Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-13 / 10. szám, kedd
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1976. január 13. KEDD BRATISLAVA m XXIX. ÉVFOLYAM 10. szám d> Ára 50 fillér ERKÖLCSI KÖVETELMÉNY Talán még sohasem volt olyan időszerű, mint most, az évzáró párttaggyűlésiek alkalmából és a CSKP XV. kongresszusa előkészítésének az időszakában nyomatékosan hangsúlyozni, hogy nálunk már örökre megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása, a termelőeszközök a nép tulajdonába mentek át, érvényesül a szocializmus elve: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint.“ Nagy eredmény az is, hogy megszilárdult a nép politikai és erkölcsi egysége, a cseh és a szlovák nemzet, valamint az országban élő valamennyi nemzetiség testvérisége. Csehszlovákia Kommunista Pártja a dolgozó nép akaratából a társadalom és az állam vezető ereje. A párt tervezi, szervezi, és tudományosan megalapozza a dolgozó nép építő törekvését, kidolgozza a szocialista társadalom fejlesztésének programját és alapvető koncepcí s;át A kommunisták mindennapos meggyőző és szervező tevékenységükkel megnyerik a tömegeket a párt politikájának a támogatására, ugyanakkor kibontakoztatják a nagyméretű és elkötelezetten végzett szocialista építést. A párt tevékenységének fontos meghatározója, amelyét az alapszabályzat is rögzít: a párttag tegye magáévá és tartsa be a kommunista erkölcs elveit, a kollektív szellem, a kölcsönös elvtársi segítség és az együttműködés alapján fejlessze az új társadalmi viszonyokat, mutasson példát a magán- és családi életével, gyermekeinek nevelésével, legyen szerény, őszinte és becsületes. Hosszan sorolhatnánk, hogy a kommunisták a kommunista erkölcs követelményeit hogyan teljesítik, milyen számtalanszor mutattak a múltban és mutatnak ma is példát. Ám előfordulnak negatív a kommunista erkölccsel szembenálló jelensé gek is. Nem ritküiag, hogy egyesek egyéni érdeküknek megfelelően értelmezik az alapelveket és a párt határozatait. Előfordul az is, hogy vezető beosztásúak lenézik munkatársaikat vagy ügyfeleiket, durván, nem elvtársiasan beszélnek velük. Kispolgári módon élnek, nem törődnek gyermekeik nevelésével, hajlamosak a dicsekvésre, a nagyzásra és az önimádatra. Elítélendő, hogy egyesek — ellentétben a kommunista erkölcs és gyakran a szocialista állam törvényeinek a követelményeivel •»— beosztásukból eredő teendők elvégzéséért is különféle ellenszolgáltatásokat kérnek vagy fogadnak el. A helytelenül élő és cselekvő emberek — szakmailag bármennyire felkészültek is — elvesztik tekintélyüket, ártanak a pártnak és a társadalomnak. A kommunista párt harci szervezet. A munkáshatalom kivívásáért és magatartásáért, az osztálynélküli társadalom megterem téséért viszi harcba tagjait, az egész munkásosztályt, a dolgozó népet. A kommunisták harcának sikere nagyrészt attól függ, hogy a közös ügy érdekében a párt tagjai mennyire fegyelmezettek. mennyire gondolkoznak és cselekszenek egységesen, mennyire teljesítik a kommunista erkölcs követelményeit. A pártfegyelem osztályfegyelem. Az osztályfegyelem tudatos kommunista meggyőződésből fakad, a párttagnak az osztályhoz és a párthoz fűződő hűségét tükrözi, a kommunista erkölcs normái szerinti munkát, életet és magatartást jelenti. Azok, akik az említett negatív jelenségek hordozói, helytelenül élnek és dolgoznak, nem teljesítik a kommunista erkölcs követelményét, megsértik a pártfegyelmet, ártanak a közös ügynek. Csehszlovákia Kommunista Pártja — jól látható ez a most zajló évzáró taggyűléseken is — egyre maagsabbra emeli a mércét, és megköveteli, hogy tagjai a kommunista erkölcs normáit szigorúan megtartsák. Eljárása helyes, szükségszerű. Megérdemli, hogy törekvését a pártonkíviiliek is támogassák. Az elvárás teljesítése érdekében nagyon fontos, hogy a nemes elvekről és a nemes célkitűzésekről ne csak beszéljünk, ne csak tanácskozásokat szervezzünk, hanem a nemes elveknek és a magas célkitűzéseknek szerezzünk érvényt a gyakorlatban. Jó munkával, személyes helytállással mutassunk példát mindig, mindenütt. A most lolyó évzáró párttaggyűléseket általában az jellemzi, hogy mind a pártbizottságok beszámolói, mind a vitábaií felszólalók bátran, kertelén nélkül, címre szólóan dicsérnek és bírálnak. Elmondják, hogy mir tartanak jónak, helyesnek, és mi az, ami rossz, és hátráltatja a munkát. A dicsérettel a jó munkára, újabb sikerekre, a hibák ostorozásával viszont a negatív Jelenségek leküzdésére ösztönöznek. A őszinteség javítja az emberek közötti viszonyt, egyben elősegíti, hogy jobban megfeleljünk a kommunista erkölcs követelményeinek. , BALAZS BELA A jobb gyümölcs- u züségeiiósérí A CSlKP Központi Bizottságid Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bizottságának ülése (QSTK) — Ián BarylnaJc, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a CSKP KB titkárának vezetésével ülést tartott hétfőn Prágában a CSKP Központi Bizottságának Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bizottsága. Megítélte a gyümölcs- és a zöldségtermelés fejlesztésére irányuló javaslatokat a hatodik ötéves terv vonatkozásában. A terv célja, hogy a CSKP KB 1975 októberi ülése határozatának megfelelően biztosítsa a termelés növekedését és a lakosság jobb gyümölcs- és zöldségellátását. A bizottság ezután a mező- gazdasági földek védelméről szóló törvény végleges javaslatával foglalkozott. A bizottság tagjai széles körű vitában több konkrét indítványt és ajánlatot tettek a beterjesztett javaslatok végső kidolgozására és a megvalósításukkal kapcsolatos további eljárásra. Képünk Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Takeu Miki japán miniszterelnök tegnapi tokiói tárgyalásain készült. (Telefoto: ČSTK—UPI) Csehszlovák küldöttség Moszkvába (ČSTK) — Rudolf Rohlíček- nek, a CSSZSZK kormánya ál- elnökének, a KGST állandó csehszlovákiai képviselőjének vezetésével tegnap csehszlovák küldöttség utazott Prágából Moszkvába, hogy részt vegyen a KGST Végrehajtó Bizottságának 74. ülésszakán. A KGST Végrehajtó Bizottságának ma kezdődő 75. ülésszakán többek között szerepelnek a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja teljesítésével kapcsolatos kérdések, a nemzetközi-gazdasági szervezetek fejlődése és tevékenysége, valamint a külkereskedelmi együttműködés további bővítése területén. Bemutatkozó látogatás (CSTK) — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap bemutatkozó látogatáson fogadta Tátai Józsefet, a Magyar Népköztársaság új bratislavai főkonzulját. Tájékoztatta vendégét Szlovákia fejlődéséről, valamint a gazdasági, kulturális és társadalmi életben a felszabadulás óta eltelt 30 évben elért sikerekről. Szívélyes eszmecserét folytattak a baráti kapcsolatok további elmélyítéséről, és a két ország együttműködésének továbbfejlesztéséről. Tátai József elvtars bemutatkozó látogatást tett Peter Co- lotkánál, a CSKP KB Elnöksége tagjánál, a szlovák kormány elnökénél is. Úgyszintén a Szlovák Nemzeti Tanács Székházába is ellátogatott, ahol az új főkonzult Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke fogadta. A fogadásokon Hrabec István, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulátusának konzulja is részt vett. A magyar vendégeket Ľudovít Kudela, a Szlovák Kormányhivatal protokollfőnöke kísérte. Fejlődnek a szovjet—japán kapcsolatok \ Andrej Gromiko befejezte tolkiói tárgyalásait Tokió — Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn látogatást tett Miki Ta- keo japán miniszterelnöknél. A baráti beszélgetés során a szovjet—japán kapcsolatok kérdéseivel, valamint számos, kölcsönös / érdeklődésre számottartó nemzetközi problémával foglalkoztak. Andrej Gromiko és Miki Takeo aláhúzta a szovjet és a japán vezetők legmagasabb szintű kontaktusainak nagy jelentőségét a szovjet — japán kapcsolatok további fejlesztése čs megerősítése szempontjából. A Japán miniszterelnök hétfőn ebédet adott Andrej Gromiko tiszteletére. Az ebéden, amelyen a japán kormány több tagja is részt vett, Andrej Gromiko és Miki Takeo mondott pohárköszöntőt. Hétfőn