Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-06 / 31. szám, péntek

Két esztendő munkájának eredményei ELMÉLYÜLT A SZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS ÉLELMI- SZERIPARI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE Az eltelt két esztendő mun­kájának eredményeit értékelte közgyűlésén a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia mellett műkö­dő Szlovák Mezőgazdasági, Er­dészeti és Élelmiszeripari Tu­dományos Társaság. E társa- ság fenállásának hét esztende­je alatt szocialista társadal­munk fejlődésének jelentős té­nyezőjévé vált. Tagjainak túl­nyomó többségét a mezőgazda­ság, erdészet és élelmiszeripar tudományos kutatói alkotják. A Társaság elsőrendű küldetése a tudományos kutatás terén elért eredmények gyakorlati megva­lósításának elősegítése, s ezál­tal szocialista mezőgazdasá­gunk, erdőgazdaságunk és élel­miszeriparunk fejlesztésének meggyorsítása. Céljainak eléré­se érdekében felhasználja mindazokat a lehetőségeket, melyeket a nemzetközi tudomá­nyos együttműködés keretei nyújtanak. A Társaság egész te­vékenységét a CSKP politikájá­nak szelleme, valamint a XIV. pártkongresszus határozatainak következetes megvalósítása ha totta át. Ugyanakkor minden­kor szem előtt tartotta a Szov­jetunió és a többi KGST tagál­lam tudományos intézeteivel folytatandó baráti együti műkö­dés fontosságát. A tagság létszáma évről évre növekszik, bár ilyen irányban senki sem végzett toborzó mun­kát, a jelentkezés minden eset­ben önkéntes volt. A tagság összlétszáma jelenleg 844, s közülük 417 tag — az összlét- számnak mintegy 51,6 százalé­ka — rendelkezik tudományos minősítéssel, vagyis a tudomá­nyok doktora, vagy kandidátu­sa, illetve egyetemi tanár vagy egyetemi docens. Ez az arány­szám nemcsak hazai, de külföl­di, illetve nemzetközi viszony­latban is kielégítőnek tekinthe­tő. Ugyancsak pozitív tényként könyvelhető el az is, hogy a ta­gok létszáma az eltelt két esztendő {1974—1975] folya­mán 172 új taggal bővült. Jelenleg a Társaság tudomá­nyos-szakmai tevékenységét a meglévő öl szekció, nevezetesen a mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari pedológiai (ta­lajtani), és állatorvosi szék ció keretein belül fejti ki. A szekciók között számbeli­leg első helyen áll a mezőgaz­dasági szekció, amely 302 tag­jával a tagság összlétszámúnak 37,5 százalékát teszi ki. A szekció keretén belül az el­múlt két esztendő folyamán hét konferenciát, négy tudo­mányos szimpóziumot, 28 elő­adást és egy tanulmányutat szerveztek. Témájukat tekintve az egyes rendezvények mező­gazdaságunk korszerűsítésének legfontosabb kérdéseivel foglal­koztak. így például a konfe­renciákon a zöldségtermesztés haladó módszereit, a baromfi­hús, valamint hústermékek mi­nősége javításának kérdéseit, a növényvédelem jelenlegi helyzetét és problémáit, a mák­termelés fokozásának módsze­reit, a kukoricanemesítés terén elért gyakorlati eredményeket és a nemesítés további távla­tait, patofiziológial kérdéseket, valamint a XV. baromfitenyész­tési világkongresszus tapaszta­latait és eredményeit vitatták meg. Az egyhetes tanulmányút résztvevői meglátogatták a Szlovákia területén levő nö­vénytermesztési kísérleti állo­másokat és megismerkedtek az ott folyó kutatási munkálatok­kal. Az erdészeti szekció kereté­ben két konferencia, hat kol­lokvium, két szeminárium és tíz előadás megrendezésére ke­rült sor. A konferenciákon az erdők tájalkotó szerepének és a jegenyefenyő védelmének kérdései kerültek megvitatás­ra. A többi rendezvény témá­ját viszont az erdei fák bioló­giájának, valamint az állomá­nyok nevelésének kérdései, to­vábbá a fatermési táblák szer­kesztésének módszerei alkották. Megemlítjük még, hogy a szek­ció tagjainak száma jelenleg 161, ami a tagság összlétszá­múnak 20,1 százalékát teszi ki. Rendkívül értékes munkát végzett az élelmiszeipari szekció, amely 166 tagjával az össztagságnak 20,3 százalékát teszi ki. Elmondhatjuk, hogy aktív tevékenységével lényege­sen hozzájárult élelmiszeripa­runk sokoldalú fejlesztéséhez. A tárgyalt időszak folyamán öt konferenciát, öt tudományos szimpóziumot, tíz szemináriu­mot, húsz előadást, valamint két, egyenként egyhetes tanfo­lyamot szervezett. A rendezvé­nyeken 2447 hazai és 87 kül­földi vendég vett részt. Élelmi­szeriparunk illetékesei nagy megelégedéssel nyugtázták a szekció aktivitását, annál is in­kább, mivel rendezvényeinek túlnyomó része a CSKP XIV. kongreszusának határozatait igyekezett konkrét tartalommal megtölteni. A konferenciákon elhangzott előadások és hozzá­szólások az élelmiszerek kor­szerű tartósítási eljárásainak módszereivel, az élelmiszerek minőségének és a minőség meghatározásának kérdéseivel, a tudomány és a technika leg­újabb vívmányainak az élelmi­szeriparban történő alkalmazá­sával, valamint a szocialista or­szágok élesztő-, cukor- és sü­tőipari fejlesztési terveinek kér­déseivel foglalkoztak. A tudo­mányos szimpóziumokon vi­szont az aromatikus anyagok felhasználálásának, az élelmi­szerek higiéniájának és szállí­tásának, a számítástechnika al­kalmazásának, valamint az élelmiszeripar racionalizálásá­nak a kérdései kerültek megvi­tatásra. Sikeres és értékes ren­dezvényeivel az élelmiszeripari szekció példaképül szolgálhat a társaság valamennyi szekció­ja számára. Az 57 tagot számláló s így az össztagságnak csupán 7.3 szá­zalékát kitevő pedológiai szek­ció aránylag rövid, nem sokkal több, mint két éves múltra te­kinthet csak vissza. Az eltelt két esztendő folyamán három konferenciát, egy kollokviumot, egy szakmai napot, valamint öt előadást tartottak. A konferen ciákon elsősorban a talaj ter­mőképességének fokozásával és védelmével, továbbá a talaj tápanyagszükségletének kérdé­seivel összefüggő problémák kerüllek megvitatásra. A szék ció rendezte továbbá a III. Csehszlovák Talajtani Konfe­renciát is. A Moszkvában meg­tartott Nemzetközi Talajtani Konferencián a szekció 14 tag ja képviselte hazánkat. A Társaság legfiatalabb szék ciója az állatorvosi, amely aránylag későn, csak 1974 áp­rilisában alakult meg. Tényke­désének másfél esztendeje alatt egy konferenciát, egy sze mináriumot, egy tanfolyamot és négy előadást, rendezett. A ren­dezvényeken túlnyomórészt az antibiotikumok használatával, valamint patológiai kérdésekkel foglalkoztak. Az elmondottakon túlmenően a Társaság más szervezetekkel is együttműködött, így pl. a Szlovák Szocialista Akadémiá­val, a Szlovák Tudományos-Mű­szaki Társasággal és a Szlovák Tudományos Akadémiával. Nem­zetközi viszonylatban is ki­emelkedő tevékenysége közé tartozik, hogy megalapította az algériai mezőgazdasággal és élelmiszeriparral való cseh­szlovák együttműködési terv előkészítő bizottságát, s írás­beli anyagot készített elő az akció céljairól és programjá­ról. A Társaság röviden vázolt tevékenysége és eredményei biztosítékot nyújtanak arra, hogy küldetését a CSKP politi­kájának szellemében a jövőben is teljesíti, hozzájárulván szó cialista társadalmunk anyagi és szellemi jólétének növelésé­hez. KOHAN ISTVÁN KEREKEN SZÁZEZER Kezdeményező munka a ZIPP n. v. šahyi üzemében Az előző év és az 5. öté­ves terv céljának elérése ösztönzőleg hat a ZIPP n. v. Šahy i (ipolysági) betonele­meket gyártó részlegének dolgozóira is. Bár az üzem nem tartozik a nagyok közé, dolgozóinak szorgalma a legjobbak közé emeli. Bizo­nyítéka ennek az is. hogy az 5. ötéves tervben elő­irányzott 89 896 000 koronás termelési tervet 101.2 száza­lékra teljesítették, a tiszta nyereség 13,5 százalékkal nőtt. De növekedtek a mun kabérek is, a tervezett 2009 korona helyett az elmúlt év­ben 2219 korona volt az üzem dolgozóinak átlagke­resete. A XV. pártkongresszus tiszteletére tett kollektív kötelezettségvállalásuk ér­téke kereken 100 000 koro na. Ennek keretében a gé­pek javításánál csökkentik a pótalkatrészekre előirány­zott összeget, fokozott gon­doskodással és a napi kar­bantartás javításával meg­hosszabbítják a gépek élet­tartamát. jelentős megtaka­rítást érnek el az anyagok (kavics, cement, beton­acél] felhasználásában, gon­dolnak a munkakörnyezet szépítésére, hulladék vasak gyűjtésére pedig 928 órát fordítanak. Mind on dolgozó egy szabad szombatot is le­dolgozik. és így 65 000 koro­na értéket állítanak elő. Koronákban ugyan nehe­zen kifejezhető, de mégis nagy jelentőségű az a vál­lalás. hogy az üzemből töb­ben ingyenes véradáson vesznek részt. Bár. az üzem­ben jelentősebb munkabal­eset nem fordult elő, a munkabiztonság fok o zá s á v a 1 az idén tovább csökkentik a balesetek számát. A vállalások teljesítését a kommunisták és a párton* kívüliek egyaránt kötelessé­güknek tartják. Ezt igazolja az üzem két dolgozójával folytatott beszélgetés is. Varga Tibor, a csőszállító brigád tagja, érettségizett fiatalember, kommunista. Az üzembem tizenegy éve dolgozik. munkájára még sohasem volt panasz. Nem óhajt kitűnni, ezúttal is töb­bes számban beszélt. — Nem könnyű muinka a miénk, de mindannyian be csülettel helytállunk. A kész betoncsövekkel általában naponta hét vagont rakunk meg, de előfordult már az is, hogy II—20 vasúti kocsit kellett megrakni. Bár a 812 kg súlyú csöveket daru emeli, a munkánk mégis ne­héz és veszélyes. Különösen ilyenkor télidőben, amikor a jeges cső könnyén megcsú­szik. — Ügy tudom, szabad szombatokon is dolgoznak. — önként vállaltuk, hogy szombatokon is dolgozni fo­gunk. Fiatalok vagyunk, szocialista társadalmi rend szerben élünk, amely a fia­taloknak mindem szüksége­set megad. Ezért teszünk meg mi is mindent, ami tő­lünk telik. Sajnos, néha a legnagyobb igyekezet mel lett sem tudjuk zavartala­nul végezni munkánkat. Elő fordul ugyanis, hogy a Cseh­szlovák Államvasutak a na pi vagonmennyiséget csak. déloen tudja biztosítani, így a délelőtt folyamán nem tudunk rakodni. Ilyenkor aztán bizony, csak késő es­te érünk haza a munkából. Jó leinne, ha a vasúti kocsik felét már reggel rendelkezé­sünkre hocsátanák, hogy fo lyamatesan dolgozhassunk. A sietés, a kapkodás min dig megbosszulja magát, kü­lönösen a mi esetünkben, ahol közel 10 mázsás beton csövek emelkednek a fejünk fölé. Nehezíti munkánkat az is, hogy a két, traktor von tattá utánfutó már eléggé elhasználódott és teherbírá suk sem akkora, amilyenre szükség volna. Persze nem csoda, ha idő előtt tönkre­mennek, hiszen az állomá­sig vezető mintegy fél kilo méternyi út, szinte járhatat­lan, akkora gödrök tarkít ják. Pedig az illetékesek aránylag csekély beruházás­sal megjavíthatnák. Ez lé nyegesen meggyorsítaná és veszélytelenebbé tenné mun­kánkat. Csáky László a betoncsö­veket készítő brigád tagja, egyike a legjobb dolgozók­nak. — Hosszú évek óta dolgo zunk együtt — mondta —, egyetlen mozdulatból, vagy szóból megértjük egymás gondolatát. Egy műszak alatt 42 db nagyméretű be­toncsövet készítünk el. Je­lenleg sajnos lassítja mun­kánkat, hogy a Párkányból szállított kavics durvább a szükségesnél, és több ízben zavart okoz a munkafolya maiban. Hiánycikk a formák kenéséhez szükséges PK olaj is. Mindezek ellenére sike resen teljesítjük tervünket, sőt jelentős értékű kötele­zettségvállalást is tettünk. Ezenkívül Szuketi János és Iván Sándor munkatársam­mal szombatokon és vasár nap bejárunk dolgozni, ezzel is közelebb hozva az átépí­tés alatt lévő részleg befe­jezését. BÖJTÖS JÄNOS 1976. II. 6. A Vasüiíí vysiati oáíttoferendája TETTEKKEL BIZONYÍTSAK A KOMMUNISTÁK HELYTÁLLÁSA $ EREDMÉNYES SZAKMAI NEVELÉS A minap, amikor a Kelet­szlovákiai Vasmű 9. vállalati konferenciájára készültem, a CSKP KB sajtóorgánumának, a Rudé právonak egyik 1963. de­cember 3-án megjelent cikke került a kezembe. Ebben a szer­ző — a KB dolgozója — arra utal, mi mindent kell elvégez­ni az akkortájt alig három éve épülő Kelet-szlovákiai Vasmű­ben a vaskohászati termelés megkezdéséig. A cikk írója többek között így írt: „Ha a Kelet-szlovákiai Vasmű felépítését, üzembe he­lyezését, a szükséges szakem­berek kiképzését a tervezett időben akarjuk elvégezni, ak­kor a pártszervezetek és az ott dolgozó kommunisták munkáját még hatékonyabbá, eredménye­sebbé kell tenni.... Ezzel szá­mol a CSKP KB Elnöksége .. Mindezt azért idéztem, hogy a Vasmű vállalati pártkonferen­ciáján Is értékelt eredmények­kel dokumentálhassam: a ko­moly figyelmeztetés nem talált süket fülekre, a Vasmű kommu­nistái tettekkel bizonyították helytállásukat s ezt teszik a jövőben is. Több mint másfél évtizeddel ezejőtt, majd az első „kapavágás44 után is, sokan kételkedtek a Vasmű létjogosultságában. Az idő pár­tunk gazdaságpolitikájának he­lyessége mellett bizonyít a Ke­let-szlovákiai Vasmű esetében is. Kötetekre menő krónikát le­hetne írni a Vasműről, több mint 23 000 dolgozót számláló munkaközösségéről, az elért eredményekről, problémákról. Ebben az összefoglalóban a legjelentősebb tényekről te­szünk említést. Nem a múltról, hanem inkább a máról és a Vasmű távlatairól nyújtunk ízelítőt a vállalati pártkonfe­rencián szerzett tapasztalatok alapján. Kiindulópontként, egy ada­tért, az öszehasonlítás érdeké­ben visszanyúlunk a múltba. A Kelet-szlovákiai Vasmű létezé­sének első tíz esztendeje alatt állami dotációt igényelt, össze­sen közel 1,5 milliárd korona értékben, s az 5. ötéves terv­időszak alatt már 7,1 milliárd korona tiszta nyereséget ért el. Amint arra Otto T o m a 5 ü vállalati igazgató rámutatott, o Vasmű már régen „visszafizette" a felépítésére felhasznált beru­házásokat. Árutermelésének ér­téke jelenleg óránként megha­ladja az 1 millió koronát. 1975- ben több mint 9 miiliárd koro­na értékű árut termelt, 68 szá­zalékkal többet, mint 1970-ben. A 6. ötéves tervidőszak fo­lyamán ez a feladat a Vasmű­ben közel 30 százalékkal nö­vekszik. Közben, konkrétan már 1976-ban is, a rekonstrukciós munkálatok keretében, például a 2. számú nagyolvasztó a kö­zépjavítás idején 35 napra le­áll. Ezalatt — ha üzemelne — legalább százezer tonna nyers­vasat termelne. A meleghenger- dében a hengersor felújítása 28 napot igényel, de már jóval ezt megelőzően leáll itt a termelés. Ez közel 200 000 tonna terme­léskiesést jelent. Mindezt egyéb termelési kapacitások terven felüli terhelésével kell pótolni. A vállalati pártkonferencián elhangzott beszámoló és felszó­lalások alapján azt mondhat­juk: a Vasmű kommunistái a felmerült problémák közepette is vállalják a megnövekedettt feladatok teljesítését. Szavukat eddig is mindig megtartották, elkötelezettségüket tettekkel bi­zonyítják. Három alapvető tényező játszott közre a Vasmű munka- közösségének eredményes mun­kájában. Először is, az utóbbi évek folyamán politikailag tel­jesen konszolidálódott a hely­zet ebben a gigantikus kohó­műben. Továbbá, sikerült céltu­datosabban felhasználni a ren­delkezésre álló alapeszközöket, s nem utolsósorban, hanem ép­pen döntően befolyásolta a ked­vező politikai és gazdasági helyzet kialakulását a munka- közösség lelkes, kezdeményező munkája, melynek ma már csaknem minden tagja teljes szakértelemmel látja el mun­kahelyén a legmodernebb gé­pek kezelését, irányítását. A Vasmű vállalati pártkon­ferenciája konkrét példákkal érzékeltette azt a sokrétű po­litikai nevelőmunkát, melyet a pártszervezetek és a 287 párt­csoport keretén belül a gigan­tikus kohómű munkahelyein dolgozó csaknem 3500 kommu­nista előre meghatározott prog­ramok alapján végez. Kétségte­len, hogy ez képezi minden si­ker alapját. Két politikai nevelőimtézméciy (kabinet) működik a Vasmű­ben. Az egyik a vállalati párt- bizottság mellett — 69 tagú lektorcsoporttal —, a másik pedig a karbantartó üzemben. A Vasmű dolgozói közül ha­tan a Központi Pártiskolán ta­nulnak. A 8. vállalati pártkon­ferencia óta több mint kétszá­zan végezték el a marxista esti egyetemet, középfokú oktatás­ban 1932 párttag, 1359 tagjelölt és 478 pártonkívüli részesült. Elismeréssel nyugtázta a vál­lalati pártkonferencia a Vasmű­ben folytatott céltudatos káder­munkát, a politikai és szakmai nevelés eredményeit, a dolgo­zókról történő szociális gondos­kodást, valamint az egyes mun­kahelyeken meghonosodó, kivá­ló gazdasági eredményekhez vezető versenymozgalmak elő­nyeit. Például 738 kollektíva verse­nyez a szocialista munkabrigád címért. Eddig 331 munkaközös­ség nyerte el. Jól működik itt 58 racionalizációs brigád. Tevé­kenységük eddig 30 millió ko­rona értékű gazdasági előnyt eredményezett. A százezresek mozgalmába 247 dolgozó kap­csolódott be. Eddigi igyekeze­tük mérlege: 93 millió korona haszon. Az újítómozgalom az utóbbi öt év alatt 105 millió korona hasznot hozott a Vas­műnek és népgazdaságunk­nak ... Ezen a megkezdett sikeres úton haladnak tovább a Kelet­szlovákiai Vasmű kommunistái a vállalati pártkonferencián el­fogadott, a 6. ötéves tervidő­szakra szóló politikai-gazdasá­gi feladatokat felölelő prog­ram, valamint a felsőbb párt­szervek és a közelgő XV. párt- kongresszus határozatainak szellemében. KULIK G El.LÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents