Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám, szombat

Megjelent a Pártélst 5. száma A lap most megjelent szá­ma közli a CSKP KB-nek és a CSSZSZK kormányának A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlő­désének irányelv javaslat a c. dokumentumát, melyet a CSKP KB alapanyagaként megvitatásra a CSKP XV. kongresszusa elé terjeszt, és szükségesnek tartja is­mertetni a párttal és egész nyilvánosságunkkal. Jól ki­egészíti ezt az anyagot a Szlovákia Kommunista Párt­jának kongresszusa előtt c. cikk, mely összefoglalja a XIV. és XV. kongresszus között Szlovákiában elért eredményeket. Pártunk és társadalmunk a XV. kongresszus előkészü­leteinek a jegyében él. Tük­rözik ezt A XIV. kongresz- szus határozatainak teljesí­tésével a CSKP XV. kong­resszusa elé, valamint a most zajló járási és körze­ti pártkonferenciákról képet nyújtó cikkösszeállítások. . Ez utóbbiban a šumper- ki, a Košice-város, a rakov- níki, a Nové Zámky-i, a cliebyi, a Bratislava II. kör­zeti, a plzeňi, a lltoméficei és a Veľký Krtíš-i járás kommunistáinak négyéves számadásáról olvashatunk. Hasznos, sok tapasztalat­tal szolgáló írások a lapban a Döntő fontosságúak a munka jó eredményei (írta Vlad. Pirošík, a CSKP KB tagja, az SZLKP Banská Bystrica-i Kerületi Bizottsá­gának vezető titkára), a Konferenciák között és Az egész párt sikere minden szervezet munkájából ered c. írások. Mindig időszerű kérdése­ket taglalnak a Bolsevizálás a kommunista párt vezető szerepének feltétele, A párt vezető szerepe és a lenini stílus, valamint A békés egymás mellett élés osz­tálylényege c. tanulmányok. A testvérpártok életével a lapban A mongol nép har­cos élcsapata, valamint A Bolgár KP XI. kongresszusá­nak előestjén c. cikkek fog­lalkoznak. (kj) A SZÁMOK TÜKRÉBEN ÚJ SZAKASZ KEZDŐDIK AZ ABARAI SZÖVETKEZET ÉLETIÉBEN Az Incheba ’76 előkészületei A zárszámadás után egy kis beszélgetésre jöttünk össze az Abarai Efsz irodájában André János elnökkel, Újlaki Géza agronómussal és Papp Gyula gazdaságvezetővel. Az elnök ar­ca nyugalmat, derűt sugárzó. Válaszai őszinték, átgondoltak. Teljes az áttekintése a szövet­kezet gazdálkodásáról. A szá­mok tükrében beszél a szövet­kezet fejlődéséről az indulástól napjainkig. — Ezerkilencszázűtvenhétben kezdtük 10 millió koronás kölcsönnel. Ebből raktuk le az alapokat Rezes Sándorral, az akkori elnökkel, aki ma a Va- jáni Egyesült Szövetkezet elnö­ke. Én akkoriban agronómus voltam. Bizony, az első évek nehezek voltak, tapasztalatok nélkül, s a tagság sem gon­dolkodott még úgy, mint ma­napság. Nehéz volt szakítani a múlttal, de tudtuk, megértet­tük, vagy inkább megéreztük, hogy ott, ahol a traktor meg­jelent, a lónak, ökörnek már jövője nincsen. Abara népe okosan és tudatosan igazodik a kialakult szocialista érték- rendszerhez. Ez főleg a tagság jó munkaerkölcsében, szorgal­mában nyilvánul meg. Ez az egyik titka annak, hogy évről évre javuló eredményeket ér­tünk el. Én, aki ismerem e fa­lut, s magam is gazdaember voltam, elmondhatom, hogy so­ha nem éltek olyan jól itt az emberek, mint ma. — Mennyit keres Abarán egy állandó szövetkezeti dolgozó? — Az ötödik ötéves tervidő­szakban az egy tagra eső össz­teljesítmény értéke 51111 koro­náról 66 609 koronára emelke­dett — mondja Papp Gyula. — Az egy tagra számított átla­gos évi kereset ennek megfe­lelően 17 609 koronáról 19 758 koronára nőtt. Ebben benne vannak azok is, akik csak a tavaszi, nyári és őszi idényben dolgoznak. A traktorosok, a szerelők, kocsisok, fejők és etetők havi munkadíja 2500— 3000 korona között mozog. Több olyan család is van, ahol a férj és a feleség együtt dol­gozik az állattenyésztésben, s együtt 6000 koronát Is keres­nek. A nyugdíjasok 1100 koro­nát kapnak egy hónapra, s ha dolgoznak, ezt még ki