Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám, péntek

Ä VILÁGSZOCIALIZMUS TÖRTÉNELMI REALITÁS Mihail Szuszlov beszéde a Szovjet Tudományos Akadé­mia közgyűlésén Az 1 VG. i1.' kezdetétől a Dél-vietnami Köztársaságban az isk'Auügyet fokozatosan teljesen átszervezik. A főiskoláknak a jövőben nagy hangsúlyt kell helyezniük a gyakorlati oktatásra. Ebben az iskolaévben a dél-vietnami iskolákat több mint 4 millió diák látogatja. — Képünk a binh-hungi alapiskolában készült. HARCOLNI KELL MAO CETUNG CSOPORTJA ELLEN Moszkva — Szerdán Moszk­vában megtartották a Szovjet Tudományos Akadémia évi köz­gyűlését. Anatolij Alekszandrov, az akadémia elnöke, a tudományos fórumot megnyitva, a többi kö­zött hangoztatta: A szovjet tu­domány számos ismeretágban vezető helyet vívott ki a vilá­gon. A közgyűlésen beszédet mon­dott Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. A szónok „Korunk a marxiz­mus—leninizmus diadalának ko­ra“ című előadásában egyebek mellett hangoztatta: Az emberiség történetében eddig ismert társadalomtudomá­nyok sokasága közül a társada­lom fejlődésére gyakorolt forra­dalmi hatás mélysége tekinteté­ben egyiket sem lehet össze­hasonlítani a marxizmus—leni- nizmussal. A marxizmus—leninizmus, amely szervesen egybehangol­ja a szigorú és magasfokú tudo­mányos alapot a forradalmiság- gal, tökéletesen megfelel az élet, a társadalmi fejlődés sür­gető igényeinek, s ugyanakkor a munkásosztály erős eszmei fegyvere a harcban, amelyet korunk élenjáró osztálya vív a társadalomnak a kizsákmányo­lás és az elnyomás alóli fel­szabadításért, a szocializmu­sért és a kommunizmusért. Marx és Engels halhatatlan érdemét Lenin abban látta, hogy mindketten a kapitalizmus átfogó elemzése alapján tisztáz­ták a proletariátus, mint a szo­cialista társadalom létrehozója, világtörténelmi szerepét. Leninnek a marxista tanítás fejlesztéséhez történő hozzájá­rulását jellemezve Szuszlov ki­jelentette: az egész mai törté­nelmi tapasztalat megcáfolha- tatlanul bebizonyította, hogy a leninizmus lényegében az im­perializmus és a proletár fórra dalmak korszakának, a kolonia­lizmus összeomlása és a nem­zeti felszabadító mozgalmak győzelme korszakának, annak a korszaknak a marxizmusa, amelyben az emberiség a ka­pitalizmusból áttért a szocializ­musba és a kommunista társa­dalom építésére. Tényekkel alátámasztva azt a marxista—leninista következte­Budapest — A magyar ország- gyűlés tavaszi ülésszakának na­pirendjén, amely tegnap kez­dődött, a honvédelmi és a kör­nyezetvédelmi törvénytervezet szerepel. A parlament továbbá megtárgyalja a kohó- és gép­iparnak az 5. ötéves tervidő­szakra szóló feladatait. Az ülésen részt vesz Kádár János, az MSZMP KB első tit­tést, hogy a világszocializmus korunkban történelmi realitás, Szuszlov megállapította: a vi­lágforradalom fejlődésének erős bázisai, a Szocializmust és a kommunizmust építő országok, elsősorban a Szovjetunió. A proletár internacionalizmus — mondotta Szuszlov — nem egyszerűen a marxizmus—leni­nizmus egyik eleme vagy szem­pontja. A proletár internaciona­lizmus áthatja a tudományos- kommunizmus elméletének és gyakorlatának egész tartalmát. A proletár internacionalizmus a nemzetközi kommunista moz­galom értékes vívmánya és életerejének kiapadhatatlan for­rása, a mozgalom győzelmeinek alapja és biztosítéka. A kommu­nizmus ellenfelei, a jobboldali és a „balos“ revizionisták, a maoisták, valamint a különféle nacionalisták most támadásuk fő célpontjává a proletár inter­nacionalizmust választották. Szuszlov ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a marxizmus ellenfelei egyre gyakrabban jelentkeznek mar­xista köntösben. Kölcsönvéve Marx, Engels és Lenin egyes kijelentéseit, azokat keresztül- kasul „megideológizálva“ rágal­makat szórnak a megvalósult szocializmusra, meg akarják fosztani a marxista—leninista tant forradalmi lényegétől, s a marxizmust a burzsoá liberaliz­mussal akarják felcserélni. A marxizmus—leninizmus tisztaságának védelme nemcsak azt jelenti, hogy idejében fel kell ismerni az ellenfelek ma­nőverezéseit — folytatta a szó­nok —, hanem azt is, hogy ide­jében észre kell venni azokat az új problémákat, amelyekből az antikommunizmus ideológu­sai az opportunisták tőkét ko­vácsolhatnak maguknak, helye­sen fel kell vetni ezeket a problémákat, meg kell találni a megoldás helyes útjait, miköz­ben az új történelmi tapaszta­lat figyelembe vételével alko- tóan tovább fejlesztjük a mar­xizmus—leninizmust. Szuszlov végezetül kijelentet­te: az SZKP nemrég véget ért XXV. kongresszusa kitűnő pél­da volt arra, hogyan kell bát­ran és alkotóan megoldani a modern társadalmi fejlődés és a tudományos kommunizmus el­mélete fejlesztésének alapvető kérdéseit. kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésen felszólalt Czinege Lajos honvédelmi miniszter is. Az új törvény a felső hadkö­telezettségi korhatárt az eddigi 50 évről 55-re emeli. A kötelező tényleges katonai szolgálat idő­tartamát az eddigi 36 hónap he- helyett 24 hónapban állapítja meg. Moszkva — „A kínai prob­léma alapvető vonatkozásai“ címmel Moszkvában megjelent új mű szerzői elmélyíilten vizs­gálva Kína kül- és belpolitiká­ját arra a következetésre jut­nak, hogy „mind jobban fel­gyorsul a jelenlegi kínai veze­tés. előbbre haladása az árulás, az imperializmussal való nyílt cinkosság útján“. (Ideológiai vonatkozásban teljes egészében lelepleződött a maoizmus szem­benállása a tudományos kom­munizmussal.) Ugyanakkor a jelenlegi törté­nelmi viszonyok között, amikor újabb és újabb országok céljuk­ként hirdetik meg a szocializ­must, „a maoizmus félrevezet­heti őket és zsákutcába juttat­hatja a felszabadító mozgalom egyes osztagait“ — mutatnak rá a szerzők, majd így folytat­ják: „Ezért a marxisták—leni­Peking — Kína 1974. évi nagy kampányának, a „Konfu- ciusz és Lin Piao bírálatát“ célzó mozgalomnak a jelek szerint folytatása lesz, csupán annyi változás történik, hogy Lin Piao nevét Teng Hsziao- pingével cserélik föl. Ä hajdani „Pi Lin Pi Kung“- ból így „Pi Teng Pi Kung“ lesz (a pi szó jelentése: bírálat), amint annak körvonalait Kína hivatalos hírügynöksége — igaz, Teng Hsziao-Ping nevét továbbra sem említve — szer­dán kirajzolta. Az Űj Kína ezúttal a fővárosi Peking egyetem tanárainak és diákjainak „elemző munkájá­ból“ adott közre részleteket, amelyek a kétezer évvel ez­előtt élt bölcselő és a jelen­legi pártalelnök, miniszterel­nök-helyettes és vezérkari fő­nök rokonságát mutatják ki. Ugyancsak szerdán a Zsenmin Zsipao is azt hangoztatta, és­pedig egy délkelet-kínai kábel­gyár munkásainak felfedezésé­re hivatkozva, hogy a kettő nisták ideológiai és elméleti te­vékenységében továbbra is fon­tos feladat elméletileg és poli­tikailag megsemmisíteni a mao- izmust mint a forradalmi moz­galommal szemben ellenséges, antimarxista, antileninista áram­latot“. A szocialista és a kapitalista országokban tevékenykedő kom­munista és munkáspártok cse­lekvésének összehangoltsága és egysége leküzdhetetlen aka­dályt állít a maoisták szakadár tevékenységének útjába. A maoizmus ellen vívott harc a legcsekélyebb mértékben sem jelent valamiféle ellenséges ma­gatartást a kínai kommunisták, a kínai nép iránt. A maoizmus ellen folytatott küzdelem a kí­nai forradalomnak nyújtott tá­mogatás egyik módszere egy számára tragikus pillanatban. között „csak formai a különb­ség, a lényeg azonos“. A hírügynökség egyetemi forrásai egyebek közt az aláb­biak szerint szedték sorba Kung és Teng rokonságának vélhető jegyeit: — Mindkettő azt állította, hogy régen jobb volt, mint ma. A filozófus a rabszolgarend­szert, Teng a „kulturális for­radalom“ előtti időket sírta vissza. — Mindketten, hatalomra kerülvén „helyreigazították“ azt, amit nem találtak a „vo­nalukba“ illőnek; Teng például a „revizionista vonalhoz“ mért mindent. — Mindketten ,,hernyó mód­ra" viselkedtek, amikor bírál­ták őket — Tenget a „kultu­rális forradalomban“ —, ösz- szehúzódtak, de csak azért, hogy később kinyújtózzanak. — Mindketten „tökéletesen elszigetelődtek“. Tengnek a „kapitalizmus visszaállítását célzó összeesküvése kudarcra van ítélve“. Üj honvédelmi és környezetvédelmi törvényjavaslat ÜLÉSEZIK A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS „Hernyó módra" viselkedtek Amivel íKína a világot ,.szórakoztatja" Magasabb szinten A szocialista demokrácia elmélyítése a lengyel közigazgatási rendszerben 1976. UI. 19. A LENGYEL ORSZÁGGYŰLÉS által megszavazott módosított alkotmány szövegéből kiemel­hetjük azt a részt, amely ki­mondja: Lengyelország szocia­lista állam, a társadalom veze­tő politikai ereje a Lengyel Egyesült Munkáspárt, amely együltműködik az Egyesült Pa­rasztpárttal és a Demokrata Párttal. Ezen alapszik a Nem­zeti Egységfront, amely a dol­gozók szervezeteinek közös cselekvési programját határoz­za meg. A lengyel Szejm összehívása előtt a Lengyel Egyesült Mun­káspárt VII. kongresszusa utalt arra, hogy létrejöttek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország társa­dalmi rendszere magasabb sza­kaszba léphessen. A népi Len­gyelország tehát már a szocia­lista fejlődés magasabb szintjén halad tovább. A határozatból kitűnt, hogy a lengyel nép az előző ötéves tervben sikeresen valósította meg a népgazdaság­fejlesztési tervekből adódó feladatokat. A nemzeti jövede­lem több mint 50 százalékkal növekedett. Az ipar összterme­lése 73 százalékkal, a mező- gazdaságé pedig 22 százalékkal nőtt. Ilyen gyors fejlődési ütemre Lengyelországban a fel- szabadulás óta még nem volt példa. Épp a kedvező gazdasági helyzet alapján tűzte ki a LEMP VII. kongresszusának határozata, hogy a dolgozók reálbérét legalább 16—18 szá­zalékkal kell emelni. A nép­gazdaságban végrehajtandó szerkezeti változások következ­tében az egyes termelési ágak­ban lényegesen növekedik a termelés mennyisége, és ennek következtében többek között a dolgozók 35—37 százalékkal több élelmiszerhez juthatnak. Említésre méltó, hogy 1980-ban az egy lakosra jutb húsfogyasz­tás 79—81 kg lesz, ami 30 kg- mal több mint 1970-ben volt. A cél a lakosság szükségleteinek lehető legnagyobb mérvű kielé­gítése. A már említett szerkezeti vál­tozások eredményeként az új ötéves tervben a gépipari ter­melés 65—67 százalékkal, a vegyipari termelés pedig 68—70 százalékkal növekedik. A mező- gazdaság szempontjából külö­nösen jelentős, hogy a vegy­ipartól a jövőben több műtrá­gyát, gyomirtó és növényvédő szert kap. A mezőgazdasági termékek előállításához tehát kevesebb fizikai munkaerőre lesz szükség. Az állam messze­menő támogatásban részesíti a mezőgazdaságot. Az állami ala­pokból eddiginél nagyobb ösz- szegeket adnak az egyéni gaz­daságok termelésének fejlesz­téséhez, de ugyanakkor — az önkéntesség alapján —■ a párt politikájának megfelelően to­vábbi kollektív gazdaságokat hoznak létre és újabb állami gazdaságok létesülnek. A ter­vek szerint a földterület 30 százalékán gazdálkodik majd a szocialista szektor. A mezőgaz­daságban olyan kooperációs vállalkozások jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a ter­melés szakosítását. A lakosság szükségleteinek megfelelően mintegy 11—13 százalékkal több szarvasmarhát és 14—16 százalékkal több sertést tarta­nak. Az említett adatok azt bizo­nyítják, hogy Lengyelországban megszilárdulnak a szocialista termelési viszonyok. Egyre többen győződnek meg róla, — a szomszédos baráti szocialista államok tapasztalatai alapján — hogy többet és jobbat ter­melni csakis a szocialista nagy­üzemekben lehet. ÉSZAKI SZOMSZÉDAINK a jól végzett munka jegyében ké­szülnek a nemzetgyűlési és a tanácsi választásokra. A LEMP VII. kongresszusának határoza­ta szerint az elkövetkező idő­szakban még jobban érvénye­sülnie kell a szocialista de­mokráciának a társadalmi és gazdasági életben. El kell érni, hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegyenek részt az irá­nyításban és jógazda módjára végezzék munkájukat. A szo­cialista demokrácia elmélyítése elősegíti a nép egységének még nagyobb mérvű megszilár­dítását. BALLA JÓZSEF A NÉMET KOMMUNISTA PÁRT (DKP) vezetőségének meghívására csütörtökön a Né­met Szövetségi Köztársaságba utazott az SZKP küldöttsége, élén Vlagyimir Dolgihhal, a Központi Bizottság titkárával. A szovjet pártdelegáció részt vesz a DKP kongresszusán. MOSZKVÁBAN megnyílt a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának plénuma. A tanácskozás megvitatja a szov­jet nép életszínvonala emelésé­nek problémáit. A PORTUGÁL köztársasági el­nöki hivatal közölte, hogy Cos­ta Gomes elnök szombaton Al- garveban találkozik Tito jugo­szláv köztársasági elnökkel, araikor a jugoszláv államfő ia- tin-amerikai körútjáról hazaté­rőben rövid időre leszáll Portu­gália déli részén. BÉCSBEN csütörtökön folyta­tódott a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet kölcsö­nös csökkentésével kapcsolatos nemzetközi tanácskozás-sorozat. A legközelebbi plenáris ülést március 26-án tartják. AZ ÉSZAK-ÍRORSZÁGI Du­gannon egyik bárja előtt par­koló gépkocsiban bomba rob­bant. A katolikusok által láto­gatott szórakozóhelyen levők közül hármat megölt a robba­nás, mintegy negyvenen meg­sebesültek. A körzetet az IRA egyik fő „vadászterületeként“ ismerik. AZ ANGOL KORMÁNY „Fehér Könyvben“ részletezte 1976— 77. évi katonai költségvetési előirányzatának megoszlását, amit nagy vonalakban a kor­mány már tavaly ismertetett. Ebben az időszakban Nagy-Bri­tannia 5 milliárd 632 millió font sterlinget fordít katonai kiadásokra. AZ AMERIKAI SZENÁTUS megajánlási bizottsága jóvá­hagyta az 5,2 milliárd dolláros külföldi katonai segítségre vo­natkozó törvénytervezetet. AZ ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ECE) Genf ben nyil­vánosságra hozott jelentésében megállapítja, hogy a KGST eu­rópai tagországok gazdaságát 1975-ben nagymérvű fejlődés jellemezte; A jelentés szerint a KGST-tagországok nemzeti jövedelme tavaly átlagosan 5,1 százalékkal növekedett. A FRANCIA MUNKÁSOK „ak­cióhete“ alkalmából egész Franciaországban folytatódott az építőipari-kohóipari munká­sok és diákok sztrájkja. Wilson helyére pályáznak London — Csütörtökig Wil­son munkáspárti kabinetjének öt minisztere közölte, hogy elő­terjesztette a saját nevét a jö­vő hétfőtől csütörtökig tartó titkos vezérválasztásra. Három olyan várományos je­lentkezett, aki töretlenül foly­tatná Wilson belpolitikáját, az inflációs gondoknak a keresők terhére tervezett enyhítését és a gazdaság tőkés szektorának segítségét: fames Callaghan, aki szombaton tölti be hatvan­negyedik életévét, Roy Jenkins, aki ötvenöt éves és Anthony Crosland, aki ötvenhét eszten­dős. Az HKP tiltakozása Bonn — A Német Kommu­nista Párt Központi Bizottsága Düsseldorfban nyilatkozatban tiltakozott a nyugatnémet hiva­talok eljárása ellen. Szerdán ugyanis nem adtak leszállási engedélyt az Interflug légitár­saság (NDK) repülőgépének, amely a Német Szocialista Egy­ségpárt küldöttségét szállította a Német Kommunista Párt kongresszusára. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ez a barátságtalan lépés az NSZK és a szocialista álla­mok kapcsolatainak normalizá­lása ellen irányul. Ellentétben ez a lépés a nemzetközi joggal, az NDK és az NSZK megkötött szerződéseivel és durván sérti a helsinki európai biztonsági és együttműködési szerződés határozatait.

Next

/
Thumbnails
Contents