Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-31 / 26. szám, szombat
A helsiinki záróokmány meghirdeti A NÉPEK EGYENJOGÚSÁGÁT ÉS ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁT 1M7B I. 31. Az európai biztonsági és ogyütlműködési értekezletnek ez az alapelve, amely az egyetemes béke biztosításának „tízparancsolata“ közül az egyik, az emberiség sorsát tekintve létfontosságú, A viliig békéje, a biztonság szavatolása és a békés egymás mellett élés eszméinek következetes védelme nem lehet akadály annak a harcnak az útján, amelyet a népek a társadalmi haladásért, azoknak az eszményeknek a megvalósításáért vívnak, amelyekre politikai és gazdasági téren minden törekvésük irányul. Éppen ezért a Helsinkiben 35 állam és kormányfő által aláírt dokumentumokban fontos helyet foglal el valamennyi állant népe ama szuverén jogának a biztosítása, hogy határain belül önállóan rendelkezzék sorsával, olyan társadalmi rendszert és olyan kormányzási formát válasszon, amelyet megfelelőnek és célszerűnek tart. A békés egymás mellett élésnek ez az igen fontos alapelve azt célozza, hogy megakadályozza egyik állam beavatkozását a másik belügyeibe, kezet emeljenek a népok szuverén jogaira. Hisz ismeretes például, hogy az amerikaiak vietnami kalandját, az Egyesült Államoknak a vietnami nép szuverenitása és szabadsága ellen elkövetett agresszióját nagyon igyekeztek leplezni azzal az állítással, hogy a fő imperialista hatalom katonai beavatkozása „béketeremtő missziót“ jelent, biztosítja Délkelet-Ázsia békéjét. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya kinyilatkoztatta: „A részt vevő államok tiszteletben tarIiák a népek egyenjogúságát és önrendelkezési jogát, mindenkor összhangban cselekedne az Hgyesiilt Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint a nemzetközi jog vonatkozó szabályaival, beleértve azokat, amelyek az államok területi épségére vonatkoznak.“ Ez a Helsinkiben elfogadott elv alupvetŐ az államok kölcsönös kapcsolataiban, s a reakciós imperialista körök részéről állandó támadások érik. Azok támadják, akik n más népek belügyeibe való beavatkozást a nemzetközi kapcsolatok szabályává akarják tenni. Emellett az ilyen kísérleteket minduntalan a „kommunista veszéllyel szembeni védelem“, „Moszkva agressziójával szembeni ellenállás- ködfüggünyévol leplezik. A világ különböző részein az utóbbi időben történt események ezt meggyőzően bizonyítják. A külföldi reakciós erők például már hónapok óta beavatkoznak Portugália belligyeibe, kísérleteket tesznek az ellen- forradalom portugáliai exportjára. s mindezt a „Moszkva szerepéről“, ..kommunista ösz- szeesktivésőkről“ terjesztett koholmányokkal palástolják. Egyébként a Szovjetunió változatlanul szent előtt tartja a más országok belügyeibe való be nem avatkozást és ezt az 1975. október '.’-i szovjet—portugál nyilatkozatban is megerősítette. Ez az okmány megállapítja annak különösen fontos jelentőségét, hogy minden állam népének biztosítsák szuverén önrendelkezési jogát mindennemű, közvetlen vagy közvetett külső beavatkozás nélkül, bárhonnan is induljon ki ez, és szabadon, saját belátása szerint válassza meg és fejlessze politikai, szociális, gazdasági és kult u rá 1 i s rendszerét. Ezért a Szovjetunió határozottan szembeszáll minden olyan kísérlettel, hogy Portugália népének kívülről diktálják, hogyan rendezze belső ügyeit. Sajnos, a mai napig folytatódnak ilyen kísérletek és megértésre találnak a portugál burzsoázia ellenforradalmi köreiben. A béke, az európai biztonság ellenségei igyekeznek feszültséget szítani a nemzetközi kapcsolatokban, mindenekelőtt azért, mert a békés egymás mellett élés eszméinek a győzelme veszélyt jelent azoknak, akik az imperializmus reakciós köreinek megfelelő rendszert szeretnének ilyen vagy olyan formában rákényszeríteni a népekre. Ezzel kapcsolatban világossá válik, hogy a tőkésországokban gyakran nyíltan reklámozzák a más népek bel ügyeiben minden formában történő beavatkozás „előnyeit“, többek között az imperialista reakciónak kényelmetlen törvényes kormányok félreállításának a módját is. Nemrégen például az Egyesült Államok fegyveres erői vegyes bizottságának ülésén George Bush. a Cl A hírszerző szolgálat új vezetője kereken kijelentette, „nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a Cl A szerepet játszik idegen kormányok megdöntésében ... Nem mondhatom önöknek, hogy sohasem fogunk nyújtani támogatást államcsínyek végrehajtásához". Ez nagyon nyílt beismerése annak, hogy a Cl A kész beavatkozni más államok belügyeibe, és a legviláyosabban kifejezi az imperializmus táborában azoknak az erőknek a törekvését, amelyeknek célja most új katonai szövetségek létrehozása, csapatok küldése Angolába az ország népe által törvényesen megválasztott kormány ellen. A harmadik beavatkozás az európai államok belügyeibe — a NATO hadierejének erősítését és támogatását mint a béke Európájának alternatíváját hirdető maoista eszmék behatolása, Peking újabb szov)etelle- nes és antikommunista hadjárata a szocialista közösség és elsősorban a Szovjetunió ellen. A világ békeszerető erői támogatják a békés egymás mellett élés elveinek Helsinkiben megfogalmazott alapelveit s abból indulnak ki, hogy az egyetemes béke viszonyai között, a lehető legkedvezőbb feltételek alakulnak ki a szociális haladás elérésére, a népeknek az egyenjogúságért, a szuverenitásért és önrendelkezési jogért vívott harcára. Ez napjainkban konkrét igazolást nyer a szabadságáért hősiesen harcoló angolai néppel vállalt szolidaritás széles frontján. Angola népe harcában a békeszerető erők, a szocialista országok, a Szovjetunió támogatására támaszkodik. A fiatal afrikai köztársaság fegyveres erői szem- benállnak az intervencióval és agresszióval, védelmezik földjüket azokkal szemben, akik szeretnék visszafordítani a hős angolai nép történelmét azzal, hogy arcátlanul beavatkoznak belügyeibe. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai az angolai nép Igaz ügyét védelmezve rendületlenül folytatják békeszerető politikájukat, betartják a békés egymás mellett élésnek azt a helsinki alapelvét, amely kinyilatkoztatja a népek önrendelkezési jogát. Ezért a szovjetország internacionalista kötelességéhez híven, a törvényes angolai kormány kérésére sokoldalú segítséget nyújtott és fog is nyújtani az angolai népnek a gyarmati rendszer, az agresszív háború ellen, amelyet a nemzetközi reakció kényszerűéit a fiatal köztársaságra. Ily módon a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga a biztonság szavatolásának Hel sinkiben meghirdetett nagyon fontos alapelve a mai világban a haladás és a reakció erőinek éles összecsapásában, az út és a régi harcában, a béke és a háború szembenállásában alakul ki Ám e harc kibontakozásának általános tendenciája a haladás erőinek kedvez, akik a népek szabadságának nagy ügyét, biztonságukat, a tartós és igazságos vi'ágbékét védelmezik. MIL)HAT MUHTASZIPOV docens, a történelemtudományok kandidátusa : A SZOVJETUNIÓ TÁMOGATJA AZ ANGOLAI NÉP IGAZSÁGOS HARCÁT A Ford-ko-rmány a beavatkozás lehetőségeit latolgatja NÉHÁNY SORBAN Moszkva — „A Szovjetunió soha nem helyezkedett és nem helyezkedik szembe az angolai helyzet politikai megoldásának keresésével“ — állapítja meg a csütörtöki Izvesztyija „szemle- író“ aláírással megjelent szerkesztőségi cikkében. „A Szovjetunió ma is üdvözöl egy Qlyan eljárási formát, amely elősegítené Angolában az összes hazafias erők konszolidációját, mindazokét az erőkét, amelyek ennek az országnak a tényleges függetlensége és szabad fejlődése mellett foglalnak állást. Éppen erre törekszik az Angolai Népi Köztársaság kormánya“ — mutat rá az Izvesztyija. A „szemleíró“ emlékeztet: a Szovjetunió annakidején üdvözölte, hogy Angolában egy átmeneti a különféle mozgalmak képviselőinek részvételével kormányt alakítsanak meg. E terv összeomlásáért a felelősség teljes mértékben a szakadár FNLA t és az Unitát terheli. Ezek nemzetárulásra vetemedtek, s az imperialistákkal és fajüldözőkkel együtt fegyveres harcot indítottak Angola törvényes kormánya ellen, a felszabadító mozgalomnak azon erői ellen, amelyek hosszú évek óta küzdenek népük önrendelkezési jogáért. Washington — Az amerikai kormány továbbra sem hagy fel erőfeszítéseivel, hogy valamilyen módon leküzdje a kongresszus ellenállását és folytassa az Angola belügyeibe való aktív beavatkozást. Kissinger külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának afrikai albizottsága előtt elmondotta, hogy a kormány rövidesen konzultációkat kezd a kongresszussal egy nyilvános angolai segélyprogram elindításáról. Kissinger az angolai törvényes kormánynak a szakadárok elleni harcát kizárólag világpolitikai hatalmi vetélkedésként igyekezett beállítani azt bizonygatta a szenátoroknak, hogy az amerikai határozatlanság hamis képzeleteket kelthet a Szovjetunióban, és így szükségtelen konfrontációba sodorhatja az Egyesült Államokkal. Dick Clark demokrata párti szenátor erre azzal válaszolt, hogy ez a gondolkodás jellegzetesen a világcsendőri szerep beidegzéséből fakad. Hága — Londonban nemzetközi toborzó központ jött létre a törvényes angolai kormány ellen harcoló szakadár mozgalmak támogatására. Les Aspin, a londoni szervezet vezetője egy holland tévéadónak nyilatkozva elmondotta, hogy százhúsz leszerelt angol katonát irányított eddig Zairebe az FNLA oldalán való harcra, és további hatszáz zsoldost próbál toborozni, különböző nyugat-európai országok leszerelt katonáiból. A zsoldosok hathónapos szerződés alapján és heti 150 fontos fizetésért harcolnak. Aspin kérkedve jelentette ki, hogy még az összeomlott északi fronton is bízik az MPLA csapatainak feltartóztatásában. Szakosodás és kooperáció Moszkva — A KGST-tagorszá- gok a legutóbbi időszakban húsz sokoldalú szakosítási és kooperációs szerződést írtak alá. E szerződések több mint 1900 különböző típusú gép, illetve ipari berendezés gyártására vonatkoznak. A szakosodás lehetővé teszi, hogy az új ötéves tervben a KGST-tagországok több mint kétszeresére növeljék például a numerikus vezérlésű gépek gyártását. Igen jelentősek az autóbuszok. teherautók, valamint a személygépkocsik gyártására Növekszik a munkanélküliség Nyugaton Brüsszel — A héten közzétett statisztikai adatok szerint az elmúlt év végén tovább emclke dett a munkanélküliség a Közös Piac kilenc tagállamában és az év végén több mint 5,3 millióan voltak teljesen munkanélküliek. A részleges munkanélküliek száma meghaladja az 1,8 milliót. Az NSZK-ban és Nagy Britanniában (É.-Írországgal egy ült) egyaránt 1,2 millió felett volt a munkanélküliek száma, de több mint egymillióan nem jutnak munkához Franciaországban és Olaszországban sem. Az előző év hasonló időszakához képest valamennyi tagállamban igen nagy arányban növekedett a munkanélküliek száma: Belgiumban például 64. Dániában 38, Franciaország ban 47 százalékkal. Washington — Minden negye dik amerikai néger volt tavaiv munka nélkül. A négerek fizetései az 1966-os év színvonalán maradtak, ami a fehér bőrű amerikaiak bérének a felét jelenti. Párizs — Az elmúlt év decemberétől átlagosan 0,6 százalékkal növekedtek a fogyasztá si arak Franciaországban — jelentetek be hivatalosan Párizsban. Bécs — Az Osztrák Kommu nista Párt az adók további emelése elleni közös akcióra szólítja fel a munkásokat. Franz Muhri, a párt elnöke Bécsben nyilvános gyűlésen kijelentette, hogy az 1976 ra szóló állami költségvetés 4 milliárd schilling értékű adóemelésre számít. vonatkozó szakosítási intézkedések. A KGST-országok gazdasági fejlődése szempontjából nagy jelentőségű a műszaki-tudományos együttműködés. Az együttműködés értelmében például Csehszlovákia gyártja a golyóscsapágyakat, a szintetikus kaucsukot, valamint bizonyos alumíniumeszközöket. Szovjet közreműködéssel építették meg Csehszlovákia első atomerőművét, ugyanakkor számos szovjet vállalat sikeresen alkalmazza a csehszlovák mérnökök által kidolgozott technológiákat a gépgyártásban, az autógyártásban, a textil- és könnyűiparban, valamint a bányászati dúsítóeszközöket gyártó és fémkohászati Iparban. A kurszki mágneses anomália területén, valamint Ukrajnában az érdekelt KGST-országok bányászati dúsító és fémfeldolgozó üzemeket létesítenek, melyek elkészültük után, 1980-tól az 1975-ös szinthez viszonyítva 20 százalékkal több vasérccel látják el az érdekelt országokat. VLAGYIMIR SZEMJONOV szovjet külügyminiszter-helyettes és Alexis Johnson amerikai nagykövet vezetésével Genfben folytatódtak a stratégiai és támadófegyver-rendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalások (SALT). TRUDEAU kanadai miniszter- elnök Havannából latin-amerikai kőrútjának utolsó állomására, a venezuelai fővárosba, Caracasba érkezett. A Simon Bolivár rej>ülőtéren Carlos Andres Perez köztársasági elnök fogadta. FINNORSZÁGBAN a helsinki európa biztonsági és együttműködési értekezlet anyagát fogják tanítani az iskolákban. IVAR NORGAARD, a dán külgazdasági kapcsolatok Börsen című lapjában közölt cikkében Dánia és a Szovjetunió, valamint az európai szocialista országok gazdasági együttműködésének és kereskedelmi kapcsolatai kiszélesítéséinek fontosságát hangsúlyozza. SVÉDORSZÁG Baloldali Pártja — Kommunisták — kezdeményezésére Svédországban 139 ezer koronát gyűjtöttek a spanyol néppel való szolidaritás alapjára. A gyűjtés országszerte folytatódik. A szolidaritási kampány február közepén zárul le egy Stockholmban rendezendő tömeggyűlésen. LIMÁBAN megalakult a perui —angolai néppel való szolidaritás bizottsága. ESZAK-lRORSZÁGBAN ismét két ember vesztette életét é9 négy további megsérült egy bombarobbanás során. Az utóbbi hat évben 1433 ember halt meg különböző terrorakciók következtében. A JAPÁN kormány pénteki ülésén elvi döntést hozott, amelynek értelmében a jelenlegi háromról 12 tengeri mérföldre terjesztik ki az ország felségvizeinek határát. A döntés érvényesítésére azonban csak a nemzetközi tengerjogi értekezlet után kerül sor. AZ NSZK 466 millió márka értékű fegyvert exportált 1974- ben. A „legkellendőbb“ a „Leopard típusú“ tank volt. A TÖRÖK kormány megvitatta a diákzavargásokkal kapcsolatos kérdéseket, s nyilatkozatában „lázadó bandákat“ okolt a baloldali és a jobboldali érzelmű egyetemisták közötti, hónapok óta tartó összecsapásokért. GÖRÖGORSZÁGNAK a Közös Piacba való felvételi kérelmét elnapolták, hogy így kényszerítsék Görögországot a NATO- ba való visszatérésre. HANOIBAN Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke pénteken fogadta Púja Frigyest, a Magyar Néoköztársaság külügyminiszterét. WASH!*™ ERŐSZAKRA BÁTORÍTJA IZRAELT Befejeződtek Ford és Rabin tárgyalásai Washington — Befejeződtek Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke és fichak Kabin izraeli miniszterelnök háromnapos megbeszélései. A tárgyalásokon elsősorban az Izraelnek nyújtott amerikai katonai segély folytatásával, valamint a két orszár; diplomáciai pozícióinak további összehangolásával összefüggő kérdéseket érintették Mint a Fehér Ház képviselője közölte, az Egyesült Államok elnöke és az izraeli miniszter- elnök megvitatta a közel-keleti helyzetet egészében, valamint a kétoldalú kaprsolatok különböző aspektusait, beleértve az Izraelnek nvújtott amerikai támogatást. Gerald Ford elnök — mint a szóvivő kijelentette —, ..megerősítene az Egyesült Államok Izrael biztonságának szavatolására való elkötelezettségét“ A Fehér Házban tartott tárgyalások során, valamint a külügyminisztériumban, a Pentagonban, a CIA előtt, számos kongresszusi bizottságban lezajlott intenzív konzultációkon Rabin láthatóan jóváhagyást kapott annak a politikának foij/tatására, amely a közel-keleti igazságos politikai rendezés jelrobbantására irányul. Erről tanúskodik többek között az országos sajtóklubban tartott felszólalása, amelyben Rabín ismét megerősítette, hogy Izrael nem hajlandó a megszállt arab földek kiürítésére, és Palesztina arab népe törvényes jogainak elismerésére. Kijelentette azt is. hogy Izrael semmilyen tárgyalásokba nem hajlandó bocsátkozni a Palesztin Felszabadítási Szervezettel. Sík- raszállt az Izraelbe irányuló amerikai fegyverszállítások növelése mellett azzal az ürüggyel, hogv .Izrael ereje a közel keleti béke megteremtésének elengedhetetlen feltétele". Az amerikai — izraeli megbe- szélesek eredményeit kommentálva helyi megfigyelők rámutatnak arra, hogy a tárgyalások nem segítették elő a közel-keleti probléma politikai rendezéséhez szükséges körülmények javulását.
