Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám, szerda

SZLOVÁK IA KOMM U NI STA PARTJA KOZ PONTI BIZOTTSAGANAK NAPI LAP JA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1976. március 17. SZERDA BRATISLAVA XXIX. ÉVFOLYAM 65. szám © in 50 fillér ESZMEI FL1L0DÉSUNK IRÁNYTŰJE Társadalmi fejlődésünk kétségbevonhatatlan eredményei meg­győzően bizonyítják, hogy pártunk a XIV. kongresszust követő időszakban méltóképpen töltötte be a munkásosztály, az egész nép politikai vezetőjének szerepűt. A sikerek alapvető tényező­je, hogy az 19G8—69-es években bekövetkezett válság leküzdése után a CSKP új vezetősége híven ragaszkodott a marxizmus— leninizmus eszméihez, az élet minden területén következetesen érvényesítette a forradalmi munkásosztály ideológiáját. Az SZKP XXV. kongresszusának tapasztalatai ismét arról győzneik meg, hogy elvi dolgokban ezután sem lehet szó komp­romisszumokról, a kommunista ideológiának ellentmondó né­zetekkel és cselekedetekkel való megbékélésről. „Ez teljesen kizárt — hangsúlyozta Brezsnyev elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában. — Annál is inkább, mert a jobboldali és a baloldali revizionizmus egyáltalán nem tétlenkedik, s a kom­munista mozgalom marxista—leninista alapé Iveiért, ezeknek az elveknek az elferdítésére, vagy aláásására irányuló kísérletek ellen folytatott harc valamenyiünk számára továbbra is közös feladat.“ A marxista elmélet társadalmi sajátosságából, az osztályharc­cal való szerves kapcsolatából következik, hogy pártunk ezt a feladatot ezután sem bízhatja a véletlenre, nem háríthatja el magától. Egyedül a marxista—leninista párt képes arra, hogy a szerteágazó és valamennyi körülménnyel számoló, a munkás- osztály egyetemes érdekei alapján kialakított elvi-politikai be­látással ítélje meg a forradalmi cselekvés irányát. Az alkotó marxizmus ellensége mind a megcsontosodott dog- matizmusnak, mind a revizionizmusnak. A dogmatizmus az el­mélet állandó elemeit abszolutizálja úgy, hogy figyelmen kívül hagyja folyamatos továbbfejlesztésének szükségességét. Az el­mélet tételeit a konkrét körülményektől, időtől, helytől függet­lenül általános érvényűnek tartja, és azokat mechanikusan al­kalmazza. Ezzel szemben a revizionizmus az elmélet változó elemeit abszolutizálja, és alaptételeit is megkérdőjelezi. Azt is kétségbe vonja, ami állandó és általános érvényű. A kor­szerűségre és egyébre hivatkozva például elavultnak tekinti a proletárdiktatúra eszméjét, a munkásosztálynak és pártjának a társadalomban betöltött szerepét, a kapitalizmus elleni for­radalmi harc szükségességét, a proletár internacionalizmus kö­vetelményét Osztálygyökereit tekintve mind a dogmatizmus, mind a re­vizionizmus a kispolgári opportunizmus ideológiája. Mind a két irányzat a legfontosabb eszmei fegyverétől, a forradalmi elmé­lettől fosztja meg a munkásosztályt. A szocialista tudatosság helyébe az ösztönösség előtti behódolást állítja. Különösen az elmúlt két évtized tapasztalatai „ízelítőt“ nyújtottak mindkét álláspont veszélyes voltáról. Végül is a revizionizmus hazánk­ban 1968-ban nyílt osztályárulásba torkollott, és az ellenforra­dalom fő ideológiája lett. ­Tapasztalataink igazolják, hogy a revizionizmus ellen nem lehet a dogmatizmus pozíciójábóí küzdeni, és fordítva: a dog- matizmusnak nem a revizionizmus a kritikája. Mindkettővel szemben a marxizmus—leninizmus alapján tudunk eredménye­sen harcolni. A párt ideológiai munkájának jelentőségét hang­súlyozta Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, amikor kijelentette: ... „A marxizmus—leninizmus nem vallás, hanem élő, forradalmi tanítás az élet és a tudat átalakításáról; annak tudatosítása, hogy az emberi tudatot a mindennapi tapaszta­lat, a reális szocialista élet befolyásolja. Tehát az eszmei ne­velő munkát úgy értelmezzük, mint a párt tartós befolyását az egész társadalomra, amelynek során az emberek felismerik saját lehetőségüket a szocializmus fejlesztésében. Csupán a párt politikai tömegmunkájával összekapcsolt rendszeres ideo­lógiai tevékenysége vezethet tartós eredményre ...“ A párt szervezeti szabályzata a kommunisták kötelességévé teszi a marxizmus—leninizmus elsajátítását. Ez elválaszthatat­lan az élcsapat-jelleg erősítésétől. A kommunisták ugyanis azért élenjáró tagjai osztályuknak, mert öntudatuk magasabb fokú, a szocialista tudatosság szelleme hatja át, amely a párt elméleti alapjainak ismeretére, alapeszméink tudományos vol- „ tára épül. Az SZKP XXV. kongresszusán a központi bizottság beszámoló­ja részletesen foglalkozott a párt eszmei-politikai nevelő mun­kájával, amelyben meghatározó szerepe van a tudományos for­radalmi elmélet gyakorlatba való átültetésének. A fejleít szocialista társadalomban, a kommunizmus alapjai­nak megterem léséért folytatott munkában az új, a kommuniz­must építő ember kialakítása a párt tevékenységének központi kérdése lesz. Igényli a nevelést, a tanítást az új nemzedék, amely híján van az idősebb generáció tapasztalatainak. Miköz­ben a nemzetközi helyzet kedvező változásai lehetőséget te­remtenek a szocialista eszmék széles körű terjesztéséhez, erőteljesebbé vált a két ellentétes világrendszer eszmei harca, rafináltabbá váltak az imperialista propaganda módszerei. Ezek a körülmények is indokolják az eszmei, politikai, erkölcsi ne­velő munka javítását. És még valami, amire különös nyomaték­kai hívta fel a figyelmet a beszámoló: az anyagi jólét növeke­désével egvütt kell járnia az emberek eszmei, erkölcsi, kultu­rális színvonala emelkedésének. Az ideológiák és ezen belül a burzsoá ideológia terjesztésé­nek is ma összehasonlíthatatlanul jobbak a technikai feltéte­lei, mint korábban bármikor. Ezért a kommunistáknak napról napra szívósan, átgondoltan és szervezetten kell megküzdeniük az ellenséges ideológiák beáramlásával. Erre csak akkor képe­sek, harcuk csak akkor eredményes, ha eszmeileg felvértezet­tek, ha gondolkodásukat mély marxista meggyőződés hatja át. Az eszmei síkon folytatott harc mellett konkrét párt- és tár­sadalmi tevékenységükhöz is biztos elméleti alapokat jelent a marxizmus—leninizmus elsajátítása s az SZKP XXV. kongresszu­sa gazdag anyagainak ismerete és alkalmazása. SZOMBATH AMBRUS A Lipcsében megnyílt tavaszi nemzetközi vásáron a csehszlovák pavilonba látogató NDK párt- és kormányképviselők láthatók: Frich Honecker, az NSZEP KB első titkára (középen) és Horst Sindermann, a Minisztertanács elnöke (középen jobbra). (Telefoto: ČSTK — ADN — ZBj Csehszlovák küldöttség Lipcsében tartózkodik Pavol Baliyl csehszlovák általános gépipari miniszter és Franti­šek Mareš, a csehszlovák kül­kereskedelmi miniszter első he­lyettese, akik NDK-beli partne­reikkel tárgyalásokat folytatnak a tavaszi vásáron. A műszaki kiállítás megte­kintésére elkísérte őket Gün­ther Kleiber, az NDK Miniszter- tanácsának alelnöke. A lipcsei nemzetközi vásár csehszlovák részlegét megláto­gatta Gerhard Weiss, a KGST Végrehajtó Tanácsának állandó NDK-beli képviselője. A kiállí­tás megtekintése után nagy megelégedéssel nyilatkozott a kiállított termékekről. (ČSTK) — Bratislavában teg­nap néphadseregünk képviselői ideológiai konferenciát tartot­tak a CSKP megalakulása 55. évfordulójának alkalmából. A konferencián részt vett Mariin Dzúr hadseregtábornok, a CSKP KB tagja, nemzetvédelmi mi­niszter, Josef Dudek, a CSKP KB osztályvezető-helyettese, La­dislav Sádovský, az SZLKP KB osztályvezetője. A fő beszámolót Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter tar­totta. Kiemelte, hogy a hadse­reg is sikeresen teljesítette a Kedvezően fejlődnek a csehszlovák—asztrák gazdasági kapcsolatok Bécs — Andrej Barčák cseh­szlovák külkereskedelmi mi­niszter és Josef Staribacher osztrák kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter megbeszélései az osztrák fővárosban kedvező feltételeket teremtettek a két ország közti árucsereforgalom és a gazdasági együttműködés további formáinak elmélyítésé­re. Staribacher miniszter kije­lentette, hogy jelenleg az oszt­rák vállalatok képviselői cseh­szlovák külkereskedelmi válla­latokkal folytatnak megbeszé­léseket közös együttműködés érdekében. Különösen a gép­iparban és a fémkohászatban jött létre több megállapodás. Andrej Barčák tegnap haza­utazott Prágába. XIV. partkongresszus határoza­tait, a XV. pártkongresszus tisz­teletére pedig a katonák sok értékes kötelezettségvállalást tesznek. A beszámolót vita követte. A felszólalók a katonák kong­resszus előtti aktivitásáról, a fiatal kommunisták neveléséről és a szovjet hadsereg tapaszta­latainak érvényesítéséről be­széltek. A konferencia végén a részt-. vevők üdvözlő levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságá­nak. Libanonban tovább tart a feszültség Frangié feltételei Bejrút — Több tucatnyi ha­lálos áldozatot követelő lövöl­dözések, Frangié elnök terve­zett lemondásáról szóló ellent­mondásos jelentések, újabb szí­riai közvetítés kilátásai — ezek a libanoni válság legújabb fej­leményeinek főbb jellemzői. Jelentések szerint több mint negyvenen vesztették életüket és több tucatnyian sebesültek meg Bejrútban, a nagy szállo­dák körzetében tüzérségi erők bevetésével lezajlott összecsa­pások során. Kedden a hajnali órákban már csak szórványos lövöldözéseket lehetett hallani a fővárosban. Az elnöki palota többször is cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint Frangié elnök a reá nehezedő katonai és po­litikai nyomás láttán lemonda­ni készül. Ugyanakkor bizonyos források jelentették — Frangié kész lenne leköszönni tisztsé­géről, ha eleget tesznek a kö­vetkező négy kikötésének: — A libanoni hadsereg „új? raegyesítése" a főparancsnok­ság vezetésével; — általános amnesztia a ka­tonaszökevények számára; — a már korábban kidolgo­zott politikai reform ratifikálá­sa a parlament által; — a „törvény és a rend meg­őrzésére“ képes új kormány megalakítása. Frangié feltételül szabja to­vábbá, hogy utódját csak az ő beleegyezésével nevezhetik ki. A távozására vonatkozó ellent­mondásos jelentések megegyez? nek abban, hogy az elnök le­mondásának olyan formájához ragaszkodik, amellyel tekinté­lyét menthetné. A katonai összecsapás elke­rülésének szándékára utal az is, hogy a libanoni főváros felé vonult lázadó alakulatok az et- nöki palotától mintegy tíz ki­lométernyire megálltak és egyelőre farkasszemet néznek az ott harci állásokba helyez­kedett palesztinai fegyveres alakulatokkal. Khaddam szíriai külügymi? niszter, aki eddig az érintett felek vezetőivel folytatott tele­fonbeszélgetésekkel igyekezett közvetíteni, egyes jelentések szerint hétfőn Damaszkuszban a falangista párt küldöttségé» vei tárgyalt. Jól értesült körök tudni vélik, hogy rövidesen Bejrútba érkezik egy maga« rangú szíriai delegáció. KEREttIEUESÍI! KlRDETfSÍT Konferencia a CSíKP megalakulásénak 55. évfordulója alkalmából Kultúrpolitikai dolgozók országos értekezlete A Bratislavai Népművelési Intézet, valamint a Košicei Ke­rületi Népművelési Központ rendezésében — Csehszlovákia Kommunista Pártja megalaku­lásának 55. évfordulója és a CSKP XV. kongresszusa előké­születeinek jegyében — tegnap Košicén a knk üléstermében megkezdődött a szlovákiai ma­gyar nemzetiségű kultúrpoliti­kai dolgozók kétnapos aktíva- értekezlete. A kultúrpolitikai dolgozók e jelentős értekezletét Klemanič Emil, a Košicei Kerületi Nép­művelési Központ kultúrügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd ezt követően a Dél- Szlovákia magyarlakta járásai­ból egybegyűlt mintegy hatvan népművelőt a Košicei Magyar Tanítási Nyelvű Kilencéves Alapiskola Fábry Zoltán pionír­csapata köszöntötte kultúrmű­sorral. Miután Szarka István- né, a Bratislavai Népművelési Intézet dolgozója köszöntötte az értekezleten megjelent ven­dégeket: Sárkány Árpádot, az SZLKP KB dolgozóját, az első napirendi pont szerint dr. Csiz­madia Dezső kandidátus, a Nit­rai Pedagógiai Fakultás tanára tartott előadást. Előadásában mélyrehatóan elemezte, hogy milyen harcot vívott a CSKP a munkásosztály vezető szere­pének kivívásáért Dél-Szlová- kiában. Az aktívaértekezleten tegnap részt vett Fábry István elvtárs, az SZNT alelnöke is, aki a délutáni órákban a szo­cializmus építésének eredmé­nyeiről, hazánk dolgozó népé­nek gyümölcsöző munkájáról., valamint az 1976-os választási előkészületekről tartott elő­adást. Az aktívaértekezlet résztve­vői tegnap ellátogattak az új-, jáépített Košicei Kormányprog­ram Házába, ahol megtekintet­ték a tematikus kiállításokat. A kultúrpolitikai dolgozók országos aktívaértekezlete ma tovább folytatódik. Dr. Vajda János, a Bratislavai Klement Gottwald Katonai Akadémia ta­nára a munkásosztály imperia­lizmus elleni harcáról, a lakos­ság honvédelmi neveléséről tart előadást. Ezt követően az SZKP XXV. kongresszusának határozatairól és magáról a kongresszus légköréről Makrai Miklós mérnök, az Űj Szó szer­kesztője tart előadást, aki a lap tudósítójaként részt vesz ezen a világtörténelmi szem­pontból is jelentős eseménye», A kultúrpolitikai dolgozók or­szágos aktívaértekezlete vitával fejeződik be. -szák

Next

/
Thumbnails
Contents