Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1976. január 31. SZOMBAT BRATISLAVA © XXIX. ÉVFOLYAM 26. szám * Ára 50 fillér APART ES A KULTÚRA A szocializmusban új ember születik. Olyan egyéniség, akinek életét az alkotó munka tölti ki. Élete nem öncélú. Nemcsak önmagáért, és önmagának dolgozik, hanem a többi dolgozóval együtt vállvetve munkálkodik a társadalmi haladásért. Azért, hogy a társadalom, s ezen belül az ember is egyre jobb, töké­letesebb legyen. így írtak erről a marxizmus—leninizmus klasz- szikusai is, akik a munkásosztály történelmi jelentőségű har­cát az emberiség boldogulása, szabadsága kivívásának legfon­tosabb részeként tartották számon. Gustáv Husák elvtárs, amikor 1974. júniusában fogadta mű­vészeinket és kulturális dolgozóinkat, a többi között ezeket mondta: „A kultúra és a művészet fejlődése nagy mértékben hozzájárul az emberek tudatának, gondolat- és érzelemvilágá­nak megfelelő fejlődéséhez, fontos részét képezi a szocializmus teljes győzelméért vívott harcuknak és hozzájárul az új tár­sadalmi feltételek, valamint az öntudatos, művelt szocialista életszemléletű embertípus kialakításához.“ Pártunk XIV. kong resszusának határozata rámutatott arra, hogy a kultúra és a művészet jelentős és fontus feladatok megoldása előtt állt. Ezeket nemcsak korunk követelményei, hanem a közelmúlt ta­nulságai is megszabták. Művészeink és kulturális dolgozóink önfeláldozó munkájának eredményeképpen, pártunk vezetésével kultúránk szakaszán is felszámoltuk a káros irányzatokat és megteremtettük az alkotó munka társadalmi és egyéni feltéte­leit. Az említett dokumentum hangsúlyozta azt is, hogy a kul­túra és a művészet a dolgozó milliók politikai és kulturális nevelésének fontos eszköze. ,A szocialista művészet nagy esz­mei fegyverünk“, hangsúlyozta a kongresszusi beszámoló. Ha­sonló szellemben szabták meg a kultúra feladatát a kongresz- szus határozatai: „Pártunk a művészetet, a művészi alkotásokat nagyra értékeli, mert jelentősen hozzájárulnak a dolgozók gon­dolkodásának elmélyítéséhez, kulturális szintjének további eme­léséhez, a szocialista életszemlélet és életmód térhódításához, valamint a szocialista társadalmi viszonyok további elmélyíté­séhez.“ Ugyancsak ebben a dokumentumban olvashatjuk a kö­vetkező fontos megállapításokat is: „Egyik legfontosabb fel­adatunk, hogy elmélyítsük a művészet társadalmi és nevelő szerepét, és művészeink szocialista szellemben a marxista—le- nlnista esztétikai kritériumoknak megfelelően alkossanak.“ Az említett idézetekből is nyilvánvalóvá válik, a kultúra tár­sadalmi szerepe. Ebből adódik a kommunisták szemlélete is, akik a művészetben és a kultúrában sohasem láttak valamiféle egyéni, öncélú folyamatot, hanem felismerték annak társadalmi szerepét, emberfo-rmáló értékeit. A kultúra nemcsak művészi alkotást jelent. Érzelmi kapocs is az emberek között, mert gazdagítja érzelemvilágukat, formálja az egyént. Az ember érzeleunvilága éppen a kultúra által válik gazdagabbá, színe­sebbé, sokrétűbbé. Tudjuk azt >s, hogy az ember öntudatához nemcsak racionális gondolati tényezők szükségesek, hanem ér­zelmek is. Éppen ezért senki számára sem lehet közömbös, hogy a kultúra milyen érzelmeket táplál az emberben. Mi a szocialista emberért, a szocialista öntudat további meg­erősödéséért, tehát a szocialista kultúráért szállunk síkra. Tud­juk azt is, hogy a tőkés országokban kétfajta kultúra létezik. Tehát a káros, reakciós kulturális irányzatokon kívül ezekben az országokban is létezik és egyre erősödik a haladó kultúra: a munkásosztály, és más haladó erők kultúrája, amely szo­ciális igazságokért, a társadalmi haladásért, és a békéért har­col. Ez a kultúra az ottani haladó erők harcának fontos fegy­vere. A kultúra nagy jelentőségű az ember életmódjának kialakí­tásában, és befolyásolja az ember munkáját is. Tehát nem valami fölösleges dologról van szó, hanem ellenkezőleg, éle­tünk, társadalmunk nélkülözhetetlen részéről. A kultúra, mint minden emberi érték, legiobban a békében fejlődik — habár — történelmi példák igazolták — a fegyverek ropogása sem tudta elnémítani az igazi múzsákat. Ha a kultúra a békében fejlődik leginkább, akkor természetes, hogy a művészek, a kulturális dolgozók a béke rendíthetetlen harcosai, akiknek alkotása is ebben a szellemben születtek. Innen ered a szocialista kultúra nemzetközi jelentősége. Is­merjük és tud)uk, hogy a Szovjetunió mai tekintélyének kiala­kulásában milyen fontos szerepet játszott a szovjet kultúra. Idézzük föl hogy ma is mennyire időszerű a Patyomkin cirkáló című film mondanivalója. A burzsoá erők annak idejön hiába tiltották be ezt a filmet, milliókat befolyásolt külföldön is. Azt sem felejthetjük el, hogy Gorkij, Solohov, Majakovszkij és más neves szovjet írók, művészek alkotásai milyen kincset jelen­tenek a világ kultúrájának tárházában. És itt kell hangsúlyoz­nunk azt is, hogy Lenin művei ma is világszerte a legolva­sottabb alkotások közé tartoznak. Ezek is jelentős kulturális örökségünket képezik. Napjainkban, a helsinki békekonferencia után a szocialista kultúra jelentősége még inkább növekszik, hiszen a szocialista országok nemzetközi súlya egyre jelentő­sebb. Természetes tehát, hogy kommunista pártunk nagy figyelmet szentel kultúránk fejlődésének, hiszen a szocialista kultúra pár­tunk egyik jelentős eszköze a társadalmi céljaink megvaló­sításáért végzett munkában. A kultúra a pártpolitika szerves része, mert ezen keresztül is megnyilvánul pártunk gondosko­dása az emberről és jólétéről. A CSKP KB levelében többek között ezt olvashatjuk: „Tovább ra is a dolgozók anyagi igényeinek minél alaposabb kielégíté­sére törekszünk. Mi azonban ennél többet akarunk. Az a célunk, hogy az életszínvonal állandó emelkedése az emberek alkotó képességeinek állandó és sokoldalú fejlődését eredményezze, hozzájáruljon műveltségük, kulturális szintjük emelkedéséhez, az egyéni és a társadalmi érdekek még jobb összehangolásá­hoz.“ Igen, a szocializmus egyre gazdagítja az emberek életét, te­ret nyújt alkotó képességeik érvényesítésére. S ebben a ne­mes munkában és a mélységesen humánus célok elérésében nagy segítséget nyújt a kultúra és a művészet. (Rudo právo) A napokban a Jičín melletti Osenicúban próbaüzembe helyezték a Hrochov Týnec-i Kelet-csehor­szági Téglagyár új üzemegységét. A teljesen auto matikusan működő ű/ téglagyár hazánk legmoder­nebb ilyen típusú, gyára lesz. Évi kapacitása 53 millió 400 ezer tégla. Felvételünkön: A oezérlOszo- ba, ahonnan az automatizált gyár működését fogják irányítani. Felvétel: ČSTK — B. KrejCí LETÜNÖBEN A FAJÜ1DÖZÖK ÖNKÉNYE A Biztonsági Tamács folytatja vitáját a namíbiai nép jogairól New York — Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa napok óta foly­tatja vitáját a namíbiai kérdés­ről. Az utóbbi napok során szá­mos tagállam képviselője fej­tette ki kormányának vélemé­nyét, amelyeknek többsége egy­aránt annak a meggyőződésé- ek adott hangot, hogy nem tűr­hető a dél-afrikai fajüldözők­nek a namíbiai néppel szémben alkalmazott önkénye és tör­vénytelen magatartása. A Biztonsági Tanács vitájában részt vevő küldöttségek közölt mély felháborodást váltott ki a kínai képviselő rágalomkeltő felszólalása. A Nemíbiát meg­szálló fajüldözők elítélése he­lyett a maoista küldött hevesen kirohant az ellen a támogatás ellen, amelyben a Szovjetunió az Angolai Népi Köztársaságot részesíti. Peking a fajüldöző pretoriai rezsim mellé állt, amely megpróbálja elnyomni az Afrika déli részén folyó nem­zeti felszabadító mozgalmat — hangoztatta többek között a Lengyel Népköztársaság megbí­zottja. fakov Malik, a Szovjetunió képviselője felszólalásában ki­jelentette: Kína nyíltan szégyen­letes egyezségre lépett azok­kal, akik meg akarják fojtani a fiatal Angolai Népi Köztársa­ságot. A Szovjetunió erkölcsi és anyagi támogatásban része­síti a függetlenségükért harco­ló afrikai népeket, teljes össz­hangban az ENSZ és az Afrikai Egységszervezet határozataivá 1 A Szovjetunió egyetlen célja: Segítséget nyújtani Afrika né­peinek szabadságuk és függet­lenségük védelmezésében — hangoztatta a szovjet küldött. Románia képviselő ja többek között hangsúlyozta, hogy Na­míbia törvénytelen megszállása súlyosan fenyegeti a nemzetkö­zi békét és biztonságot. Felszó­lította a Biztonsági Tanácsot, hogyan hozzon határozatokat a namíbiai népnek az önrendel­kezésre és függetlenségére irá­nyuló elidegeníthetetlen nem­zeti jogai biztosítására. Hason­ló hangnemben szólaltak fel Szaúd-Arábia, Indonézia és Ja­pán képviselői is. A csütörtöki ülésen Nigéria, Panama, Líbia, Guayana, Burun* di, India, Svédország, Francia- ország és az Egyesült Államok képviselője fejtette ki kormá­nyának nézeteit. A nigériai küldött támogatá­sáról biztosította Namíbia né­pét és követelte, hogy Dél-Afrt- ka vonuljon ki a jogtalanul iwqszállva tartott délnyugat-af- r ai területről és ezáltal tegye < :>tővé a namíbiai nép önren- at- kezési és függetlenségi jo­gúnak érvényesítéséi. Az Egyesült Államok ENSZ- nagykövete felszólalásában meg­kerülte Dél-Afrika apartheid- politikájának és jogtalan namí- biai uralmának kérdését, ehe­lyett éles szavakkal kétségbe vonta e nemzetközi szervezet­ben helyet foglaló tagországok illetékességét. A Biztonsági Tanács közép­európai idő szerint tegnap es­te ismét összeült, hogy folytas­sa namíbiai vitáját. Diplomár ciai megfigyelők szerint a Biz­tonsági Tanács ismét határozat­ban ítéli el a fajüldöző dél af­rikai kormány politikáját. A Ke let-szlovákiai Vasmű vállalati pártkanferetneiája A politikai munka és a termelés eredményei A košicei Szakszervezetek Háza tegnap a szokottnál job­ban benépesedett. A Kelet-szlo­vákiai Vasmű kommunista kül­döttei gyülekeztek itt, akik a gigantikus kohómű közel 3500 párttagjának képviseletében a kétnapos vállalati pártkonferen­cián tanácskoztak. Az elnökségi asztalnál helyet foglaltak a konferenciára érke­zett vendégek: Václav Bezel, a CSKP KB tagja, a KB osztály­vezetője, Václav Vačok, az SZLKP KB tagja, az SZSZK kormányának alelnöke, vala­mint a kerületi és a városi pártbizottság képviselői. A vállalati pártbizottság be­számolóját Anton Župa elnök ismertette. Elemezte az előző pártkonferencia óta eltelt idő­szakban végzett munkát s azt, hogyan teljesítette a Vasmű kö­zel 23 ezres munkaközössége, elsősorban a kommunisták a CSKP XIV. kongresszusának ha­tározatait, majd utalt azokra a feladatokra, melyek teljesítésé­vel a Vasmű dolgozói hozzájá­rulhatnak a XV. pártkongresz- szus célkitűzéseinek a megva­lósításához. Mind politikai, mind gazda­sági téren többnyire pozitív eredményeket értékelhetett ez a vállalati pártkonferencia. A pártmunkában tovább mélyült a kollektivitás elve, s a kommu­nisták egyéni felelősségérzete, minőségileg javult a Vasműben működő több mint hatvan párt- szervezet tevékenysége, növeke­dett a tagság politikai elkötele­zettsége. A XIV. pártkongresz- zus óta több mint 1500 tagjelöl­tet vettek fel, akiknek 90 szá­zaléka munkás. A - sokrétű és sikeresnek mondható, szervezetten, előre meghatározott programok alap­ján végzett politikai munka meghozta gyümölcsét. Az áru­termelésben 112 millió koroná­val túlszárnyalták a tervet, a nyereségtervet pedig 670 millió koronával. Az ötéves tervidő­szak utolsó évében, 1975-ben a Vasmű árutermelésének értéke meghaladta a 9 milliárd koro­nát. Hazánkban az acélgyártás terén a második, a nyersanyag­gyártásban az első helyen áll jelenleg a Vasmű, a lemezgyár­tás területén pedig monopol helyzetet betöltő üzem. A vállalati pártkonferencián szóba kerültek a 6. ötéves terv­időszak előzetes irányszámai is, melyek nehéz feladatokat rónak a Vasmű munkaközösségére. Az árutermelés előreláthatólag csaknem 30 százalékkal növek­szik, már 1976-ban közel 750 millió koronával, s jelentős korszerűsítési folyamatok idő­szaka lesz ez az év, ami elke­rülhetetlenül megnehezíti a munkát. A Vasmű kommunistáinak ne­vében felszólaló küldöttek — a felmerült és még várható prob­lémák ellenére — derűlátással beszéltek a tennivalókról és a hogyanról, mert bíznak a hatal­mas kollektíva akaraterejében. Ikulik)

Next

/
Thumbnails
Contents