Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-03 / 1. szám, szombat

XXIV. INTERSPORT SlUGRÖVERSENY Garmisctean is osztrák győzelem A négysánc — illetve Imtersport-slugróverseny eseménysorozata ja­nuár 1-én Garmisch-Partenkirchembcn folytatódott. Az osztrákok be­bizonyították, hogy kedvezőtlen feltételek mellett is képesek rend­kívüli teljesítményt nyújtani. Ezúttal is Innauer bizonyult a leg­jobbnak, de honfitársa, Schnabl — a tavalyi összetett győztese — szorosan a nyomában votl és a második helyen végzett. Két verseny után természetesen az összetettben is Innauer vezet. Mielőtt a garmischl események leírásába kezdenénk, hadd térjünk vissza egy kis Időre Oberstdorfba, $hol a fiatal osztrák síugrók ta­núbizonyságot tettek arról, hogy tavalyi sikereiket nem a vélet­lennek köszönhették. Imnaner csaknem természetesen vette tu­domásul, hogy ő lett a győztes, mert úgy mond: kitűnő a formája és semminemű felelősség sem terhelte a vállát. A legboldogabb, érthetően a 31 éves Bachler volt, aklneik az irányú igyekezetét, hogy fiatal kollégáival lépést tartson, teljes siker koronázta. Tóni Innauer nemcsak a négy- sáncverseny, hanem érthetően az Olimpia nagy esélyese is. Ilyen értelemben nyilatkozott róla dr. Helmut Recknagel olimpiai baj­nok, az NDK egykori síugró kivá­lósága, aki ugyan most már mint állatorvos működik, de kedvenc sportjához nem lett hűtlen: — Tavaly Lietóban a junior Európa-bajnokságon mint pontozó működtem közre, így meggyőződ­hettem arról, mit tud Innauer. Kitűnő és nagyon erőteljes az el­ugrása, remeik a testtartása, lég­munkája és nagy távolságok elle­nére is aránylag biztos a talajfo­gása. Persze. 17 éves fejjel még kevesebbet latolgat egy verseny­ző, bátrabban ugrik, rutinosabb, de idősebb társainál, s így egy­általán nem csodálkozunk majd, ha Innsbruckban a nagysáncon ő nyeri az aranyérmet. Ezzel egy­szersmind Innauer lenne minden idők legflatalbb síugróbajnoka. Az osztrákok üdvöskéje Gar- mischban sem hagyta cserben azo­kat, akik bíztak benne. Bár má- $odilk ugrását a hátszél erősen zavarta, mégis biztosan szerezte meg az első helyet. Míg két nap­pal azelőtt Obertsdorfban Ideális feltételek mellett versenghettek a világ legjobb síugrói, Garmisch- Partenkirchenben ritka rossz Idő­járási viszonyok kísérték a vetél­kedésüket. Hirtelen felmelegedett az idő, plusz 8 fokot mutatott a hőmérő, s az ugrókat gyakran hátszél zavarta. Aki tud, ax persze az adott kö­rülményektől függetlenül Is leg­jobbját nyújtja, amit Garmischban a síugrók ékesen bizonyítottak. A próbaugrások során a versenyen kívül induló osztrák Wallner 97 méterrel beállította Raška sánc­csúcsát. Az első fordulóban a legtávolabb Innauer ugrott, 95 méternél ért talajt. A sorrend ek­kor a következő volt: Innauer, Schnabl, Uanneberg, Bachler, Paw- lusiak, Borovityin, Grünnigen, findrich Balcar. A nagyon puha, s ezáltal lassú nekifutó erősen befolyásolta az eredményeket, jobban mondva a távolságokat. Valóban csak a legeslegjobbak érhettek el rend­kívüli teljesítményt. A második sorozatban csupán Schnabl (92 méter), Danneberg (91), Grosche (92, de támaszkodott) jutott a 90 méter fölé. Innauer 89 méternél ért földet és a laikusoknak az volt a benyomása, hogy a győze­lem érdekében nem akart kockáz­tatni. A verseny után azonban ha­tározottan kijelentette: nagyot akart ugorni, de a hirtelen meg­élénkülő hátszél megakadályozta ebben. Az első tíz között három oszt­rák és NDK-bell, valamint két szovjet síugró végzett. Nagy meg­lepetéssel szolgált a svájci Grün­nigen, aki remekül kivitelezett ugrásaival a nagyon előkelő ha­todik helyet szerezte meg. A cseh­szlovákok közül Jlndrich Balcair szerepelt a legjobban, a tizen­egyedik helyen végzett, míg Höhnl 15. lett. A garmischl végeredmények: 1. Innauer 231,3 (95 — 89), 2. Schnabl (osztrákok) 229,8 (91,5 — 92), 3. Danneberg (NDK-bell) 227,5 (91 —91), 4. Bachler 214,7, 5. Be- rovityln (szovjet) 213,0, B. Grün­nigen (svájci) 212,9. Két verseny után az összetett­ben a következő a helyzet: 1. In­nauer 483,5, 2. Danneberg 477,4, 3. Schnabl 467,8, 4. Bachler 481,8, 5. H. G. Aschenbach 455,0, B. Wan­ner (osztrák) 445,5. (kollár) HAZAHOZTÁK A SPENGLER KUPÁT A csehszlovák olimpiai válogatott nyerte a Spengler Kapá­ért rendezett davosi tornát. A kupa sorsát eldöntő utolsó mér­kőzésen 5:2 aranyban legyőzték Lengyelország válogatottját. A győzelemre nagy szükség volt, mert az utolsó előtti mérkőzé­sen a csehszlovák fiúk megijesztették vezetőiket. Norvégia ellen csupán 1:1 arányú döntetlent értek el. Ezen a találkozón végig a cseh­szlovák színek képviselői lrá- nyíttoták a játékot, megszerez­ték a vezetést és úgy tűnt, hogy csak idő kérdése és meg­kezdődik a gólözön. Nem így történt, mert a norvégok ki­egyenlítettek és utána védelem­be vonultak, s kemény védeke­zésüknek a csatárok nem talál­ták meg az el tanszerét. Az utol­só mérkőzésen a csehszlovák olimpiai válogatott feledtette ezt a kisiklást és már az első percben vezetéshez jutott. A 15. percben a lengyelek egyenlí­tettek. A mérkőzés kimenetele a 30. és 31. percben dőlt el, amikor kétszer került a korong a lengyel hálóba. Az utolsó har­madban már 5:l-re vezettek a csehszlovák fiatalok és a len­gyelek erejéből csupán a szé­pítésre futotta. A csehszlovák olimpiai válo­gatott a következő összeállítás­ban játszott: Králik — Országh, Macholda, Brtáň, Faith, Čapek — Oslizlo, Horák, Korbela, Gold, Hrubý — Seidl, Kurovec, Hiibl, VajCuer, Bezák — Juriga. A torna végállása: 1. Cseh­szlovákia 7, 2. Finnország 5, 3. Lengyelország 5, 4. Svájc 2, 5. Norvégia 1 ponttal. Eredmények — események 1976. I. 3. Melbourne-ban Ausztrália te­niszbajnokságán Renata Toma- nová az elődöntőben 6:2, 6:2 arányban legyőzte svéd ellen­felét és a döntőben Goolagong lesz az ellenfele. A VŽKG Ostrava jégkorongozói a második helyen végeztek az NDK mögött az innsbrucki tor­nán. Az ostravaiak utolsó mér­kőzésükön 10:2 arányban lelép­ték az NDK-t. Az elsőség kér­dését a Jobb gólarány döntötte el. A sorrend: 1. NDK 5, 2. VŽKG 5, 3. Ausztria 2 ponttal. A stockholmi jégkorong-tor­nán a Moszkvai Dinamó 3:2 arányban győzött az AIK Stock­holm ellen. A Davis Kupa európai zóná­jának 3. fordulójában Kairóban Egyiptom 2:l-re vezet Írország ellen. A csehszlovák kosárlabda-vá­logatott Giessenben 89:71 arány­ban győzött az NSZK ellen. Ez volt a csehszlovák kosárlabdá­zók harmadik győzelme a nyu­gatnémet portyán. (Az első két találkozón 83:72 és 89:77 arány­ban bizonyultak jobbnak.} A Slávia Praha kézilabdacsa­pata barátságos mérkőzésen Di- jonban 30:21-re győzött a helyi együttes ellen. A madrasi nemzetközi gyep- hoki-tornán Franciaország 1:1- re játszott Singapurral. Hason­ló eredmény született az NSZK és Malaysia összecsapásán is. Egyre több országban ren­deznek szilveszteri jutóver­senyt. Franciaországban 130-an indultak a Charleville-Mezieres közötti több mint 8 kilométeres útvonalon és a győzelmet a nyugatnémet Hildebrand szerez­te meg. A franciaországi Va- lenciennes-ben a belga Putte- mans bizonyult a leggyorsabb­nak a szilveszteri futásban. Jurij Baranov, tadzsikisztáni ejtőernyős különleges csúcsot állított fel 1975-ben. Különböző versenyeken 850 ugrást hajtott végre, s egyike azoknak a na­gyon keveseknek, akik közeled­nek 6000-ik ugrásukhoz. Bara­nov 35 egyéni és csapat-világ­rekord tulajdonosa. Rajnusnd Ba^bľ-er az osztráV síugró válogatott 31 éves verseny­zője az idei négysánc versenyen bebizonyította, hogy lépést tud tartani a fiatalokkal. GYŐZELEM KANADÁBAN A Kanadában pnrtváző 23 éven aluli csehszlovák jégko­rong válogatott eddig háromszor lépett jégre. Először a Corn- wal Royals csapatával mérkőzött és 4:3 arányban jobbnak bi­zonyult. Ecy nappal késS'ib 3:5 (2:1, 1:1, 0:3) arányban alul­maradt a Barrie Flyers csapata ellen. A csehszlovák gólokat Dvorák, Pouzar és Tarant ütötte. Kiegyensúlyozott első két harmad után a hajrában a csehszlovák játékosokon kiütköztek az átállás fáradalmai. Gyakran kerültek hüntetőpadra, és ek­kor kapták a gólokat. Harmadik mérkőzésüket az új év első napján játszották, a Saint Marie Greihounds csa­patával és fölényesen 8:1 (4:0, 0:0, 4:1} arányban győztek. Ezem a találkozón már sokkal jobb teljesítményt nyújtott a csehszlovák együttes, s a má­sodik harmad kivételével szin­te szóhoz sem engedték jutni az ellenfelet. Šťastný két gólt ütött, Brunclík, Pouzar, Lukáö, Výborný, Salajka és Tarant egyszer—egyszer volt eredmé nyes. A csehszlovák juniorok még hat mérkőzést játszanak Kana­dában. Megtekintették a CSZKA Moszkva—Montreal Canadiens találkozót is, amelynek magas színvonaláról a legmagasabb el­ismerés hangján nyilatkoztak. Ez a találkozó 3:3 (0:2, 2:1, 1:0) arányú döntetlennel ért véget. A szovjet csapat góljait Mihajlov, Harlamov és Alek- saandrov ütötte, a Montreali Ca­nadiens részéről Sliatt, Lambert és Conrrnouille volt eredmé­nyes. A szakemberek ezt a talál­kozót a jégkorong története egyik legjobb összecsapásának minősítették. A kanadaiak kezdtek jobban és az első húsz percben óriási nyomás neheze­dett Tretyak kapujára, akinek kétszer kapitulálnia kellett. Az első harmad felétől fokozato­san feljött a szovjet együttes. A találkozó kommentátorai egyetértenek abban, hogy a döntetlen megfelel a játék ké­pének. Mindkét együttes bebi­zonyította, hogy ragyogó a fizi­kai felkészültsége, kitűnő a bottechnikája és kemény, kor­szerű s emellett korrekt jég­korongot játszanak. A CSZKA- ból öt játékos került a bünte- tőpadra, a kanadaiak közül há­rom, de súlyosabb szabálysér­tés egy sem történt. A találkozó utáni sajtókonfe­renciám Loktyev, a CSZKA ed­zője kiemelte a mérkőzés ma­gas színvonalát, de azt is hang­súlyozta, hogy csapata nem nyújtotta legjobb teljesítményét és főleg az ősszjáték akadozott. A mezőny legjobb embere vitat­hatatlanul a CSZKA kapusa, Tretyak volt. A kanadaiak kö­zül Machowlich és Cournoyer játéka volt átlagon felüli. Régi aranyMM az új csillagról Külön verseny folyik immár húsz éve a France Football ál­tal felajánlott aranylabdáért. Mint ismeretes, 1975 legjobb labadrúgójaként ismét egy nagy egyéniség csatlakozott az eddigiekhez. A 26 ország sport- újságíróinak szavazatai alapján nagy fölénnyel Oleg Blohin, a Kijevi Dinami 23 éves játékosa nyerte el a 20. aranylabdát. A France Football 1975. évi iranylabdás választásának ered­ménye osztatlan elismerést kel­tett a nemzetközi labdarúgó szakkörökben. Oleg Blohinni,k a Dinamó Kijev 26-szoros váloga­tott csatárának képességeit di­csérik a szakemberek szerte Európában és méltán tartják az előző „nagyok* jeles utódának. A TASZSZ tudósítói volt „aranylabdások“ véleményét kérdezték Blohinról. Lev Jasin, aki 1963-ban volt aranylabdás, így tehát Blohin a második szovjet labdarúgó, aki ebbe a nagy kitüntetésben részesült: — 1975-ben kétségte­lenül Blohin volt Európa leg­jobbja. Sok kapus hosszú ideig emlékezik majd rá, bombáira, góljaira. Franz Beckenbauer: — Blohin nagy labdarúgó egyéniség, magas szinten ötvö­ződik nála a gyorsaság és a labdatechnika. Az elmúlt évben kétségtelenül ő mutatta a leg­állandóbb teljesítményt. 1978- ra jó egészséget kívánok neki, mert a mi „szakmánkban“ ez a leglényegesebb ... Gerd Müller: — Örülök, hogy az arany­labda Blohinnak jutott. Korrekt, kitűnő képességű labdarúgó, rászolgált a nagy elismerésre, öszintién kívánok neki további sikereket. Albert Flórián: — Oleg Blohin az a labda­rúgó, aki mindent tud, amit ma egy kiemelkedő képességfi játékosnak tudnia kell. Kiváló fizikai, technikai és taktikai felkészültségével jogosan lett aranylabdás. Magyarországon elkészítették az 1975. évi asztalitenisz-rang­listát. A férfiaknál a világbaj­nok Jónyer István áll az élen, míg a nőknél az Európa-12 ver­senyen harmadik helyet elért sokszoros válogatott, Lotaller Henriette a listavezető. A Himik Voszkreszenszk Jég­korongozói kanadai portyájuk soron következő mérkőzésén Hulle-ban 7:3 arányban győztek a helyi együttes ellen. A ljubljanai junior jégkorong­torna eredményeiből: Finnor­szág—NSZK 9:3, Lengyelország —Jugoszlávia 6:2, Svédország— Svájc 5:3. A Djurgaarden Stockholm Ju- niur jégkorongcsapat kanadai turnéján 6:5-re győzött a Kir~ land Lake együttese ellen. Ez már a harmadik sikere a fiatal svéd jégkorongreménységeknek, akik Ontarióban 8:2-re győztek a Timmins és 9:2-re a Kapus- kassing csapata ellen. Sportolóink az 1976-os évben A z 1976-os év épp olyan gazdag lesz jelen­tős eseményekben, mint az előző eszten­dő. Egész szocialista köztársaságunk a CSKP XV. kongresszusa előkészületeinek jegyében él, amely értékelni fogja az elmúlt időszakot és kitűzi a fejlett szocialista társadalom építésének jövendő programját. A sportvilág számára az olimpia éve lesz az 1976-os esztendő. A CSTK tudósítója megkérdezte dr. Rudolf Dušeket, a CSSZTSZ Központi Bizottságának alelnökét, mit vár a kö­zeljövőben sorra kerülő innsbrucki téli olimpiai játékoktól, valamint a montreali olimpiától, melynek kezdetétől már csak alig két hónap vá­laszt el bennünket. Hogyan értékeli a csehszlo­vák sportolók eddigi felkészülését? — A CSSZTSZ Központi Bizottsága szorosan együttműködve az állami és társadalmi intézmé­nyekkel, a CSKP szerveinek segítségével olyan feltételeket biztosított élsportolóink olimpiai fel­készülésére, amire eddig nem volt még példa sporttörténetünkben. Nagyon tevékenyen kap- csalódott be ebbe az előkészületbe valamennyi partnerünk: a nemzetbiztonsági minisztérium, a belügyminisztérium, mindkét köztársaság iskola­ügyi minisztériuma, a HESZ. Nem kétséges, hogy már messze van az az idő, amikor az olimpia csak néhány tucatnyi ember ügye volt minden országban, amikor tisztára egyéni ér­deke volt azoknak a sportolóknak, akiknek meg volt a lehetőségük a részvételre, vagy akiket egy bizonyos társadalmi osztály jóvoltából ki­küldtek az olimpiára. Ma az olimpiai játékok a nemzetközi politika fontos tényezői, amelyek igazolják egy-egy ország magas fokú ideológiai, politikai, sportbeli, kulturális és társadalmi fej­lettségét. Számunkra ezzel az olimpiai játékok egyben béketörekvéseink eszközévé is válnak, lehetőséget nyú'tanak, hogy bizonyítsuk a hala­dó társadalmi rendszer a szocializmus világá­nak fölényéi! Az olimpiai játékok manapság az országok többségében kimondottan állami ügyet képeznek és ezért politikai eseménynek kell tekintenünk. © Milyen lesz a csehszlovák sportolók hozzá­járulása a szocialista tábor sportolói eddigi fö­lényének megvédésében, illetve még nagyobb mérvű kidomborításában az olimpiai játékokon és milyen sportágazatokban várhatók jelentősebb sikerek? — Nem kételkedhetünk benne, hogy hasonló jelentőséget tulajdonítanak az olimpiai játékok­nak a kapitalista országok és az úgynevezett harmadik világ országaiban is, mint nálunk, a szocialista közösségben. Egyre növekszik az olimpiákon résztvevő országok száma. A spor­tolók közötti különbséget, melyeket azelőtt mé­terekkel fejeztek ki, ma már célfotó dönti el. Arra törekszünk, hogy Innsbruckban is megőriz­zük a négy év előtti, Sapporóban kivívott he­lyünket és hogy 24—27 pontot érjünk el az ál­lamok nem hivatalos értékelésében. A montreali olimpián javítani akarunk eredményeinken, me­lyeket Münchenben elértünk. Innsbruckban fő­leg a jégkorongozók kollektívájában és a klasz- szikus síszámok versenyeiben, a futókban é* ugrókban bízunk. Montrealban jó esélyeink van­nak a kedvező helyezésre az evezésben, kerék­pározásban, birkózásban, súlyemelésben, a női kosárlabdában. Sportolóink helytállhatnak egyé­nenként az atlétikában, vívásban, a tornában, a kajak-kenuban, de nem lesznek esély nélkül a kézilabdázók, a kosár- és röplabdázók sem, ha tovább jutnak a selejtezőkből. • Miben látja a jó előkészület alapját a si­keres olimpiai reprezentációra? — Kétségtelenül fokozódott a politikai nevelő munka hatékonysága, ami visszatükröződik az élsportolók gondolkodásában, erkölcsi-akarati tulajdonságaiban, favult a sportolók anyagi-mű­szaki ellátottsága, az előkészületekben számos esetben tudományos munkahelyek, orvosok is részt vesznek. A nemzetközi sportkapcsolatokat is teljes mértékben alárendeltük az olimpiai elő­készületeknek. Meg vagyunk győződve róla, liogy a csehszlovák sportolók az állami repre­zentáció terén minden egyes alkalommal, de fő­leg az innsbrucki téli olimpiai játékokon és a montreali olimpián teljesítik az 1976-os évre ki­tűzött feladatokat. Az elért eredményekkel két­ségtelenül hozzájárulnak a szocialista közösség államai közös sikereihez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents