Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-16 / 64. szám, kedd
A Liptovsky MikuláS-í Bőrcserző Üzemben a XV. pártkongresszus tiszteletére nagyarányú felajánlási mozgalom kezdődött. A mozgalom kezdeményezője Ján TaSík 15 tagú munkacsoportja volt, amely versenyre szólította fel az üzem többi dolgozóját. Ján Ta- šík munkacsoportja ígéretet tett, hogy gondoskodni fog a gépi berendezések karbantartásáról, s így 80 000 koronával csökkentik a javítási költségeket. Ígéretet tettek továbbá arra is, hogy 60 000 koronás nyersanyag-megtakarítást érnek el. Az árutermelési ter- vet 379 000 koronával akarják túlszárnyalni. Felajánlásaik értéke 824 000 korona. Felvételünkön: Dušan Revaj, a Tašík-munkacso- port egyik tagja kifeszíti a bőröket. (Felvétel: V. Gabčo — CSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEIKBEN L. Z.: Az efsz-ben végzett munka után szabadság az efsz saját alapszabályai és munkarendje szerint jár. Az efsz álláspontja az 1975-ös évre vonatkozóan helyesnek tűnik. Ha édesapja teljes nyugdíja mellett akar a szövetkezetben dolgozni, atkkor 180 munkanapot (vagy 1200 munkaórát) dolgozhat egy-egy naptári évben. Tartós munkatevékenységet teljes nyugdíjának folyósítása mellett aki or végezhet, ha havi bruttó ke.osete nem haladná meg a 800 kor>nát. E: ~ i kívül tartós munkaviszony!*' i dolgozhatna az efsz-ben (vagy más termelő, vagy szolgáltató vállalatnál) nem adminisztratív munkakörben 1100 koronára csökkentett nyugdíj mellett munka- tevékenységének ideje alatt. J. E.: Nézetünk szerint egész évi munkájuk és az efsz ígérete alapján igényük lenne a zárszámadás alapján jutalékra és a negyedik negyedre járó prémiumra is. Igényüket azonban elsősorban az efsz munka- és prémiumrendje szerint kell elbírálni. Mielőtt a bírósághoz fordulnának, terjesszék be panaszukat a Járási Mezőgazda- sági lg Tgatósághoz. REMENtf JELIGÉRE: Balesete nem számit üzemi balesetnek, hanem egyszerű balesetnek, de a dolgozók társas balesetbiztosítása alapján igénye keletkezett a biztosítás’ szerződés és a kötelező uiztcsí ási feltételek szerint a Szlovák Állami Biztosítóval szemben biztosítá.i térítésre. ön az eddig kifizetett összeget kevesli. Ajánljuk, hogy mielőtt a bírósághoz fordulna (az elévülési határidő a károsodástól számított 1 év) kérje ki ügyvéd tanácsát, hogy a folyósított térítés megfelel-e az 1964/49 sz. biztosítási feltételek függelékében foglalt százalékos térítésnek. CS. T.: Munkába menet, az S zlet kinyitása előtt, amelynek n a vezetője, elesett, és ennek következtében 6 hétig betegállományban volt. Balesetét, mivel munkába menet történt, csak a betegbiztosítás szerint lehet üzemi balesetnek elismerni, de egyébként nem igényelhető az ilyen balesetért Icártalan' is a munka törvény- könyv 190. és következő paragrafusai értelmében. T. J.: Mivel több mint -15 beszámítható éve van, négy hét szabadságra van igénye, (ötna pos munkahét esetében 20 mun kanap, hatnapos munkahét esetében 24 munkanap). Az 1975-ös évért járó szabadságot még ez év április 30-ig kiírhatják. Ha fontos üzemeltetési okból nem írnák ki szabadságát, kérheti a szabadságért járó fizetésmegtérítést. A kifizetés iránti igény 1976. május 1-től számítva egy éven belül évül el. K. J.: Ha eddigi munkahelyéről, amelyre munkaszerződése szól, nem akarják elengedni, csak az alapfelmondási idő és 6 hónapi meghosszabbítás elteltével tudná írásban adott felmondással munkaviszonyát megszüntetni. A felmondási feltételek: 30 éves korig 1 hónap, 30—40 éves kor között 2 hónap, 40-év felett 3 hónap. A felmondási idő az írásbeli felmondás kézbesítése utáni legközelebbi naptári hónap első napjával kezdődik. OR JELIGÉRE: Az efsz-ben az efsz fizetési és prémiumszabályzata szerint van igénye díjazásra. Az efsz irodájában kérhet kérdéseire felvilágosítást. B. F.: Munkaadó vállalatának bérosztálya kérdésére köteles önnek felvilágosítást adni arról, milyen alapon s milyen bérosztály szerint folyósítják fizetését. Kérheti, mutassák meg önnek a fizetési rendelet (esetleg kollektív szerződés): önre vonatkozó részét. S. B., F. J.: Ha a munkaadó vállalatuknál (állami gazdaság) nincs érvényben kollektív szerződés, amely szabályozza az é;jeili őrök járandóságait, esetleg túlórái átalány (paušál ) formájában, akkor Önökre is a munkatörvénykörnyv rendelkezései érvényesek és túlórának kell tekinteni a heti 42 és xh órán túl végzett munkát. A heti 8 órai túlórái munkához n^rn szükséges az őrök esetében az engedély (egy évben 52 X 8, azaz 416 óra és még hoz zá a megengedett évi 150 túlóra, tehát a felső határ évi 550 túlóra ). Ha az említett kollektív szerződés nem tartalmaz eltérő megállapodást, az 1968/103 sz. hirdetmény értelmében a túl órai munkáért a havi alapbér 1/185 része és 33 % pótlék jár. A munkaadó vállalat (rendszerint a bérosztály) a munkatörvénykönyv 121. § 3. bek. alapján köteles kívánságukra megmagyarázni, minek alapján és hogyan számították ki fizetésüket. Több esetben a bérek átépítése keretében eltérő rendelkezések érvényesek. Ha a bérosztályon nem találnának megértésre, kérjék az üzemi bizottság segítségét. Az esetleges igények az esedékességtől számított egy éven belül évülnek el. Balesetet csak akkor lehet üzemi balesetnek tekinteni, ha a kérdéses utat szolgálati útnak lehetne minősíteni. Mivel ön egész évben dolgozott, és több mint 15 ledolgozott, illetve beszámítható éve van. négy heti szabadságra van igénye (5 napos munkahét esetében 20, 6 napos mukahét esetében 24 munkanap). A táppénz kiszámításánál a túlórái díjazást nem lehet a kiszámítási alapba betudni. Cs. E.: Ha már négyheti szabadságra volt igénye, ezt nem veszítette el a vizsgálati fogsággal, amely az eljárás beszüntetésével végződött. Mivel munkaviszonya nem szűnt meg, az 5 havi várakozási időt sem kell újból teljesíteni, de ha a megszakítás tovább tartott 100 munkanapnál a négyheti szabadságát (5 napos munkahét esetében 20 munkanap) az 1975/54 rend. 16. § 1. beik. értelmében 1/12 del kell csökkenteni. DR. F. J. „Elsőrendű faladat marad a tudományosműszaki fejlődés meggyorsítása. Ennek jelentőségét, mint emlékeznek, teljes erővel hangsúlyozta az SZKP XXIV. kongresszusa. Mi, kommunisták abból indulunk ki, hogy a tudományos-műszaki forradalom csak a szocializmus viszonyai között vesz az ember és a társadalom érdekeinek megfelelő, igazi irányt. Igaz ez fordítva is: csak a tudomány és a technika gyorsított fejlesztése alapján oldhatjuk meg a társadalmi forradalom végső célját, a kommunista társadalom felépítését.“ „Helyes a mondás: semmi sem gyakorlatibb, mint a jé elmélet. Nagyon jól tudjuk, hogy a tudományos-műszaki fejlődés szélesen áradó folyamata kiapad, ha nem táplálják állandóan az alapkutatások.“ „Nagy jelentőséget tulajdonítunk az olyan tudósok és szakemberek munkájának, akik a legfontosabb ágazati kutatóintézetekben és a tervező intézményeknél dolgozva, közvetve biztosítják a tudomány és a termelés integrációját.“ (Az SZKP Központi Bizottságának az SZKP XXV. kongresszusán LEONYID BREZSNYEV elvtárs által előadott beszámolójából ) FOLYTATÓDIK A DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS Szovjet demográfusok kutatásai szerint — s ezek az eredmények nyugati szakértők becsléseivel is egybevágnak — a Föld jelenlegi 3,7 milliárdos lélekszáma a jövő század végére 12 millárdra növekszik. A XXI. században egyre jobban stabilizálódik majd a népesstég növekedése: biofizikai, gazdasági és szociálpszichológiai tényezők fékezik majd a demográfiai robbanást — írja a Szovjet Tudományos Akadémia néprajzi intézetének három kutatója egyik érdekes tanulmányában. A következő néhány évtizedben azonban folytatódik a demográfiai robbanás: a Föld népességének gyors ütemű szaporodásával kell számolni. Egybevágó becslések szerint időszámításunk kezdetén 200 millió ember élt a Földön 1500 évvel később 400—500 millió volt a Föld lakóinak száma — tehát 1500 évre volt szükség a lélekszám megkétszereződésére. Ebben az 1500 évben 0,066 százalék volt az átlagos nép- szaporulat évente. Ám a XIX. században csaknem tízszeresére, 0,6 százalékra nőtt az 1900 utáni első évtizedben már elérte az 1 százalékot. Manapság viszont már 2 százalék, vagyis a növekedés egyre gyorsul — a jelenlegi népszaporulat értékével már 30 év alatt megkétszereződik a Föld lakóinak száma. Századunk közepe óta mind nagyobb a népmozgalmi különbség a gazdaságilag fejlett és a fejlődő országok között. Az ipari országokra a kis népszaporulat a jellemző — a születések száma kicsiny és alacsony a halálozások száma is. A családok megtervezik gyermekeik számát: a szociálpszichológiai motívumok felülkerekednek a tisztán biológiai tényezőkön. A fejlődő országokban a higiéniai intézkedések eredményeként ugyancsak csökken a halálozások száma, ám ugyanakkor olyan mértékben nő a szülések száma, hogy egyes országokban a három százalékot is eléri az évi szaporulat. A szülések szabályozására kidolgozott és bevezetett programok mindeddig alig járnak eredménnyel. Ezek az adatok azt jelentik, hogy az ezredfordulón az emberiség teljes lélekszáma a Szovjet Tudományos Akadémia etnográfiai intézetének becslése szerint 5,7—6,6 milliárd között lesz, a Szovjetunió lakóinak száma pedig 308—358 millióra növekszik erre az időpontra. Már napjainkban is 20 ezer lakosnál nagyobb városokban él az emberiség egynegyede. A városlakóknak más az életmódjuk, mint a falvakban, tanyákon élőké. Az ipari országokban erősen hat az urbanizálódás, a népszaporulat kicsiny. A fejlődő területeken viszont nagy a szaporodás mértéke és gyenge az urbanizálódás. Ez a fordított viszony előreláthatóan még vagy két évtizeden át fennmarad. A fejlett országokban már nem lehet a városok lakosságának nagyobb arányú növelésével számolni, sőt, a zsúfolt nagyvárosok lakosságának egy lésze visz- szaköltözik vidékre, a városok környékére, így lassan elmosódik majd a városlakók és a vidéken élők népszaporulata közötti különbség. A szovjet tudósok kiemelik: az ipari országok lakóinak mindinkább határozott intézkedéseket kell majd tenniük, hogy az emberi tevékenység környezetkárosító hatásait csökkentsék. Még akkor is szükség lesz ilyen intézkedésekre, ha gazdaságilag egyáltalán nem lesznek előnyösek. A fejlődő országokban viszont még jó ideig az eddigi módon folytatódik majd a technológiai fejlődés. MÉRGEZŐ MIKROBÁK Nélkülözhetetlen és betegségokozó baktériumokat ezerszámra ismert már meg és vizsgál folyamatosan a tudomány. Ezek a szabad szemmel láthatatlan élőlények a különféle gombákkal és vírusokkal együtt mindig jelen vannak körülöttünk, kivéve bizonyos eseteket, pl. kórházi műtőijén létrehozott steril környezetben. Gyakorlatilag