Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-18 / 41. szám, szerda

A Szúrnál Pul vezette gépesítő szocialista munkabrigád a Csiliz- küzi Ejsz ütőere. Rajtuk kívül még számtalan kollektíva neve ke­rülhetne jel járási méretben a dicsőségtáblára. (Gyökeres Jenő felvételei) önelégültségében és az Irányí­tás területén is megtalálható. De a kommunisták elég erősek ahhoz, hogy őszintén feltárják és megszüntessék a rendelle­nességeket. Mi nyújt ehhez ke­zességet? Főképpen az, hogy a párimrgnyilvánulásokon mind az eredményekről, mind a fej­lődést gátlő hibákról egyaránt bátran beszélnek. A munkásosztály segítsége A munkásosztály hathatós tá­mogatását a járás minden lé­pésénél érzi és nagyra értékeli. Az ipar hovatovább egyre job­ban ellátja a mezőgazdasági üzemeket műtrágyákkal, vegy­szerekkel, gépekkel és az új létesítményekhez szükséges építőanyagokkal. 1970-ben — tiszta hatóanyagra átszámítva — a járás szövetkezetei, álla­Az országos ranglista élén A Dunajská Streda-i járás kommunistáinak tapasztalatai £ Politikai és szakmai megalapozottság 0 Sokrétű kezdeményezés A sikeresen lezárult ötö­dik ötéves tervidőszak folyamán mind a mezőgazdasá­gi termelésben, mind a dolgo­zók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatásában a Dunaj­ská Streda-i (dunaszerdahelyi) Járásban mutathatják fel a leg­szebb eredményeket. Hogy csak a legjellemzőbb mutatókat em­lítsük: búzából az 1970. évi 34,7 métermázsával szemben 55 mé- termázsát, árpából 35,7 helyett 46,7-et, kukoricából pedig 47,6 métermázsával szemben 77,3 mázsás átlagtermést értek el hektáronként. Derekas helytál­lásuk elismeréseképpen köztár­saságunk elnöke a Munka- és a Köztársasági Érdemrendet adományozta a járás dolgozói­nak. Azóta az ország közvéle­ményének érdeklődése is mind­inkább feléjük irányul, mind­inkább többen kutatják párat­lan eredményeik titkát. De hát ne vágjunk az ese­mények elé, inkább kövessük nyomon, hogy a XIV. kong­resszust követő időszakban tu­lajdonképpen mi is történt a já­rásban? A példák bizonyítanak Nem szükséges aprólékosan foglalkozni a fejlődéssel, hiszen itt vannak előttünk a tények, látjuk a valóságot, mely előre vetíti a távlatokat is. Mégis meg kell említeni legalább né­hány példát: mi mindent lehet elérni a fejlődésben, ha min­den cselekvésben, minden lé­pésnél érezni a párt átgondolt politikáját s vezető szerepét. 1959-ben, amikor a járásban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átépítése, a mező- gazdaság bruttó termelésének értéke alig közelítette meg a 300 millió koronát, 1974-ben pe­riig már az egymilliárd értéket is túlhaladta. Az ütemszerű fej­lődés leginkább a növényter­mesztést kísérte. Már az előző adatokból is ki­tűnik, hogy a járási pártbizott­ság a XIV kongresszus határo­zataiból eredően, társadalmi és gazdasági életünk konszolidá­lásával összhangban az alapve­tő élelmiszerek hazai termelés útján történő biztosítására so­rakoztatta fel a kommunistákon keresztül a mezőgazdasági üze­mek dolgozóit. Az irányító párt és gazdasági szervek.va­lamint az alapszervezetek kom­munistái — a marxi—lenini ta­nok gazdag kincsestárából me­rítve — jól tudták, hogy a tár­sadalom gazdasági élete és po­litikai fejlődése között szoros, elválaszthatatlan kapcsolat van. Ha eredményesen