Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám, kedd

TER

L VÍZ Á MEZŐGAZDASÁGBAN

Bővítik ;i borjúzni ki (az OSZSZSZK permi terülnie) műtrágyagyárat. Rövidesen átadnak egy üzemet, amelyben szeincsézett am- moniumn' rát műtrágyát fognak gyártani. Az új üzem évi teljesítménye iJbb százezer tonna műtrágya lesz. A képen: az épülő új üzem. [Felvétel CSTK—TASZSZ)

VÁIASZ OLVASÓINKNAK

KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN

K. R.: Az 1974/103 sz. m-ező- gazdasági törvény (1975. janii 'r 1-tól van hatályban) 33. §-ának 5. ek. értelmében műn számítódik b'í a földjövedelmi adó adóalapjába az a pénz és természetbeni bevétel, amelyet az adózó nem több, mint 15 méhcsalád tartásából szerez Ha nem nevelt 15-nél több családot, az említett rendelkezésre való hivatkozással adjon be az adókivetés ellen fellebl>ezést. Az indokolt fellebbezésnek az adót kivető és kezelő helyi nemzeti bizottság is helyt adhat, ha meggyőződött annak indokol'. voltáról. Egyébként a ^rási nemzeti bizottság döntene a .ellebbezésről.

I. J.: Az 1968/137 sz. hirdetmény értelmében vagy a munkaadó vállalat, vagy a helyi nemzeii bizottság nyújthat feltételesen elengedhető úr stabilizációs ko.osont családi ház építéséhez. A kölcsönre azonban senkinek sincs jogigénye. Nézetünk szerint az, hogy 53 éves, egymagáHan nem ok a kölcsönkérelem elutasításához. Egyébként az Állami Takarékpénztár nyújthat '> 7 százalékos kamatozású é’'ftét. kölcsönt.

G. I.: Oj gépkocsi vásárlására az 1972. okt. 5-én kelt 312. számú kormányhatározat értelmében az Állami Takarékpénztár legfeljebb a vételár feléig nyújthat évi 5 ázázalékos kamatozású, 3—5 é'H törlesztésre kölcsönt. A kölcsön nyújtásának egyik f*» feltétele az is. hogy a gépk^csivásárló a Szlovák Állami Biztosítónál biztosítási szerződést kössön a gépkocsi karambolja, megkárosodása és esetleges megsemmisülése esetéu. A biztosítási kötvényt a biztosító javára kell vinkulál- ni. A kölcsönt kérőnek továbbá be kell mutatnia az autót árusító vállalat által igazolt megrendelést, amelyből kitűnik az autó gyártási megjelölése és vételára. Az engedélyezett kölcsön erejéig a takarékpénztár csekket (utalványt 1 állít ki.

Š. I.: A polgári törvénykönyv 250. §-a értelmében igénye van arra, hogy a szavatossági idő alatt a nem Önök által okozott hibát tv-jükben az eladó cég, illetve a megjelölt javítóvállalat időben, ingyenesen és rendesen megjavítsa. Hivatkozhat arra, hogy készülékének hibáját még az egyéves szavatossági idő alatt jelentette be s kérheti, hogy rendesen s ingyenesen végezzék el a javítást. Az első reklamációtól számítva három éven belül jogát a járásbíróságon az eladó cég ellen beadott keresetében érvényesítheti.

T. S.: ön férje után az első házasságból származó gyermekekkel együtt azonos arányban törvényes örökös. Abból, amit a házasságuk alatt szereztek, felerész a házastársak oszthatatlan közös tulajdonából megillető lész alapján illeti meg és a másik felenészből a gyermekekkel egyenlő arányban örököl. A sírbolt kőlapja valószínűleg többjük közös tulajdona volt és ennek alapján közös megegyezéssel kellett volna eljárni. Ha a társtulajdonosok között a közös dolog használatát illetőleg vita merül fel. s nem tudnak megegyezni, bármelyikük beadott keresete alapján a járásbíróság a polgári törvény- könyv 139. §-a értelmében hoz hat kötelező döntést.

S. P.: A „Stanovy stavebného bytového družstva a s nimi súvisiace predpisy, platné v SSR, 1974“ hirdetménygyűjtemény 368. és köv. oldalai tartalmazzák a szövetkezeti lakás használatának feltételeit és lakó felületének meghatározását. Az idézett hirdetménygyűjtemény szerint a lakás használati felülete alatt a lakás lakóterülete és a tartozékok egybeszámított felületét kell érteni. Lakótérnek számítanak a szobák, beleértve az ebédlősarkot is, de nem számít ide a szorosabb értelemben vett dolgozókonyha. A lakás beszerzési értékének meghatározásánál a lakófelületbe belé számítódik a kályha, a fűtőtest, a boltívek, az ajtók és ablakok kiszögelése, valamint a beépített bútorok által elfoglalt felület is

A lakás tarioztíKíu: a lakásban levő nem lakóhelyiségek és lakótér, mint a dolgoEÓkonyha, kamra, fürdőszoba, WC, előszó ba, stb. Be kell még számítani a beépített szék lények és a korszerű konyha berendezése álfal elfoglalt területet is. A balkonból 30 százalékot, a kiugró loggiákból 50 százalékot kell a tartozékba beszámítani.

A 40 cm-nél nem szélesebb balkonok és loggiák nem számíthatók be. A teraszból 15 szá zalékot kell beszámítani. A log giák által beépített teiet azon ban csak az utcafronton lehet a lakás használati felületébe beszámítani A tagrész értéké nek kiszámításánál a lakás használati felületének lényegében egyeznie kellene a lakbér kiszámításánál vett felülettel. Az Önök esetében mutatkozó 8 m2 különbségre vonatkozóan kérjenek magyarázatot a sző vetkezet irodájában. Lehetséges, hogy a különbség a közös felületekből adódik. A főjavítási számla nyilván bizonyos tartalé kot is tartalmaz. Egyébként kérdéseiket a tagoknak a szövetkezet munkájában való konstruktív részvételével tudják csak megoldanj. A közeljövőben várható, hogy az egyes szövetke zetek kidolgozzák az új minta- I alapszabályok alapián saiát alapszabályaikp4

L. I.: Az 1Ü741U3 sz. mező gazdasági adótörvény értelmében a belterjes zöldségtermelés után Is kell földjövedelmi adót fizetni. Teljes rokkantságára való tekintettel kérheti az adó mérséklését.

H. G.: Az 1957/157 sz. hirdetmény szerint a központi fűtéses lakásokban legalább úgy kell fűteni, hogy a 8, 12, 16 és 21 órakor mért hőmérséklet átlaga (összeadva és elosztva 4 gyei) legalább 18 fok legyen. Ha reklamációjukkal nem tudják elérni az említett átlagot, joguk van a polgári törvénykönyv 170. és 171. §-a értelmében a járásbíróságon beadott keresetben érvényesíteni a lakbér megfelelő leszállítását. Az elégedetlen fűtést legkésőbb 6 hónapon belül kell kifogásolni, a lakbér leszállítását a reklamációtól számított 3 éven belül lehet az említett módon a járásbíróságon beadott keresetben érvényesíteni. Dr. F. J. I

A Csallóközben feltárt tekintélyes termálvízkészletek. amelyek kiaknázása a közeljövő feladata, felvetették ennek az értékes föld alatti geotermikus energiának hasznosítását. A mező- gazdaság, mint nagy hőigényű fogyasztó, az elsők között áll a hévizek hasznosításában. Ennek oka az, hogy a nagy számban előforduló kis hőfokú és mennyiségű vizeket is jól értékesítheti, valamint a településtől esetleg távolabb eső helyen, a feltárás közelében is kialakítható a felhasználási hely.

A mezőgazdaság melegágyakhoz, üvegházak fűtésére és talajmelegítésre használja a termálvizet. Nagy jelentőségű az olcsó energiabázis a primőrök, a bogyós gyümölcsök, a virágtermelés stb. szempontjából. A hagyományos módszerrel télen az üvegházakban a konyhakerti növények minden kilogrammjához kb 50 kg szenet tüzelnek el. Ahhoz, hogy a friss zöldségtermés az egész éven át elfogadható költséggel legyen fenntartható, ennél olcsóbb hőforrásra van szükség. Erre a célra a városok, az energiatelepek (akár a geometrikus erőművek) „hulladékmelege“, vagy az alacsony hőfokú, 30—70 fokos termálvíz is alkalmas. Tapasztalatok szerint egy négyzetméter terület melegítése földhővel tizedannyiba kerül, mint a széntüzelésű üvegházi fűtés.

A növénytermesztés legfőbb eleme a melegellátás. A 30—40 fokos vízzel felmelegíthető a talaj áttetsző műanyaggal bevont területen ez a hő tárolható, illetve a hőveszteség lényegesen csökkenthető. A talajmelegítést általában 35 cm mélyre és 80 cm távolságra elhelyezett csövekkel végzik. A melegítő csöveket 35 cm jó minőségű termőtalajjal takarják be. A főcsövet kb. 1 m mélyre helyezik. Az ilyen talajmelegítő rendszer csövei azbesztcementből készülnek.

A melegházak tartós, könnyű, előregyártott elemekből épülnek. Kialakításuk különböző lehet, elsősorban a termelési módtól és a céltól függően. A melegházak fűtésére 60—70 fokos termálvíz a legalkalmasabb. A fűtést úgy kell szabályozni, hogy a távozó víz hőmérséklete kb. 40 fok legyen, vagyis a melegházi fűtőrendszeren átfolyva, a hőveszteség nem lehet több 20—30 foknál. A viszonylag sok — akár hulladék —, akár természetes — 30 fok körüli melegvíz a nem hőigényes növények termesztéséhez alkalmas, s így ezek tenyészidejét tavasszal két hónafppal előbbre hozhatjuk, ősszel pedig két hónappal kitolhatjuk.

Egyes kényes növényeknél egész éven át szükséges az egyenletes meleg biztosítása, amihez már hőszabályozó készülékeket használnak fel.

A városok közelében a már használt termálvíz, amely a város szempontjából hulladékvíz, még mindig jól hasznosítható az üvegházak fűtéséhez, mert a 20—30 fokra való melegítéshez elég a 35 fokos víz is, hiszen a hőveszleség a talaj és a víz között kb. 10 százalék. A városi hőellátás után ezért igen alkalmas a mezőgazdaságban hasznosítani a termálvizet. Ezzel városi zöldövezeti kombinátot lehet kialakítani, annál is inkább, mert ez a hőenergia igen olcsó. Ha pl. a forrásokból vett termálvíz hőtartalmát ily módon teljesen elvonjuk (értve ezen a mezőgazdasági melegellátást), akkor 60 százalékkal olcsóbb energiához jutunk, mint abban az esetben, ha csak fűtésre került volna a víz.

Komplex hőhasznosítás esetén a 70 fokos vízzel fűtött üvegház minimális hőmérséklete 45 fok lesz, kis melegházakat pedig akár 70 fokra is fel lehet melegíteni. Minden köbméter meleg vízből 30 000 kcal hőmennyiség nyerhető. Ha egy négyzetméter üvegház-felülethez 300 kcal óra hőmennyiség szükséges, akkor e meny- nyiséggel télen (—20 fok külső hőmérséklet esetén) 100 négyzetméter melegház fűthető. Kisméretű üvegház után (március közepétől) az átfolyt vizet még 150 m2 terület talajmelegítésére is fel lehet használni.

A városok friss zöldségfélékkel való ellátásához az üvegházi gazdaságok növelésére törekednek. Minden városi lakosra a megszakítás nélküli zöldségellátás biztosításához egy négyzetméter védett területet kell számítani Egy 100 000 lakosú városnak tehát 10 hektár melegített területtel kell rendelkeznie, ennek melegítésére pedig 400 m3/óra 60—70 fok körüli hőmérsékletű víz szükséges. Ez a melegvíz-meny nyiség 4 hektár téli melegházhoz és fi hektár talajmelegítésre elegendő.

Ha az ilyen gazdaságot kazános megoldással építenők, akkor 2700 tonna szenet kellene eltüzelni. Földhőellátás esetén a fűtés hat-nyolc- szorta olcsóbb a hagyományos erőművek „hulladékvizének“ felhasználásánál, és tizenegyszer olcsóbb a sajátkazános megoldásnál. A számítások szerint a földhővel táplált mezőgazdasági termelőhelyek beruházási költségei 1,5—2 év alatt teljesen megtérülnek.

AZ ÓKOR KÉMIÁJA

A sok évezredes fémtárgyak, amelyeket a föld mélye őrzött meg az utókornak, mindig izgatták a régészek képzeletét. A Szovjetunió területén az utóbbi időben sok ilyen leletre bukkantak. A szovjet tudósok most, felhasználva az elmúlt századok feljegyzéseit, korszerű eszközökkel vizsgálják a fémből készült fegyverek, dísztárgyak, pénzek vegyi összetételét és egyéb jellemzőit.

Ezek a fémleletek, függetlenül koruktól, arról tanúskodnak, hogy készítőik elérték már a civilizáció bizonyos fokát^ túljutottak azon, hogy kőből, csontból készítsék használati és dísztárgyaikat, fegyvereiket. Ez a megállapítás a világ minden táján talált leletre érvényes, s abban is egyetért minden régész, hogy ezeket a tárgyakat mindig másutt készítették el, mint ahol a fémet találták. Maga ez a körülmény is fejlett civilizációra vall.

A búid Jiieslerséqes /toid/at altul szerzeil adatok nagy jelentőségűek számos tudományág számára. jól érvényesülnek a gyakorlatban is, például a meteorológiában, legújabban pedig a geológusoknak is segítenek. A Szovjetunióban a geológusok a világűrből készített jelvételek alapján tökéletesebben jelderíthetik Közép-Ázsia, Kazahsztán, Szibéria, a Volga mente stb. területeit, esetleg ú.f fontos ásványok, ércek és egyéb kőzetek lelőhelyeit is felfedezhetik. — A képen a mesterséges hold által készített fényképfelvételek „desiffrírozásaa.

A fém, mint megmunkálásra való anyag, két szerepben lép a történelem színpadára. Felváltja a kőből, csontból és cseréphői készült cseretárgyakat — vagyis a pénz megjelenése után, fémből készült —, másodszor pedig: kiszorít minden más, nem fémből való fegyvert. A réz-, rézötvözet-, arany-, ezüst-, ólom, antimón- vagy más fémpénzeket nemcsak az ősi kultúrákat megalapító nagy népek, hanem a nomád népek is ismerték és használták.

Az őskori fémtárgyakat kémiai vizsgálatok nélkül nem lehet közelebbről megismerni. Az ez irányú első lépéseket Heinrich Klaproth német vegyész (1795) tette meg, nruijd egy évszázaddal később Berthelot francia kémikus vette át a stafétabotot. Ma már különleges laboratóriumokban vizsgálják az őskori fémleleteket, a Szovjetunióban és a Német Szövetségi Köztársaságban, Angliában és Ausztriában.

A ma kutatójának természetesen összehasonlíthatatlanul könnyebb a dolga, mint a XVIII. és a XIX. századbelieknek. Nem is kell az akkor és a most rendelkezésre álló felszereléseket egybevetnünk, elég ha csak arra gondolunk, hogy mekkora kárt tettek a vizsgálatok akkor magukban a leletekben. Nem csoda, hogy Berthelot — aki egyébként korának egyik legjelentékenyebb tudósa volt — a legtöbbször hibás eredményekhez jutott, s ezért feljegyzései inkább történelmi értékűek. Berthelot szerint pél-, dául az egyiptomi, az iraki és a kaukázusi bronzmaradványokban teljes egészében csak rezet és ónt lehet találni, s a világhíres dél-mezopotámiai „Kaldea-váza“ tiszta antimonból áll. A ma kémikusa nem mondja ki egyetlen leletről sem, hogy „teljes egészében“ miből áll, legfeljebb a legfőbb összetevők százalékáról nyilatkozik biztonsággá!

A színképelemzés hozta a dünlö fordulatot az ókori fémek kémiai vizsgálatában. Az ötezer éves kaukázusi fémleletekről — a Jereván közelében levő sírokban találtakról például — azt hitték, hogy rézből készültek, bár voltak olyan vélemények is, hogy fizikai tulajdonságaik a bronzéra emlékeztetnek. A színképelemzés derítette ki, hogy a réznek vélt fém valójában bronz, de nem ónbronz, hanem „arzén“ bronz, 10 százaléknál több arzént tartalmaz. Ugyanezt a tényt ismerték fel a szintén ötezer éves, Ukrajnában talált fémleletek esetében is. A kaukázusi fémtárgyak túlnyomórészt arzénbronzból készültek, rézből csak elenyészően kevés készült, ezek is majdnem kizárólag az i. e. III. évezredben.

Hogyan talált rá az akkori művész az arzénre? Köztudomású ugyanis, hogy a tiszta arzén a természetben nagyon ritkán fordul elő és vegyileg rendkívül labilis. Nem sok sikerrel kecsegtet az a feltevés, hogy az ókorban a Kaukázusban színarzén-lelőhelyek voltak, s még kevésbé valószínű, hogy rezet kevertek volna hozzá. S hogy miért éppen arzénnel vegyítették, más erre a célra sokkal alkalmasabb fé mek, például ólom vagyi antimón helvett, azt nem derítették még ki. (dj)