Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-06 / 31. szám, péntek
sz LOVÄK í a;!ko m m u n i sta partja kozponti bizottsaganak napilapja Világ proletárjai, egyesüljetek! 1976. február 6. PÉNTEK BRATISLAVA © XXIX. ÉVFOLYAM 31. szám © Ára 50 fillér AZ IRODALOM JÖVŐJÉÉRT Több mint három évtized telt el a második világháború befejezése óta. Ez alatt az idő alatt több nemzedék lépett az irodalomba. Az elsők még magukkal hozták a gyermeki szíven ejtett háborús sebek forradásait, vagy lassan enyhülő fájdalmait; és jelen leheltek egy új, alapjaiban más rendszer, a szocializmus útjára lépő Csehszlovákia születésénél. A legifjabb nemzedék már konszolidálódott társadalmi viszonyok között eszmélt és nőtt föl; apáik múltjával, a háború borzalmaival csak közvetve találkoztak. Persze, sem ez a múlt sem a háború még nincs olyan távol, hogy ne hatna kibontakozó művészetükre, ne határozná meg gondolkodásukat, magatartásukat. Elsősorban azonban — és természetesen — a jelen vonzásában élnek és elődeikhez hasonlóan keresik helyüket, hangjukat abban a társadalmi valóságban, amely napról napra alakul és alakít, amely újabb és újabb értékeket hoz létre, építve a haladó hagyományokra. Hogy a fiatal írók hozzájárulhassanak az értékek gyarapításához. hogy hűen fejezhessék ki azt a korszakot, amelyben élnek és alkotnak, át kell venniük az előző nemzedékek eredményeit, és magukévá kell tenni azokat. Fel kell ismerniük a jelen és a múlt valóságos összefüggéseit, hogy láthassák a szocialista társadalom fejlődésének irányát, belső mozgásának hajtóerőit — és az embert, akiről és akinek írnak. Az irodalom csak így őrizheti meg a jövőben is társadalmi szerepének jelentőségét, csak így növelheti felbecsülhetetlen, tudatformáló és népművelő erejét. Napjainkban egyre fokozódó figyelem kíséri fiatal irodalmunkat, minőségi változásait. A CSKP KB az elmúlt években több alkalommal hangsúlyozta, nagyon helyesen, hogy a fiatal írók figyelmét rá kell irányítani a társadalom életére, a dolgozó ember örömeire, gondjaira. A válságos években, és egy ideig még azután is, gyakran találkozhattunk a fiatal alkotók műveiben társadalomfelettiséggel, álmodernHadéssel, egészségtelen hatásokkal. Nem célunk ezúttal értékelni, minősíteni, ezt részben elvégezte és elvégzi az idő. Tény azonban, hogy a kelleténél kövesebbet foglalkoztunk pályakezdő íróinkkal és olyan fiatal marxista kritikusok fölnevelésével, akik könnyebben közeledhetnek a fiatal irodalomhoz, lévén azonos vagy hasonló gondolkodásmódjuk és közösségi tudatuk. Az irodalom a valóságból táplálkozik, ezért a kritikusnak ismernie kell a valóságot, hogy a lehető legközelebb Juthasson a műhöz, hogy feltárhassa a valódi és hamis értékeket, és magas eszmei-esztétikai szinten tudjon állást foglalni. Az író és az irodalom kerül veszélybe, vagy megtorpan mindkettő, ha a kritikus elavult mércékkel mér, ha nem érvényesíti a szocialista világnézet marxizmus—leninizmus szempontjait. A nemzedékké kovácsolódott fiatalok általában újat hoznak magukkal, és ezzel az újjal új szakaszt építenek be a Homérosz óta szakadatlan folyamatba. A kritikus feladata eldönteni ennek az újnak a minőségét egy következő jobb minőség érdekében is. Azonban neki is és az írónak tér kell a megnyilvánuláshoz, az önépítéshez. A pro és kontra vélemények mellett szükségük van gondoskodásra, támogatásra. Több szocialista országban már saját fórumhoz jutottak az ifjú alkotók, nálunk egyelőre lapoknál nevelődik az új nemzedék. Különösen a szerkesztőségek és a kiadók sokat tettek a pályakezdő írók jó startja ós az irodalmi életbe való bekapcsolásuk érdekében, nevük, alkotásaik mégsem jutottak el a kívánt fokon a köztudatba, a közönséghez, és nemcsak alkotásaik állítólagos érthetotlonsége miatt. Egyelőre még nincsenek kihasználva azok a lehetőségek sem az író, illetve a mű és az olvasók közötti kapcsolat megteremtésére, amelyek eleve adottak. Gondolunk itt a könyvüzletekre, a könyvtárakra, a művelődési otthonokra és elsősorban azokra a személyekre, akiknek feladata lenne közvetíteni a fiatal irodalom és a közönség között, amely végül is, hosszú távon, a müvek legigazibb értékmérője, bírálója. A pályakezdők így könnyebben kikerülhetnék a buktatókat, és a közvetlenebb kontaktus termékenyítő vitákra, találkozóra nyitna lehetőséget. Közösen kell megoldanunk a problémákat, hiszen nem mindegy számunkra, kik lesznek korunk, szocialista valóságunk krónikásai, önismeretünk mélyítői, tudatunk formálói. BODNÁR GYULA Fogadás Pezlár elvtársnál (ČSTK) — Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap fogadta Tatai Józsefet, a Magyar Nép- köztársaság új bratislavai főkonzulját állomáshelyének elfoglalásával kapcsolatban. Ebből az alkalombó ugyancsak tegnap fogadta a magyar főkonzult Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK művelődésügyi minisztere és Karol Martinka, az SZSZK kormányának alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke. Tatai József elvtárs további bemutatkozó látogatásokat tett Daniel Futejnál, az SZLKP KB osztály vezetőjénél és Pavol Királynál, az SZSZK igazságügyminiszterénél. Az új főkonzult e látogatásokon llrabec István, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulátusának konzulja kísérte. Or/Má távirat (ŰSTKJ — Ľubomír Strougal, a CSSZSZK miniszterelnöke üdvözlő táviratot küldött Robert David Muldoonnak, Új-Zéland miniszterelnökének Oj-Zéland államünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból üdvözlő táviratot küldött Bohusiav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter Brian Edward Tal- boysnak, Üj-Zéland külügyminiszterének. FiatalsH találkája (CSTK) — Bratislavában tegnap véget ért a bratislavai és kijevi fiatalok szemináriuma, amelyet a SZISZ és a szovjet Komszomol életének és munká jának időszerű kérdéseiről tartottak. Az ifjú funkcionáriusok a fiatal nemzedék kommunista nevelésének kérdéseiről, az ifjúsági szövetségek munkájáról, valamint arról szóltak, miként kapcsolódik be az ifjúság a szocialista társadalom gazdasági és politikai életébe. A délutáni órákban a kijevi fiatalok látogatást tettek a SZISZ néhány városkörzeti bizottságában. Mégismerkedtek a Csehszlovák Dunahajózási Társaság SZISZ-tagjainak munkájával, majd megtekintették az új és a régi kikötőt és a forradalmi hagyományok csarnokát. Este a komszomolisták és a bratislavai fiatalok közös találkozón vettek részt. Pártkongresszusok és konferenciák a Szovjetunióban Moszkva — Csütörtökön folytatta munkáját a moszkvai pártérteikezlet, melyen Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Nyikolaj Podgornij is jelen van. A konferencián megválasztják a moszkvai városi pártszervezet vezetőségét, valamint a szovjet főváros közöl egymillió tagot számláló pártszervezetének küldötteit az SZKP húsz nap múlva összeülő XXV. kongresszusára. Minszkben illetve Alma-Atá- ban szerdán nyitották meg a Belorusz Kommunista Párt XXVIII. kongresszusát, valamint a Kazahsztáni Kommunista Párt XIV. kongresszusát. A belorusz fővárosban a kongresszusi beszámolót Pjotr Maserov, a köztársaság kommunista pártjának első titkára, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, Alma-Atában Dinmuha- med Kunajev első titkár, szintén az SZKP Politikai Bizottságának tagja tartotta. A köztársasági pártkongresz- szusok és a területi pártértekezletek nagy része már lezajlott. Ezeken a tanácskozásokon titkos szavazással összesen mintegy ötezer küldöttet választanak a XXV. pártkongresz- szusra. A Bolgár KP kongresszusi irányelvei Szófia — Szófiában csütörtökön közzétették a BKP Központi Bizottságának a Bolgár Kommunista Párt, valamint a bolgár társadalmi szervezetek és mozgalmak helyzetéről ós fejlődéséről szóló kongresszusi irányelveit. A Rabotnyicseszko Delóban, a párt központi lapjában közzétett dokumentum két fejezetből áll: Az első a párt vezető szerepét, a második a társadalmi szervezetek és mozgalmak időszerű problémáit taglalja. Az első fejezet bevezetőben megállapítja: A párt vezető sze repének fokozására a BKP X. kongresszusa a következő fontosabb feladatokat tűzte ki: Gondoskodni kell a párttagság összetételének helyes szabályozásáról, fokozni kell a párt- tevékenység tudományos színvonalát, tökéletesíteni kell a megyei, a városi ós a községi pártbizottságok munkáját, tovább kell szilárdítani • a párt kapcsolatait a tömegekkel. A dokumentum leszögezi, hogy a Bolgár Kommunista Pártnak világosan kidolgozott, helyes irányvonala van, amelyet a párt programja tartalmaz. A párt március végén összeülő XI. kongresszusa ezt az irányvonalat fogja majd konkretizálni, s ennek alapján határozza majd meg a bolgár népgazdaság hetedik ötéves tervének fő feladatait, illetve az 1990-ig tartó távlati fejlesztési terv fő irányait. A párt nemzetközi politikájáról szólva a dokumentum hangsúlyozza, hogy a BKP és az SZKP közötti egység és testvériség továbbra is rendíthetetlen alapul szolgál majd Bulgária és a Szovjetunió együttműködésének fokozásán hoz, a két ország közötti integrációs folyamatok elmélyítéséhez. A BKP a jövőben is részletesen tanulmányozza és felhasználja az SZKP ós a többi testvérpárt tapasztalatait. A párttagság összetételéről az irányelvek megállapítják, hogy a tizennyolc éveai felüli bolgár állampolgárok közül jelenleg minden nyolcadik kommunista. A X. kongresszus óta a párttagok körében 40,1 százalékról 41,1 százalékra nőtt a munkások aránya. A nők aránya ugyancsak emelkedett, s jelenleg 27,6 százalék, szemben az 1971. évi 25,2 százalékkal. Az újonnan felvett párttagok 72,1 százaléka 30 éven aluli. A tézisek külön elemzik a bolgár társadalom szociális összetételében bekövetkezett változásokat. E szerint a munkások aránya az 1970. évi 47 százalékról 1974-re 57 százalékra nőtt. A termelőszövetkezeti parasztság aránya ugyanezen idő alatt 28 százalékról 15 százalékra csökkent. Ugyancsak nőtt az értelmiség aránya: 23 százalékról 27 százalékra. A dokumentum második fejezete külön pontokban foglalkozik a hazafias front, a bolgár szakszervezetek és a Dimilrovi Komszomol aktuális feladataival. Á Žilinai Fa- és Bútoripari Tröszt vezérigazgatóságának irányítása alá tartozó vállalatok és üzemek az 1975-ös évhez viszonyítva 1900-ig több mint felével növelik a bútorgyártást. A žilinai Dre- vőindustrla vállalat a tröszt azon gyárainak egyike, amely az idén az elmúlt évekhez viszonyítva 17 százalékkal növeli termelését. Felvételünkön: Michal Hruška (baloldalt) és Ján Kvočka a Fortuna lakószoba-berendezéshez szükséges deszkákat vágják, (Felvétel: V. Gabčo — ČSTK) ERŐSÖDIK A SZOLIDARITÁS ANGOLA NÉPÉVEL A moszkvai Pravda a felszabadító harc kezdetének 15. évfordulójáról Belgiumban nyugatnémet zsoldosok gyülekeznek Moszkva — A szovjet közvéleménynek meggyőződése, hogy az Angolai Népi Köztársaság a legrövidebb időn belül kiűzi az ország területéről az intervenciósokat, és elkezdi a békés építőmunkát — írja a moszkvai Pravda csütörtöki számában Oleg Oresztov, a lap kommentátora, majd így folytatja: Az angolai felkelők mintegy 15 évvel ezelőtt az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom vezetésével fegyveres harcot kezdtek a portugál gyarmati uralom felszámolásáért. A partizáncselekményekből, amelyeket Agostinho Neto, az MPLA vezetője irányított, hamarosan kibontakozott a népi felszabadító háború. A Szovjetunió, más szocialista országok és Afrika független haladó államai önzetlen támogatást nyújtottak ehhez a harchoz, amelynek eredményeként 1975. november 11-én megalakult az Angolai Népi Köztársaság kormánya. Az MPLA által létrehozott kormányt eddig több mint negyven állam, köztük huszonöt független afrikai ország — az AESZ tagállamainak többsége — ismerte el. A moszkvai Pravda méltatja annak jelentőségét, hogy az év(Folytatás a 3. oldalonJ
