Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-06 / 31. szám, péntek

sz LOVÄK í a;!ko m m u n i sta partja kozponti bizottsaganak napilapja Világ proletárjai, egyesüljetek! 1976. február 6. PÉNTEK BRATISLAVA © XXIX. ÉVFOLYAM 31. szám © Ára 50 fillér AZ IRODALOM JÖVŐJÉÉRT Több mint három évtized telt el a második világháború befejezése óta. Ez alatt az idő alatt több nemzedék lépett az irodalomba. Az elsők még magukkal hozták a gyermeki szíven ejtett háborús sebek forradásait, vagy lassan enyhülő fájdal­mait; és jelen leheltek egy új, alapjaiban más rendszer, a szocializmus útjára lépő Csehszlovákia születésénél. A legifjabb nemzedék már konszolidálódott társadalmi viszonyok között esz­mélt és nőtt föl; apáik múltjával, a háború borzalmaival csak közvetve találkoztak. Persze, sem ez a múlt sem a háború még nincs olyan távol, hogy ne hatna kibontakozó művészetükre, ne határozná meg gondolkodásukat, magatartásukat. Elsősor­ban azonban — és természetesen — a jelen vonzásában élnek és elődeikhez hasonlóan keresik helyüket, hangjukat abban a társadalmi valóságban, amely napról napra alakul és alakít, amely újabb és újabb értékeket hoz létre, építve a haladó hagyományokra. Hogy a fiatal írók hozzájárulhassanak az értékek gyarapí­tásához. hogy hűen fejezhessék ki azt a korszakot, amelyben élnek és alkotnak, át kell venniük az előző nemzedékek ered­ményeit, és magukévá kell tenni azokat. Fel kell ismerniük a jelen és a múlt valóságos összefüggéseit, hogy láthassák a szocialista társadalom fejlődésének irányát, belső mozgásának hajtóerőit — és az embert, akiről és akinek írnak. Az irodalom csak így őrizheti meg a jövőben is társadalmi szerepének jelentőségét, csak így növelheti felbecsülhetetlen, tudatformáló és népművelő erejét. Napjainkban egyre fokozódó figyelem kíséri fiatal irodalmun­kat, minőségi változásait. A CSKP KB az elmúlt években több alkalommal hangsúlyozta, nagyon helyesen, hogy a fiatal írók figyelmét rá kell irányítani a társadalom életére, a dolgozó ember örömeire, gondjaira. A válságos években, és egy ideig még azután is, gyakran találkozhattunk a fiatal alkotók mű­veiben társadalomfelettiséggel, álmodernHadéssel, egészségtelen hatásokkal. Nem célunk ezúttal értékelni, minősíteni, ezt rész­ben elvégezte és elvégzi az idő. Tény azonban, hogy a kelleténél kövesebbet foglalkoztunk pályakezdő íróinkkal és olyan fiatal marxista kritikusok föl­nevelésével, akik könnyebben közeledhetnek a fiatal irodalom­hoz, lévén azonos vagy hasonló gondolkodásmódjuk és közös­ségi tudatuk. Az irodalom a valóságból táplálkozik, ezért a kritikusnak ismernie kell a valóságot, hogy a lehető legköze­lebb Juthasson a műhöz, hogy feltárhassa a valódi és hamis értékeket, és magas eszmei-esztétikai szinten tudjon állást fog­lalni. Az író és az irodalom kerül veszélybe, vagy megtorpan mindkettő, ha a kritikus elavult mércékkel mér, ha nem érvé­nyesíti a szocialista világnézet marxizmus—leninizmus szem­pontjait. A nemzedékké kovácsolódott fiatalok általában újat hoznak magukkal, és ezzel az újjal új szakaszt építenek be a Homé­rosz óta szakadatlan folyamatba. A kritikus feladata eldönteni ennek az újnak a minőségét egy következő jobb minőség érde­kében is. Azonban neki is és az írónak tér kell a megnyil­vánuláshoz, az önépítéshez. A pro és kontra vélemények mel­lett szükségük van gondoskodásra, támogatásra. Több szocia­lista országban már saját fórumhoz jutottak az ifjú alkotók, nálunk egyelőre lapoknál nevelődik az új nemzedék. Különö­sen a szerkesztőségek és a kiadók sokat tettek a pályakezdő írók jó startja ós az irodalmi életbe való bekapcsolásuk érde­kében, nevük, alkotásaik mégsem jutottak el a kívánt fokon a köztudatba, a közönséghez, és nemcsak alkotásaik állítólagos érthetotlonsége miatt. Egyelőre még nincsenek kihasználva azok a lehetőségek sem az író, illetve a mű és az olvasók közötti kapcsolat megte­remtésére, amelyek eleve adottak. Gondolunk itt a könyvüzle­tekre, a könyvtárakra, a művelődési otthonokra és elsősorban azokra a személyekre, akiknek feladata lenne közvetíteni a fiatal irodalom és a közönség között, amely végül is, hosszú távon, a müvek legigazibb értékmérője, bírálója. A pályakez­dők így könnyebben kikerülhetnék a buktatókat, és a közvet­lenebb kontaktus termékenyítő vitákra, találkozóra nyitna lehe­tőséget. Közösen kell megoldanunk a problémákat, hiszen nem mindegy számunkra, kik lesznek korunk, szocialista valóságunk krónikásai, önismeretünk mélyítői, tudatunk formálói. BODNÁR GYULA Fogadás Pezlár elvtársnál (ČSTK) — Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap fogadta Tatai Józsefet, a Magyar Nép- köztársaság új bratislavai fő­konzulját állomáshelyének el­foglalásával kapcsolatban. Ebből az alkalombó ugyan­csak tegnap fogadta a magyar főkonzult Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK művelődésügyi mi­nisztere és Karol Martinka, az SZSZK kormányának alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke. Tatai József elvtárs további be­mutatkozó látogatásokat tett Daniel Futejnál, az SZLKP KB osztály vezetőjénél és Pavol Ki­rálynál, az SZSZK igazságügy­miniszterénél. Az új főkonzult e látogatásokon llrabec István, a Magyar Népköztársaság bra­tislavai főkonzulátusának kon­zulja kísérte. Or/Má távirat (ŰSTKJ — Ľubomír Strougal, a CSSZSZK miniszterelnöke üd­vözlő táviratot küldött Robert David Muldoonnak, Új-Zéland miniszterelnökének Oj-Zéland államünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból üd­vözlő táviratot küldött Bohus­iav Chňoupek csehszlovák kül­ügyminiszter Brian Edward Tal- boysnak, Üj-Zéland külügymi­niszterének. FiatalsH találkája (CSTK) — Bratislavában teg­nap véget ért a bratislavai és kijevi fiatalok szemináriuma, amelyet a SZISZ és a szovjet Komszomol életének és munká jának időszerű kérdéseiről tar­tottak. Az ifjú funkcionáriusok a fiatal nemzedék kommunista nevelésének kérdéseiről, az if­júsági szövetségek munkájáról, valamint arról szóltak, miként kapcsolódik be az ifjúság a szo­cialista társadalom gazdasági és politikai életébe. A délutáni órákban a kijevi fiatalok látogatást tettek a SZISZ néhány városkörzeti bi­zottságában. Mégismerkedtek a Csehszlovák Dunahajózási Tár­saság SZISZ-tagjainak munká­jával, majd megtekintették az új és a régi kikötőt és a for­radalmi hagyományok csarno­kát. Este a komszomolisták és a bratislavai fiatalok közös ta­lálkozón vettek részt. Pártkongresszusok és konferenciák a Szovjetunióban Moszkva — Csütörtökön foly­tatta munkáját a moszkvai pártérteikezlet, melyen Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Nyikolaj Podgornij is jelen van. A konferencián megválasztják a moszkvai városi pártszervezet vezetőségét, valamint a szovjet főváros közöl egymillió tagot számláló pártszervezetének kül­dötteit az SZKP húsz nap múl­va összeülő XXV. kongresszu­sára. Minszkben illetve Alma-Atá- ban szerdán nyitották meg a Belorusz Kommunista Párt XXVIII. kongresszusát, vala­mint a Kazahsztáni Kommunis­ta Párt XIV. kongresszusát. A belorusz fővárosban a kong­resszusi beszámolót Pjotr Ma­serov, a köztársaság kommu­nista pártjának első titkára, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, Alma-Atában Dinmuha- med Kunajev első titkár, szin­tén az SZKP Politikai Bizott­ságának tagja tartotta. A köztársasági pártkongresz- szusok és a területi pártérte­kezletek nagy része már lezaj­lott. Ezeken a tanácskozásokon titkos szavazással összesen mintegy ötezer küldöttet vá­lasztanak a XXV. pártkongresz- szusra. A Bolgár KP kongresszusi irányelvei Szófia — Szófiában csütör­tökön közzétették a BKP Köz­ponti Bizottságának a Bolgár Kommunista Párt, valamint a bolgár társadalmi szervezetek és mozgalmak helyzetéről ós fejlődéséről szóló kongresszusi irányelveit. A Rabotnyicseszko Delóban, a párt központi lapjában közzé­tett dokumentum két fejezet­ből áll: Az első a párt vezető szerepét, a második a társadal­mi szervezetek és mozgalmak időszerű problémáit taglalja. Az első fejezet bevezetőben megállapítja: A párt vezető sze repének fokozására a BKP X. kongresszusa a következő fon­tosabb feladatokat tűzte ki: Gondoskodni kell a párttagság összetételének helyes szabályo­zásáról, fokozni kell a párt- tevékenység tudományos szín­vonalát, tökéletesíteni kell a megyei, a városi ós a községi pártbizottságok munkáját, to­vább kell szilárdítani • a párt kapcsolatait a tömegekkel. A dokumentum leszögezi, hogy a Bolgár Kommunista Pártnak vi­lágosan kidolgozott, helyes irányvonala van, amelyet a párt programja tartalmaz. A párt március végén összeülő XI. kongresszusa ezt az irányvona­lat fogja majd konkretizálni, s ennek alapján határozza majd meg a bolgár népgazdaság he­tedik ötéves tervének fő fel­adatait, illetve az 1990-ig tartó távlati fejlesztési terv fő irá­nyait. A párt nemzetközi politiká­járól szólva a dokumentum hangsúlyozza, hogy a BKP és az SZKP közötti egység és testvériség továbbra is rendít­hetetlen alapul szolgál majd Bulgária és a Szovjetunió együttműködésének fokozásán hoz, a két ország közötti in­tegrációs folyamatok elmélyí­téséhez. A BKP a jövőben is részletesen tanulmányozza és felhasználja az SZKP ós a töb­bi testvérpárt tapasztalatait. A párttagság összetételéről az irányelvek megállapítják, hogy a tizennyolc éveai felüli bolgár állampolgárok közül je­lenleg minden nyolcadik kom­munista. A X. kongresszus óta a párttagok körében 40,1 szá­zalékról 41,1 százalékra nőtt a munkások aránya. A nők ará­nya ugyancsak emelkedett, s jelenleg 27,6 százalék, szemben az 1971. évi 25,2 százalékkal. Az újonnan felvett párttagok 72,1 százaléka 30 éven aluli. A tézisek külön elemzik a bolgár társadalom szociális összetételében bekövetkezett változásokat. E szerint a mun­kások aránya az 1970. évi 47 százalékról 1974-re 57 százalék­ra nőtt. A termelőszövetkezeti parasztság aránya ugyanezen idő alatt 28 százalékról 15 szá­zalékra csökkent. Ugyancsak nőtt az értelmiség aránya: 23 százalékról 27 százalékra. A dokumentum második feje­zete külön pontokban foglalko­zik a hazafias front, a bolgár szakszervezetek és a Dimilrovi Komszomol aktuális feladatai­val. Á Žilinai Fa- és Bútoripari Tröszt vezérigazgatóságának irányítása alá tartozó vállalatok és üze­mek az 1975-ös évhez viszonyítva 1900-ig több mint felével növelik a bútorgyártást. A žilinai Dre- vőindustrla vállalat a tröszt azon gyárainak egyike, amely az idén az elmúlt évekhez viszonyítva 17 százalékkal növeli termelését. Felvételünkön: Michal Hruška (baloldalt) és Ján Kvočka a For­tuna lakószoba-berendezéshez szükséges deszkákat vágják, (Felvétel: V. Gabčo — ČSTK) ERŐSÖDIK A SZOLIDARITÁS ANGOLA NÉPÉVEL A moszkvai Pravda a felszabadító harc kezdetének 15. évfordulójáról Belgiumban nyugatnémet zsoldosok gyülekeznek Moszkva — A szovjet közvé­leménynek meggyőződése, hogy az Angolai Népi Köztársaság a legrövidebb időn belül kiűzi az ország területéről az interven­ciósokat, és elkezdi a békés építőmunkát — írja a moszkvai Pravda csütörtöki számában Oleg Oresztov, a lap kommen­tátora, majd így folytatja: Az angolai felkelők mintegy 15 évvel ezelőtt az Angolai Né­pi Felszabadítási Mozgalom ve­zetésével fegyveres harcot kezdtek a portugál gyarmati uralom felszámolásáért. A par­tizáncselekményekből, amelye­ket Agostinho Neto, az MPLA vezetője irányított, hamarosan kibontakozott a népi felszaba­dító háború. A Szovjetunió, más szocialis­ta országok és Afrika független haladó államai önzetlen támo­gatást nyújtottak ehhez a harc­hoz, amelynek eredményeként 1975. november 11-én megala­kult az Angolai Népi Köztár­saság kormánya. Az MPLA ál­tal létrehozott kormányt eddig több mint negyven állam, köz­tük huszonöt független afrikai ország — az AESZ tagállamai­nak többsége — ismerte el. A moszkvai Pravda méltatja annak jelentőségét, hogy az év­(Folytatás a 3. oldalonJ

Next

/
Thumbnails
Contents