nélkülözhetetlenek a baktériumok az állati és emberi emésztőszervekben, a természetben végbemenő erjedéses és rothadá- sos folyamatokban, a szennyvizek tisztításában, a növénytermesztésben a nitrogén megkötéséhez, de felhasználhatók az iparban, a takarmányozásban, vagy akár arra a célra is, hogy kőolajból takarmányfehérjét állítsanak elő. A népes baktérium-sereg bizonyos töredéke azonban már nem mondható hasznosnak, sőt éppenséggel veszedelmes betegség okozója lehet. Az eredetileg hasznot hozók túlszaporodá- sa vagy elvándorlása (pl. a bélből az epehólyagba vagy vesemedencébe) önmagában is megbetegítheti a szervezetet. A legtöbb kárt pedig azok okozhatják, amelyek az ember számára mérgező anyagokat termelnek, illetve bocsátanak ki. A baktérium-mérgek (baktérium- toxinok) lényegében a mikrobák belsejében termelődő és azok anyagcseréjében szereplő enzimfehérjék, vegyi katalizátorok. Tanulmányozásukról — a mérgek keletkezésiéről — a moszkvai I. számú Orvosi Intézet, továbbá az Oltóanyag- és Vakcina termelő Intézet kutatói tettek közzé érdekes beszámolót. A több százezres nagyítást adó elektromik- roszkóp tette lehetővé — természetesen más módszerekkel kombinálva —, hogy a sejt belsejében molekuláris szinten tanulmányozzák a toxinok felépítését, tárolását és a sejtmembráA kafirnigáni erődítmény helyén folyó ásatások során, 70 kilométernyire délre Tádzsikisztán fővárosától Dusanbetől, a szovjet archeológusok nemrégiben egy, a 6—7. századból származó buddhista templom maradványaira bukkantak. A folyosó mennyezetén freskók maradtak fenn, amelyek buddhista pap után haladó nőket ábrázolnak. A folyosón Buddha-szobrot s egyéb régészeti érdekességeket találtak. Tádzsikisztán területén ez ideig már több buddhista templomot tártak fel. A kafirnigáni erődítmény festményei és szobrászművei rendkívüli művészeti színvonalról tanúskodnak és a szakértők véleménye szerint Közép Ázsia régi művészetének legjobb szemelvényei. non való áthaladást. Igaz, sok technikai nehézség leküzdésiére volt szükség ahhoz is, hogy részletesen és pontosan megfigyelhessék a gyorsított filmként pergő, gyakran mindössze néhány percig tartó baktérium-szaporodási folyamat egyes soron következő mozzanatait, és ezen belül a toxinképződést és a toxin vándorlást is. A szovjet kutatócsoport főként azt vizsgálta, hogy miként termelődik az élő baktériumban, s hogyan jut ki onnan a súlyosabb tüneteket okozó exotoxin. Elektronmikroszkópos vizsgálatokat végeztek oly módon, hogy a keletkező toxinokat termelődésük pillanatában összehozták a íerritin nevű nyomjelző anyaggal, amely sajátos szerkezetével könnyen és biztonságosan felismerhető az elektronmikroszkópban. Kiderült, hogy a riboszómák „szövőszékén“ termelt toxinok a sejtek membránja alatt tárolódnak, esetleg külön hártyával körülvett kis üregecskékben, ún. vakuolákban vagy ciszter- nácskákban. A sejtmembránon való átjutás több változatát sikerült felderíteni. A moszkvai vizsgálatok fényt derítettek arra is, hogy a rosszindulatú és veszélyes mérget termelő gáz-üszök baktérium mikor és miért szűnik meg spórát képezni. V. Kusnarjev és I. Minyenkova nevéhez fűződik a diftéria mérgének kristályosított formában való vegytiszta előállítása. A kezdetben merően elméleti jellegűnek induló kutatások hosszabb távon nagyon is kézzel fogható gyakorlati haszonnal kecsegtetnek. A kórokozó baktériumokból származó mérgek keletkezésének és kibocsátásának tisztázása meg nyitja az utat leküzdésükhöz, új, hatásos baktérium ellenes fegyverek kidolgozásához . rdj)
