Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-28 / 50. szám, szombat

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa ■ V ■ ■ IIP ■ ■ I 133 i — K II ä a« Ei I ü L* H Kulfoid! vendegek udvozlo beszedei /Folytatás az 1. oldalról) Pák Szong Csol tolmácsolta a koreai nép üdvözletét és sike­reket kívánt a szovjet népnek kongresszuson elfogadandó ter­vek megvalósításában. A koreai párt és a nép min­den erejével Korea egyesítésére törekszik. Az amerikai imperia­listák és dél-koreai bábjaiknak a nemzet örökös kettészakítá- sára irányuló törekvései tovább­ra is komoly akadályokat je­lentenek az ország egységének Kaysone Phomvihunli, a Lao­szi Népi Forradalmi Párt (LNFP) Központi Bizottságának főtitkára a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság miniszterel­nöke felszólalásának első ré­szében a Szovjetunió kiemelke­dő sikereit méltatta. A Szov­jetunió növekvő ereje hozzájá­rul a szocialista világrendszer megerősödéséhez, meghiúsítja az imperialisták agressziós ter­veit, ösztönzi a nemzeti felsza­badító mozgalom és a nemzet­közi munkásmozgalom fejlődé­sét, elősegíti Európa és az egész világ békéjének megőrzé­sét. Valóban hatalmas a Szov­jetuniónak a népek forradalmi harcához való hozzájárulása — hangoztatta Kaysone Phomvi- hanh. A laoszi helyzetről szólva ki­jelentette: A laoszi nép győzel­me arról tanúskodik, hogy ko­runkban a különböző országok népei, ha cselekedeteiket for­radalmi szellem hatja át, ha helyes politikai irányvonalat folytatnak, ha eltökélten har­colnak a szabadságért és a füg­getlenségért, s ha élvezik a Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára fel­szólalásában üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusát, méltatta a Brezsnyev által előterjesztett beszámolót, majd hangsúlyoz­ta: „A Szovjetuniónak a társa­dalmi-gazdasági fejlődésben ki­vívott nagy eredményei, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében folytatott következe­tes politikája — nagymértékben hozzájárulnak világszerte a szo­cializmus és a haladás erőinek szilárdulásához, a népek közöt­ti kölcsönös megértéshez és ba­rátsághoz — mondotta. Az emberiség — folytatta Ceausescu — a mélyreható for­radalmi, társadalmi és nemzeti átalakulások korszakát éli. Mélyreható változások mennek megteremtése útján. Meggyőző­désünk, hogy a Szovjetunió testvéri kommunista pártja és a szovjet nép továbbra is aktív támogatást nyújt kormányunk­nak és népünknek az ország egyesítéséért folytatott igazsá­gos küzdelemben, — mondotta végül a koreai párt küldöttsé­gének vezetője. szocialista országok és az ösz- szes forradalmi népek aktív tá­mogatását, akkor forradalmi harcukat végül győzelem koro­názza. A vietnami és a kam­bodzsai testvéri népek végső győzelmével együtt a laoszi nép győzelme hozzájárult az indo­kínai politikai helyzet gyökeres megváltozásához, kedvező ha- tásssal volt egész Délkelet- Ázsia helyzetére. A laoszi for­radalom győzelmével a marxiz­mus—leninizmus a független­ség és az önrendelkezés he­lyes politikai irányvonala győ­zött egy fejletlen gazdasággal és kultúrával rendelkező kis országban. Ez a győzelem a marxista—leninista LNFP forra­dalmi módszerei alkotó alkal­mazásának eredménye. Az SZKP és a szovjet nép hatalmas és fontos segítséget nyújtott és nyújt a laoszi nép forradalmi harcához, — mondotta Kaysone Phomvihanh, majd pártja, az egész laoszi nép nevében köszö­netét mondott az SZKP-nak, a Központi Bizottságnak és sze­mély szerint Leonyid Brezsnyev- nek ezért a támogatásért. végbe a nemzetközi erőviszo­nyokban, a szabadságért és a független életért, a nemzetek közötti teljes egyenjogúságért küzdő népek javára. A változá­sokban fontos szerepet töltenek be a szocialista országok és ki akarom emelni a Szovjet­uniónak ehhez történő jelentős hozzájárulását. Nicolae Ceausescu hangoztat­ta, hogy a Szovjetunió és Ro­mánia között régi, hagyomá­nyos barátság szellemében fej­lődik a gyümölcsöző elvtársi együttműködés gazdasági, tudo­mányos-műszaki, kulturális és egyéb téren, ami teljes mérték­ben megfelel mindkét ország érdekeinek, a szocializmus és a béke érdekének. A Román Kom­munista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között elv­társi viszony van — állapította meg Ceausescu, majd kifejezte azt az eltökélt szándékát, hogy A jugoszláv kommunisták mély meggyőződése, hogy az SZKP XXV. kongresszusának határozatai hozzá járul nak majd a szovjet társadalom további fejlődéséhez — hangoztatta fel­szólalásában Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára. A jugoszláv küldöttség veze­tője hangsúlyozta, hogy Ju­goszlávia és a Szovjetunió, a JKSZ és az SZKP együttműkö­dése sikeresen és sokoldalúan bővül. „Joszip Broz Tito és Leo­nyid Brezsnyev találkozói újabb lendületet adtak együttműkö­désünk fejlődésének. Meggyő­ződésünk, hogy pártjaink, or­szágaink és népeink együttmű­ködése a jövőben is sikeresen fog fejlődni“ — mondotta. Dolanc emlékeztetett arra, hogy a szovjet és a jugoszláv nép együttműködésének és ba­rátságának mély, történelmi gyökerei vannak. „Népeink nem­rég ünnepelték a fasizmus fe­lett aratott győzelem 30. év­fordulóját. A négy év folyamán, a fasizmus elleni súlyos har­cok — amelyek sikeréhez dön­tő módon járultak hozzá a Szovjetunió népei — első pil­lanatától fogva önfeláldozó módon küzdöttünk a fasizmus teljes szétzúzásáért és orszá­gunk felszabadításáért, hatal­mas áldozatokat hoztunk a Hit- ler-ellenes koalíció ügyének győzelme, a szocializmus Ju­goszláviában való győzelme ér­dekében“. A szónok kijelentette, hogy a jugoszláv kommunisták nagy jelentőséget tulajdonítanak a [KSZ és az SZKP közötti együttműködésnek. „A meglévő különbségek és sajátosságok semmiképpen sem zavarhatják meg kapcsolataink további, mindenoldalú fejlesztését“ — hangoztatta. A jugoszláv küldöttség veze­tője megállapította: „Korunk­ban egyre nő a munkásosztály­nak és a többi demokratikus, haladó erőnek a társadalmi és politikai folyamatokra gyako­rolt befolyása. A kommunista és munkáspártok, a haladó és demokratikus mozgalmak a jövőben is síkraszáll a két párt közötti barátság, együttmű­ködés és szolidaritás szakadat­lan fejlesztéséért. együttműködése és szolidaritá­sa kibővíti a szocializmus erői további megértésének lehetősé­geit“. Dolanc szólt a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett pozitív változásokról, és az eu­rópai tanácskozás sikeréről. Ki­fejezte meggyőződését, hogy až európai kormányoknak és a kontinens demokratikus erői­nek konstruktív erőfeszítései új, konkrét gyakorlati eredmé­nyekhez vezetnek majd a hel­sinki megállapodások megvaló­Nito Alves Baptista, az Ango­lai Népi Felszabadítási Moz­galom (MPLA) KB Politikai Bi­zottságának tagja, az Angolai Népi Köztársaság belügyminisz­tere az SZKP XXV. kongresszu­sán részt vevő MPLA-küldöttség vezetője a kongresszus tagjait üdvözölve, kijelentette: „Az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom Központi Bizottsága forradalmi testvéri üdvözletét küldi az SZKP XXV. kongresz- szusának és a szovjet népnek. Az angolai nép sohasem felejti el a szovjet népnek a világbéke megszilárdítására tett erőfeszí­téseit, a nemzeti felszabadító mozgalomnak nyújtott erkölcsi­politikai és anyagi segítségét, amely a proletár internaciona­lizmus következetes politikájá­nak kifejezése.“ Az Angolai Népi Köztársaság függetlenségének kikiáltása előtt — folytatta az MPLA kép­viselője — az amerikai Impe­rializmus, felhasználva a dél­afrikai fasiszta rezsim csapa­tait és más reakciós erőket, fegyveres agressziót indított országunk ellen, hogy elfoglal­ja Luandát — Angola főváro­sát — és megsemmisítse az MPLA-t. A dél-afrikai fajgyűlö­lők reguláris egységei és a zsoldoscsapatok 20 kilométerre voltak Luandától. A szocialista országok ebben a helyzetben nyújtottak gyors, hatékony, energikus és határozott segít­séget az angolai népnek. A szo­cialista közösséghez tartozó or­sítása terén, továbbá, hogy a tanácskozás résztvevőinek kö­vetkező, 1977-ben Belgrádiján megrendezésre kerülő találko­zója újabb hozzájárulás lesz az európai biztonság és együttmű­ködés megszilárdításának ügyé­hez. Dolanc ezután rámutatott: „Az enyhülés folyamatának, hogy stabilizálódjék, ki kell terjednie a nemzetközi kapcso­latok valamennyi területére, a világ valamennyi térségére, az összes államnak a létfontossá­gú problémák megoldásában való egyenjogú közreműködésé­vel.“ Sztane Dolanc beszámolt ar­ról a harcról, amelyet a ju­goszláv kommunisták folytat­nak a JKSZ X. kongresszusán hozott határozatok megvalósítá­sáért. Rámutatott, hogy a JKSZ tevékenységének fő stratégiai iránya: a munkásosztály ural­kodó szerepének biztosítása. szágok segítsége, Afrika és más kontinensek haladó erőinek szolidaritása és támogatása va­lóban döntő szerepet töltött be az imperialista agresszorok fö­lött aratott győzelmeinkben. Nyomatékosan ki kívánom emelni a Szovjetunió és Kuba önzetlen segítségét“ — mon­dotta. — Sajnáljuk, hogy egy szo­cialista ország az imperializ­mussal együtt lépett fel népünk ellen — mondotta a szónok. A Kínai Népköztársaságnak az MPLA-val és az Angolai Népi Köztársasággal szemben elfog­lalt közismert magatartására célozva. Ezután így folytatta: — Angolában folytatódik a harc a teljes felszabadulásért és az ország konszolidálásáért. Alapvető gazdasági feladatunk — teljes mértékben kiszabadí­tani az országot a monopóliu­mok szorításából és a nemzeti szuverenitás, a területi sérthe­tetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján gyümölcsöző együttműködést teremteni a vi­lág minden országával. Első­rendű jelentőséget tulajdoní­tunk a szocialista országokkal való együttműködésnek. Az angolai delegátus köszö­netét és elismerését fejezte ki az SZKP-nak, a szovjet népnek. Hangsúlyozta: „A portugál gyarmati rendszer fölött ara­tott győzelmünket a Szovjetunió segítsége tette lehetővé.“ Kaysone Phomvihanh felszólalása Nicolae Ceausescu felszólalása Sztane Dolanc felszólalása tfto Alves baptista felszólalása Szilárd a párt és a nép egysége íFolytatás az 1. oldalról) A küldöttek közül 887 mező­gazdasági dolgozó. Az értelmi­séget a tudomány, irodalom és művészet, a népművelés és az egészségügy 272 dolgozója kép­viseli. Kongresszusi küldöttnek 11 űrhajóst választottak meg. A kommunisták 1114 párt­munkást bíztak meg képvise­letükkel. Jelentős képviseletet nyertek a tanácsok, szakszer­vezetek és a Komszomol tag­jai, akik 693 megbízottat dele­gáltak. A küldöttek között van a Szovjetunió, a szövetségi és autonóm köztársaságok legfel­sőbb tanácsainak 1608 delegá­tusa is. A kongresszus munkájában 659 qazdasági vezető vesz részt. A kommunisták egyne­gyedét jelentő nők kellő kép­viseletet kaptak — 1255 lány és asszony jogiul helyet a te­remben. A küldöttek összetétele az SZKP internacionalista jelle­gét tükrözi: a kongresszuson 60 nemzet és nemzetiség kép­viselői vesznek részt — muta­tott rá Kapitonov. A kongresz- szus egyhangúlag jóváhagyta a mandátumvizsgáló bizottság je­lentését. A derűlátás, amely a kong­resszus egész tárgyalását jel­lemzi, az SZKP bei- és külpo­litikai téren elért sikereinek törvényszerű eredménye, — je­lentette kt felszólalásában Dzsavar Raszulov, Tádzsikisz­tán TSommuntsta Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. E sikereket az SZKP, an­nak Központi Bizottsága és sze­mélyesen Leonyid Brezsnyev kiváló szervezői képességének érdeméből érték el. Dzsabar Raszulov továbbá rámutatott « Tadzsik Köztársaság munkasi­kereire és elmondotta, hogy e köztársaság dolqozói a kilen­cedik ötéveí terv jeladatait határidő előtt teljesítették. Az ipari termelés több mint 38 szá­zalékkal növekedett, a mező­gazdasági termelés átlaqos évi növekedése 33,8 százalékos volt a tervezett 28 százalék­kal szemben. A tizedik ötéves terv Tád­zsikisztán előtt még szélesebb távlatokat nyit meg. Az ipari termelés volumene 40—44 szá­zalékkal megnövekszik. Dzsavar Raszulov a tadzsi- kísztáni dolgozók nevében kö­szönetét jejezte ki az SZKP Központi Bizottságának és a testvéri orosz népnek azért az óriási segítségért, amelyben a köztársaságot a gazdaság, a kultúra és a tudomány vala­mennyi területén részesíti. Ivan Bogyul, a Moldava KP Központi Bizottságának első titkára jelszólalásának beveze­tőjében hangoztatta, hogy a moldován nép minden eredmé­nyét a soknemzetiségű Szov­jetunió ereje növekedésének és annak köszönheti, hogy a 7m- talmas ország minden népe ér­tékesen hozzájárul a kommu­nista építés közös egészéhez. A moldován dolgozók biztosítják a kommunista pártot, hogy to­vábbra is megvédik és fejlesz­tik a szovjet nép lenini nagy barátságát, amely az októberi forradalomban született — mondotta az első titkár. A szónok elmondotta, hogy a kilencedik ötéves tervidő­szaka során az ipari termelés 57 százalékkal, a mezőgazda­sági termelés pedig a lcolhozí- szövetkezeti szektorban 30,5 százalékkal növekedett. Az SZKP Központi Bizottsága haté­kony szervezési formákat dol- qozott ki és javasolt bevezetés­re a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. Ezek jormák a fejlett szocializmus­ra jellemző korszerű termelési és gazdasági viszonyokon alap­szanak. A köztársaság népe — mu­tatott rá Ivan Bogyul — aktí­van támogatja az SZKP Köz­ponti Bizottságának külpoliti­kai irányvonalát, és hálás Leo­nyid Brezsnyevnek, amiért ön- jeláldozóan és odaadóan szol­gálja a béke és a szocializmus érdekeit. A nemzetközi feszült­ség enyhülése, a testvéri szo­cialista országok sikerei dü­hödt ellenállást váltanak ki az imperializmus reakciós körei­ből, amelyeknek szövetségesei­vé szegődtek a pártunkat és országunkat szüntelenül rágal­mazó maoisták. Az igazi mar­xisták számára teljesen vilá­gos. hogy a Mao féle klikk szakadár és hegemonisztikus törekvéseinek alapját nem tu­dományos koncepció, hanem rosszindulatú, szovjetellenes és szocialista politika képezi. Ez olyan reakciós ideológia, amely ellen kötelesek vagyunk leni­ni módon és teljes kérlelhetet- lenséggel harcolni — mondot­ta Ivan Bogyul. A szovjet írók határozottan támogatják és jóváhagyják az SZKP és a szovjet kormány kül- és belpolitikáját — han­goztatta felszólalásában Geor- qij Markov, a Szovjet Írószö­vetség vezetőségének első tit­kára. Markov hangsúlyozta, hogy a párt harmónikus kapcsolatokat alakított ki a művészeti szö­vetségekkel, az alkotó értelmi­ség egészével. A szovjet Irószövetséq nem­zetközi kapcsolatairól szólva elmondta, hogy a szovjet iro­dalmárok több mint 100 or­szág író szövetségeivel és írói­val tartanak fenn alkotó kap­csolatokat. — Az irodalmi kapcsolatok fejlődése az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartását követően* észreve­hetően felgyorsult. Az értekez­let határozatai új lehetősége­ket nyitottak meg a kulturális cserék és kulturális kapcsola­tok előtt. Mi a magunk részé­ről e lehetőségek messzemenő kihasználására törekszünk — mondotta Markov. — Pártunk és irodalmunk el­lenségei megpróbálnak éket verni az SZKP és a szovjet kultúra dolgozói közé. Nincs azonban olyan erő, amely ké­pes lenne elszakítani az író­kat pártunktól, a kommuniz­mus diadaláért folytatott har­cától, — jejezte be az Írószö­vetség első titkára. Leonyid Brezsnyev beszámo­lója meggyőzően bizonyította, hogy az SZKP érdekei azono­sak a nép érdekeivel, pártunk­nak nincs fontosabb gondja, mint a dolgozók jólétének a szovjet haza felvirágoztatásá­nak biztosítása — húzta alá felszólalásában Nyikolj Zlobin moszkvai építőmunkás. Zlobin a Szocialista Munka Hőse. Öt évvel ezelőtt kezde­ményezte az építkezéseken a brigádvállalkozások új munka- módszerét. Ez széles körű lehe­tőségeket biztosít a munkások­nak a termelés megszervezésé­ben, az eszközök szétosztásá­ban. A brigád vállalkozások módszere ma már elterjedt az ország sok városában. Jelen­leg 31 000 brigád dolgozik e rendszer alapján. A mozgalom követőkre talált külföldön is. így Lengyelországban, Bulgá­riában és másutt. Valamennyi sikerünk záloga az SZKP Központi Bizottságá­nak lenini vezetési stílusa — mondotta felszólalásában Ivan Kebin az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Kebin beszámolt arról, hogy a köztársaság dolgozói határ­idő előtt teljesítették ötéves tervüket az ipar és a mezőgaz­daság területén egyaránt. * Szoviet-Esztország valameny- nyi vívmánya munkásai és pa­rasztjai önfeláldozó munkájá­nak. s egyben a párt lenini nemzetiségi politikájának, a Szovjetunió népei közötti ba­rátságnak és testvériségnek az eredménye. Kebin elmondta, hogy Esztor­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents