Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-17 / 65. szám, szerda
.ÄTQGATÄS A PRÄGAI ČKD EGYIK LEGRÉGIBB ÜZEMÉBEN A Szovjetunió 10. ötéves tervfeladatai a mi népgazdaságunkra és természetesen a Szovjetunió részére szállító üzemeinknek a tevékenységére is befolyással vannak. A ČKD smícho- vi Tatra villamosgyárának is a legnagyobb megrendelője a Szovjetunió, ahova évente kb. 600 különböző típusú kocsit exportálunk. Érthető tehát dolgozóinknak az SZKP XXV kongresszusa iránt megnyilvánult rendkívüli érdeklődése, és leg- önzetlenebb barátunk gazdasági eredményei feletti őszinte öröme. A villamosgyár Üzemi pártbizottságának irodahelyiségében ketten fogadnak: Jaroslav Brož, az évzáró taggyűlésen most megválasztott és Václav Mareš, a régi pártelnök, ma a személyzeti és káderosztály új vezetője. Amint mondja, az idősebb és ebben a munkakörben tapasztaltabb jogán beavatja fiatalabb társát felelősségteljes tisztségébe. Dicséret és bírcüat Az üzemi, majd a körzeti párt értekezleten elhangzott beszámolóval kapcsolatban a gyár eredményei és nehézségei felől érdeklődöm. — Nem panaszkodhatunk. Az alapszervezetek tevékenységét tekintve az utóbbi hónapokban lényeges javulásnak vagyunk tanúi. A pártcsoportok is jobban dolgoznak már, mégsem lehetünk teljesen elégedettek — utal Václav Mareš a pártmunkában még itt-ott megmutatkozó, mozgósításra váró tartalékokra. Ebben az igyekezetében nagy segítségére volt az üzemi pártszervezetnek az évzáró és az üzemi párttaggyűlés, továbbá a körzeti pártkonferencia, amely rámutatott a kedvező jelenségekre, de a hibákat és fogyatékosságokat is nyíltan ostorozta. Az őszinte szónak köszönhető. hogy a dolgozók többsége fegyelmezettebben teljesíti kötelességeit, ami a párt életében is megnyilvánul. A pártszervezet az utóbbi három év folyamán 101 tagjelölttel, ebből tavaly 36 tagjelölttel és 25 párttaggal gyarapodott.’ A tagjelöltek 75 százaléka munkás, átlagos életkoruk pedig nem haladja meg a 24 évet. A párttagoknak az 55 százaléka munkás, ami ugyancsak kedvező aránynak tekinthető. A pártoktatás élénk vita keretében, a kommunisták 62—85 százalékos részvételével folyik. Akiket a Szovjetunióba küldenek munkára, azoknak nagy előnyük, hogy visszatértükkor nem kell pótolniuk mulasztásukat, mert a CKD más üzemeinek dolgozóival együtt vesznek részt az ott megtartott pártoktatáson és a taggyűléseken is. A pártbizottság természetesen a párton kívüliek oktatására is nagy gondot fordít. A szocialista munkaiskola látogatói — a szakszervezeti és SZISZ- tagok — feletti áttekintés ugyanis lényegesen megkönnyíti a tisztségek vállalására alkalmas káderek kiválasztását. — Míg ideológiai ismereteik értékelése során a közelmúltban még a legfőbb szempont az volt, hogy ki hányszor szólalt fel a vitában, ma ennél sokkal többre törekszünk — mondja Jaroslav Brož. A pártoktatás eredményeit a felszólalások tartalmának, színvonalának és a dolgozók munkájában megnyilvánuló ön- tudatosságnak is tükröznie kell. Az üzemi pártbizottságnak ebben legfőbb támasza a politikai nevelés kabinetje és annak bizottsága, amely a lektorok és propagandisták kiképzéséről is gondoskodik. De a dolgozókat örömmel és büszkeséggel eltöltő gazdasági eredmények is sokban hozzájárulnak ahhoz, hogy nagyobb kedvvel vegyenek részt az ideológiai munkában. és a termelésben is egyre lelkiismeretesebben teljesítsék feladataikat. Az üzem támaszai a CSSZBSZ-brigádok — A gazdasági eredményeket azonban nem lehet az egyének érdeméül betudni, még akkor sem, ha az egyéni példa- mutatásnak, a kezdeményezésnek nagy fontosságot tulajdonítunk — hivatkozik Brož elvtárs az üzem 290 tagot számláló 21 szocialista munkabrigádjának felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére vállalt, maradéktalanul teljesített értékes kötelezettségeire. További felajánlásaik egyikét — a ti- risztoros megoldású, új típusú villamoskocsi kifejlesztését — a CKD Trakce üzemmel együtt a XV. pártkongresszusig kell megvalósítaniuk. És hogy ígéretüket beváltják, abban senki sem kételkedik. Munkájuk a pártbizottság felügyelete alatt ugyanis gyors ütemben halad előre. Az üzemben dolgozó 9 komplex racionalizációs brigádnak 80 tagja van. Két brigád aktív politikai és gazdasági tevékenységéért már megkapta a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség brigádja címet és az ezzel járó bronzérmet. Ma már a CSSZBSZ ezüstérméért versenyeznek. Valamennyi racionalizációs brigád tagjai — munkások és technikusok — tematikus feladataik megoldásán kívül a termelés irányításából is derekasan kiveszik részüket, a szocialista munkabrigádokkal együttműködve pedig eredményesen takarékoskodnak. Az elvtársak véleménye szerint a komplex szocialista racionalizálásnak köszönhető, hogy a múlt évben az árutermelés — az 1 millió 832 000 koronás önköltségcsökkentés mellett — 35 millió 250 000 koronával emelkedett. A munkabér megtakarítás pedig — tekintettel arra, hogy a létszámot 41 munkaerővel sikerült csökkenteniük — 1 millió 270 ezer koronát tett ki. A megtakarított 242 tonnára rúgó fűtőanyag és energia, valamint a 71 tonnára becsült vas- és fémhulladék értéke 1975-ben meghaladta a 11 és fél millió koronát. A nehézségeik legyőzése — Eredményeinkre büszkék vagyunk, ám nem térhetünk napirendre a fogyatékosságok felett — utal Václav Mareš gondjaik legfőbb okára: a már megteremtett értékek kevésbé gazdaságos kihasználására. Ezeket a problémákat minden egyes pártértekezleten tüzetesen megvitatják, mert — úgymond — milyen hasznát látja az üzem a racionalizáló intézkedések* nek. amelyekkel tetemes összegeket takarítanak meg, ha ugyanakkor — és ez az érem másik oldala — a pontatlanságok, a hibák orvoslása jelentős összegeket emészt fel. A párt- bizottság számításai alapján ezek a hanyagság okozta károk legalább 13 T3—Su típusú villamoskocsi értékét képviselik. — Mi e megdöbbentő jelenség oka? — Többek között a minden szinten elhamarkodottság jeleit magán vise>lő, alacsony színvonalú irányítás — hangzik a válasz. A szilárd elveken alapuló, körültekintően megszervezett munka helyett gyakran vagyunk tanúi kapkodásnak — magyarázzák vendéglátóim, majd az idei 'tervfeladatok teljesítésével kapcsolatos nehézségekről beszélnek. — Húsz év óta most januárban maradtunk először adósai a tervnek. Az NDK és a Szovjetunió részére kifejlesztett KT4D kocsik alkatrészeinek a késése akadályozta a munkát. Van mit tennünk, hogy mulasztásunkat az idei első félév végiéig pótoljuk és ráadásul az 5 százalékkal megnövekedett tervfeladatokat — havonta 50 villamoskocsival kell többet gyártanunk — is telesítsük. A példás magatartás Ez az igényes feladat csak a kommunisták kezdeményezésével, példát mutató elkötelezettségével, munkatársaik befolyásolásával sikerülhet. Az elvtársak véleménye szerint a termelés hozzáértőbb, lelkiismeretesebb irányításával, a nyersanyagok időben történő szállításával megszűnne a felesleges izgalom, kiküszöbölhető lenne az idegeskedés, és a munka minősége is fokozódna. Valamennyien egyenletesebben teljesíthetnék kötelességeiket, tehát eredményeik is minden bizonnyal még jobbak lehetnének. Hiszen ma már nemcsak a kommunisták, hanem a párton kívüliek is arra törekszenek, hogy feladataikat túlteljesítsék KARDOS MÁRTA Üj hn'alódobot helyeztek próbaüzembe a Dél-csehországi Papíripari Vallalat vétrníi Üzemében. A hántolódob leválasztja a fa kérgét és bánosát, amiből szulfidcellutózt gyártanak. A berendezés súlya 140 tonna. A képen: Stanislav Vejskal a hántolódobot kezeli- (Felvétel: L. Hajský — CSTK) Á helyes arányért Kommunisták a gazdaságszervezés élén Képzeljük el egy pillanatra, hogy a legjobb szándékból ugrásszerűen növelni akarjuk a mezőgazdasági termelést, ezért máról holnapra egymás után több ezer hektáros gazdaságokba fogjuk tömöríteni a földművesszövetkezeteket. Mi következne ebből? Erre az igazán furcsa ötletre így válaszol Hám János elv- társ, a Veľký Horeš-i (nagygé- resij pártszervezet elnöke: — Zűrzavar következne és az ötletadónak még a jó szándékát is kétségbe vonnánk, pedig hát mi is egyesítjük a földműves- szövetkezeteket. Csakhogy ... És következik a magyarázat: Nem lehet „varázsig év el“ megváltoztatni a gazdaságszerkezetet, mert a szocialista terv- gazdálkodás óriási előnyei csak akkor érvényesülnek, ha a tervezés és szervezés egyszerre hat. Sok-sok munkát követel ez, hiszen a tervezés lehet helyes vagy helytelen, pontos vagy egészen hozzávetőleges, alkalmi vagy megfontolt. Nos, a nagygéresi, kisgéresi földművesszövetkezetek egyesülnek a strážnél [őrösij és plešanyi (szentesi J földműves-f szövetkezetekkel, de megfontolt tervezés alapján. Az egyesített efsz 5800 hektáron fog gazdálkodni. Közismert, hogy a kor követelménye az egyesítés, a gazdaságszerkezet megváltoztatása. Ennek az igénynek, ennek a követelménynek tesznek eleget. Az átszervezés munkája már egy évvel ezelőtt megkezdődött. A kommunisták kezdték. Nemcsak a Járási Termelési Igazgatóság kommunistái, hanem a helyiek is. Demeter Béla elvtárs, a nagygéresi pártszervezet propagandistája, eszmei, ideológiai téren jól felkészítette erre a szervezet tagságát. Nem csekélység, hiszen a szervezetnek 66 tagja és 6 tagjelöltje van. A felkészítés munkájára vonatkozólag érdekes megjegyzést tesz a pártelnök: — Talán csak azért volt valaA mérleget minden munkahelyen elkészítették, betűkbe, számokba rögzítették, hogy mit értünk el a CSKP XIV. kongresszusa óta a szocialista társadalom fejlesztésében. Csúcsszervek összesítik ezeket az eredményeket és terjesztik a XV. pártkongresszus elé, hogy a munkásosztály é'csa^pata ennek alapján, ebből kiindulva jelölhesse ki a jövőt ostromló feladatokat. Vajon milyen mérleget készítenek azok. akik nem öt év eredményeit, hanem egy emberöltő küzdelmeit rakják a mérleg serpenyőjére, akik kortársként vallhatnak a párt első kongresszusáról, akik —, ha személyesen nem is —, de szí- vükkel-lelkükkel és választott küldöttük szavával ott voltak a lubochfiai konferencián, akiket ünnepi beszédekben, újságcikkekben úgy emlegetünk: régi párttagok, alapító tagok, veteránok. Itt élnek közöttünk, lassuló léptük, halkuló szívverésük, fáradó vérkeringésük jelzi, hogy a biológiai óra kíméletlen tárgyilagossággal araszolja életüket, és amikor születésük évfordulóján egy újabb esztendő ösvényére lépnek, nem tudhatják, mi várja őket — újabb köszöntő, vagy búcsúztató. Itt élnek közöttünk, a társadalom gondoskodó szereteté- től övezve, és ők is a pártkongresszusra készülnek — immár a tizenötödikre. És emlékeznek régi kongresszusok forró légcsak üldözés, nyomor volt az osztályrészük. Ma — ha botra támaszkodva is — elindulnak a gyűléseikre, a pártkonferenciákra, hallatják szavukat, javasolnak, bírálnak, harcolnak a rossz ellen — a jobbért, és szavukra figyelni M4>€§é*9€Íem ! ifc ! körére, arra, hogyan csattant egykor a testükön a gumibot, kezükön a bilincs, hogyan sziszegett feléjük a gyűlölet, úri szalonokból és szószékekről egyaránt. Hány tűzpróbát kellett kiállniuk, hányszor kellett szembeszéllel küzdve is előrehaladniuk, soha nem önmagukért, mindig a munkásosztályért, mindig az eszme győzelméért! Mire a győzelem megszületett, elmúlt a fiatalságuk, mire béke lett, ezer sebből vérzett a testük. A történelmi méretű és jelentőségű harcnák nem haszonélvezői, hanem elsősorban mindent vállaló katonái voltak, akik már akkor is tudták, hogy mit jelent az elkötelezettség, amikor hűségükért kel], mert több mint félévszázad igazolja küzdelmüket, megtett útjukat, mert lelkesedésből, megingathatatlan hűségből, a párt és a nép iránt érzett fe- hérizzású szeretetből szőtték gyönyörű, küzdelmes életük holdudvarát. Eres-ráncos kezük a lépést támogató botot markolja, de ezek a kezek először fegyvert fogtak, aztán csákányt és végül nehézkesen, kínlódva a tollat is meg kellett fogniuk, amikor új rendünk építése azt követelte. Nem inogtak meg, akkor sem, amikor az úri bitangok fegyverei vették célba vörös zászlóikat és halálra is kész szívüket, amikor fasiszta kopók űzték a nyomukat, és nem inogtak meg akkor sem, amikor áldozatkész életük értelmét kigúnyolva, meggyalázva, még kiontott vérük nyomát is a hazugság mocsarával akarta elborítani az ellenséges gyűlölet és a ripők pökhendiség. Harcukból, akaratukból született a jelen, és talán nem ismerték úgy az elméletet, mint az általuk kivívott győzelem óta felnőtt nemzedékek, de e nemzedékek számára az ő kezük építette fel az iskolákat! Arcképüket nem közlik folyóiratok címoldalán, életükről nem írnak regényt. Itt élnek közöttünk, csendesen, szerényen, csak tekintetükkel simogatják új életünk gyarapodó jeleit, könnyes-boldog türelemmel várják okos, tudós fiuk- lányuk látogatását és nézil^ csillogó szemmel, hogy az a vörös zászló, amit egykor ők emeltek a magasba, ma már öt világrész proletárjait lelkesíti a végső győzelem kivívására. Áprilisban kezdődik a CSKP XV. kongresszusa, akad munka bőven, sok még a tennivaló. De azért álljunk meg egy pillanatra és — tiszteletünk jeléül — szorítsuk meg a veteránok kezét. Megérdemlik! PÉTERFI GYULA melyest könnyebb, mint máshol, mert a mi pártszervezetünk elég fiatal, az átlagos életkor 42 év, tehát olyanokról van szó, akik már zömükben a közös gazdaságban lettek kommunistákká. A bekövetkező változásokra azonban nemcsak a párttagok készültek fel, hanem közvetítésükkel minden dolgozó. Közvetlenül a zárszámadó közgyűlés előtt összehívtak egy 20 fős csoportot — párttagokat és pártonkívülieket — s velük részletesen megbeszélték, megvitatták a kidolgozott munkatervet. Miért? A pártelnök megmagyarázza: — A tapasztalatok szerint ilyenkor fennáll a lokálpatriotizmus veszélye, vagyis az a veszély, hogy egyesek a helyi érdekeket előtérbe helyezik a közérdek rovására. Természetesen hasonló, előzetes és csoportos megbeszélést tartottak mindegyik faluban. Ma már mindenki tudja, hogy az egyesített efsz központja a következő években Kisgéres községben működik majd, de Nagygéres községben is, a lucernaszárító melletti területen hamarosan megkezdik az új irodaház építését. Ismeretes az új vezetőség összeállítása. Az őrösi Csontos Gábor elvtárs, aki egyébként a járási pártbizottság elnökségének tagja, lesz az egyesített efsz elnöke. Helyettese a kisgéresi Berta János, aki a kerületi pártbizottság tagja. Pál Vince (nagygéresi) lesz a főagronó- mus, és a szentesi Szombati Károly lesz az egyesített efsz közgazdásza. Ugyanilyen, név szerinti pontossággal határozták meg a különféle munka- csoportok, telepek vezetőit is. Megnyugtató Hám János elvtárs véleménye: — Nem az úgynevezett csoportérdekek ellenében, de nem is csak azért, hanem a szervezendő közösség javára, a helyes arányért szavazva döntöttünk így. A gazdaságszervezés feladatait jól ismerik a kommunisták, tehát ők kerültek az élre. Ezzel azonban nem ért véget a munka, mert azt is tudják, hogy csak akkor biztosítható a párt vezető szerepe, ha a követelményeknek megfelelően rendezik saját soraikat. Ezért meghagyva a szokásos falunkénti csoportosítást, közös vezetőséget választottak. Az úgynevezett centrális (központi J vezetőség elnöke F úrik Csaba elvtárs. Ez a munka nem ment máról holnapra s nem volt köny- nyű. De még mielőtt ezt közösen meghatároznánk, megfogalmaznánk, érdekes megjegyzést tesz Hám János elvtárs: Ami az arányokat illeti, az a véleményem, hogy az állandósulás nem a boldogulás ismérve, inkább riasztó jel, hiszen a termelés állandóan változik, változnak a társadalom szükségletei, az arányok mindig változnak ... Mi tehát a teendő? így válaszol: — Mindig a helyes arányokért küzdeni, azokért, melyek továbbhaladásra késztetnek bennünket. És már csak a magunk megnyugtatására mondjuk ki: Végeredményben ez a kommunisták feladata. HAJDÚ ANDRÁS