oldjuk meg feladatainkat — a termelés összhangban van a szükségle­tetekkel, zavartalan az áruel­látás —, akkor ez kedvezően befolyásolja az emberek politi­kai magatartását, a jó politi­kai közérzet pedig ösztönzően hat a gazdasági feladatok ered­ményes teljesítésére. Alkotó an Tehát nemcsak szavakkal.de hiteles adatokkal dokumentál­ható, hogy ennek az elvszerű, politikai és szakmai megalapo­zottsággal irányított társadalmi mozgásnak a feladatok valóban következetes teljesítésén túl or­szágos viszonylatban is nagy volt a jelentősége. A járás szö­vetkezetei, állami gazdaságai a tervidőszak folyamán — elő­irányzatukon felül — húsból 13 711 tonnával, tejből 6 millió literrel, tojásból 51 millió 965- tel, cukorrépából 12181 vagon­nal, zöldségfélékből és gyü­mölcsből pedig 897 vagonnal gazdagították az ország közel­látását. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a jelentős siker a tervidőszak páratlan eredmé­nyén kívül egyben a dunaszer­dahelyi járás politikai és gaz­dasági vezetésének fokmérője Is. Arra ad feleletet, mennyire szilárd politikai felzárkózottsá­got, elkötelezettséget, mozgal­mi, harcos forradalmi lendüle­tet volt képes a tudományos- technikai haladás eredményei­nek realizálásához mozgósíta­ni annak biztosítása érdekében, hogy népgazdaságunk a tőkés gazdasági válság begyűrűző ká­ros hatásának ellenére is a di­namikus fejlődés útján halad­jon. A fejlődést tükröző adatok és a pártos hozzáállás tényei el­lenére mégis felvetődhet a kérdés: „Mi a titka eredmé­nyeiknek? Más járásokéval ösz- szehasonlítva talán kedvezőb­bek a talaj- és az éghajlati vi­szonyok? Vagy nagyobb támo­gatást kapnak a társadalom­tól?u Egyértelműen megjegyezhet­jük: a járás nem élvez semmi­féle privilégiumot. De még az adottságokat véve alapul sem állhat sok járással versenyben. De egyben igen! A párt veze­tő szerepének érvényesítésé­ben, mely minden helyre elju­tott,' ahol a mezőgazdasági ter­melés alakulásáról, a népgazda­sági feladatok teljesítéséről döntenek. Bár az eredmények önmaguk­ban is sokatmondóak, mégsem hulltak mannaként az égből. Akár az Alsó-, akár a Felső- csallóköz humuszban gazdag, kavicsos és tápanyagban sze­gény talajösszetételét számít­juk, a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak minden kilogramm hús, minden liter tej, minden tojás és minden mázsa gabona kitermeléséért szívósan meg kellett küzdeniük. Hadat üzentek az önelégültségnek A járás irányító szervei ma is meggyőződéssel vallják, hogy az említett tényezőkön kívíii a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése is döntő feltétele volt annak, hogy a felsőbb párt­szervek határozatai kedvező visszhangra találjanak, és a ki­tűzött célok elérésére alkotőan bontakoztassák ki Csallóköz dolgozóinak kezdeményezését. Az elért eredmények tehát az emberek hozzáállásához, egysé­ges aktivitásához is fűződnek, akik az irányító párt- és gaz dasági szervek átgondolt hat­hatós támogatásával, közromü ködösével gyümölcsözően ka­matoztatták a termelés bioló­giai, vegyipari, s nem utolsó sorban a technika nyújtotta le­hetőségeket. Ha azt mondjuk, hogy a já­rás fejlődése töretlen, az sem titok, hogy nem mentes a hi­báktól. A fogyatékosságok zö me ugyan a gyors ütemű előre­haladásból fakad, de szórvá­nyosan a pártalapszervezetok munkájában, a szervezésben, az emberek konzervatívizmusában, mi gazdaságai 239 kg műtrágyát, 1975-ben pedig 309 kg-ot ada­golhattak hektáronként. Nem érdektelen az sem, hogy az ötö­dik ötéves terv indulásakor a járásban még az első generá­cióhoz tartozó gépek dominál­tak. Az értékelt időszak alatt a műszaki ellátottság 470 trak­torral, ebből 170 erőgéppel, több mnit 60 hagy teljesítmé­nyű gabonakombájnnal, 102 ku­korica- és cukorrépa-betakarí­tógéppel, 16 silókombájnnal, 15 tehergépkocsival gyarapodott. Társadalmunk segítsége a szakemberképzés területén is meghozta gyümölcsét. E nagy­arányú támogatás nélkül távol­ról sem valósíthatták volna meg elképzeléseiket olyan szin­ten, mint amilyeneknek most tanúi lehetünk. Járási viszony­latban 198 agrármérnök, 350 szakközépiskolát végzett tech­nikuson kívül még több szak­munkás juttatja érvényre a gya­korlatban a tudomány korszerű ismereteit. De évenként leg­alább 1400-ra tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik a mezőgazdasági szaktanlntéze- tekből közvetlenül kerülnek a termelésbe. Lényegében 1975 végén valamennyi mezőgazda- sági üzemben egy nemzedék- váltás szakaszát fejezték be. Hiszen azok az efsz-tagok, akik 25 évvel ezelőtt 30—35 éves fejjel a közös gazdálkodás út­jára léptek, ma már járadék­élvezők, vagy erősen a nyugdíj- korhatár felé közelednek. A mai tagság zöme azonban már a szövetkezeti életforma feltéte­lei között nőtt fel, szemléleté­ben, életmódjában mindinkább meghatározóvá válnak a szo­cialista vonások. Továbbra is lankadatlanul A járás mezőgazdasági üze­mei a hatodik ötéves terv igé­nyesebb feladatainak teljesíté­sére is derűlátással és bizako­dással készültek fel. Az előző évek valóságához viszonyítva — röviden vázolva — nemcsak ar­ról van szó, hogy 17 000 tonna gabonával, 6 millió 920 ezer li­ter tejjel és 4 millió tojással többet adjanak az állami ala­pokba, hanem arról is, hogy a mezőgazdasági üzemek minden térmeléfei ágazata egyaránt jól alkalmazkodjon az új tervidő­szak intenzív fejlődésének kö­vetelményeihez. Még inkább előtérbe kerül a termelés össz pontosítása és racionalizálása, az azonos félté!elek közepette gazdálkodó üzemek termelésé nnk kiegyenlítése. • Az oly szép sikereket elért és .rekorderedményeket felmu tató mezőgazdasági üzemek dolgozói éppen e követeimé nyékhez történő alkalmazkodá sukkal, a XV. pártkongresszus köszöntésére tett több milliós értékű felajánlásaik teljesítésé vei tehetik próbára erejüket fejlődőképességüket, s nem utolsósorban azt is, hogy nem véletlenül kerültek a mezőgaz dasági termelésben az országos ranglista élére. ÖLLÉ GYULA, az SZLKP Dunajská Streda-i Jb tit­kára, MIKLYA JÁNOS, a PRAV­DA szerkesztője, SZOMBATH AMBRUS, az Oj SZÚ szerkesztője Az ésszerűsítés állandó követelmény A város legnagyobb pártszervezete |Q Növelik a dolgo­zók szervezettségét I# Több milliós megtakarítást eredményeznek a komplex racionalizációs brigádok A kommunisták tevékenységé tői minden munkahelyen igen sok függ. Hát még az olyan mammutvállalatban, mint ami­lyen a 630 hektár területen fek­vő 7500 alkalmazottat számláló bratislavai Slovnaft, amelyben 1200 párttag illetve tagjelölt van. Szlovákia második legnagyobb vállalata kommunistáinak munkájáról rö­viddel az üzemi pártkonferen­cia után beszélgettünk a válla­lati pártbizottság két fiatal al- elnökével, loan Pékárral és Pu- vol Kiíška mérnökkel. — Vállalatunk dolgozóinak az átlagéletkora 33 év — mond­ja Pekár elvtárs. — A párttagok átlagéletkora is alacsony, s mi tovább fiatalítjuk szervezetün­ket. 1970-ben a gyár dolgozói­nak szervezettsége 10 százalé­kos volt, tavaly pedig már el­érte a 15 százalékot. A jelenle­gi ötéves tervidőszakban továb bi 5 százalékkal növeljük a dolgozók szervezettségét a kommunista pártban. Az utóbbi öt esztendőben 500 dolgozót vettünk fel a párttagok, illetve a tagjelöltek sorába. A felvet­tek 90 százaléka munkás. Ipari tanulóink közül a legkiválób­baknak és legaktívabbaknak szintén előlegezzük a bizalmat, évente mintegy negyvennek. Ipari tanulóink a harmadik év­folyamot a termelésben töltik el. s ezért a tagjelöltek egyik ajánlója olyan párttag, aki a fiatallal együtt dolgozik, jól ismeri munkáját és maga­tartását. A júniusban végző fia­talok tagjelöltségét rendszerint szeptemberben hagyjuk jóvá. A jóváhagyás után a tagjelöltek­kel külön foglalkozunk: megis­mertetjük velük a párt alapsza­bályzatát, párttörténeti előadá­sokat tartunk, forradalmi fil­meket vetítünk nekik stb. Az üzemi pártkonferencia minden téren elemezte a kom­munisták munkáját. Egyebek közt rámutatott arra, hogy min­den egyes kommunistának ak­tívnak kell lennie. A tagok ak­tivizálása érdekében tavalytól a vállalat minden egyes kommu­nistájának van egy lapja, mely­re a feladatokat tüntetik fel. A lap öt fő rubrikájába azt írják be, mi a feladat és ki adta. mikor jár le a teljesítés határ­ideje. mikor teljesítette a tag a feladatot, s ki ellenőrizte a tel­jesítést. A tagok főleg a párt­csoportban kapnak feladatokat., A feladatok teljesítésének sike­re, illetve a tagok aktivizálása szempontjából rendkívül fontos, hogy mindenki a számára leg­megfelelőbb feladatokat kapja. Sok szó esett az üzemi konfe­rencián a 21 alapszervezet munkájáról is. A tanácskozás kiemelte, hogy tovább kell ja­vítani a taggyűlések alkalmi előkészítését, és az alapszerve­zetek munkáját a fő feladatok­ra kell irányítani. Úgy. ncsak javítani kell a pártaktíva mun­káját és a politikai tömegmur kát. A gazdasági propagandát és az agitációt az eddiginél jobban ki kell használni a ter­melési feladatok teljesítésének és a szocialista versengés fel­lendítésének megsegítésére. Ki­váló eszköz a gazdasági propaganda az igényesség növelésére és a tartalékok feltárására. A ver­senymozgalomnak a tanácsko­zás résztvevői szerint a legfőbb feladatokra kell irányulnia, s mindenekelőtt a komplex ra­cionalizációs brigádok létreho­zását kell szorgalmaznia. — Jelenleg 27 ilyen brigá­dunk működik — szól közbe Kŕiška elvtárs. — A vállalati pártbizottság és a szakszervezet üzemi bizottsága statútumot adott ki a komplex racionalizá­ciós brigádok létesítésére, é9 létrehozott egy különbizottsá­got. mely irányítja, illetve ér­tékeli a brigádok tevékenysé­gét. Komplex racionalizációs brigádjaink a vállalatnak éven­te 40-millió korona hasznot hoznak. Az egyik brigádunk például elérte, hogy egy nyu­gatnémet katalizátor helyett hazait alkalmazhattunk, s ez évi 10 millió korona megtaka­rítást eredményez. Tavaly a bri­gádok által vállalati méretben 43 racionalizációs intézkedést foganatosítottunk, s megtakarí­tottunk 61 munkaerőt és 16 000 tonna üzemanyagot. A takaré­kossághoz nagyon hozzájárul­nak az újítók akik közül tavaly 51-en tartóz­tad a „százezresek" mozgalmá­ba. A CSKP KB 1974. évi novem­beri plenáris ülésére a vállalat már decemberben reagált, még­pedig a Slovnaft ismert felhí­vásával, vagyis konkrét racio­nalizációs intézkedésekkel. Kez­detben tíz intézkedést fogana­tosítottak, majd kiegészítették 93-ra. A felhívás az 5. ötéves terv utolsó évi feladatainak tel­jesítésére vonatkozott, de az üzemi pártkonferencia — na­gyon helyesen — rámutatott arra, hogy az ésszerűsítés, a tudomány vívmányainak maxi­mális és gyors kihasználása ál­landó feladat. A felhívás krité­riumait tehát állandósítani kell a vállalat minden munkaterüle­tén. ct)LÖP IMRE Kommunisták tanácskozása Már csak rövid idő választ el a kommunisták legmagasabb szintű tanácskozásától, és ezt a« időt pártunk az eddig el­végzett munka értékelésére használja ki. A közelmúltban értékelték munkájukat az Szlo­vák Szocialista Köztársaság Bel­ügyminisztériuma első számú pártalapszorvezotének tagjai. A tanácskozás ünnepi légkör­ben zajlott le. A párttagok ér­tékelték eddigi munkájukat, és a CSKP KB levelének szellemé ben foglalkoztak az előttük ál­ló feladatokkal. A pártszerve­zet elnökének beszámolóját, bár kiemelte a pozitívumokat, a bíráló hangnem jellemezte. Hangsúlyozta, hogy az igényes feladatok egész embert igényel nek, szükségessé teszik az összes tag felelősségteljes hoz­záállását a kötelességek teljesí­tésiéhez. Még nem sikerült el­érni, hogv mindenki mindent megtegyen, amire erejéből fut­ja. Pozitívan értékelte a párt­csoportok munkáját. Megjegyez te azonban hogy ennek ellené­re tovább kell javítani tevé­kenységüket. N>nm sikerült még egyformán bevonni az összes kommunistát a munkába. A be­számoló értékelte a taggyűlé­sek jó színvonalát, valamint a pártmunka és a szolgálati te vékenység dialektikus össze­kapcsolását, ami az alapszer- vezet kommunistáinak és a tag­jelölteknek egyik legfonto abb jellemvonása. A tanácskozáson a vitában a jelenlevők több mint 60 száza­léka szólalt fel. Ez is azt bi­zonyította, hogy a novemberi plénum szelleme áthatotta a pártszervezet életét. A vití ;an felszólalt Štefan Lazar belügy­miniszter is. Értékelte a szer­vezet munkáját, de elsősorban azokról a feladatokról beszélt, amelyek a CSKP XV kongresz- szusának előkészítésével, a 6. ötéves tervidőszak megkezdésé­vel, valamint az általános vá­lasztások előkészítésével kap­csolatban állnak a kommunis­ták előtt. Ezeket a feladatokat tartal­mazza a határozat is, amely megállapítja az egyes tagok kőnk lét felelősségét a felada­tok teljesítéséért. A határozat gondol arra is, hogy a tagokat fel kell készíteni az igényes feladatok teljesítésére, mivel a pártszervezet tagjai nemcsak a mának élnek, hanem gondol­nak a jövőre is. amely új, lgi- nyes követelményeket hoz ma­gával. A kommunisták megválasz­tották az új pártbizottságot és kifejezték elhatározásukat, hogy maradéktalanul teljesíteni fogják az évzáró taggyűlés határozatait. Olyan munkahe­lyen, ahol valamennyi dolgozó párttag, az ilyen elhatározás a tagok legsajátabb kötelessége Is. —mh—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents