Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-05 / 30. szám, csütörtök
Az enyhülés igen fnntns állomása A nogy időben egyre távolodunk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejező szakaszának történelmi jelentőségű napjaitól, egyre nagyobb lesz ennek az eseménynek a politikai jelentősége. Évek teltek el addig, míg harminchárom európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada legmagasabb rangú politikusai és államférfiai aláírásukkal láthatták el a tanácskozás záróokmányát. Arra kellettek ezek az évek, hogy részletesen kidolgozhassák a nemzetközi kapcsolatok kódexét, vagyis a konferencia záródokumentumát. De nemcsak arra. Ahhoz, hogy sor kerülhessen erre a tanácskozásra és résztvevői megállapodásra juthassanak, fordulatnak kellett bekövetkeznie a hidegháborútól a nemzetközi feszültség enyhülésének irányába. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elvének a nemzetközi élet szabályává kellett válnia. Az enyhülés politikájának bizonyítani kellett fölényét, s ebben igen nagy szerepe volt az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett Békeprogram valóra váltásának. Ha néhány szóban meg akarjuk határozni az európai biztonsági értekezlet fő eredményét, azt mondhatjuk, hogy ez a tanácskozás kedvezőbb feltételeket teremtett korunk kulcs- feladatának megoldásához: a békének és minden nép biztonságának megszilárdításához, a termonukleáris háború veszélyének elhárításához. A tanácskozás munkája, az ott elfogadott dokumentumok a humanista eszmények érvényesülését segítik, a bizalom légkörének megteremtését, az ember javát és nyugalmát szolgálják. A helsinki találkozó igen fontos állomás volt az enyhülési folyamatban, az új háború elhárítására irányuló közös erőfeszítésekben. Ugyanakkor ez a tanácskozás nemcsak az addigi eredmények megszilárdítását szolgálja, hanem a további haladás kiindulópontja is. A feladat most az, hogy az enyhülést kézzelfoghatóvá tegyük, hogy mindinkább konkrét tartalommal töltsük meg. Ez a dolog lényege, ez a legfontosabb mindabban, aminek célja, Leonyid Brezsnyeu szavaival, hogy Európában a békét valóban tartóssá, valóban megbonthatatlan- ná tegye. „Ügy gondolom, hogy Önnek és nekem — mondotta Leonyid Brezsnyev abból az alkalomból, hogy Moszkvában találkozott Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel — és mindazoknak, akik Helsinkiben egy asztalnál ültünk, s aláírásunkkal megerősítettük a tanácskozás záródokumentumát, világosabb, mit bárki másnak, hogy milyen nagy felelősség hárul a tanácskozáson részt vevő államokra a megállapodások végrehajtásáért. Az államközi kapcsolatok további átalakítása a Helsinkiben jóváhagyott elvekkel összhangban, a gazdasági és tudományos technikai kapcsolatok elmélyítése, az együttműködés fokozása kulturális téren, az oktatásban, az in formációcserében, valamint az emberek közötti kapcsolatok bővítése — mindez, természetesen, erőfeszítéseket igényel, kölcsönös és lankadatlan erőfeszítéseket.“ A helsinki tanácskozás valamennyi résztvevője szükségesnek érzi, hogy a megállapodások szellemében további lépések következzenek. Az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa — mint azt az európai biztonsági és együttműködési konferencia eredményeiről elfogadott dokumentumban hangsúlyozta — „abból indul ki, hogy a tanácskozáson képviselt valamennyi ország megvalósítja a kidolgozott és elfogadott megállapodásokat. Ami a Szovjetuniót illeti, a maga részéről így fog eljárni“. A tanácskozáson részt vett szocialista országok vezető párt- és állami szervei kijelen tették, hogy szilárd elhatározásuk az európai tanácskozás záródokumentumában foglalt va- lamenyi kötelezettség teljesítése. M egelégedéssel tölt el mindenkit az a tény, hogy a kisebb és a nagyobb, a semleges és a NATO-hoz tartozó nyugati államok vezetői is igen jelentősnek ítélték a tanácskozás eredményeit. Ez nagy felelősségtudatról, széles látókörről és jó valóságérzékről tanúskodik. A nyugati világ számos politikusa túl tudta tenni magát a hidegháború dogmáin, és a nyugati és a keleti országok közti kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik. A tőkésországok realisztikusan gondolkodó vezető államférfiai tudatában vannak annak, hogy napjainkban, amikor óriási mennyiségben halmozódtak fel a fegyver- készletek, amikor kibékíthetetlen ellentétek feszülnek a szocialista és a tőkésállamok ideológiája, társadalmi rendszerei között, nincs más alterantíva, mint a békés egymás mellett élés politikája, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy korunk kulcskérdését megoldhassuk — elejét vegyük az újabb világháborúnak. Abból a szempontból, hogy az enyhülési folyamat mindinkább konkrét tartalommal telítődjön, elsőrendű jelentősége van a problémák problémája: a fegyverkezési hajsza megszüntetésének, annak, hogy e téren tényleges eredményeket sikerüljön elérni. A békeszerető államok erőfeszítéseinek köszönhetően már eddig is számos fontos nemzetközi szerződés született: az atombomba kísérletek betiltásáról három közegben, az atomfegyverek további elterjedésének megakadályozásáról stb. Igen nagy jelentőségűek az atomháború elhárításáról, a hadászati fegyverzet és a földalatti atombomba kísérletek korlátozásáról kötött szovjet—amerikai megállapodások. Vlagyivosztokban a szovjet— amerikai csúcstalálkozón olyan megállapodásra jutottak, amely alapot teremt ahhoz, hogy újabb egyezmény jöjjön jétre a hadászati fegyverek gyártásában folvó verseny megfékezésére. A leszerelésnek és a fegyverkezési hajsza korlátozásának számos vonatkozása ma több nemzetközi tárgyalás napirend jén szerepel. A fegyverkezési hajsza mégis tovább folytatódik, újabb és újabb anyagi terheket ró a népekre, s reálisan veszélyezteti a béke ügyét. Fennáll a lehetőség, hogy minden ed diginél borzalmasabb tömeg pusztító fegyvereket állítsanak elő. Ezért terjesztett elő a Szov jeiunió újabb, igen fontos kéz deményező javaslatokat az ENSZ közgyűlésének harmincadik ülésszakán. A világközvélemény megelégedéssel fogadta a Szovjetunió javaslatát, hogy tiltsák inog az új típusú tömeg pusztító fegyverek és újabb fegyverrendszerek kifejlesztését és gyártását. Ugyanilyen szé leskörű egyetértésre talált az a szovjet javaslat is, hogy teljesen szüntessék be az atombombakísérleteket. Ez kétségtelenül csökkentené az atombomba tö kéletesítésének lehetőségét. Az enyhülés megvalósítása ezután sem megy a nehézségek leküzdése nélkül, nem megy magától. Az enyhülés ellenségei a szemünk láttára szerveznek hadjáratot az európai biztonsági értekezleten elfogadott megállapodások ellen és a béke megszilárdításának a konferencia eredményeként kirajzolódó jó kilátásai ellen. Az enyhülés eilensegci önző célokból és belpolitikai megfontolásokból szervezik ezt a hadjáratot. A Helsinkiben aláírt okmány amerikai kritikusairól van szó, akik az 1976 ban esedékes elnökválasztási hadjárat kimenetelét igyekeznek ezáltal befolyásolni. Mások, elsősorban a katonai és hadiipari körök képviselői, azért utasítják el Helsinkit, mert mindaz, amit ott az államok vállaltak, ellentétes a fegyverkezési hajszával, tehát e körök érdekeivel és profitjával. Ismét mások, például a Strauss- féle NSZK beli szélsőségesek, sehogyan sem akarnak belenyugodni a határok sérthetetlenségébe. Vannak olyanok, akiknek nincs ínyükre az az elv, hogy nem lehet beavatkozni más államok belügyeibe, akár a portugáliai forradalomról van szó, akár a szocialista országok ellen irányuló ideológiai diverziós kísérletekről, amelyeket az embe rek és eszmék szabad áramlásának hamis jelszavával lepleznek. Egyesek makacsul, minden tényt figyelmen kívül hagyva egyre azt hajtogatják, hogy a feszültség enyhülése csupán a Szovjetunió számára előnyös, s ezáltal gyanakvással, bizalmatlansággal fertőzik a nemzetközi politikai légkört. Nem mindig és nem mindenütt tiszta a nemzetközi politika ege — elég, ha csak a Közel-Keletre utalunk, ahol a válság valamennyi össztevőjének tényleges politikai rendezése nem helyettesíthető elszigetelt és részleges intézkedésekkel. Ki kell vívni az arab államok, az arab nép, s vele együtt a palesztinai arab nép törvényes jogainak visszaállítását és garantálását. Már hosszabbodnak a nappalok. Ahogy az Ipoly mentén mondani szokták: Egy-egy tyúklépéssel. De még így is hosz- szúak a téli esték. Vajon mit csinálnak ilyenkor 'a tesmaql művelődési házban? Ezt kérdeztük a múltkoriban, amikor 5a- hy (Ipolyság) környékén jártunk. Kísérőink pedig válasz helyett a helyszínre vittek bennünket, megmutatták. Népes von a művelődési ház. Tavaly ugyanis a Vörös Lobogó Efsz és a CSEMADOK helyi szervezete közös kezdeményezésére népi együttest szervezett Bartos Lajos csoportvezető (a felvételen a bal szélen), s azóta hetenként két-három estén „próbákat“ tartanak. Már alakulóban van — Dúló Ferenc vezetésével — a cíterazeneknr is. tehát nagy a „forgalom“ n művelődési házban. A vegyes kórus már több sikeres fellépéssel dicsekedhet. És a kórus valóban vegyes, mert a dalosok között rendszeresen ott található a 62 esztendős, már nyugdíjas Herda István bácsi, de anyukájával együtt a kis, ötödikes Bilcsik Mária is. Mészáros János és felesége, akik ugyan ipari dolgozók, valamint Pál János, az efsz kertészeti dolgozói-' Sok tapsot kapott már az együttes egyik, kisebb létszámú csoportja, mely a „Cigánytánc“ elnevezésű kompozíciót szokta színre vinni. A „próbákról“ azonban sohasem maradnak el, hiszen úgy igaz, ahogy Gágyor Mária, az efsz mázsamestere mondja; Gyakorlat teszi a mestert. És ők persze mesterit, művészit akarnak adni a közönségnek. SZÁMÍTÁSTECHNIKA A MEZŐGAZDASÁGBAN (ČSTK) — Mintegy 200 OÜű vágómarha — ebből a fele fejőstehén — „étlapját“ állítja össze hetente a „ZPA-600“ jelzésű csehszlovák számítógép a brnói Dél morvaországi Számítástechnikai Vállalat központjában. A mezőgazdasági vállalatok zootechníkusainak megrendelésére ez a gép kiszámítja mintegy 20-fajta takarmány kombinálásával az optimális takarmányadagot. A számítógépbe az adatokat a Brno mellett levő Hustopeče állategészségügyi takarmányozási állomás szakemberei táplálják be az egyes takarmányfajták tápértékeinek elemzése alapján. Ez a művelet egy mezőgazdasági vállalat takarmányozásának megállapításakor két percig tart. A takarmányozásban ez az új haladó módszer kiküszöböli az eddigi tervszerüt- lenséget, és lehetővé teszi a takarmányadagok variálását. Szakemberek véleménye szerint az általánosan alkalmazott takarmányadagokból több ásványi anyag hiányzott, pl. a foszfor. Ezt a hiányt kiküszöböli a takarmányadagoknak a számítógép segítségével való összeállítása. A mezőgazdasági vállalatok e módszer következetes alkalmazásával megtakaríthatják a tömegtakarmányok egy részét, ami évente 1 milliárd koronát jelent. A talajalap kihasználása szempontjából ez azt jelenti, hogy a termőtalaj 5—10 százaléka ezentúl gabonatermesztésre használható. Igaz, a tanácskozás óta még túlságosan rövid idő telt el ahhoz, hogy az enyhülési politika kézzelfoghatóvá válása keresztülhúzza ellenfeleink minden ügyeskedését, számítását. M. MIHAJLOV (APN) TÖTHPÁL GYULA felvételei N apról napra világosabbá válik azonban, hogy a jö vő nem az övék. A népek közös akarata kijelölte a nemzet közi élet alakulásának fő irányát, s ezt rögzítették az európai biztonsági és egyíittműködé si értekezlet záródokumentumának több mint száz lapján. Új szakasz kezdődött a nemzetközi enyhülés folyamatában. A népek, amelyek mind nagyobb befolyást gyakorolnak a világ- események alakulására, követelik kormányaiktól, hogy teremtsék meg a bizalom légkörét a különböző társadalmi rendszerű államok között, nemzetközi kapcsolataikban érvényesítsék a békés egymás mellett élés elvét, és alakítsanak ki sokrétű, egyenjogú együttműködést. A menyecskekórusnak 11 tagja van. Beneveztek a „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalversenyben. Sok-sok régi dalt ismernek. Ennek híre is van, hiszen körükbe várják Ágh Tibor elvtársat, a népdalgyűjtőt. Egyébként egyik legkedvesebb daluk ez: „A tes- magi utca végig sáros.“ Meglepve kérdezzük: Miért éppen ez? Büszkén válaszolnak: Mert már régen, és éppen abban a válságos évben, amikor máshol csak szószátyárkodtak, mi portalaní- tottuk, de még járdákat is építettünk. Szóval a hangulatos téli esték nemcsak a tv képernyője előtt találhatók meg, hanem a művelődési házban Is. Csak persze érteni kell a módját. S a tesmagiak értik. HAJDÚ ANDRÁS Egy téli estén...
