Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám, péntek

Pártkonferencia az atomerőműben fCSTK] — Jaslovské Bohunl- cében a V-l atomerőmű építői tegnap megtartották évzáró üzemi pártkonferenciájukat. A konferencián részt vett lozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, az SZLKP KB első titkára. Lenárt elvtárs a konferencián felszólalt a vitában. Hangsú­lyozta a közelgő XV. pártkong­resszus jelentőségét társadal­munk további fejlődésében, majd vázolta a 6. ötéves terv súly­ponti és dinamikus feladatait, egyben rámutatott e feladatok teljesítését lehetővé tevő alap­vető forrásokra. Beszédében méltatta a VI atomerőmű kommunistáinak és a Szlovákia atomenergetikai fejlesztésében résztvevő vállala­toknak a munkáját. Köszönetét mondott a becsületes munkáért, amelyet az elmúlt időszakban végeztek a munkafolyamatok meggyorsítása érdekében. Hang súlyozta, hogy meg kell gyor­sítani a szerelési és egyéb mun­kálatok korszerűsítését, gépe­sítését. E cél elérésében fontos­nak tartja a tudományos-mű­szaki fejlődés következetes ér­vényesítését és a szocialista országok, főleg a Szovjetunió tudományos dolgozóival való együttműködést. J. Lenárt elvtárs felszólalásá­nak befejező részében atom- energetikai rendszerünk fej­lesztéséről szólt a 6. ötéves tervidőszakban, majd értékelte, az atomerőmű építkezésén vég­zett pártmunka magas színvo­nalát és kiemelte a dolgozók kezdeményezését. Az életkörnyezetről tárgyaltak (ČSTK) — Tegnap ért véget a KGST életkörnyezeti és tudo­mányos-műszaki együttműkö­dési bizottsága mellett létesí­tett tanács hat országot képvi­selő tagjainak kétnapos, a prá­gai International-szállóban megrendezett konzultatív ta­nácskozása. A tanácskozáson zárójegyzőkönyvet írtak alá. A küldöttségek a konkrét intézke­dések egész sorát vitatták meg a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya elveinek további érvényesítésével, valamint az életkörnyezet kialakításával és védelmezésével kapcsolatban. A h • « i •». »♦ ti#/ •• kölcsönösen előnyős együttműködés szellemében A fen kormánykoalíció a politikai fcMwsság mellett száll síkra Barátsági nagygyűlés Havannában Havanna — A Kuba és Ka­nada közötti baráti, kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok a kü­lönböző társadalmi berendezke­désű államok, a nyugati felteke országai közötti békés egymás mellett élés jó példájául szol­gálnak mondotta Videl Cast ro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke azon a barátsá­gi nagygyűlésen, amelyet Pier­re Elliot Trudeau kanadai mi­niszterelnök látogatása alkal­mából rendeztek a kubai Cien fugeor városában. Fidel Castro emlékeztetett rá, hogy a blokád legnehezebb éveiben, amikor a kor máng ok többsége csatlakozott a Kuba elszigetelését célzó politikához, a kontinensen csupán két or­szág — Kanada és Mexikó tar­totta jenn kapcsolatait Kubá­val. Elégedetten szólt az utób­bi években a kubai—kanadai kereskedelmi-gazdasági kapcso­latokban mutatkozó fejlődésről, amely mindkét fél érdekeit szolgálja. Ezek a kapcsolatok annak a nyomásnak ellenére fejlődtek, amelyet Kuba külső ellenségei fejtettek ki azzal a-/Folytatás az 1. oldalról) tott államosításokat „visszafor­díthatatlannak“ nevezte. A tá­bornok kijelentette: amíg elnök marad. a jobboldal nem fog „áttörni“. Az Intesindical szak­szervezeti szövetség titkárságá­val folytatott tanácskozásán közölte, hogy március 1-én fel­oldják a kollektív szerződések felülvizsgálására vonatkozó ti­lalmat, amelyet a tavalyi részle­ges ostromállapot idején ren­deltek el. A Legfelsőbb Forra­dalmi Tanács nem kívánja meg­változtatni azt a törvényt, amelyben a Portugál Szakszer­vezeti Mozgalom egységét dek­larálták — mondotta Gomes. Lisszabon — A portugál szél­sőjobboldal folytatja terrorhad­járatát az ország északi részén. Csütörtökön hajnalban 10 perc leforgása alatt hat bomba robbant Braga városában és céllal, hogy szétszakítsák eze­ket a kapcsolatokat. A kubai vezető melegen kö­szöntötte Trudeaüt, rámutatva, hogy látogatása arról tanúsko­dik, Kanada ma szuverén, füg­getlen politikát folytat. A nagygyűlésen felszólalva a kanadai miniszterelnök emlé­keztetett a világban végbemenő pozitív eseményekre. Ma az egyedüli alternatíva a béke, a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés. A különböző társadalmi berendezkedésű államok — mondotta Trudeau — kezdik megérteni egymást, közös erő­feszítésekkel próbálnak fontos kérdéseket megoldani. Síkra- szállt a kanadai—kubai kapcso­latok további fejlesztéséért, a két ország közötti barátság erősítéséért. Pierre Elliott Trudeau nagyra értékelte azokat az eredménye­ket, amelyet Kuba a mezőgaz­daságban, az oktatásban, az egészségügyben és a lakóház- építésben elért. A lakosság élet- színvonalának emelésére hozott kubai döntések sok ország ér­deklődését váltották 10 — mon­dotta a kanadai miniszterelnök. megrongálta különböző szak- szervezetek és baloldali pártok helyi irodáit. Az anyagi kár több millió escudóra rúg, sze­mélyi sérülés nem történt. A rendőrség megállapítása szerint a pontosan időzített robbantás­sorozat csak „profik“ műve le­het. Colvilha városában ugyancsak a hajnali órákban több bom­barobbanás után lángra borult és leégett egy épület, amelyben különböző baloldali szervezetek irodái voltak, a rendőrség itt is gyújtogatásra gyanakszik. A legnagyobb északi város­ban. Portóban a rendőrség tu­catjával kapta a segélykérő te­lefonhívásokat olyan lakosok­tól, akiket névtelen telefonálók megfenyegettek, hogy hamaro­san bombák robbannak és „kommunistákat fognak megöl­ni“. Bonn — Feloldhatatlan ellen­tétek jegyében nyílt meg csü­törtökön Bonnban a szövetségi gyűlés egész napos vitája a nemzet helyzetéről. A vitában a kormánykoalíció a politikai folytonosság mellett foglalt ál­lást, a Jobboldali ellenzék vi­szont nyíltan meghirdette a visszatérést a hidegháború kor­szakához. A vitát Helmut Schmidt szö­vetségi kancellár kormány- nyilatkozata nyitotta meg. Be­szédében igen nagy teret szen­telt az európai enyhülési politi­kának és ezen bellii a két né­met állam viszonyának. Beveze­tőben megállapította, hogy az NSZK és az NDK kapcsolatai tavaly tovább javultak, noha számos kérdés megoldhatatlan még és mutatkoztak visszaesé­sek Is. Ezt azzal magyarázta, hogy a német kérdésben eltérő a két német állam álláspontja. Az NSZK igényt formál rá — mondotta —, hogy az egész nemzet nevében beszéljen, ám ez az álláspontja nem jelenti a túlhaladott egyedüli képviseleti igény fenntartását, hanem csu­pán- azt. hogy támogatja a nemzeti összetartozást, gondns­New York — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára további kö­zel-keleti békekezdeményezések lehetőségeiről tárgyalt a genfi békekonferencia két társelnö­kének, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, valamint az arab országoknak világszer­vezeti képviselőivel — közölte az ENSZ egyik szóvivője. A főtitkár megbeszélést foly­tatott a Palesztina! Felszabadí­tást Szervezet megbízottaival, de még nem konzultált az iz­raeli delegációval. A Biztonsági Tanács közel-keleti vitájának hétfő esti lezárása után néhány arab delegátussal tárgyalt. Damaszkusz — Abdel Ghnni Rifai szíriai külügyminiszter-he­lyettes szerdán a külügyminisz­tériumba kérette az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Olaszország damaszkuszi diplo­máciai képviselőit, s értésükre adta, hogy Szíria erősen nehez­tel országuknak az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa közel keleti vi­kodik saját belső rendienek szi­lárdságáról és támogatja az enyhülési politikát. Az NSZK külpolitikájára át­térve a bonni kormányfő hang­súlyozta: Ragaszkodunk a ke­let nyugati kapcsolatokban az enyhülési politikához ... Mind a Nyugat, mind a Kelet irányá­ban meg kell őriznünk a foly­tonosságot, bizalmat kell sze­reznünk és visszanyernünk. Ugyanakkor hitet tett a globá­lis erőegyensúly fenntartása mellett A ném&t politika, azaz az NDK-val szemben követett po­litika megköveteli — mondotta Schmidt —, hogy a Szovejtunió- hoz és szövetségeseihez fűződő kapcsolatainkat annyira ren­dezzük, amennyire az európai és a nemzetközi hatalompoliti­kai adottságok és a tovább tar­tó ideológiai szembenállás en­gedi, amely alól nem vonjuk kS magunkat... Schmidt méltatta az európai biztonsági konferencia munká­ját és egyértelmű nemmel uta­sította vissza azoknak a véle­ményét. akik manapság az eny­hülési politika végét vagy ku­darcát jósr>,i-/5’ tájában tanúsított negatív ma­gatartása miatt. Washington — Gerald Ford amerikai elnök és Jichak Rabin izraeli miniszterelnök Washing­tonban tartott két megbeszélé­sén nem tudott megállapodni a legközelebbi közel keleti politi­kai lépések kapcsán követendő közös taktikában — írják a nyugati hírügynökségek. Diplomaták tájékoztatása sze­rint az amerikai és az izraeli elképzelések főképp abban a kérdésben térnek el, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezetet közvetlenül bevonják-e a legközelebbi tárgyalási sza­kaszba. Rabin ismételten hang­súlyozta, hogy Izrael nem iil tárgyalóasztalhoz a PFSZ szel. Ford elnök — ugyancsak diplo­maták értesülése szerint — nem követeli ugyan Izraeltől a PFSZ elismerését, de síkraszáll azért, hogy a további tárgyalá­sokba vonják be a palesztinaía- kat. Folytatódik a terrorhadjárat Portugáliában Waldheim a közel-keleti bákekeztísnit ezések lehetőségeiről tárgyalt A felforgató tevékenység eszközei /Folytatás az 1. oldalról) az európai béke és biztonság énd ekeit. A müncheni rádióállomással első kapcsolatomat Július Firt, a CIA ügynöke, a CIA csehszlo­vákiai ügyosztályának egykori Igazgatója közvetítette, aki 1968 szemptemberében Bécsben tevé­kenykedett, ahol meg kellett ta­lálnia ós meg kellett nyernie a csehszlovák emigránsokat az amerikai kémszolgálat különfé­le céljaira. Mellekesen megje­gyezzük, hogy a CIA erre a cél­ra rendszeresen használja ki éppen a semleges Ausztria fő­városát. Firt ügynök személyével kap­csolatban szeretném megemlíte­ni, hogy valamikor a Melan- trich Kiadóvállalat igazgatója és 1948-ig a Csehszlovák Nem­zeti Szocialista Párt képviselő­je volt. Bizonyított tény, hogy már 1943 óta állt az amerikai hírszerzők szolgálatában. Ezért, amikor 19G8 sze p (.emberében Bécsije« találkoztunk, tudtam, hogy kihez van szerencsém. Ha­sonló esetekre felkészülve fel­szereltem magain megfelelő anyagokkal, amiket felajánlhat­tam. Firt ezeket megvásárolta, kifizette és megszervezett egy találkozót Jaroslav Pecháčekkal, a Szabad Európa csehszlovák osztálya akkori igazgatójával, aki időközben szintén Bécsbe Hlkezelt. Ez ajánlotta fel, hogy foglalkoztat a Szabad Európá­ban. Rövid időn belül mindkettővel ismét találkoztam Münchenben, ahol a további formalitásokat kellett elintézni. Itt Firt meg­magyarázta, hogy nem kerül­hetem el a menekülttábort, de «*101 ivem keM félnem, mert minden el van intézve. Amikor »’/tán megjelentem a Nürnberg «nfftott tevő zirndortl menekült­táborban, már va.lól>an minden elő volt készítve. Kétszer hall­gattak ki, először a nyugatné­met hírszerző szolgálat, majd a CIA emberei. Mindkét szerve­zet képviselői a szó legszoro­sabb értelmében barátságosan viselkedtek, tudva azt, hogy az ő emberük vagyok. Másnap reggel éppen ezért kaptam va­lamilyen igazolványt és visz- szatérhettem Münchenl>e. Megnyíltak az ajtók Firt, aki abban az időben Ralph Waltemak, a Szabad Eu­rópa amerikai igazgatójának a tanácsadófa volt, a jövendő be­osztásomról folytatott beszélge­tés során azt a feltételt szabta, hogy az amerikaiaknak nyújt­sak információkat azokról az emberekről is, akik a Jövőben munkatársaim lesznek. Elmon­dotta, hogy a Szabad Európába új emberek jönnek, akiket Cseh­szlovák iá bau kommunistákként ismertek, s néhányat a rádióál­lomás alkalmaz, mások pedig mint külső munkatársak fognak tevékenykedni. Éppen ezért ál­lítólag meg kell ismerni való­ban „demokratikus gondolko­dásmódjukat“. Egyidejűleg azt is megmagyarázta, hogy körül­belül milyen lesz az emigráció tevékenysége, és hogy erről is sok mindent tudni kell. Mivel egyetértettem Firt ajánlatával, nemcsak a csehszlovák osztály ajtajai tárultak ki előttem, ha­nem ami számomra igazi kül­detésem szempontjából a leg­fontosabb volt, elsősorban az amerikai ügyosztály ajtajai is. Ez a tevékenységem gazdag ter­mést hozott. Tanúsíthatom, hogy a Szabad Európa fő feladata nemesük rá­diós műsorszórás, jóllehet a fel­forgató propaganda e hideghá­borús intézmény egyik élvonal­beli feladata. E rágalmazó mű­sor hangneme rugalmasan al- kalmaľkndik az amerikai kül­politika pillanatnyi szükségle­teihez. így például röviddel az­előtt, hogy a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencián 35 ország képvise­lője találkozóit, a rádióállomás amerikai vezetősége parancsot adott arra, hogy elvből ne vi­tatkozzanak, ne közöljék, saját, vitajellegű kommentárjaikat, ha­nem mindenekelőtt a nyugati sajtóból szerzett idézeteket használják fel. Magától érte­tődő, hagy előnyben részesítet­ték azok.it a nézeteket, ame­lyek kétségessé akarták tenni a helsinki konferencia értelmét. Ebben a kommunistaellenes adó­állomásban ugyanilyen szándék­kal bőségesen kihasználják a maoista támadásokat az európai biztonság és együttműködés, és a nemzetközi feszültség enyhü­lése eszméje ellen csakúgy, mint a szocialista országok el­len irányuló más maoista rá­galmakat. Az érdekesség kedvéért sze­retném elmondani, hogy a hel­sinki konferenciával kapcsolat­ban a Szab id Európa csehszlo­vák osztályának egyetlen dol­gozója sem helyezkedett pozi­tív álláspontra. A békés egy­más mellett élés politikája kir vétel nélkül szálka valameny- nyi szemében. Az aknamunka koordinálása A müncheni leadó fő felada­ta nemcswk a rádiós műsorszó­rás. Egyebek között az emig­ráns egyesületek szervezését irányító központ, és koordinál­ja ezeknek a szocialista közös­ség országai elleni tevékenysé­gét. Ezt az úgyszólván konspi­rativ tevékenységet az úgyne­vezett Ny ugat-európai Csehszlo­vák Tanácsadó Testület, az úgy­nevezett Szabad Csehszlovákia Tanácsa, az ún. Szlovákok Vi­lágkongresszusa stb. elnevezésű tömörülések közvetítésével va­lósítja meg. Ezek it az egyesü­leteket egészen nyíltan hasz­nálják fel a Csehszlovákia és a többi szocialista ország el­len irányuló kémtevékenység­re. A müncheni leadóállomás irá­nyítására az amerikai kong­resszus 1974-ben megalakította a nemzetközi rádiós bizottságot. 1975 októberében jelentést ad­tak ki tevékenységükről, amely­ben egyebek között rámutatnak, hogy mindkét rádióleadó a Szovjetunióban és a többi szo­cialista országban végbemenő fejlődés és a „nemzeti ügyek“ kérdéseiről való tájékoztatásra és elemzésekre összpontosítja tevékenységét. Ezek a kérdések töltik ki a műsoridő 44—60 szá­zalékát. A műsor állítólag az ún. belső dialógust hivatott ki­alakítani, ami a pszichológiai háború stratégiáinak fogalom­rend szer ében olyan méretű bel­ső felfordulás előidézését je­lenti, amit egyébként háború nélkül nem érhetnének el. Emlékeztetünk arra, hogy ezt a jelentést csupán két hónap­pal azután adták ki, hogy Hel­sinkiben aláírták a záróok­mányt, amelyben az Egyesült Államok is kötelezte magát, hotgy „tartózkodik minden köz­vetlen vagy közvetett egyéni és kollektív beavatkozástól olyan bel- és k iil ügy ékbe, ame­lyek a többi résztvevő állam ha­táskörélje tartoznak. A helsinki befeiező találko­zást megelőző időszakban a Szalwid Európa további széles körű rágalmazó kampányt kez­dett, amelyre felhasználta a második világháború befejezésé­nek 30. évfordulóját. A máswlik világháború keletkezésének és lefolyásának időszakából szár­mazó meghamisított történelmi adatok alapján egész műsorso­rozatokat állítottak össze: ezek a Iellető legrosszabb fénybe ál­lították a Szovjetuniót, amely a hitleri fasizmus elleni küzde­lem legnagyobb terhét vállalta magára. Ugyanilyen küldetése volt a „Harminc év a szövet­ségtől az enyhülésig“ című so­rozatnak. Ezekben felhasználták az 1968. évi jobboldal exponen­seinek pamflet jeit, visszaemlé­kezéseit és leveleit, amelyek többnyire a Szabad Európa köz­vetlen m ^rendelésére készül­tek és amelyeket a Szabad Eu­rópa megfizetett. . A müncheni adóállomás veze­tősége arra serkentette az emig­ráns egyesületeket is hogy, küzdjenek az európai biztonság és együttműködés eszméje el­leti. Bizonyította ezt például az is, hogy 1975 márciusában az amerikai külügyminisztérium és a Demokrata Párt Nemzeti Ta­nácsának igazgatója is fogadta az ún. Szabad Csehszlovákia Ta­nácsának tényezőit, nevezetesen Mojmír Povolnýt, a tanács „el­nökét“ és Jiri Horákot, a tanács másik funkcionáriusát. Ezt a fo­gadást Samuel Belluš, a Szabad Európa csehszlovák osztályának jelenlegi igazgatója, a CIA val együtt közvetítette. Az Egyesült Államokban az emigránsok — J. Horák szavai szerint — teljes megértésre találtak.

Next

/
Thumbnails
Contents