Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZ LOVA KIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1976. január 28. SZERDA BRATISLAVA m XXIX. ÉVFOLYAM 23. szám © ín SO fillér A TÁRSADALMI SZEMLÉLET ISKOLÁJA Napjainkban különösen nagy jelentősége van annak, hogy megnyugvással vehetjük tudomásul népgazdaságunk fejlődésé­nek elmúlt évi mérlegét. Mert bizony kevés olyan ország van mana^ág a világon, amely 1975-ben az ipar fejlesztésében 7 százalékos, a nemzeti jövedelem képzésében pedig 6 százalékos növekedést ért el. Ilyen országok csak a szocialista államok kö­zösségében találhatók, amelyek a kommunista és munkáspártok vezetésével, az ésszerű tervgazdálkodás és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés útján haladva sikeresen oldják meg az in­tenzív gazdaságfejlesztés egyre bonyolultabb problémáit. A csehszlovák népgazdaság fejlesztésének elmúlt évi ered­ményei több szempontból is kiemelkedők. Első helyen említ­hetjük azt a körülményt, hogy sikerült távol tartani a kapita­lista országokban egyre jobban elmélyülő válságot, a termelés visszaesését, az inflációt, az életfeltételek gyors ütemű romlá­sát, bár azt is tudjuk, hogy ez nem csekély erőfeszítésekbe ke­rült a termelés hatékonyságának növelésében, a takarékosság fokozásában, valamint a külkereskedelem szakaszán, s a jelek, szerint sokáig szembe kell még néznünk ezzel a helyzettel. Ugyanakkor azt is megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy a szocialista gazdasági integráció, a nemzetközi munkamegosz­tás, a termelési és a tudományos-műszaki együttműködés elmé­lyítése távlatilag is lehetővé teszi népgazdaságunk dinamikus és tervszerű fejlesztését. Mindez külkereskedelmi forgalmunk ta­valyi alakulásában is visszatükröződött. Az elmúlt évi gazdasági fejlődés másik kiemelkedő pozitívu­ma az, hogy az ipari termelés 7 százalékos növekedése a va­lóságban erősen differenciált növekedést jelent szakágazatok szerint, s az egyes kiemelt, perspektív termelési irányzatok nö­vekedése a 10 százalékos ütemet is meghaladta. Ipari termelé­sünk szerkezeti átépítése tehát egészséges irányban és gyors ütemben halad. Az általános gépipar 10,1 százalékos növekedé­se például azt jelenti, hogy Csehszlovákia megerősíti pozícióit egyes gépipari termékek gyártásában, s felkészül a szocialista nemzetközi munkamegosztás keretében reá háruló feladatok tel­jesítésére, legyenek azok akár numerikusán vezérelt szerszám­gépek, ahol 24,9 százalékos volt a növekedés üteme, akár pe­dig vegyipari berendezések, teherautók, traktorok, mezőgazda- sági, textil- és konfekcióipari gépek és berendezések. Abból vi­szont, hogy a számítástechnikai berendezések gyártása 16,7, a félvezetőké 23,8, a tranzisztoroké pedig 31 százalékos arányban növekedett, arra következtethetünk, hogy népgazdaságunk fej­lesztése összhangban van a kor követelményeivel, s céltudatosan készítjük elő a tudományos-technikai forradalom további sza­kaszának anyagi-műszaki feltételeit. Az említett sikeres fejlődés eredményeit ugyanakkor az is te­tézi, hogy a CSKP politikai-gazdasági koncepciójának megfele­lően gyors ütemben halad a CSSZK és az SZSZK műszaki, gaz­dasági és szociális színvonalának kiegyenlítése, s ebben a fo­lyamatban a vegyipar és a gépipar legprogresszívabb ágazatai­nak fejlesztése viszi a döntő szerepet. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése jó alkalmat ad ar­ra, hogy visszapillantsunk társadalmunk elmúlt évi munkájára, hogy elbíráljuk célkitűzéseink helyességét, s mérlegre tegyük az elért eredményeket minden szakaszon és minden szempont­ból. Az ilyen elemzés a jövő fejlődés biztosítása szempontjából elengedhetetlenül szükséges. Elsősorban a statisztikai jelentés néhány elgondolkoztató adata fölött kell megállnunk, lebontva azokat az egyes ipari, mezőgazdasági, építőipari vállalatok és üzemek, kutatási-fejlesztési intézmények, valamint egyéb szol­gáltatási szervezetek konkrét munkájára és feltételeire. Arra már odalent kell választ adni, közvetlenül az egyes munka- szakaszokon, hogy mi okozta a késedelmet az új termelési kapacitások üzembe helyezésénél, mi idézi elő az iparban a mű­szakszám állandó csökkenését, s ezzel a termelési alapok egyre hiányosabb kihasználását, s mivel magyarázható a mezőgaz­daságban az állatállomány létszámának és hasznosságának, a 100 tehéntől felnevelt borjúk, valamint az egy anyasertéstől el­választott malacok számának csökkenése. Bizonyára a1 burgo­nyatermés hiányosságai sem írhatók kizárólag csak az időjárás rovására. Rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a szövetségi és a két nemzeti statisztikai jelentés éppen az üzemi és vállalati pártkonferenciák tárgyalásaival egyidőben, s a járási pártkonfe­renciák küszöbén keiül a nyilvánosság elé. Ez alkalmat ad ar­ra, hogy a vállalatokban és üzemekben dolgozó kommunisták munkájának értékelése társadalmi mércével történjen, s a válla­latok, üzemek elmúlt évi teljesítményének értékelésénél ugyan­csak előtérbe kerüljenek az egész társadalom szempontjai. A gazdasági életben megnyilvánuló emlílett és egyéb fogyatékos­ságokat ugyanis jelentős mértékben szubjektív okokra vezethet­jük vissza, s ezek között nem ritkán fedezhető fel az egyéni, helyi, vállalati érdekek előtérbe helyezése, s az egész társada­lom érdekeinek elhanyagolása. Amikor rejtett tartalékokról beszélünk, ezt sem szabad ki­hagyni a számításainkból. Éppen ezért az 5. ötéves terv utolsó évének statisztikai jelentésére is úgy kell tekintenünk, mint a társadalmi szemlélet iskolájára, mint mindannyiunk, az egész társadalom összehangolt munkájának tükörképére. A további dinamikus gazdasági fejlődés követelményei és feltételei elég­gé ismertek, s ezekre a pártkonferenciák beszámolói is ponto­san rámutatnak. A takarékos energia- és anyagfelhasználás, a tudományos ismeretek gyakorlati érvényesítése, a termelési alapok és a munkaidő ésszerűbb kihasználása mellett azonban különösen szem előtt kell tartanunk a gazdaság vérkeringését biztosító összhangot, a tervezett és szerződésekben rögzített ter­melési feladatok egyenletes és rendszeres teljesítését, a szállí­tói-megrendelői kapcsolatok zavartalan lebonyolítását, ami fő­leg akkor lesz eredményes, ha a munka menetének egyes lé­péseit az egész társadalom érdekei szerint fogjuk irányítani. MAKRAI MIKLÓS Együttműködésünk alapja a proletár nemzetköziség Közlemény a szocialista országok testvérpártjai ‘Központi bizottsági titkárainak értekezletéről VARSÓ — A szocialista országok kommunis­ta és munkáspártjai ideológiai és nemzetközi kérdésekben illetékes titkárai 1976. január 26 án Varsóban tanácskozást tartottak. Munkájában részt vettek: a Bolgár Kommunista Párt részéről Alekszandr Lilov, a BKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, Konsztantin Telalov, a BKP KB titkára; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről fosef Havlín a CSKP KB titkára; a Kubai Kommunista Párt részéről Raul Garda Pelaez a Kubai KP titkárságának tcigja; a Len­gyel Egyesült Munkáspárt részéről Jan Szydlak, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Jerzy Lukaszetvicz, a PB póttagja, a KB titkára, Ryszard Frelek, a KB titkára; a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára, Győri Imre, a KB titkára; a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről Dedzsidijn Csimmiddozs az MNFP KB titkára; a Német Szocialista Egy­ségpárt részéről Kurt Hagel, Helman Werner Lamberc, az NSZEP PB póttagja, a KB titkárai, a Román Kommunista Párt részéről Stefan And­rei, az RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára; a Szovjetunió Kommu­nista Pártja részéről Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyln Katyu- sev, a KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek az említett testvér­pártok központi bizottságai nem­zetközi és ideológiai osztályai­nak vezetői, helyettes vezetői és felelős munkatársai. A tanácskozást lan Szydlak, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára nyitotta meg. Felszólaltak: Borisz Pono­marjov, Kurt Hager, Övári Mik­lós, Raul Pelaez, Alekszandr Li­lov, Stefan Andrei, Dedzsí Pin, Csimmiddozs, Josef Havlín és jan Szydlak elvtársak. A résztvevők vélemény cserét folytattak az eszmei-nevelői munka időszerű kérdéseiről, fi­gyelembe véve a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért folyó harc jelenlegi szakaszából adó­dó feladatokat, az európai biz­tonsági ós együttműködési kon­ferencia eredményeit. M ege 1 ég ed ésse 1 állapították meg, hogy az utóbbi időben je­lentősen fejlődött a testvérpár- tok több- és kétoldalú ideoló­giai együttműködése a marxiz­mus—leninizmus és a szocialis­ta internacionalizmus alapján. Ez megnyilvánult a tájékozta­tás, a propaganda, a társada­lomtudományok, az oktatás, a könyvkiadás, a művészet, a kultúra, az idegenforgalom és a társadalmi szervezetek tévé* kenységének számos területén. Mindez elősegíti az együtt­működés továbbfejlesztését az egyes országokban folyó szo­cialista és kommunista építő­munka feladatainak megoldása érdekében és kedvezően hat a szocialista közösség összefor- rottságának, együttes nemzet­közi fellépésének erősítésére. (Folytatás a 2. oldalon/ Amerikai vétó a Biztonsági Tanács közel-keleti vitájában AZ IGAZSÁGOS harc folytatódik Waldheim főtitkár a helyzet elmérgesedésétől tart @ Izraelben megkönnyebbüléssel fogadták a szavazás eredményét New York — Az Egyesült Ál­lamok vétója megakadályozta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a többség által támogatott ha­tározati javaslat elfogadását. A Biztonsági Tanács a közel- keleti vita befejeztével hétfőn este szavazott arról a határo­zati javaslatról, amelyet hat or­szág: Benin, Guayana, Panama, Pakisztán, Románia és Tanzá­nia terjesztett elő. A határoza­ti javaslat leszögezte, hogy biz­tosítani kell a palesztinai nép önrendelkezési jogát, beleértve a független állam létrehozásá­nak jogát is. A határozatterve­zet követelte azt is, hogy Iz­rael vonja ki csapatait az 1967 óta megszállva tartott összes arab területről. A javaslatot — amint ezt az amerikai vezető politikusok nyilatkozataikban már előreve­títették — az Egyesült Álla­mok megvétózta. Mellette sza­vazott 9 tagország; Olaszország, Nagy-Britannia és Svédország tartózkodott a szavazástól, Kí­na és Líbia képviselője pedig nem vett részt a szavazáson. Váratlan angol módosítási in­dítvány késleltette a hétfő esti szavazást. Ivor Richard, Nagy- Britannia ENSZ nagykövete módosító javaslatot tett a hat ország által beterjesztett hatá­rozat kiegészítésére olyan kivé­tellel, amely megerősíti a 242. és 338. számú korábbi közel-ke­leti határozat érvényességét. A módosító javaslat kimondta, hogy bármilyen új megállapo­dás születne, az semmiképpen sem helyezhetné hatályon kívül a korábban lefektetett alapelve­ket. A váratlan brit javaslat megvitatására Szalim A. Sza- lim, a BT tanzániai elnöke egy­órás szünetet rendelt el. Végül a Biztonsági Tanács elutasította a brit módosító ja­vaslatot. Nagy-Britannia mellett Franciaország, Olaszország és Svédország szavazott a módosí­tásra. Líbia és Kína ellene volt, a fennmaradó kilenc ország pe­dig tartózkodott a szavazástól. A szavazás után Jakov Ma­lik, a Szovjetunió ENSZ-nagy- követe felszólalásában kifejtet­te: az arab népek, a palesztt- nai arab nép és igaz barátai és szövetségesei, a szocialista or­szágok, az el nem kötelezett ál­lamok és valamennyi békesze­rető ország tovább folytatja a harcot a közel-keleti igazságos és tartós béke megteremtésé­ért. Moynihan, az Egyesült Álla­mok ENSZ-nagykövete az ame­rikai vétót azzal próbálta in­dokolni, hogy „a határozati ja­vaslat felrobbantotta volna a közel-keleti tárgyalások eddigi kereteit“. Amerikai vélemény szerint e határozati javaslat nem szolgálta volna a béketár­gyalások javát. „A vétó nem a palesztinaiak kívánságaival (Folytatás a 2. oldalon} Leleplező tények (ČSTK) — Hétéves, Nyugaton folytatott tevékenységét befe­jezve, a napokban hazatért a Csehszlovák Hírszerző Szolgá­lat egyik tisztje. Sikerült be­tekintést nyernie a Szabad Eu­rópa rádióadó ós több emigráns szervezett vezetésének munkájá­ba. A békeellenes és felforgató tevékenységgel kapcsolatban, amelyet ezek az intézmények a CIA amerikai kémszervezet irányításával folytatnak, lelep­lezéseit a sajtó, a televízió és a rádió rövidesen a nyilvános­ság elé tárja. A 24 OLDALAS GAZDAG tartalmából Elsőrendű feladat a szocialista embertípus kialakítása Dr Ján Machyniak cikke A racionálisabb táplálkozásért Jozef Poláček cikke A nemzeti vagyon védelme közérdek Kardos Márta interjúja a CSSZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága elnökhelyettesével Á kőolaj és az energia­válság — Őrségváltás a Perzsa-öbölben Makrai Miklós cikksorozatának első része A forradalmi művészet harcos kiáltványa Lenin ,,A párt szervezete és a pártos irodalom“ c. cikke megjelenésének 70. évfordulójára (A Novij mír alapján) Kezdetben volt a káosz... L. Gály Olga írása az elkötelezett költészetről Giordano Bruno halálának igaz története Vaszil Conev szatirikus novellája Egy óra a Husszeiin-hídnál Önody György közel-kiffltl riportja

Next

/
Thumbnails
Contents