Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-03 / 28. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK Özvegyi járadék ügyében K. M.: Az új, 1975/121. sz. társadalombiztosítási törvény 39. §-a lényegében azonos az előző, 1964/101 sz. nyugdíjtörvény rendelkezésével. Ennek értelmében annak az asszonynak özvegyi járadékát, aki férje halála után egy évnél tovább is dolgozik (egy évig minden korlátozás nélkül jár az özvegyi járadék), vagy munkaviszonyba lép, és nem gondoskodik már egy árvajáradékra jotgosult gyermekről sem, annak az ösz- szegnek felével kell csökkenteni, amely összeggel a munkaviszonyból származó bruttó keresete és az özvegyi járadéka együtt meghaladja a havi 1500 koronát. Az új törvény C9ak annyival pontosabb a régi rendelkezésnél, hogy az 1500 koronás határösszeget az egész évben elért keresetből megállapított átlaggal és az egyébként nem változó özvegyi járadékkal kell összehasonlítani. Az új törvény életbe lépése előtt félévenként a munkaadó vállalat, vagy a dolgozó által beadott kereseti kimutatás alapján számolták el ideiglenesen a kereset valószínű összeige szerint megállapított levonásokat. Ajánljuk, hogy az elszámolást a fentiek értelmében a munkaadó vállalat által beterjesztett kereseti kimutatás ailapján reklamálja a nýugdíj- törzsszámára való hivatkozással a Správa dôchodkov, Bratislava hivatalnál. G. E.: A múlt év végén lett özvegy négy gyermekikel. Tekintettel arra, hogy több, mint három gyermeket nevelt fel, özvegyi járadékra igénye lesz a férje halála után eltelt egy év után is, amíg estleg újból férjhez nem megy. Mivel még három gyermekéről gondoskodik — akikre árvajáradékot fognak megállapítani —, a szövetkezeti (efsz) munkatevékenységéből származó bevétele miatt járadékát nem fogják csökkenteni, míg legalább egy gyermekre kap árvajáradékot. Az özvegyi járadék és az árvajáradék folyósítása iránti kárelemre a járást nemzeti bizottság társadalombiztosítási osztályán kérjen űrlapot, melyet férje volt munkaadó vállalata segít majd kitölteni, egyben igazolja is a szükséges adatoV.nf Ž. j.: Mivel három gyermeket nevelt fel, 54. életévének betöltésével és legalább 25 beszámítható éve alapján kérheti öregségi nyugdíjának megállapítását. ha a munkát nem hagyta abba két évnél régebben. Azt az időt, amely alatt már nem kapott táppénzt, és egészsége romlása miatt már nem dolgozott, nem számítják be a 25 ledolgozott évbe. Az a körülmény, hogy özvegyi járadékot élvez, nem befolyásolja igényét a saját munkaviszonya, vagy munkatevékenysége alapján járó öregségi járadékra, illetve csak annyiban, hogy a két járadékot majd oly módon egyesítik, hogy a nagyobb teljes összegben, a kisebb pedig feleösszegben jár. Betegbiztosítási ügyekben B. L.: Fiúkra, aki jelenleg az Egészségügyi Katonai Szakközépiskola tanulója s ez idén fog érettségizni, az utolsó két évben, amikor egyúttal a kétéves tényleges katonai szolgálatát is letudja, nincs igénye családi pótlékra. (Lásd: Kvičalová —Kalina „Dávky v matérství a prídavky na déti“, PRÁCE, Praha, 1974 c. törvénymagyarázat 119. oldalát). Egyébként a négyéves tanulmány első két évfolyamára joggal igényelhetett volna családi pótlékot. A kifizetésre szóló igény az egyes havi juttatások esedékességétől számított egy éven belül elévül. Z. M.: Második házasságából származó gyermekére felesége nem igényelhet gyermekgondozási segélyt, mert nem gondoskodik további iskolaköteles korban levő gyermekről. A családi pótlékon kívül más juttatásra nincs igényük. G. J.: Családi törvénykönyvünk 91. §-ra szerint a házastársakat egymással szemben Kölcsönös eltartási kötelezettség terheli. A most már negyedéves főiskolai hallgató férjére, mivel az ön fizetéséből több jut kettőjükre, mint 620 koro na, férjének édesapja már nem igényelhet nyugdíjához nevelési pótlékot. Ha férje megkapja az üzemi ösztöndíjat, ezzel megszűnik majd a szociális ösztöndíjra való igénye. Jó előmenetel esetén a vállalati ösztöndíj mellett igényt szerezhet előmeneteli ösztöndíjra ;s (pros pecbové §tip3ndium). Nyugdíjügyekben S. I.: ön rendes munkaviszonyán kívül saját munkaadó vállalatában a Munkatörvénykönyv 71. §-a értelmében mellékfog lalkozást is vállalt. Fizetését ezért a rendes fizetéssel együtt, de külön rovatban kapta. A törvénymagyarázatok alapján azok a dolgozók, akik főfoglalkozásuk alapján részesei a betegbiztosításnak és a szociális (társadalmi) biztosításnak, a mellékfoglalkozásból származó fizetés után ugyan kötelesek béradót fizetni, de a fizetés sem a táppénz, sem a nyugdíj szempontjából nem számítható be. A mellékfoglalkozás idejét egyáltalában nem lehet beszámítani a ledolgozott időbe sem. Teljes öregségi nyugdíjának megállapítását a korhatár és az előírt ledolgozott idő alapján kérheti. Az ön számítása szerint az előírt 25 évhez még két évet kellene ledolgoznia. Mivel már betöltötte 60. életévét és az új, 1975/121. sz. törvény 17. §-á- nak 2. bek. alapján megkívánt legalább 20 ledolgozott éve már megvan, kérheti aránylagos öregségi nyugdíjának (pomerný starobný dôchodok) megállapítását. Azon az alapon, hogy nyugdíjba lép, háromhavi felmondással, írásban adhatna felmondást a munkaadó vállalatnak a munkatörvénykönyv 51. §-ának 1. bek. c) pontjára való hivatkozással. Zs. Ä.: A nyugdíjügyben hozott határozat (ilyennek számít a nyugdíjemelésről kézbesített döntés is) ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet fellebbezni a nyugdíjas lakóhelye szerinti járási nemzeti bizottság szociális osztályán keresztül. Az így beadott fellebbezésről, ha annak maga a Nyugdíjigazgatóság (Správa dôchodkov, Slov. úrad soc. zabezpečenia, Bratislava) saját maga nem adna helyt, a kerületi bíróság dönt első fokon. A bíróság lényegében csak az új törvény helyes alkalmazását vizsgálja felül. V. S.: Az 1970-ben 030 korona összegben megállapított teljes rokkant járadékát az új törvény 137. §-ához tartozó táblázat szerint helyesen állapították meg 50 koronával nagyobb összegben. Nem kérheti rokkantjáradékának újból való kiszámítását. # Sz. P.: Nyugdíját az új törvény 137. §-a szerint helyesen emelték 100 koronával. Az emelést az azelőtt folyósított adó levonása utáni összeg szerint kell megállapítani (az új törvény 144. §-ának 1. bek. értelmében). B. V.: Az ön rokkantjáradékát az idézett 137. § értelmében helyesen állapították meg havi 1350 korona összegben. Azelőtt kisgyermekükre felesége kapta a nevelési pótlékot — nyilván közös megállapodás alapján —, ezen már — utólag — nem lehet változtatni. Adó kedvezményre csak egyiküknek volt igénye. B. B.: Az ön esetében is helyes a 137. § szerinti havi 110 korona összegű emelés. A nevelési pótlék összege nem változott és nem is befolyásolhatja az emelés összegét. A III. munkakategóriában csupán az 1976. január 1-től megnyíló járadékigények esetiében, valamint az új törvény 152. §-a szerint azok esetében, akik korábbi nyugdíjigényük megnyílta ellenére nyugdíj folyósítása nélkül legalább 1975. december 31-ig tovább dolgoztak, lehet elérni a korhatár betöltésekor a férfiak esetében a 18—60, azaz 42 beszámítható év alapján 67 százalékot. Ezen felül további százalékot csak úgy lehet szerezni, ha a dolgozó nyugdíj- igényének megnyílta után a nyugdíj folyósítása nélkül tovább dolgozott (1 évért 7 százalék). Dr. F. J. SEJTBONCOLÁS LÉZERREL A sebészet gyakorlati és kísérleti módszerei egyre finomodnak. A középfül parányi halló- csontocskáinak meszesedésén sok éve kidolgozott mikrotechnikával segíthet az orvos. Különleges célzókészülékek koordinátáira támaszkodva, mikroelektródokkal sejtcsoportokat, idegdúcokat operálhat meg az agyban az agysebész. A rákkutatók — szövettani vizsgálataihoz — újabban olyan üvegkanál-paránnyal rendelkeznek, amelyeknek átmérője mindössze 3—4 mikron. A precíziós műszerrel, a mintegy négyszáz- szorosán nagyító mikroszkóp alatt egyetlen daganatsejtet — vagy akár sejtmagot — is kiemelhetnek a kísérleti anyagból. Biztonsággal ültethetik át egészséges szövettenyészetbe vagy állatba. A kísérletező orvostudomány legújabb sebészfegyvere a lézersugár, amely az orvosi gyakorlat után bevonult a szövettani, sejtélettani, mikrobiológiai kutatásokba, és már a sejtek „alkatrészei“ ellen is bevethető. Ezen a területen ugyanis használhatatlan az állatkísérletben egyébként mindennapos szervbénítás módszere. Egyik vagy másik szerv, mirigy, idegdúc stb. el- roncsolása és a következmények megfigyelése sokat mond az élettanban, vagy a kórélettanban — de mit sem segít a mikrobiológusok gondjain. Őket az élő sejt alig egy két mikronnyi szervecskéinek működése érdekli. Az új fegyver akár egyetlen ilyenbe is pontosan célba talál! A sejtek életéről még viszonylag keveset árult el a fénymikroszkóp, de az elektronmikroszkóp és a fejlett biokémiai módszerek már sok mindent kiderítettek. Egyre jobban ismerjük a sejtmagot, a sejthártyát s a kettő között található plazmát és szervecskéit. Ogy-ahogy még a szerepüket is tudjuk. De a „szereposztás“ csak nagyjából ismert és sok titok rejlik még a sejtműködés részleteiben, a „hogyan“-okban is. Ezért törekednek a sejtkutatók, hogy az élő sejt működését egyes szervecskéinek elroncsolásával, megrongálásával tanulmányozzák. Az első próbálkozásokban proton- sugarakat, gammasugarakat és ibolyántúli sugárzást használtak. Többnyire bonyolult és drága eszközökkel, s akkor is csak túlságosan nagy területen sikerült a roncsolás, mert több mikronnyi átmérőjű „sebet“ ejtettek. Látható fénnyel is elroncsolhatók a sejtszervezetek, mert vagy érzékenyek rá, vagy pedig (megfelelő anyagok jól kiszámított adagolásával) érzékennyé tehetők. Persze a szokásos fénysugarak energiája ehhez kevés. Egyszínű (monokromatikus), könnyen összpontosítható és megfelelő hullámhosszú sugarakra van szükség, hogy a sejtkutató kihasználhassa a természetes vagy mesterséges fényérzékenységet, fényelnyelést. Ezeknek a követelményeknek felel meg a lézerszike, vagyis „sebészkés“. Alapelemei: maga a lézer és egy optikai rendszer, amely biztosítja, hogy a sugár az élő sejtben legfeljebb 1—2 mikron átmérőjű ponton fejtse ki hatását. A kutatók egy-egy sejtet és sejtalkatrészeket vettek célba a rubinlézer vörös sugaraival. Elsőként a szemcsés vagy fonalas szerkezetükről ismert, belül finom hártyákkal tagolt mitochond- riumokat. Besugárzásuk hatására károsodott a sejt uridinfelvevő-képessége. Ez az anyag az RNS (ribonukleinsav) egyik alkotó része, a kísérlet tanúsága szerint tehát a mitochondrium- nak is van szerepe az RNS szintézisében. Néhány óra elteltével azután a sejt visszanyerte teljes épségét, működése zavartalanná vált. A mitochondrium besugárzásával kapcsolatban más kutatók e részecske egyik enzimjének viselkedését vizsgálták. A szervecske elpusztítása után az enzimműködés megszűnt, de kisebb fokú sérülését nem kísérte az enzimműködés hasonló mértékű zavara; az esetben is, ha a szerkezete láthatóan megváltozott, az enzimaktivitás változatlan maradt. A mitochondriumoknak az elektromikroszkóp alatt látható különféle szerkezeti változataival tehát nem jár együtt az enzimműködés különbözősége. A kutatók egyik vizsgálati anyaga a patkány- szíyizomsejt mitochondriuma volt. Ezeknek mérete szokatlanul nagy, és különösen érzékenyen reagálnak a lézersugárra. A sejtszervecske leg- drasztikusabb roncsolása sem bénította meg azonban a sejt egészét. Még akkor sem, amikor egyetlen sejtben tucatnyi ilyen szervecskét roncsoltak el. A továbbiakban most azt vizsgálják, hogy az életben maradt sejtekben milyen biokémiai elváltozásokat okozott a beavatkozás. Tervszerűen vizsgálták meg a sejtmag örökletes anyagait is elsőként a szalamander tüdősejtek magjának kromoszómáit sugározták be lézersugárral. Oszlásban levő sejt kromoszómájának meghatározott részét vették célba és különféleképpen variálták az adagolt festék mennyiségét, a lézer teljesítményét és a sugarak összpontosítását. Tapasztalataik szerint a kromoszómák lézerrel „széttördelhetők“, s többszöri besugárzással kromoszómákat félbe is vágtak. Az okozott sérüléseket fáziskontraszt-mikroszkópon vizsgálták meg, azok átmérője a kísérletek körülményeinek megfelelően 4—6 mikron között változott. Fontosnak tartották megfigyelni, hogy vajon miképpen növekednek és oszlanak tovább a megsebzett kromoszómájú sejtek? A következmények — mint tapasztalták — attól függenek, hogy a sejtoszlás melyik szakaszára esik a besugárzás. A folyamat első felében az gyakran félbeszakadt, a kromoszóma szemcsézetté vált, fokozatosan eltűnt és a sejtmag visszanyerte korábbi, az oszlás megkezdése előtti képét. Máskor a sejtmag megnövekedett és lebenyek alakultak ki rajta, de a sejt nem pusztult el. A sejtmag kettéválása utáni besugárzás nem akadályozta meg két ép utódsejt létrejöttét. Más volt az eredmény, ha a kísérletre igénybe vett sejttenyészet nem volt legalább négyhetes, hanem fiatalabb, egy — kéthetes. Ez esetben a sejtoszlás mindenképpen végbement, bártnelyik szakaszban is történt a besugárzás. A kísérletek legizgalmasabb fejezetében az öröklődés kódjának, „titkosírásának“ megfejtésére kíséreltek meg lépéseket. Elpusztítva a kromoszóma meghatározott szakaszát, szerepét akarták meghatározni. Célba vettek olyan kromoszómákat, amelyeknek a végén levő behúzó- dás — az eddigi megállapítások szerint — a sejtmag magvacskájának létrehozására szolgáló géneket tartalmaz. (A magvacska alapvető jelentőségű az RNS képzésében). E behúzódásos szakasz elroncsolásával sikerült létrehozni magvacska nélküli sejteket. A kutatócsoport fő témája jelenleg a sejtmag- vacskák keletkezése és működése. Egyrészt biokémiai úton figyelik meg a magvacskaképződés és működés folyamatait, más részt a lézerszikével is célba veszik a magvacskát. A lézertechnikát egybekapcsolják a korábban alkalmazott ibolyántúli besugárzással, valamint radioaktív módszerekkel. Autoradiografiás felvételekkel kísérik figyelemmel a kísérletekre igénybe vett és megfelelő táptalajon továbbtenyésztett sejtek magvacskáit. Ellenőrzésképpen ép sejteket is megfigyelnek. Egy-egy kísérletben nemcsak a sejtmag — vagy magvacska — egészét, hanem egyetlen kisebb részletüket is elroncsolják és különféle változatokat előidézve regisztrálják a következményeket. A kutatók bizonyosra veszik, hogy a lézerszike egyre fontosabb szerepet tölthet be a sejtbiológiában a sejten belüli vizsgálatokban. A lézerek fejlődése különféle hullámhosszú sugarak produkálásával egyre több hasznot nyújthat. Jelenleg olyan lézermikrosugár berendezésen dolgoznak, amely piros, sárga, zöld, kék és ibolyántúli besugárzást egyaránt lehetővé tesz. Tökéletesebb eszközökkel sok új részleteket megismerhet a tudomány a sejtben lezajló bonyolult folyamatokból, az öröklés törvényszerűségeiből, az egészséges és a kóros sejtszaporodás titkaiból. Hozzátehetjük még, hogy a sejtek „boncolásában“ sebészkésnek jól beválik például « rubinlézer is. Optikai rendszerrel 1—2 mikron területre irányítja a ragyogó vörös fényt. A sugár célpontja a felvételeken parányi világos foltként mutatkozik. A kutatók másfajta lézereket is használnak, bizonyítva, hogy a parányitás versenyében az orvostudomány is lépést tart. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája komplex kuiatóexj edi- ciójának keretében 1956 óta hat szovjet állomást létesítettek az Antcirktiszon. Felvételünkön: a szárazföld keleti partján működő „Mirnij“ fő támaszpont közelében ilyen a tenger. Beszélő kmputer Az amerikai Massachusetts Technológiai Intézetben olyan komputert mutatak be, amely nemcsak olvas, hanem beszél is angolul. Két fő problémát kol- letj: megoldaniok a tervezőknek. Először a kompter nyelvére le- fordítaniok a szöveget, másodszor pedig érthető beszédként kellett visszaadniuk a jeleket. A különleges komputerbe a szóképzés 11000 alapépítőkövét táplálták be. Ezenkívül el kellett sajátítania annak szabályait, hogy az összetett szavakt miként lehet részeikre szétbontani és helyes jelentésüket meg- talánni. A komputer-beszéd elektronikus hangon szólal meg a hangszóróból. A „hanghordozás“ meglehetősen monoton — a komputernek meg kell tanulnia a modaton belüli beszédszüneteket, mondat- és szóhangsúlyozás szabályait. (dj)
