Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAfiANAK NAPILAPJA 1976. március 19. PÉNTEK BRATISLAVA XXIX. ÉVFOLYAM 67. szám ® Ara SO fillér NE CSAK SZAVAKKAL Az előttünk álló igényes népgazdasági feladatok teljesítése megköveteli, hogy társadalmi életünk minden területén az ed­diginél szélesebb mértékben szerezzünk jogot a szocialista de­mokrácia érvényesülésének. Ezt az igényt pártalapszerveze- teink évzáró taggyűlései, a járási és a kerületi pártkonferen­ciák tanácskozásai is hangsúlyozták. Miért kerül előtérbe a kérdés? Azért, mert a szocialista demokrácia nyújtja azokat a kereteket, biztosítja a fórumokat, amelyek felhasználásával a dolgozók nagy tömegei részt vehetnek az új társadalom épí­tésének irányításában, a közügyek intézésében. A szocialista demokrácia különböző részei egységes rendszert alkotnak és a pártdemokrácia fejlettsége döntő módon meg­határozza általános érvényesülését. Sem a nemzeti bizottságok, sem a tömegszervezetek demokratizmusa nem fejlődhet meg­felelően, a munkahelyi demokrácia sem bontakozhat ki szük­séges mértékben, ha nem hatja át a pártdemokrácia. Meggyő­zően bizonyítja ezt a vállalatokban, az ipari és mezőgazdasági üzemekben a XV. pártkongresszus előkészítésének időszakában folyó vita a népgazdaság fejlesztésének kérdéseiről, amely nagymértékben hozzájárul a párt helyes gazdaságpolitikájának kikovácsolásához. Az itt szerzett tapasztalatokat továbbra is ki kell használni a pártdemokrácia fejlesztésére. A CSKP KB 1974 novemberi plenáris ülése nem véletlenül állapította meg, hogy a demokrácia fejlődése főleg az üzemek­ben, szövetkezetekben elmarad a követelményektől. Sok he­lyütt nem, vagy rendszertelenül kérik ki a dolgozók vélemé­nyét, másutt csak formálisan vonják be őket a vezetésbe. A termelési tanácskozások, a munkaértekezletek nem minde­nütt töltenek be érdemleges szerepet. A munkások tájékozta­tása — a gazdasági feladatokról — gyakran általános, elvont, nehezen érthető. A munkahelyi demokrácia fejlesztésének körében különösen fontos az üzemi demokrácia. A munkásnak leginkább az üzemi, a műhely- és a brigádkollektívákban nyílik lehetősége arra, hogy tapasztalatait elmondhassa, véleményét meghallgassák és figyelembe vegyék. Az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesz­tése a munkások aktivitásának tömegméretű erősödését hozza magával, mind nyilvánvalóbbá teszi, hogy a dolgozók a mi rendszerünkben nem csupán a felülről kapott utasítások végre­hajtói, hanem aktív, kezdeményező részesei a szocialista építő- munkának. Az üzemi demokrácia fórumainak minél hatékonyabb működ­tetése az egész vállalat ügye. De megkülönböztetett feladatai vannak a pártaalpszervezetnek, a szakszervezet műhelybizott­ságainak, valamint az üzemi SZISZ-szervezeteknek mind a megfelelő politikai légkör megteremtésében, mind a gyakor­lati munkában. Az üzemi szakszervezeti bizottságok pedig, mini a dolgozók érdekvédelmének képviselői, különös felelősségei viselnek a munkahelyi demokrácia fejlesztéséért. Országjáró útjaink tapasztalataiból és a szerkesztőségünkbe érkező panaszlevelekből egyaránt megálapíthatjuk, hogy a de­mokratikus elveket még nem tartják meg mindenütt. így volt ez sok évig a levicei (lévai) járásban gazdálkodó Lontói Efsz-ben is, ahol a tagság beleszólási jogát mellőzték a szövetkezet vezetői. Közben az történt, hogy a vezetők, ne­vezetesen az efsz elnöke és főkönyvelőnője kiterjesztették egyeduralmukat, saját céljaikra használták fel a közös gaz­dálkodásba tömörült kis -és középparasztok munkájának gyü­mölcsét. Több mint 250 000 korona kárt okoztak a szövetkezet­nek. Csak a tagság és a járási irányító, ellenőrző szervek erélyes közbelépése, a bírósági törvényes felelősségre vonás vetett véget üzelmeiknek. Hogy az elmondott visszásságok elejét vehessük, jobban ki kell használni a meglevő fórumokat, a termelési értekezleteket, a zárszámadási közgyűléseket a dolgozók és a tagság bele­szólási joga és bíráló észrevételeinek, építő javaslatainak gya­korlására. Kulcskérdés, hogy minden szinten közvetlenebbé váljon a vezetők és a beosztottak kapcsolata, együttműködése. A XIV. kongresszus határozatai módosították a párt szervezeti szabályzatát, nagy lehetőséget biztosítottak a pártélet demok­ratizmusának érvényesítésére is. A fejlett szocialista társadalom kiépítése megnövelte és bővítette a párt- és a gazdasági szer­vek, az alapszervezetek hatáskörét. Az alapszervezetek taggyűlései a pártdemokrácia iskolái. Az alapszabályzat ezzel is kifejezésre juttatja, hogy a párttag­ság nem passzív tömeg, amelynek csak az a feladata, hogy szemlélje, regisztrálja a bizottság munkáját, hanem az is, hogy a gyakorlatban megvalósítsa a feladatokat. A pártmunká­nak és megbízatásnak széles skálája van. Egyikiik-másikuk teljesítése sajátos képességeket, rátermettséget és felkészülést követel. Van azonban a pártmunkának és megbízatásnak egy fajtája, amelyet minden kommunistának végeznie kell: a párt politikájának népszerűsítése, harcos védelme és cselekvő te­vékenység minden olyan jelenség ellen, amely szemben áll a párt politikai-gazdasági céljaival, erkölcsi felfogásával. Ebből eredő kötelességünk az is, hogy ne csak szavakkal, de tettek­kel is bizonyítsuk párt- és társadalmi életünk demokratizmusát. SZOMBATH AMBRUS Ülésezett az SZLKP KB gazdasági bizottsága [CSTK] — Az SZLKP KB gazdasági bizottsága csütörtö­ki ülésén, amelyet Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnök ségének póttagja, az SZLKP KB titkára vezetett, több, nép- gazdasági szempontból fontos anyagot tárgyalt meg. Ezek kö­zé tartoznak pl. jelentés a KGST-tagországokkal való tu­dományos-műszaki együttmű­ködés fő irányvonaláról a 6. Ötéves terv időszakában, jelen­tés a beruházási célokat szol­gáló gépeknek és berendezé­seknek az 5. ötéves tervidő­szakban történt behozataláról, valamint a komplex lakásépí­tési program elmúlt ötéves feladatai teljesítésének értéke­lése, az 1976. évi lakásépítési program előkészítésének bizto­sítása és mák anyagok. A beterjesztett anyagokkal kapcsolatos széles körű vita után az SZLKP KB gazdasági bizottsága meghozta a záró- határozatokat és javaslatokat. te! Mii a CSKP Központi RIiímí™ és Rsvizüs IMtsiga Chňoupek külügyminiszter Moszkvában (CSTK] — Andrei Andre je- vies Gromikónak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének meghívására tegnap baráti látogatásra Prá­gából Moszkvába utazott Bo­huslav Chňoupek, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja, a CSSZSZK külügyminisztere. A külügyminisztert František Krajčír, a CSKP KB tagja, a külügyminiszter első helyette­se, Dušan Spáčil miniszterhe­lyettes és a Külügyminiszté­rium más felelős dolgozói kí­sérik. A CSSZSZK külügyminiszte­rével együtt Moszkvába utazott Vlagyimir Vlagyimirovics Mac- kevics, a Szovjetunió csehszlo­vákiai nagykövete. A Ruzynéi repülőtéren Chíiou- pek minisztertől Jozef Nálepka miniszterhelyettes és a mi­nisztérium más személyiségei búcsúztak. Jelen volt Viktor Nyikolajevics Belickij, a Szov­jetunió csehszlovákiai ügyvivő­je és a szovjet nagykövetség dolgozói. Moszkvában a seremetyevói repülőtéren Chiíoupek külügy­minisztert Nyikolaj Rodionov, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek helyettese és a külügymi­nisztérium más vezető dolgozói fogadták. Jelen volt Jan Havel­ka, Csehszlovákia szovjetunió­beli nagykövete is. (CSTK) — Ülést tartott teg­nap Prágában a CSKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottsága Miloš Jakešnak, a KERB elnökének vezetésével. Megtárgyalt egy jelentést annak a végrehajtott ellenőr­zésnek az eredményeiről, amelynek célja volt megállapí­tani, milyen hozzáállást tanú­sítottak a vezető beosztású dol­gozók és a pártszervezet a CSKP KB 1974 novemberi ha­tározatainak végrehajtásához a prágai Stmjimport külkereske­delmi vállalat szervezeteiben. Az ellenőrzés megmutatta, hogy a CSKP KB novemberi ülésén hozott határozatok végrehajtá­sának biztosítása a gazdasági vezetés és a pártszervezet egy­séges magatartása következté­ben pozitívan mutatkozott meg az 1975. évi terv mennyiségi és minőségi mutatóinak telje­sítésében. Sikerült biztosítani a kiegyensúlyozott exportot a tő­kés piacokon mutatkozott el­helyezési nehézségek ellenére is. A termelővállalatokkal együttműködve sikerült határ­idő előtt teljesíteni a Szovjet­unióba irányuló export tervét. A bizottság a továbbiakban foglalkozott az 1975-ben hozzá érkezett levelek és panaszok intézésével kapcsolatos tapasz­talatokkal, valamint a leve­lekkel és a pártszervek egyes osztályain folyó munka ellen­őrzése során gyűjtött észrevé­telekkel. Megállapította, hogy a levelek révén kifejezésre jut az emberek társadalmi aktivi­tása, s egyre javul a levelek­kel kapcsolatos ügyintézés színvonala. Foglalkozni kell azonban nemcsak a hibák és fogyatékosságok következmé­nyeinek orvoslásával, hanem ke­letkezésük okait is ki kell kü­szöbölni, megteremtve a felté­teleket ahhoz, hogy ne kerülhes­sen sor a nemkívánatos jelen­(Folytatás a 2. oldalon) Asszad ismét közvetíti) csoportot küld Beírnia Folytatódtak a fegyveres összetűzések Bejrut, Damaszkusz — A Szí­riái fővárosban élénk politikai tanácskozások folynak a liba­noni belpolitikai válság megol­dásának lehetőségeiről. Hafez Asszad sziriai államfő tárgyalt a számottevő erőt képviselő különböző libanoni politikai pártok és csoportosulások ve­zetőivel, valamint Najef Ma- vatmeh-hel, a demokratikus front Palesztina felszabadítá­sáért, Zuheir Muhszinnel, a Szaika vezetőjével és Jasszer Arafattal a PFSZ VB elnöké­vel. Az utóbbi már vissza is tért Bejrútba. A DPA damasz­kuszi értesülései szerint az el­múlt huszonnégy órában tar­tott megbeszélések eredménye­ként Asszad úgy döntött, hogy ismét közvetítő csoportot küld Bejrutba. A Damaszkuszban folytatott tárgyalások részletei egyelőre nem ismeretesek. Az As-Safir című lap azonban úgy értesült, hogy a sziriai fél a következő formulát javasolta a libanoni politikusoknak a válság megol­dására: Frangié elnök számá­ra meg kell találni a hozzá méltó — politikai keretek kö­zött maradó — módozatot a (Folytatás a 2. oldalon) az NKP kongresszusán (ČSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége An­tonín Kopeknek, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a prágai városi pártbizottság vezető tit­kárának vezetésével tegnap a Német Kommunista Párt kong­resszusára Bonnba utazott. NINCS MEGÁLLÁS AZ SZLKP KONGRESSZUSÁNAK KÜLDÖTTE Vass Ferenc V a s s Ferenc, a Béke egyesített efsz elnöke részt vesz az SZLKP kongresszusán. A nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencián választották meg a kongresszus küldöttjé­vé. Amikor a konferencián szerzett élményeiről és ta­pasztalatairól kérdezem, így válaszol: — Nagyon tetszett az az elszántság, amely a vitafel­szólalásokat jellemezte, bár olykor az volt az érzésem, hogy talán túlságosan elége­dettek vagyunk. Pedig a kon­ferenciák és a kongresszus célkitűzéseit csak akkor va­lósíthatjuk meg, ha egy perc­re sem elégszünk meg, ha ál­landóan, minden területen és minden szinten harcolunk a feladatok hiánytalan teljesí­téséért. Megállás nincs és nem is lehet. A Zlaté Klasy i (aranyka­lászi ) közös gazdaságról, melynek az élén áll, elmond­ja, hogy Gankovcén (Csen- kén) van a központja, s több efsz egyesülésével keletke­zett. A rasticei (nagymagya- ri) és a maslovcei (vajas­vattai j szövetkezet még I960- ban egyesült, a čakanyi (csá­kányi) pedig 1972-ben társult a közösséghez. A szövetkezet­nek jelentős a növényter­mesztése, állattenyésztése és kertészete. — Megtudhatnánk valamit termelési eredméyeikről? — Mi a Csallóköznek azon a részén vagyunk, ahol a ta­laj nem a legjobb — mondja. — Ez az oka annak, hogy pl. tavaly szemesekből csu- pá 51 métermázsás átlag hektárhozamot értünk el. Ter­mesztünk búzát, kukoricát, árpát, cukorrépát. Ezenkívül évente 30—40 vagon zöld­séget, — paprikát, paradi­csomot, hagymát, zellert.' 120 hektáron gyümölcsöt, tér- mesztünk. A szőlészetünk 13 hektáros, de további 70 hek­tár szőlő telepítése már fo­lyamatban van. — És az állattenyésztés eredményei? — Állattenyésztésben a já­rási átlag feletti eredménye­ket érünk el — válaszolja, majd kissé tréfásan hozzá- toldja: — Etetni mi is tu­dunk. Ez már nem függ a talaj minőségétől. Szövetke­zetünkben a sertések napi súlygyarapodása 65 deka­gramm. Tavaly egy-egy anya­kocától átlagban 19,5 malacot választottunk el. Az egy te­hénre eső évi tejhozam 4030 liter volt. A szövetkezet tagjainak szociális helyzetéről az el­nök így vélekedik: — Szerintem a szövetkezeti tagok szociális kérdése lé­nyegében megoldódott. Egyéb­ként nálunk a tagok évi át­lagkeresete tavaly 30 820 ko­rona volt. Az eredmények elérésében döntő szerepet játszik az efsz 38 tagú üzemi pártszer­vezete, melynek Fass elvtárs az alelnöke. A párttagok a kongresszus határozatát a párionkívüliekkel szoros egy­ségben fogják teljesíteni. FÜLÖP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents