Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-30 / 25. szám, péntek
Hat község egyesült földművesszövetkezetének tagjait látja ma vendégül a šárovcei (sárói) művelődési otthon a levicei (lévai) járásban. Ünneplőbe öltözve értékelik az elmúlt év gazdaságának eredményeit, s egyúttal a folyó év feladatait is megjelölik. Ezúttal megelőztük az évzáró közgyűlést, és néhány nappal ezelőtt, amikor a mezőgazdasági újságírók a Šárovcei Egységes Földművesszövetkezetbe látogattak, már sorra vettük az eredményeket és a feladatokat. A szövetkezet elnöke, Kajtár Ernő mérnök mindenekelőtt az elmúlt évet értékelte. Számok, adatok igazolják, hogy az egyesült szövetkezetben 1975-ben nem gazdálkodtak rosszul, bár — s ezt is bírálóan állapította meg az elnök — a jó eredmények mellett hiányosságok, problémák is jellemezték a tavalyi évet. — Terveinket teljesítettük, sőt túlszárnyaltuk — hangsúlyozta Kajtár Ernő. — A bruttó mezőgazdasági termelés tervét 105,8 százalékra teljesítettük, amelyből a növénytermesztés 108,4 százalékkal vette ki a részét. Az eredményesebb ágazat tehát az utóbbi volt. A sikerhez elsősorban a kukorica járult hozzá: 250 hektáron termesztettük, 74,02 mázsás átlaghozamot értünk el, ami a járásban a legjobb átlageredmény volt. Az elnök ezt követően részletesen értékelte a további ágazatokat, majd summázta az eredmények adta tanulságot. — A folyó évre szóló feladatainkat lényegében két pontban le<het összefoglalni. Azokon a szakaszokon, ahol pozitív tapasztalatokat szereztünk, még jobb eredmények elérésére kell törekednünk. A kevésbé sikeres szakaszokon pedig következetesen meg kell keresnünk a hiányosságok okait. A folyó év és a hatodik ötéves tervidőszak minden eddiginél nagyobb feladatait csak így tudjuk teljesíteni. Szavaim igazolására legalább egy példát említek: míg 1970—1975 között a növénytermesztést 44,6 százalékkal növeltük, 1976-ban a növekedés ütemének el kell érnie a 46,6 százalékot. A feladatok komolyságát növeli az a tény is, hogy az év januárjától a volt Júr nad Hronom i szövetkezettel társultunk, és az új 1300 hektárral együtt már 4200 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodunk. A folyó év feladataival összefüggő részletkérdések kidolgozása és a teljesítés módjának közvetlen meghatározása már az egyes ágazatok vezetőinek a feladata. Pőhm Mátyás mérnöknek, a szövetkezet főagronómusának és Béres Károly főzoo- technikusnak határozott elképzelése van arról, hogy a meg- növekedett feladatok teljesítése miként lehetséges. — A növénytermesztésben megváltoztattuk a szemesek vetésterületét. Búzát 1300 hektáron, tehát a tavalyi arányban termesztünk, csökkentjük viszont az árpa és növeljük a kukorica vetésterületét. Az utóbbit G50 hektáron fogjuk termeszteni. A kukorica iránti fokozott bizalomnál a tavalyi jő átlag mellett bizonyára más tényezők is szerepet játszanak. Az elmúlt években kísérleti parcelláinkon 87 hibridet pró háltunk ki. Tavaly például 13 kukoricahibridünk volt a kísérletekben. egyesüknél 93, 113, illetve 118 mázsás átlaghozamot értünk el. A bevált hibridek nagybani termesztésével elérhetnénk tehát akár a 100 mázsás átlagot. — Már az elnök is körvonalazta, hogy a nagy hozam gondokat is okoz. — Ilyen terméshozam nem jön magától. Érdekében sokat kell tenni. A megfelelő agrotechnika, vetőmag, növényvédelem elsőrendűen fontos tényező. Nem mondok újat azzal, hogy különösen az utóbbi kettő biztosítása eléggé nehéz s körülményes feladat, és már eddig is gondokat okozott. A vetésterület növelésével és a nagyobb hektárhozamokkal azonban új gondok is jelentkeznek. A termést be is kell takarítanunk és megfelelően el kell raktároznunk. Kiszámítottuk, hogy a kukorica ilyen vetésterülete melleit saját gépparkunk nem elég az őszi munkák elvégzésére. Ezért már most figyelmeztettük az illetékeseket — és természetesen mi is lépéseket teszünk — hogy az aratáshoz hasonlóan az őszre is kisegítő gépeket, főleg traktorokat, szállítóeszközöket biztosítsunk. A lehetőség adott, hiszen azokban a járásokban, ahol kevesebb kukoricát termesztenek, tudnak segítséget biztosítani. Tavalyhoz viszonyítva a kukorica begyűjtés utáni kezelésére s tárolására is jobban és főleg időben fel kell készülni, mégpedig nemcsak szövetkezeti, hanem járási, sőt országos viszonylatban is. Annak, hogy a szövetkezetben e nehézségek ellenére is a kukorica mellett döntöttek, nyomós oka van: a szövetkezet szemes takarmányokból a jövőben is önellátó akar lenni, annak ellenére, hogy 1976-ban az állattenyésztésre megnövekedett feladatok várnak. — Állattenyésztésünk szakaszán a folyó év elsőrendű feladata a tejtermelés fokozása A társadalmi—gazdasági rendszerek problémái ■un — mondta a zootechnikus. — Az elmúlt évben 100 000 liter- tejjel maradtunk adósak és ezt az idén törleszteni szeretnénk. A Garamvölgyi Szövetkezeiben — amellyel most társultunk — mintegy 700 literrel volt nagyobb a fejési átlag. Többek között az ottani jó tapasztalatok általánosításával fokozzuk a tejtermelést. Emelkedett a tejtermelésünk és literenként 25 dkg alatt van a felhasznált koncentrált takarmány. A javu lási görbének a továbbiakban még tovább kell emelkednie, hiszen megfelelő mennyiségű tömegtakarmányt is biztosítottunk. Ez utóbbiakat 1976-ban már a szántó 25 százalékán fogjuk termeszteni és ebből 14 százalék a lucerna. A célok tel jesítésére tehát adottak a feltételek, és közös elhatározással, valamint erőink összefogásával e feltételeket kamatoztatni fogjuk. EGRI FERENC A Nové Zámky-i Elektrosvit nemzeti vállalat az idén első termékeit — egy ezer darab korszerű nátrongőz világítótestből álló szállítmányt — a Szovjetunió számára gyártja. A szovjet vevők az idén a korábbi évekhez képest kétszer annyi árut rendellek. Az Elektrosvit világítótestei iránt Lengyelországban, Romániában, Jugoszláviában és a közel-keleti országokban is nagy az érdeklődés. A vállalat évi termelésének mintegy 10 százaléka a tavalyi 7 százalékkal szemben kivitelre kerül. Felvételünkön: A világítótestek szerelő-gépsora. Marta Leloviöová és Mária Kónová, az egyik szocialista miinkabrigád tagjai munka közben. (Felvétel: ČSTK — A. Zagar ml.) A világkereskedelem helyzete a második világháború óta még sohasem volt ennyire válságos. Egyes rejlett tőkésországok kutatóintézeteinek egyöntetű nézete szerint a világkereskedelem terjedelme 1975 ben nem volt nagyobb, mint a megelőző évben. A svájci kereskedelmi körök véleménye szerint inkább arra számíthatunk, hogy a világkereskedelem forgalma kb. 5 százalékkal csökkent. Ez már az 1975. év első hónapjaiban is tapasztalható volt, s a nemzetközi kereskedelem megélénkülésére irányuló bizonyos irányzatok ellenére sem számíthatunk arra, hogy a jelenlegi válság rövid időn belül leküzdhető lesz különösen a világ leg fejlettebb és legjelentősebb ipari országaiban. A világkereskedelem folyamán a világgazdaság bizonyos összekapcsolódását kell értenünk, amely kétségkívül jelenleg is létezik és többé-kevésbé pozitív, illetve negatív módon befolyásolja az egyes országok gazdasági éleiét, társadalmi- gazdasági rendszerét. Negatív hatás esetén a gazdasági élet meggyengül, ami különösen az iparilag fejlett tőkésországokra vonatkozik. Pontosabban mondva, a gazdasági válság, a bizonytalan pénzügyi helyzet, az infláció és a munkanélküliség feltételei közt meglassul a világkereskedelem növekedése. A tőkésországok nemzetközi kereskedelmének fejlődése kivétel nélkül negatív irányzatot mutat. Különös;; n a behozatal pang, amely a kivitelnél jóval kisebb. Különösen az Amerikai Egyesült Államokban csökkent a behozatal. Csaknem hasonló volt a helyzet 1975 első negyedévében a kivitel terén is, amely 1974 negyedik negyedévéhez viszonyítva a legtöbb tőkésországban csaknem 5 százalékkal csökkent. Némi emelkedés csupán Franciaországban, Nagy-Britanniában és az USA-ban volt tapasztalható. Az iparilag fejlett tőkésországok többsége a behozatal csökkentésével és a kivitel fokozásával igyekszik változtatni az országot sújtó passzív kereskedelmi mérlegen. A konjunktúra csökkentése következtében a nyersanyagok árára gyakorolt nyomás, valamint a nyugat-európai valuták dollárhoz viszonyított árfolyamának részben való átértékelése ahhoz vezetett, hogy a behozott áruk áremelkedése kisebb volt, mint a kivitelre kerülő áruké, azaz a reálvaluta relációkban javulás állt be. Hasonló volt a helyzet 1975-ben a csehszlovák és a kapitalista országok keres-' kedelmében. A gazdasági válság azonban- könyörtelen és a külkereskedelmen kívül a gazdasági élet más ágazatait is érinti. A tűr késországok társadalmi bruttó, termelése 1975 első félévében 3 százalékkal volt kisebb, íuiköz- ben a munkanélküliség h második világháború után a legválságosabb méretűvé vált főleg az Egyesült Államokban, ahol a munkanélküliek száma a munkaképes lakosságnak csaknem 10 százalékát érte el. A munkanélküliek száma a tavalyi év első félévéhen 1974 hasonló időszakához viszonyítva emelkedett. A munkanélküliség a többi tőkésországot is érzékenyen sújtotta, így péidául Dániát, a Német Szövetségi Köztársaságot, Belgiumot, Franciaországot, Hollandiát, Nagy- Britanniát stb. A munkanélküliség problematikájával szorosan összeffügg a munkaidő korlátozása, valamint a külföldről behozott idegen munkaerők iránti kereslet lényeges csökkentése. A dolgozók a növekvő munkanélküliségtől való félelmükben csupán a legfontosabb szükségleteik kielégítésére korlátozzák magukat. Az ilyen irányú fejlődés következtéiben a lakosság fokozottabb mértékben takarékoskodik, és a forgalomból kivont pénzösszeg negatív módon befolyásolja a gazdasági élet ütemét, beleértve a beruházási tevékenységet is. A beruházásokat energetikaipari téren is korlátozzák, különösen a kőolajárak további emelkedése következtében, amiről a kőolajtermelő országok miniszterei szervezetük Bécsben megtartott értekezletén döntöttek. A kőolaj árát 1975. október 1-1 hatállyal 10 százalékkal emelték. Az új árak azonban csak 1976. június 30 lg maradnak érvényben. Bár 1975-ben bizonyos javulás következett be a valutapiacon, a kőolajárak emelése következtében főleg a kőolajbehozatalra szoruló országokban a pénzügyi egyensúly továbbra is veszélyben forog. ANDREJ MIKLÓS mérnök Az erők összponfosításávaf IGÉNYES FELADATOKRA KÉSZÜL A SAROVCEI (SÄRÖI) EGYSÉGES FÖLDMÜVESSZÖV ETKEZET l ' : I ■ - . ••1 • •• • • • A Sakmar-felhívás követői a Kelet-szlovákiai Vasmű hideghengerlő üzemében tavaly decemberben is becsületesen teljesítették szocialista felajánlásukat. Ez mindenekelőtt az izzítóüzem 240 tagú munkaközösségének tagjaira vonatkozik, akik közé tartozik Ján Bezek, Ladislav Juris, Ľudovít Son- tág és Jaroslav Ondrejka szocialista brigádja is. ígéretet tettek, hogy a karbantartó részleg szó* cialista brigádjaival karöltve az eddigi évi átlaggal szemben 1,7 százalékkal növelik teľ,esítmé‘ nyűket. A valóságban Jelentős mértékben túlszárnyalták ígéretüket, minthogy 4,9 százalékos növekedést értek el. Ilyen módon a tervezett 1976-os havi átlagteljesítményt még tavaly novemberben, és decemberben is 3599 tonnával túlteljesítették. Felvételünkön: Milan Maceják az izzítókemence kezelése közben. * (Felvétel: A. Haščák — ČSTK)