is egé­szíthetik. Egyébként már mi is bevezettük a szilárd munkadíja­A KGST tagországok kiállítá­sainak sorában a bratislavai Incheba nemzetközi vegyipari vásár már rangos helyet vívott ki magának, s a résztvevők számával párhuzamosan jelen­tősége. is állandóan növeke­dik. Bár erre a rendezvényre az idén szintén a nyár kö7e- pén — pontosabban június 26- tól július 2-ig kerül sor — a szervezők már javában dolgoz­nak az előkészítésén. A ha­gyományossá vált akció ren­dezői a közelmúltban sajtóér­tekezleten számoltak be a kiál­lítás tartalmáról. Dr. Minár Imrich, az Inche­ba külkereskedelmi vállalat Igazgatója beszámolójában töb­bek között elmondotta, hogy az idén elsősorban az lesz újdonság, hogy a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkján és a Téli Sta­dionon kívül a Technika Házá­ban is sor kerül a kiállítás megrendezésére. Az új helyisé­gekkel a kiállítás területe 35 000 négyzetmétert tesz majd ki, s a megnövekedett terület alkal­mat ad a kiállítási anyag átte­kinthetőbb elrendezésére is. Az idei nemzetközi vegyipari vá­sáron egyébként 22 állam csaknem 500 kiállítója mutatja majd be vegyipari termékeinek legjavát. A kiállítás anyagát öt tárgy­körbe sorolják. Az első cso­portban az alapvető vegyipari ágazatok termékei kapnak he­lyet. A gyógyszeripari és a biokémiai termékeket sorolták a következő csoportba. Az alap­vető vegyipari termékeket fel­dolgozó ágazatok gyártmányai tartalmazzák a harmadik szek­ció anyagát, a negyedikbe pe­dig a vegyiparban használatos műszereket és különböző be­rendezéseket osztották. Az utol­só csoportba a hazai és a kül­földi vegyiparral kapcsolatos szellemi termékek (licencek, találmányok stb.J kapnak he­lyet. A nagyközönség számára ál­talában a háztartáskémiai ter­mékeket bemutató részleg a legvonzóbb, amely az első szekció keretében önálló kiál­lításként szerepel majd. A gyógyszeripari és biokémiai gyártmányokkal együtt a Téli Stadionban mutatják be a KGST- tagországok háztartáskémiai termékeit, így a látogatók ré­szére hozzáférhetőbb lesz. A különböző vegyipari ágazatok termékeinek bemutatásán »kívül helyet kapnak az élet- és mun­kakörnyezet védelmét szolgáló berendezések és műszerek is. Az Incheba ’76-on még egy önálló kiállítás is lesz, mégpe­dig „Ésszerűsítés a műanya­gok felhasználásával“ címen. Ez a rendezvény már a tava­lyi vásáron is joggal lekötötte a szakemberek és a közönség figyelmét. Ezt a kiállítási anyagot ebben az évben a Tech­nika Házában mutatják be. A hazai és külföldi kiállítók célja elsősorban az, hogy gyakorlati példákkal szemléltessék a mű­anyagok sokrétű és ésszerű al­kalmazási módjait. A fejlett hazai vegyipari ágazataink termékeit az Inche­ba 8. évfolyamán 326 kiállító, mutatja be, amelyből 27 külke­reskedelmi vállalat. Több új­donságot is szerepeltetünk majd a vásáron. Közülük meg­említhetjük pl. az elektrotech­nikában alkalmazható azbeszt­papírt, amely világviszonylat­ban az első ilyen jellegű ter­mék. A szervezők mindent megfesz­ítek annak érdekében, hogy az Incheba '76 színvonalas meg­rendezésével hozzájáruljanak a vegyipar további fejlesztésé­hez. —P5— zási rendszert, amihez a ta­valyi eredményekért például harminc százalékos nyereségré­szesedést fizettünk ki. — Ez szép. Volt még a járás­ban ehhez hasonló? — Tudtommal nem. Beszélgetésünk során szinte röpködtek a számok, alig győz­tem jegyezni őket. Hiába, a gazdasági életben számok nél­kül az összehasonlítás csaknem lehetetlen. A számok jelzik leg­inkább a gazdaság fejlődését minden területen. Újlaki Géza mérnök a termelési eredménye­ket ismerteti. — Ott kezdem, hogy szö­vetkezetünk 1818 hektárnyi te­rületen gazdálkodik. Ebből a szántóterület 532 hektár, de en­nek is 70 százaléka alacsony fekvésű, erősen kötött talaj. Csapadékos években feltör itt a talajvíz, száraz nyáron viszont csontkeménnyé szárad a föld. így a gazdálkodás nagyon is függ az időjárás feltételeitől. Lényeges változás csak a kelet­szlovákiai síkság komplex víz­rendezése után várható, amely előreláthatólag 1980-ig fejező­dik be. Ilyen körülmények kö­zött is állandóan javul a búza és a kukorica hektárhozama. Nálunk az egyéni gazdálkodás idején búzából 15 mázsás hoza­mot értek el, s a 18 mázsás termés csak csúcshozamot je­lentett. Hetvenben kenyérgabo­nából 23 mázsás hektárhoza­munk volt, tavaly a rossz idő ellenére is 37,7 mázsát értünk el, amikor a járási átlag 35 mázsa volt. De 1973-ban és 1974-ben már 44 mázsás hek­tárhozamunk is volt. — A tavalyi kukoricater­méssel bizonyára elégedettebb a tagság?! — Ebből csúcshozamot ér­tünk el, 75 mázsát hektáron­ként. A felsőbb szervek el sem akarták hinni, pedig bizony ennyi volt. Főleg az ártérben volt kiváló termésünk, ahol a 85 mázsát is elértük hektá­ronként. A vetés előtt volt egy kis árvíz, melyből úgy te­leszívta magát a talaj, hogy a nedvesség egészen őszig kitar­tott. Emiatt egy kicsit későn is ért be a kukorica. De lett is annyi, hogy nem győztük hová rakni. — Jövőre is biztosítható ez a terméseredmény? — Rajtunk ez nem múlik. Ha az idő kedvez, akkor talán, de a 60 mázsát biztosan elérjük. Ez is szép eredmény lenne, hi­szen a szomszédos Magyaror­szágon, ahol nagy múltja van a kukoricatermesztésnek, az el­múlt évben 56 mázsás hektár­hozamot értek el átlagban. Egyébként a nehéz kukorica­kapálás már nálunk is a múl­té, a betakarítás is kombájnok­kal történik. Kivétel csak a ve­tőmagnak termesztett kukorica, melynek törése kézi muuíkát igényel, mert a kombájnok megsértik a szemet. Még meg­jegyzem, hogy a szemes kuko­rica hektárhozama 1970-ben mindössze 21 mázsa vpít. Igen jó volt tehát az Aba­rai Efsz zárszámadási mérlege. A hús felvásárlási tervét 131,4 százalékra, a tejét 130,9 száza­lékra teljesítették, öt év alatt 10 millió koronával nőtt a szö­vetkezet vagyona, s ma már több mint 30 millió koronát ér. Ez biztos és jó alap a további eredményes gazdálkodáshoz az egyesített szövetkezetben. Az abarai szövetkezet ugyanis eb­ben az évben egyesült a nagy- ráskai szövetkezettel. Az egye­sült szövetkezet elnöke ismét André János lett, a főagronó- mus pedig a fiatal mérnök, Új­laki Géza. , A földterület növekedésével nyilván a gond, a felelősség is megnövekszik. A vezetők és a tagság véleménye a jövőt ille­tően — abarai részről — opti­mista. Ha a nagyráskaiak hoz­záállása is ilyen lesz, akkor az új „Felvirágzás“ szövetkezet méltó folytatója lehet az aba­rai szövetkezet felfelé ívelő eredményeinek. TÖRÖK ELEMÉR A Kreml kapu szombaton reggel újból megnyíltak a Moszkvába látogató hazai és külföldi turisták csoportjai előtt. A Cár-haran­got szombaton is sokan mencsndfiltv<7' A Kreml másik látványossága, a Cár-puska szintén megérdemel néhány perc figyelmet. Fiatalok és idősek nagy érdeklődéssel veszik körül az elmúlt évszázadok csodálatos emlékét. Ez már a jelen technikája. Az állandó népgazdasági kiállítás űrhajózási pavilonjának látogatói a Szál jut űrállomás kabinját és belső berendezéseit is megiekhithetik. Makrai Miklós felvételei A háziasszonyok az üzletekbe sietnek. A nőnapi ünnepi asztalról nem hiányozhat a szendvics, a torta, a narancs, a citrom, főleg az elmaradhatatlan sózott hal és a kaviár. A Gum és a Cum áruházuk, az ajándékboltok és az élelmiszerüzletek fel­készülve vári'lk ih/enkor a vm**- snknsrin** Az új házaspár első útja a Kreml falához, az ismeretlen katona sírjához vezet, ahol virágcsokrot helyeznek el, s kegyelettel adóznod n Honvédő Hfihnrúhnn hősök emlékének. AZ ELSŐ MÁRCIUSI SZOMBAT MOSZKVÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents