Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-02 / 27. szám, hétfő
EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN Hét évig az oroszlánbarlangban Az utóbbi években már kicsit foghíjas oroszlán lett a két hírhedt müncheni adóállomás, a Szabad Európa és a Szabadság Rádió. Ennek ellenére, — jóllehet Pavel Minarík csehszlovák hírszerző szá- 1 zados, aki hét évig bizalmat élvező belső munkatársa volt a Szabad Európa Rádiónak, a minapi prágai sajtótájékoztatón alig ejtett szót a saját személyével kapcsolatos veszélyekről — egy pillanatig sem vitás, hogy hazafias küldetésének teljesítése vakmerőséget követelt meg. Ezen túlmenően persze sok más olyan tulajdonságot Is, amely a jó hírszerzőt jellemzik. S hogy Pavel Minarík jó hírszerző, arról az említett sajtótájékoztatón az ország és a világ elé terjesztett tények és adatok tanúskodnak. Ezek természetesen csak tört részét képezhetik értesüléseinek, de így is bombaként hathattak elsősorban ott, ahol a nemzetközi feszültség enyhülésének korában igyekeznek újra előidézni a hidegháború légkörét, megmételyezni a népek és az ellenkező társadalmi rendszerű államok közti kapcsolatokat. Nyilvánvalóan pánikhangulat uralkodott az említett két müncheni rádióállomás berkeiben. S nem is csoda, hiszen P. Minarík elvtárs számos tényt sorakoztatott fel, amelyek valóban meggyőző módon tanúskodnak róla, hogy a szocialista országok ellen uszító és a különféle körmönfont megtévesztő módszereket alkalmazó „hírközlő“ intézmények inkább ,,hírszerző“ célokat követnek, és közvetlen kapcsolatban állnak az amerikai kémszolgálattal. Ez a kapcsolat oly formán fejezhető ki. hogy a Szabad Európa nem más, mint az Amerikai Egyesült Államok Központi Hírszerző Szolgálatának, a CIA nalc eszköze, felforgató és kémtevékenységében. Ez ugyan eddig sem volt titok, viszont a CIA boss-jai joggal tarthatnak tőle, hogy hírszerző tisztünk tarsolyában maradtak további ki nem mondott, de számukra politikai szempontból is felette kellemetlen értesülések. P. Minarík százados különben Igen érdekes, felfigyeltető adatokat közölt arról is, hogy miképp kapcsolódnak be a szocialista hazánk ellen Irányuló aknamunkába az 1968— 1969-es évek egyes Nyugatra emigrált prominensei. A többi között megállapította, hogy a kérnjelentések kidolgozásához informatív anyagot szolgáltat például Liehm, Pelikán, és Pachman. Továbbá rámutatott arra, hogy a Szabad Európa különféle dokumentumaiban szerzőiként és informátoraiként említi meg például Mly- náŕt. Vaculíkot és más jobboldali exponenseket. Az újságírók kérdéseire adott válaszai egyikében megemlítette, Nyugaton igyekeznek behálózni a szolgálati, vagy más küldetéssel, céllal érkező csehszlovák államnolgárokat is, hogy információkat nyerlenek tőlük. Nem vitás, hogy hírszerző tisztünk leleplezései célbata- láltak. Telitalálat ez, amely ismét megrázkódtatja az amerikai kémszolgálat két amúgy is eléggé ingataggá vált intézményét. S minél előbb omlanak össze az ilyen hidegháborús időkből ittmaradt intézmények, annál hamarább jut győzelemre az európai biztonsági értekezletnek, a Helsinkiben jóváhagyott záróokmánynak békét alapozó szelleme. Még egyszer az elmúlt évről 197B. II. 2. Lapunkban tüzetesen ismertettük a két nemzeti köztársaság, illetve az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1975. évi gazdaságfelesztési terve teljesítéséről szóló jelentéseket. Az Illetékes statisztikai hivatalok által előterjesztett és nyilvánosságra hozott számtalan adat — bizonyos fogyatékosságok megemlítése ellenére is — meggyőző módon tanúskodik róla, hogy az 5. ötéves tervidőszak záróéve egyike volt a legsikeresebbeknek. A fejlődés tényei szocialista gazdaságunk növekvő erejéről tanúskodnak. Gazdaságunk fellendülése folyamatos és dinamikus volt, ami nem kis dolog, ha számításba vesszük, hogy ugyanakkor a fejlett nyugati országokban a válság jelenségei továbbra is erőtel ’’esen éreztették hatásukat, és a nyugati közgazdászok és noli- tikusok egyelőre hiába keresik éhből a helyzetből a kiutat. Ugyanakkor nálunk például az ipar 1975-ben gyorsabban fejlődött, mint az Ötéves tervidőszak előbbi négy esztendejében. Nem kisméretű fejlődésről van szó, hiszen az ina- ri termelés egy év leforgása alatt 7 százalékkal, sőt Szlovákiában 10,1 százalékkal növekedett. Minek köszönhettük ezt elsősorban? Magától értetődően annak, hogy 1974-hez mérten jelentős mértékben, 6,1 százalékkal növekedett a munkatermelékenység és teljes 87 százalékban fedezte az ipari termelés növekedését. Nem akarunk visszatérni az egyes ágazatokban elért kimagasló eredmények ismertetésére és kommentálására. Arra viszont hangsúlyozottan szeretnénk felhívni a figyelmet, amit dolgozóink zöme saját élete alakulásán Is lemérhet. Gondolunk Itt arra, hogy — maradjunk továbbra Is az Iparnál — a dolgozók átlagos havi bére az előző évhez viszonyítva 1975-ben 3,5 százalékkal volt magasabb és elérte a 2370 korona szintjét. Itt, ebben a számban gyakorlatilag és lemérhetően jelentkezik az, hogy érdemes többet, jobbat termelni, természetesen az eddiginél hatékonyabban. Ennek, vagyis közvetve a szocialista munkaverseny számos formájába bekapcsolódó embermilliók kezdeményezésének, törekvésének, szorgalmának, hozzáértő munkájának volt köszönhető például az is, hogy tavaly 4,3 százalékkal növekedett a társadalmi fogyasztás. Ez abszolút számokban kifejezve annyit jelent, hogy ennek az országnak minden egyes lakosa 1975-ben átlagosan (vagyis az egyik kisebb, a másik nagyobb mértékben hozzávetőleg R400 koronát kapott különféle ingyenes társadalmi szolgáltatások formájában. Gondoljuk csak meg, hogy ez havonta egy négytagú családban több mint 2000 koronát tesz ki, és ez már nem kis pénz! Különben az életszínvonal kedvező alakulásáról tanúskodik az is, hogy 1975-ben a húsfogyasztás egy főre már hozzávetőleg 82 kg, a tej- és a tejtermékek fogyasztása 215 kg, a tojás fogyasztása 293 darab volt. Nem kevésbé fontos statisztikai adat, hogy 100 háztartásra 80 hűtőszekrény, 170 rádió-, 97 tv-készülék és 30 személygépkocsi jutott. Hadd legyezzük meg végül, hogy 1975-ben — s ez az életszínvonal emelkedésének fontos ismérve — 143 000 új lakás épült fel. A legjobban talán annak örülhetünk, hogy a feltételezettnél több, összesen 288 000 gyerek született, viszonylag csökkent az elhalálozások száma és hazánkban az átlagos életkor elérte a 70,5 évet. A CSSZSZK-nak 1975 végén 14 856 000 lakosa volt, ebből 4 763 000 él Szlovákia területén. (gáiy) A TARTALÉKOK KIHASZNALASAVAL Eredményes időszakot zártaik a Mostovái (hidaskürti) Vörös Csillag Efsz-beai Január 29-én, ezen a hideg téli napon a szokottnál több autóbusz érkezett Hidaskürtre. Az autóbuszokból kiszálló emberek a község művelődési otthona jelé igyekeztek, ahol a gálán tai járás egyik legnagyobb társult földművesszövetkezetének, a Mostovái Vörös Csillag Ejsz-nek tagjai zárszámadásra gyűltek egybe. A Cierny Brod-i (vízkeletiJ, Cierna Voda-i (feketenyéki J , vozokani/i (vezekényij, kosúti és tomašíkovoi (tallósij részlegekből ideérkezett — A mezőgazdaság további fejlesztése nem valósítható meg összpontosítás, szakosítás és új, haladó termelési eljárások bevezetése, valamint a mezőgazdasági termelés ipari szintre való emelése nélkül — kezdte beszámolóját az elnök, majd folytatta. — Ezeknek az elképzeléseknek és célkitűzéseknek alapján jött létre nálunk is 1973 elején a Vörös Csillag Efsz, amely most a Tallósi Haladás Efsz csatlakozásával tovább bővült, s így ma már csaknem 700 taggal 5088 hektáron gazdálkodhatunk. A tagság szorgalmas és kezdeményező munkájának köszönhető, hogy ezen az évzárón olyan eredményekről adhatunk számot, amelyekre valamennyien joggal lehetünk büszkék.“ Néhány adat a beszámolóból, amely jól bizonyítja, hogy az elnök fentebb említett dicsérő szavai nem voltak túlzottak. A múlt évben elsősorban a növénytermesztésben születtek kiváló eredmények, ahol csaknem minden szakaszon túlteljesítették feladataikat. Búzából például 50,5 mázsás, árpából pedig 52,8 mázsás hektárhozamokat könyvelhettek el, s ezzel a járás legjobb gabonatermesztői közé tartoznak. Legnagyobb büszkeséggel azonban a kukoricatermesztésben elért hektárhozamaik töltik el a szövetkezet tagságát, hiszen 435 hektáron átlagosan csaknem 88 mázsát takarítottak be. Kimagasló eredmények születtek a szőlészetükben is. ahol a 124 mázsás hektárhozammal közel ezer mázsával több termett a tervezettnél. Az állattenyésztés szakaszán azonban már nem teljesítettek minden kitűzött feladatot olyan eredményekkel, mint a növény- termesztésben. Ennek több esetben a nem megfelelő hozzáállás volt az oka, amire a beszámolóban — mint már említettük — szintén nyíltan rámutattak. Előfordult például, hogy az egyik részlegről vizezett tejet szállítottak a tejfelvásárló központba, ami bizony nem vetett jó Horváth István, a Vörös Csillag Efsz elnöke Kürtössy Sándor, az összüzemi pártbizottság elnöke beszámolóját tartja. (Tóthpál Gyula felvételei) fényt a járás egyik legnagyobb és legjobban gazdálkodó szövetkezetére. — Vannak még tartalékaink — mondotta beszámolójában Kaprinay Imre alelnök is — csupán arra van szükség, hogy a hibákból okulva mindent megtegyünk az igényesebb feladataink teljesítéséért. A jövőben jobban kell gazdálkodnunk a vetőmagokkal, a műtrágyákkal, a különböző növényvédő vegyszerekkel, fokozottabban ki kell használni a szárítóberendezésünket is. Ezek olyan feladatok, és helybeli tagjait, továbbá a járási pártbizottság és a mezőgazdasági igazgatóság képviselőit Horváth István, a szövetkezet elnöke üdvözölte. Ezt követően az iskola néhány tanulója rövid kultúrműsorral járult hozzá az évzáró közgyűlés ünnepélyességéhez. A bevezető műsort a szövetkezet elnökének tartalmas beszámolója követte, amelyben a kiváló eredményeiken kívül a hibáikat is nyíltan felsorolta. amelyek teljesítése nagyobb rugalmasságot és több odaadást követel meg minden egyes szövetkezeti tagtól. Az alelnök beszámolójából tudtuk meg azt Is, hogy a Vörös Csillag gépállománya, az utóbbi években sokat bővült és korszerűsödött. Ez a folyamat ebben az évben tovább folytatódik. Oj gépek és berendezések vásárlását tervezték erre az évre, több mint 2 millió 800 ezer korona értékben. Van tennivalójuk a gépesítési részlegen Is, hiszen a gépek Jobb karbantartásával, a javításoknak Idejében való elvégzésével sokat tehetnek azok fokozottabb kihasználása érdekében. A gazdasági eredményekről szóló beszámolóban elhangzott még, hogy ebben az ötéves tervidőszakban a szövetkezet tagságára nagy feladatok várnak a beruházások terén. Többek között 24 millió koronát fordítanak a szarvasmarha-istállók felújítására és bővítésére, dohányszárító építésére, stb. Az elnöki, az alelnöki beszámolók, valamint Kürtössy Sándor, az összüzemi pártbizottság elnökének beszámolója után elhangzott vitafelszólalások alapján elmondhatjuk, hogy a szövetkezet vezetősége és a tagság egyaránt tisztában van azzal, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés terén megnövekedett feladataikat nem lesz könnyű teljesíteni. Viszont, amint a vitában felszólaló egyik szövetkezeti tag, Szagon Mihály is elmondotta: Közös erővel, akarattal a kisebb-na- gyobb hibák kiküszöbölhetők és az igényes feladatok megvalósíthatók. Nem kell megijedni attól, ha valami nem sikerül, hiszen csak az követhet el hibát, aki dolgozik.“ Az őszinte szavak után az a vélemény alakult ki bennünk, hogy ebben a közösségben minden feltétele megvan annak, hogy a mostani évet is hasonló sikerrel zárják majd, mint az előzőt. PÁKOZOI GERTRUD Növekszik a lengyel idegenforgalom Lengyelország lakosságának csaknem 47 százaléka vette igénybe 1975-ben a turizmus valamelyik formáját. A külföldre utazók száma körülbelül 8,3 millió volt. Legnagyobb részt a szocialista országokat keresték fel. Az idegenforgalom növekedését illusztrálja az a tény, hogy 1971-ben csak 871000 lengyel turista járt külföldön. Az 1970. évi forgalmat négyszeresen felülmúlta a Lengyel- országba látogató turisták száma is. Az elmúlt 1975-ös évben ez a szám meghaladta a 9 milliót. Nemzetközi szőrmeárverés Leningrádban Leningrádban megnyílt a 72. nemzetközi szőrmeaukció. Az első üzletet egy angol szűcscég képviselője kötötte: 220 darab nyércet vásárolt, darabját 32 dollárért. Az árverés a cégek nagy versengése közepette kezdődött. A külföldi vásárlóknak több mint 2 millió darab nyérc, fehér- és kék sarki róka, vörös és ezüst róka, coboly, görény, hiúz, mosómedve, mókus és karakul szőrmét kínál az aukció. A leningrádi szőrmeárverésen első ízben bocsátották áruba szőrméiket afganisztáni cégek. A „Szojuzpusnyina“ szovjet vállalat bizományi alapon lengyel, koreai, mongol és norvég szőrméket is árverez. Az aukción 24 országból több mint 250 szőrmekereskedő képviselteti magát. Az argentínai bőripar fejlődése Az egész világon évente 19U millió darab nyers marhabőrt dolgoznak fel a bőrcserzők. Hozzászámítva még a 270 millió birka- és 110 millió kecskebőrt, kisebb mennyiségben ló-, sertés-, kígyó-, illetve krokodilbőrt, az évente kicserzett bőr értéke 4,4 milliárd dollár. Ebből összesen 6 milliárd négyzetláb bőr készíthető. A Szovjetunió és az Egyesült Államok után a világon a legnagyobb bőrkészítő Argentína. Évente 9,8 millió darab marhabőrt, 5,6 millió birka- és 3,2 millió kecskebőrt dolgoznak fel. Ebből összesen 380 millió négyzetláb bőr nyerhető, ami értékben 308 millió dollár. Az ország bőripara az egész világ termelésének 6,8 százalékát adja. A legjobb minőségű bőröket exportálják, ami 100 millió dollár devizabevételt eredményez. Tervek szerint a következő ötéves időszakban évente 18 millióval kell növelni a szarvasmarha-állományt, ezzel 300 millió dolláros export válik lehetővé. A szarvasmarha-állomány 1970. július 1-én 48,8 millió darab volt, 1975. július 1-én pedig már 59,2 millió. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt év alatt 21,3 százalékkal gyarapodott az állomány, azaz évente 4 százalékkal. A román építőipar külföldön Az „Árkom“ román építővállalat jelenleg Európa, Ázsia és Afrika 20 államában dolgozik, 140 korábban kötött szerződés alapján. Legfontosabb munkáinak egyike lakóházcsoportök építése Líbia fővárosában. Nemrég ugyancsak Líbia képviselőivel 20 iskola, valamint lakóépületek építéséről írt alá újabb szerződéseket az Árkom. Szíriában évi 6 millió tonna kapacitású kőolaj-finomítót épít, valamint 450 ezer tonna kapacitású műtrágyagyárat, Szudán fővárosában parlament építésére kapott megbízást, Irakban cementgyárakat épít.
