugallják a tárlatlátogatónak finom testvonalaiknak, női bájaiknak a képből kiragadott különszemléletét, mert a természet „díszletei“ nélkül széthullana a festmény egésze által nyújtott művészi élmény. A festő tér- és arányérzékét dicséri, hogy két-három méternél nagyobb felületeket is hibátlanul „rendez“ be. Ezeken a képeken sem eltúlzott, sem agyonnyomorított formákat nem találunk. Egyik erőssége a portréfestés. El tudja kapni a szemeknek, ajkaknak, arcvonásoknak azt a sajátosságát, melyek az idős bácsit, vagy fiatal lányt nemcsak a formai jellegzetességeiket Illetően, hanem képileg is a legjobban hozzák. Nem képmást, inkább belső képet fest a modellről. Egy-egy figurális kompozíciója az első pillantásra zavarba ejtő. A gyakorlott szem is csak hosszabb vizsgálódás után talál rá a mezei munkából hazatérő, a tájjal már- már eggyé olvadó férfire vagy nőre. — Főleg a természet és a benne mozgó lények összetartozása, egymásrautalsága, szerves kapcsolata érdekel — adja meg a „miértre“ a választ a művész —, majd így folytatja: Egymáshoz tartoznak, együtt kell ábrázolni őket. Elkötelezett témájú képei előtt szívesen időzik a tárlatlátogató. Színekben, formáikban nem térnek el a festő más zsánerű alkotásaitól, ami azt bizonyítja, hogy művészi ihletből kerekedtek ki, ugyanúgy mint a csallóközi tájak, emberek és választékos festői ízlésre valló csendéletek. Almási az utóbbi időben több, igen nagy műgonddal kimunkált miniatűrt is festett. Ezeken a sokszor zsebkendő- nyi területnél is kisebb felületeken kilométeres távlatokat nyit, s a legtávolabbi házikó vagy hegység se mosódik bele a képet lezáró horizontba, hanem jól „mutatja“ magát, ezzel dicsérve a festő perspektíva iránti érzékét és jó szakmai felkészültségét. Képei biKocsis Ernő rajztanár munkásságát egyre többször emlegetik, dicsérik. Neve gyakran szerepel pedagógus körökben, kortársművészeink párbeszédeiben és nem utolsósorban egyre gyakrabban jelennek meg rajzai, illusztrációi hazai sajtónkban is. Négy évvel ezelőtt volt az első önálló tárlata, ahol az egykori párkányi diák, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola képzőművészeti osztályának végzős növendéke mutatkozott be teljes sikerrel. Diákköri élményei, különböző tanfolyamok és a szakkörökben kifejtett aktív munkássága nagy hatással voltak érzelmi világának elmélyítésében. Apját a flosenburgi koncentrációs táborban kínozták halálra. A három kiskorú gyermeket özvegyen maradt édesanyjuk kommunista szellemben nevelte, nehéz körülmények között. Csupa tragikus élmény, fájdalmas múlt, küzdelem egy szebb és jobb világ reményében. Ilyen körülmények között érlelődött Kocsis Ernő érzelmi és értelmi világa, izmosodott meg politikai érettsége az egyre konkrétabbá formálódó művészi mondanivalójához fűződő reflexiók grafikai-festői megfogalmazásában. Most kiállított képei, munkásságának' újabb szakaszát mutatják. Igazolják, hogy az ő festészetében is előtérbe került a tőmondatos kifejezésmód, az érvelő témafeltevés és az a becsületes orientáció, amely a szocialista művészeti ábrázolás irányába mutat. Hatások és kezdeményezések, átvett gyakorlatok és egyéni útkeresések tárulnak elénk, amelyek Kocsis Ernő rátermettségét és kitartó buzgalmát, művészetszeretetét és eszmei elkötelezettségét mindkét hivatása iránt igazolják. Nem egy képe bizonyítja, hogy ott, ahol nem ragad bele a konkrét rajzi sémákba, ahol megtudja őrizni a friss megfigyelő- és kifejezőképességét, ott munkái valóban művészi szintre kerülnek és igazi élményt nyújtanak. Hol expresszív,, hol pedig költői hangulatú piktúrá- jának központi témája a komáromi hajógyár és a tájképfestészet. Kocsis Ernő elmélyült kapcsolatot tart fenn az alakuló, változó környezetével. Figyelemmel kíséri a természet jelenségeit. Érzelmi és értelmi szálak fűzik társadalmunkhoz, s ez a szemlélete, a különböző tárgykörökhöz tartozó témáiban is érvényesül. S bár munkáit inkább a látvány ábrázolása, a jellemző motívumok kiemelése jelzi, harmóniát kereső egyénisége mégis realista eszközükkel rögzíti mindazt, amit a táj vagy éppen közvetlen környezete sugall számára. Színérzékkel, konsi- truktív formaérzékkel alakítja képpé figurális kompozícióit. Vallomásait viszont azzal teszi konkréttá, hogy jelenünk munkáséletének mozzanatait láttatja a helyszínen készített vázlatain és színes tanulmányrajzain. Figurális motívumain a bizonyos „példaképhez“ való ragaszkodása, még mindig felismerhető, de egyre gyakrabban képes arra is, hogy egyéni úton haladjon, s örömet leljen munkáiban. A célszerű anyagfeldolgozás, a tudatos technikai rendszerezettség, még tetszetős és divatos képi megoldásain is átsugározza tehetségének jelenlétét. Művészete nyilván nem végleges, de joggal reméljük, hogy az elkövetkező esztendőkben, egyéniségének folyamatos gazdagításával, a liasznos tanulságok elfogadásával, élményeinek rendszeresebb összegezésével, komoly alkotó művész- szé érik és festményei továbbra is örömmel töltik meg azt a teret, amelyben élünk és dolgozunk. SZUCHY M. EMIL Almási Róbert: FELSZABADULÁS A Dunamenti Múzeum munkájának egyik igen fontos feladata a mai képzőművészeti alkotások eljuttatása a dolgozó rétegekhez, ily módon is segítve ízlésük fejlesztését, műveltségük gyarapodását. Ez a két kiállítás is ennek a törekvésnek a jegyében fogant. Vallomások az emberről és a természetről Az útkeresés eredményei zonyítják, hogy szerzőjük festői alkatú, hogy képi látásának gyűjtőlencséjében békésen megfér egymás mellett a zenei tárgyú csendélet, a stilizált akt, a portré, a táj- és életkép. 1973 februárjában a Vasárnapi Új Szó Reményekre jogosító művészet címen közölt riportot az akkor még főiskolás Almásiról. Amint első önálló tárlata is bizonyítja, a remények jogosak voltak, mert a most megnyílt és a hónap utolsó napján záruló tárlata nagy sikert hozott. Reményekkel várjuk a folytatást. KOMLŐSI LAJOS
