Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-19 / 42. szám, csütörtök

KÖZLEMÉNY Bruno Kreiskynsk, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának csehszlovákiai látogatásáról (Folytatás az 1. oláalról] Ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ták a csehszlovák—osztrák szerződés jelentőségét, amelyet 1974. decemberében kötöttek a pénzügyi és vagyonjogi kérdé­sek rendezése céljából, és ki­jelentették, hogy a szerződés minden téren való teljesítése érdekük. A miniszterelnökök megelé­gedéssel fogadták a két ország képviselőinek bővülő kapcsola­tait és véleménycserét, amely az ilyen találkozók alkalmával történik. Külön jelentőséget tu­lajdonítanak annak a találkozó­nak, amely Gustáv Husák, a CSSZSZK elnöke és Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárja kö­zött Helsinkiben jött létre, to­vábbá Bohuslav Chňoupek és Erich Bielek, a két ország kül­ügyminiszterei és a két állam más képviselői találkozóinak. Mindkét fél a bilaterális kap­csolatok fejlesztése fontos ré­szének tartja az általános cseh­szlovák—osztrák vegyes bizott­ság létesítését és 1975. decem­berében Bécsben tartott első rendes ülésének eredményeit. Megelégedéssel nyugtázták a közös államhatárokon lezajló események kivizsgálására léte­sített vegyes bizottság munká­ját, amely hozzájárul a két or­szág jószomszédi kapcsolatai­nak kialakításához. Mindkét fél megvizsgálta a jelenlegi és a távlati gazdasá­gi kapcsolatok fejlődését. Meg­állapították, hogy a gazdasági kapcsolatok hagyományos, jó alapokon nyugszanak, és vég­rehajtásuk mindkét fél javát szolgálja. A két állam növekvő gazdasági szükségleteire és a nemzetközi munkamegosztástól való egyre növekvő függőségre való tekintettel széleskörűen vitatták meg a jövőben megva­lósuló gazdasági együttműködés lehetőségeit, főleg a harmadik piacot illetően. Mindkét fél egybehangzóan állapította meg, hogy a kétoldalú árucsere ter­jedelme és szerkezete, az ipari és műszaki együttműködés in­tenzitása nem felel meg min­den esetben a két állam adott lehetőségeinek. A csehszlovák fél a kereske­delmi-politikai kapcsolatok megvitatásakor örömmel fogad­ta a csehszlovák áru 1976. ja­nuár 1-től kezdődő Ausztriába irányított kivitelének liberali­zálását. A csehszlovák fél egy­ben rámutatott az Ausztriába irányított csehszlovák kivitel előnytelen elvámolására, az Európai Gazdasági Közösség tagországai és az európai sza­bad piaci csoportosulás kivite­lével összehasonlítva. Az oszt­rák fél ígéretet tett a kérdés megvizsgálására. A felek hasznosnak tartják a mezőgazdasági és ipari termé­kek eredetét és másféle megje­lölését, adatait védelmező szer­ződés megkötését, továbbá az állategészségügyi egyezményt, a kettős adóztatás megakadá­lyozásáról szóló egyezmény megkötését, továbbá a növény- védelemről szóló 1950-ben lét­rejött egyezmény módosításá­nak megvitatását. A csehszlovák fél a recipro­citás alapján a csehszlovák— osztrák légiforgalmi egyez­ménnyel összhangban lehetővé teszi, hogy Prágában irodát nyisson az Osztrák Légiforgal­mi Társaság. Mindkét fél kifejezte óhaját a kulturális és tudományos kapcsolatok, valamint a neve­lési területet érintő kapcsola­tok bővítésére. Érdeklődést ta­núsítottak a kulturális egyez­mény mielőbbi megkötése iránt, amely lehetővé teszi a kulturá­lis értékek cseréjét, a két or­szág kölcsönös kulturális gaz­dagodását, népeik életének megismerését. Jó szándékukat nyilvánították a humanitárius problémák megoldásában — például a családok egyesítésé­ben, a családtagok meglátoga­tására, házasságkötésekre vo­natkozólag — az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia záróokmányának értel­mében. A I>#t kormány elnöke hang­súlyozta, hogy készséggel tá­mogatni fogják a két ország újságíróinak találkozóit. Az osztrák fél örömmel fogadta az osztrák újságírók számára a vízumok egyszerűsített ügyinté­zését. Mindkét fél megvitatta a két állam idegenforgalmi kérdé­seit, majd kifejezte a turista- forgalom további lehetőségei­nek kutatására irányuló szán­dékát. Tanácskoztak még a két állam közti határátlépés meg könnyítéséről. Az osztrák fél megnyugvással fogadta a cseh­szlovák fél bejelentését, amely szerint Csehszlovákia és Auszt­ria között két új határátkelő helyet készül létesíteni. A nemeztközi kérdéseket érintő megbeszélések folyamán mindkét fél nagyra értékelte az osztrák állami szerződés és az állandó, alkotmányosan le­szögezett semlegesség jelentő­ségét KözépEurópa biztonsága és békéje érdekében. Mindkét kormány elnöke ürömmel állapította meg, hogy minden nehézség ellenére a nemzetközi helyzet fejlődésé­ben jelenleg túlsúlyba jutott a nemzetközi feszültség enyhülé­se, majd kifejezték országaik arra irányuló törekvését, hogy a feszültség enyhülése állandó­suljon. Megnyugvással nyilat­koztak az európai államok kapcsolatainak javítása és fej­lesztése terén elért hatadásról. Továbbra is törekedni fognak Európa valamennyi állama egyenjogú és kölcsönösen hasz­nos együttműködésének tovább­fejlesztésére, tekintet nélkül politikai, gazdasági, szociális és kulturális rendszerükre. Mindkét fél örömmel fogadta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet si­keres betetőzését, s a részt vevő államok közös igyekezeté­vel elért eredményeket. Remé­lik, hogy ezek az eredmények új korszakot nyitnak meg az európai államok kölcsönös kapcsolataiban, új alapokra fektetik a CSSZSZK és az Oszt­rák Köztársaság jószomszédi kapcsolatait. A felek kifejezték elhatáro­zásukat, hogy komplex módon valósítják meg az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia záródokumentumának elveit és egyezményeit. Vélemé­nyük, hogy a politikai terüle­ten bekövetkezett enyhülést katonai téren is enyhülésnek kell kiegészíteni, és hogy konk­rét lépésekre van szükség a lá­zas fegyverkezés megszünteté­sére, a katonai potenciál csök­kentésére azzal a végső céllal, hogy elérjék az általános és teljes leszerelést, beleértve az atomfegyverekre, valamint a szokványos fegyverekre vonat­kozó leszerelést. Hangsúlyozták az európai fegyveres erők csökkentéséről tartott bécsi megbeszélések je­lentőségét, majd kifejezték meggyőződésüket, hogy a ta­nácskozásokon mielőbb hala­dást érnek el annak az elvnek szem előtt tartásával, hogy egyetlen félnek biztonsága sem lesz veszélyben. Mindkét kormány elnöke hangsúlyozta az ENSZ szerepét a világbéke és biztonság fenn­tartásában, majd kijelentették, hogy támogatni fogják az ENSZ-nek ezt a faladatát. Alap­vetőnek tartják az ENSZ Alap­okmányának következetes tisz­teletben tartását és érvényesí­tését, amelynek életképességét és hasznosságát az elmúlt har­minc év is igazolta. A két fél megelégedéssel nyi­latkozott arról, hogy tanácsko­zásaik nyílt és baráti légkör­ben zajlottak le. A felek a lá­togatást a csehszlovák—oszt­rák együttműködés fejlesztésé­hez való pozitív hozzájárulás­nak, a különböző társadalmi rendszerű két szomszédos ál­lam kapcsolatai elmélyítéséhez való fontos lépésnek tartják. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancel­lárja meghívta Ľubomír Štrou- galt, a CSSZSZK miniszterelnö­két hivatalos látogatásra az Osztrák Köztársaságba. A meg­hívást köszönettel elfogadták. A látogatás pontos időpontját diplomáciai ütőn tűzik ki. (CSTKJ Gál László elvtárs 50 éves Tegnap az SZLKP KB székhazában bensőséges kis ünnepség köretében Anton Kopso elvtárs, az SZLKP KB propaganda- és agitációs osztályának helyettes veze tője, az Ú] Szó főszerkesz tőjének és az Üj Szó párt szervezete elnökének jelen­létében 50. születésnapja al­kalmából átnyújtotta Gál László elvtársnak, szerkesz­tőségünk vezető titkárának az SZLKP Központi Bizott­sága propaganda és agitá ciós osztályának üdvözlő le­velét, amelyben nagyra ér­tékelik lapunknál kifejtett negyedszázados újságírói te­vékenységét. Gál elvtárs ugyancsak negyedszázada harcos sorkatonája a pártnak, olyan tagja, aki a párt ha­tározataival nemcsak egyet­ért, hanem megvalósításu­kért fáradhatatlanul küzd is. Kommunistához, kommu­nista újságíróhoz méltóan állta meg helyét az 1968— 69-es válságos években is. Szóban és cselekedetben egyaránt síkraszállt a szo­cializmus ügyéért, tántorít- hatatlanul állt a marxizmus —leninizmus, a proletár nemzetköziség talaján. Egy harcost, elvhű kom­munista újságírót köszön­tünk ma Gál elvtárs szemé­lyében, az elvtársat, a ba­rátot, a munkatársat, a régi, kipróbált, tapasztalt újság­írót. A SZERKESZTŐSÉG A Portugál Kommunista Párt külüttségM csehszlovákiai látogatásáról Az Izvesztyija Gromiko felhívásáról Moszkva — Az Izvesztyija kommentárban foglalkozik And­rej Gromiko szovjet külügymi­niszternek a közel-keleti genfi értekezlet felújítására felszólí­tó felhívásával. Változatlanul feszült és rob­banásveszélyes a helyzet a Kö­zel-Keleten és térségében — ír­ja a lap. — Ezért az összes bé- keszerető erőket és a haladó közvéleményt erősen foglalkoz­tatja az a kérdés, hogy sürgős intézkedéseket kell tenni a kö­zel-keleti konfliktus rendezésé­re. Ilyen körülmények között nagy jelentőségű a Szovjetunió kezdeményezése, amellyel a na­pokban ismét felszólított a gen­fi konferencia munkájának fel­újítására. Az új szovjet kezde­ményezés a következőkből in­dul ki: Bizonyos köröknek ar­ra irányuló próbálkozásai, hogy a genfi értekezletet a paleszti­nai arab nép törvényes képvi­selőinek részvétele nélkül újít­sák fel, csak a tárgyalások látszatát keltenék, s teljes zsák­utcába juttatnák a közel-keleti rendezést. Ez pedig a feszültség további kiéleződését okozná a közel-keleti térségben. Az arab világban joggal „po­zitív lépésként“, az arab orszá­goknak nyújtott szovjet támo­gatás példájaként értékelték a genfi konferencia újbóli össze­hívására vonatkozó legutóbbi szovjet kezdeményezést. A közel-keleti fejlemények sürgetően követelik: egyesíte­niük kell az erőfeszítéseiket mindazoknak, akik valóban ér­dekeltek az igazi béke és biz­tonság megteremtésében a tér­ségben. Ehhez biztos és megha­tározott út vezet — a külön létrehozott nemzetközi fórum, a genfi konferencia munkájá­nak felújítása. A Szovjetunió a maga részéről minden tőle tel­hetőt megtesz az igazságos és tartós béke megteremtése érde­kében a Közel-Keleten — hang­súlyozza az Izvesztyija. Kissinger Caraeastai Caracas — Henry Kissinger amerikai külügyminiszter ked­den Caracasban venezuelai poli­tikusok, tudósok és üzletemberek előtt mondott beszédében vázol­ta az Egyesült Államok latin- amerikai politikájának program­iét, amely a térség állami függet­lenségének fokozott tiszteletben tartását ígéri. Costa Ricában bejelentették, hogy lövő kedden nem Jön létre hat közép-amerllkal államfő és az amerikai külügyminiszter ta­lálkozója; esetleg külügymiiniszte- rl szintre redukálódik, va^y vég­leg törlik a programból. (ČSTK — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására 1976. február 16-tól 17-éíg lá­togatást tett Csehszlovákiában a Portugál Kommunista Párt küldöttsége élén Alvaro Cunhal főtitkárral. A küldöttség tagja volt még Antonio Gervasiu, a Portugál Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja. A küldöttség csehszlovákiai látogatása folyamán megbeszé­léseket tartott Gustáv Husák- kal, a CSKP KB főtitkárával és Vasil Bilakkal, a CSKP KB Elnökségének tagjával, a KB titkárával. A CSKP és a Por­tugál KP vezető képviselőinek tanácskozásai szívélyes légkör­ben, a teljes nézetazonosság és a nemzetközi szolidaritás je­gyében zajlottak le. A megbeszéléseken mindkét fél megállapította, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártja és a Portugál Kommunista Párt kapcsolataiban következetesen érvényesülnek a marxizmus— leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvei, melyek alapján sikerrel fejlődik a test­vérpártok együttműködése. Csehszlovákia Kommunista Pártjának képviselői teljes tá­mogatásukról biztosították a portugál kommunistákat az alapvető demokratikus vívmá­nyok védelmezésére és szilár­dítására irányuló, megdönthe­tetlen elhatározásukban. Ezeket a vívmányokat a portugál nép súlyos áldozatok árán harcolta ki a mintegy fél évszázados fa­siszta rendszer uralma után. A csehszlovák kommunisták és Csehszlovákia egész dolgozó népe a Portugál Kommunista Párt és az összes demokratikus és haladó erők oldalára állt abban a küzdelemben, amelyet a nemzetközi imperialista erők­nek Portugália belügyeibe való beavatkozása ellen, a hazai és a nemzetközi reakció folytonos támadásai ellen vívnak a por­tugál nép jogainak, szabadságá­nak és demokratikus vívmá­nyainak védelmezésében. A Portugál Kommunista Párt képviselői e látogatás során értékelték azokat a jelentős sikereket, amelyeket Csehszlo­vákia dolgozó népe a CSKP ve­zetésével a CSKP XIV. kong­resszusán kitűzött feladatok teljesítése során bel- és kül­politikai téren ért el, majd ki­fejezték a portugál kommunis­ták szolidaritását a szocialista Csehszlovákiával. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Portugál Kommunis­ta Párt vezető képviselőinek ta­nácskozásai megerősítették, hogy a két testvérpárt teljes mértékben egyetért valamennyi megvitatott kérdésben. Mind­két párt továbbra is szilárdíta­ni tudja egységét, elmélyíti kölcsönös elvtársi együttmű­ködését, amely a csehszlovák és portugál nép, valamint a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének jelentős ténye­zője. Mindkét párt a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom megerősítésére tö­rekszik a szocializmus és a bé­ke érdekében európai és nem­zetközi viszonylatban. NITO ALVES: A szocialista közösség országai megbízható barátaink (Folytatás az 1. oldalról) Kína az angolai nép ellenségei­nek oldalán állt“. Az AFP jólértesült források­ra hivatkozva azt írja, hogy a portugál kormány elvben az MPLA elismerése mellett dön­tött, és a továbbiakban csupán „garanciákat vár“ Luandától az Angolában levő portugál érde­keltségek vonatkozásában. A Reuter hírügynökség úgy tudja, hogy a hivatalos elis­merést eddig főleg a szocialis­ták és a néppártiak ellenezték, elsősorban azért, hogy ne ke­rüljenek szembe a Portugáliá­ba visszatért mintegy 350 ezer angolai portugállal a parlamen­ti választások előtt. A holland kormány kedden bejelentette, hogy diplomáciai elismerésben részesíti az Ango­lai Népi Köztársaság kormá­nyát, „mivel az angolai hely­zet alakulása megteremtette en­nek előfeltételeit“. Hasonló d öntést hozott Lesotho Király­ság kormánya is. Málta bejelentette az MPLA kormányának diplomáciai elis­merését. Két napon belül vár­ható a kanadai elismerés is. Az Egyesült Államok kijelentette, hogy egyelőre nem áll szándé­kában az angolai népi kormány elismerése. Az Unita szakadár szervezet kinshasai szóvivője közölte, hogy az ország déli részén gyors ütemben nyomulnak elő­re az MPLA csapatai. Beismer­te azt is, hogy újabb települé­sek kerültek az MPLA kezére, de azt állította, hogy ezeket a településeket az Unita egységei „önszántukból“ adták fel, mert az erdőkbe húzódva „gerilla- hadviselésre“ szándékoznak be­rendezkedni. Más jelentésekből kitűnik, a szakadárok menekülő osztagai felrobbantanak maguk mögött minden hidat és utat, hogy fé­kezzék a törvényes kormány csapatainak előrenyomulását, a lakosságot pedig arra próbál­ják kényszeríteni, hogy mene­küljön velük. A forradalom nagy győzelme Fidel Castro a népszavazás eredményéről Havanna — A vasárnapi nép­szavazás a kubai forradalom nagy győzelme volt — jelen­tette ki Fidel Castro. A kubai miniszterelnök a kormány kedd esti ülésén mondott rövid be­szédet azután, hogy az orszá­gos szavazási elnökség beszá­molt a referendum eredményei­ről, tapasztalatairól. „A csaknem 99 százalékos részvétel, az igen-nel szavazók 99,7 százalékos aránya törté­nelmi esemény népünk életé­ben — mondotta — ez kifeje­zésre juttatta népünk érettsé­gét, politikai öntudatát, s azt, hogy szabadon, meggyőződés­ből, őszintén a szocializmus mellett tett hitet. Ez az ered­mény felülmúlt minden opti­mista várakozást. Én személye­sen — hangsúlyozta — azt vár­tam, hogy a sznvazóknak körül­belül 90 százaléka mond igent, hiszen ne féledjük, akik az ur­nák elé járultak, azoknak több mint fele a régi rendszerben nevelkedett“. Fidel Castro a vasárnap elfo­gadott alkotmányt, amely feb­ruár 24-én lép életbe, a kor­mány ülésén „egyértelműnek, reálisnak, Igazságosnak, a szo­cialista hazához méltónak“ ne­vezte. A Pravda szerdai számában Gennagyij Zafeszov, a lap ha­vannai tudósítója a vasárnapi kubai népszavazást kommen­tálva hangsúlyozza: A nyugati félteke első szo­cialista alkotmánya logikus be­tetőzése az államépítéssel kap­csolatos, hatalmas munkának. Maga a kidolgozás folyamata is elősegítette a szocialista Kuba állami és társadalmi szerkeze­tének továbbfejlődését. Elegen­dő csak annyit mondani, hogy a tervezet előzetes vitájában több mint hatmillióan vettek részt, s közülük mintegy 16 ezren tettek konkrét javaslato­kat, amelyeket az előkészítő bizottság megvizsgált. A legfelsőbb törvény a mun­kások, parasztok és minden dol­gozó szocialista államának ki­áltja ki a Kubai Köztársaságot. Hangsúlyozza a parasztsággal és minden dolgozóval szövet­ségben álló munkásosztály ve­zető szerepét, s a kommunista pártnak mint az egész társa­dalom és az állam vezető ere­jének szerepét. ü 1976. II. 19. 2

Next

/
Thumbnails
Contents