délután Hirohito császár fogadta a szovjet külügyminisztert. Andrej Gromiko ugyancsak hétfőn találkozott Fukuda Takeo japán miniszterelnök-helyettessel. A találkozó során megvitatták a jószomszédság és a kölcsönös előnyök elvein alapuló kétoldalú gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének egyes kérdéseit. Január 12-én este befejeződtek a szovjet—japán tárgyalások. A szovjet külügyminiszter hétfőn vacsorát adott a japán vezetők, valamint az üzleti körök és társadalmi szervezetek képviselői tiszteletére. A vacsorán Fukuda miniszterelnök-helyettes, Mijazava Kiicsi külügyminiszter és más miniszterek, továbbá a politikai pártok több vezetője és parlamenti képviselők is részt vettek. '^D'REJ B-ARCAK KQLKF’".eSKEDELMI MINISZTER TALÁLKOZÓJA A DIPLOMÁCIAI TESTÜLET KERESKEDELMI KÉPVISELŐIVEL (CSTK) — Andrej Barčák, a CSSZSZK külkereskedelmi minisztere Prágában, a Zbraslav-kastélyban tegnap este baráti találkozót rendezett a diplomáciai testület kereskedelmi képviselőivel. A hagyományos találkozón a miniszter beszedet mondott. Többek között hangsúlyozta: A csehszlovák külkereskedelem forgalma az 5. ötéves tervidőszakban több mint 80 százalékkal növekedett. A szocialista országokkal való kereskedel- mi forgalom 78, a nem szocialista államokkal a forgalom 88 százalékkal emelkedntt. Mindez kiemelkedően bizonyítja, hogy Csehszlovákia követte a helsinki európai biztonsági és együttműködési éitekezlet záródokumentumában kiitűzött elveket, s hogy a többi szocialista országhoz hasonlóan következetesen kész teljesíteni a konferencia dokumentumaiban leszögezett elveket. A Szovjetunióval és a szocialista közösség más országaival elsősorban a KGST tagállamaival való gazdasági kapcsolataink gyors fejlődése kialakította és a jövőben is kialakítja majd gazdaságunk állandó és dinamikus fejlődésének alapvető feltételeit. Sokoldalú és kétoldalú egyezmények s megállapodások alapján biztosítottuk gazdaságunk számára a szükséges nyersanyagot, élelmiszert, félkészárut, gépeket és közszükségleti cikkeket, ezenkívül biztosítottuk feldolgozó iparunk számára a bosszú távú, állandó áruértékesítést. A nem szocialista államokkal való gazdasági kapcsolataink tükrözik az e piacokon az utóbbi években kialakult, ismert fejlődést. Ezan a területen az eredményok arányosak ezzel a fejlődéssel. Ami a fejlődő országokkal való kapcsolatainkat illeti, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt évben újra kiszélesedettt a kölcsönös kereskedelmi együttműködés. Az 1975-ös év olyan időszak volt, amelyben a szocialista országokkal való kapcsolatok terén kialakíthattuk a kereskedelmi-politikai feltételeket az elkövetkező további öt évi árucsere számána — mondotta a továbbiakban Barčák miniszter. — Befejeződtek a tervezési szervek tanácskozásai a népgazdasági tervek egyeztetéséről, s megkezdődtek a tanácskozások az 1976—80-as időszakra szóló hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmények, valamint az 1976. évi jegyzőkönyvek ügyében. Sikerrel íeiezödtek be az 1976— 1980-as időszakra szóló új hosszúlejáratú egyezményekkel kapcsolatos tanácskozások a Szovjetunióval, az NDK-val, Lengyelországgal, Bulgáriával, Jugoszláviával és Mongóliával. A további országokkal most folynak a tanácskozások. Feltóte- lezhető, hogy a közeljövőben sor kerül az egyezmények megkötésére is Barčák miniszter a továbbiakban elmondotta: „A csehszlovák —szovjet kölcsönös árucsere érték© az 1976—1930-as évekre szóló kereskedelmi egyezmény szerint meghaladja a 24 milliárd rubelt. Beszédének befejező részében a miniszter hangsúlyozta, hogy a helsinki konferencia után kedvezőbbek az együttműködés feltételei a külkereskedelemben. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a különböző gazdasági és politikai rendszerű országok között európai és világviszonylatban úgy szervezzék a kapcsolatokat, olyan mértékbein és olyan formákban, amelyek megfelelnek a termelőerők elért fejlődési fokának, a béke és a bizilonság további megszilárdítása érdekének.
