Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-26 / 21. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁK!A KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NfrTL^PJA 1976. január 26. HÉTFŐ BRATISLAVA © XXIX. ÉVFOLYAM 21. szám # Ura 50 Hír AZ IDŐ - LEHETŐSÉG Könnyű lenne számos meggyőző adattal szolgálni arra nézve, milyen magas fejlődési dinamikát ért el gazdaságunk az 5. ötéves tervidőszak éveiben. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy még mindig vannak jelentős tartalékaink, amelyeknek kihasz­nálásával tovább lehetne növelni a gazdaság hatékonyságát. A feladat tehát ezeknek a tartalékoknak minél nagyobb mér­tékű kihasználása. Közülük a legjelentősebbek egyike az idő. A múltban az a szólás mondás járta, hogy az idő pénz. Ez azonban túlságos leszűkítése a fogalomnak. Kétségtelenül igen fontos az idő hatékony kihasználása a munkában és azon kívül is. Mert nem mindegy, hogyan, milyen mértekben hasz­náljuk fel a munkaidőt, de az sem, hogy mennyi időt fordítunk ügyes-bajos dolgaink intézésére. Ha élni tudunk az idő nyúj­totta lehetőségekkel, ez forrása lehet a gazdagabb, tartalmasabb életnek, össztársadalmi és egyéni méretben is. A munkaidő hatékonyabb felhasználásának szükségességét, az e tekintetben mutatkozó fölösleges időveszteségek kiküszöbölésének szüksé­gességét, ezzel összefüggésben megjavítva az irányító munkát s növelve a felelősséget, a fegyelmezettséget a CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága az utóbbi időben megtartott ülésén ismételten hangsúlyozta. Szlovákia gazda­ságában az év elején az állóeszközök értéke elérte az 537 milliárd koronát, ebből az ipar részesedése iyO milliárd korona. Természetes, hogy ez az érték igen fontos mutató, de ugyanilyen fontos az állóeszközök hatékony kihasználása is. Az a tény, hogy a műszakok arányszáma a szlovákiai iparban az 5. ötéves tervidőszak végén hozzávetőlegesen 1,4 volt és hogy ennek az öt évnek a folyamán nem mutatott kedvező fejlődést, már önmagában is bizonyítja, milyen nagyok a tartalékok a gépi berendezések kihasználása tekintetében. Sokkal nagyobb figyel­met kell fordítani továbbra is a munkaidő jobb kihasználására, különösen az építőiparban, az építőanyag-iparban, de más ipari ágazatokban is. Észre kell venni és megfelelő intézkedések segítségével le kell küzdeni a munkaidő hatékony kihasználását észrevehetően hátráltató, a múltból visszamaradt számos rossz szokást. A munkaidőt ugyanis tekintettel a termelőerők jelenlegi fejlett­ségi színjére, már maximális mértékben lerövidítettük. Ezért nem tűrhetjük el a munkaidőnek további, önkényes megrövidí­tését. Márpedig az ilyesmi nálunk napirenden van. Meg kell állapítani, hogy noha egész sor jó szándékú intézkedés tör­tént, a nemzeti bizottságok félfogadási idejének, az üzletek és szolgáltatóban üzemegységek nyitvatartási idejének szabá­lyozására, továbbá annak biztosítására is, hogy a lakosság a délutáni órákban is hozzájusson az orvosi rendelőintézeti szol­gáltatásokhoz stb., még mindig nem sikerült lényeges javulást elérni azon a téren, hogy az emberek ne hagyiák el munka­időben a munkahelyüket személyes ügyeik intézése céljából. Az olcsó népszerűség társadalmilag káros formáinak egyike, ha a vezető beosztású dolgozó eltűri ezt a fajta gyakorlatot. Kormányhatározat írja elő, hogy hatékony öltözködéseket kell hozni a munkahelyről való rövid eltávozások, a munkába érke­zés és távozás Időpontjának nyilvántartására, meg kell kö­vetelni a személyi okokból le nem dolgozott munkaidő pótló­lagos ledolgozását, a le nem dolgozott távol létért nem szabad kifizetni a bért, üléseket, gyűléseket, tanfolyamokat elvileg csak munkaidőn kívül szabad tartani, azonkívül rendszeresen figyelemmel kell kísérni s elemezni kell a munkaidő kihasz­nálását a tartalékok feltárása céljából. De vajon mennyi való­sul meg ezek közül az intézkedések közül a gyakorlatban? Azoknak a szervezeteknek és intézményeknek a dolgozói, ahol a munkaidőt egyes napokon áttették a késő délutáni órákra, hogy a lakosság munkaidőn kívül is intézhesse ügyeit, arról panaszkodnak, hogy ezt a lehetőséget az ügyfelek csak rend- szertelenül veszik igénybe, sőt kifejeznék kétségüket az iránt, volt e valami értelme a félfogadási idő ilyen szabályozásának. Lesz értelme, ha a munkahelyi vezetők nem engedélyezik majd túlzott jószándékkal, hogy a dolgozók munkaidőben eltávoz­hassanak, s utasítják őket, hogy ügyeik intézésére vegyék igény­be a munkaidőn kívüli lehetőségeket. A múlt évben végrehajtott vizsgálatok számos tapasztalattal jártak, ami a munkaidő elégtelen kihasználását illeti. így pél­dául megállapították, hogy az Állami Építőipari Vállalat tren- číni üzemében a művezetők, noha a dolgozók átlag 15 perces késéssel érkeztek munkába, viszont 25—30 perccel távoztak korábban, a kimutatásokban nem a valóban ledolgozott időt mutatták ki, hanem a rendes napi munkaidőt, mintha a dol­gozók reggel 6.00 tói délután 1415 óráig dolgoztak volna. A Tlmačei Energiaipari Gépgyárban megállapították, hogv a mun­kahét első napján a csőüzemben a lakatosok és a hegesztők az egy műszakra eső munkaidejüket 60 százalékra, a második napon 80 százalékra, a többi napokon pedig 70 százalékra használták ki. Hasonló példákat, hozhatnánk fel más válla­latok, üzemek tapasztalataiból is Ebben a helyzetben igen időszerű az a kormányhatározat, amely előírta, hogy a múlt év végéig valamennyi ágazatban ellenőrizni kellett a munkaidő jobb kihasználásra vonatkozó intézkedések hatékonyságát, biz­tosítva az említett intézkedések érvényre juttatásának rend­szeres ellenőrzését A kormányhatározat továbbá elrendeli, hogy a vezető beosztású gazdasági dolgozók a szakszervezeti szervekkel és a társadalmi szervezetekkel együttműködve fo­kozzák a gondoskodást a dolgozók neveléséről, a munkaerkölcs megszilárdításáról, és maradéktalanul megtartsák a munkafe­gyelemre vonatkozó jogszabályokat Biztosítani kell tehát — mégpedig a legnagyobb határozott­sággal — a munkaidő jobb kihasználását az irányítás színvo­nalának emelesévt*l, megfelelő szervezési intézkedésekkel, a rendszeres ellenőrzéssel, a dolgozók felelősségtudatának nö­velésével, rászoktatva őket, hogy — ha csak lehetséges — személyes ügyeiket intézzék munkaidőn kívül. Meg kell terem­teni mindenütt a rend és a felelősség légkörét, s ezt a vezetők személyes példaadásával kell kialakítani. A munkaidő jobb kihasználása lehetővé teszi bármiféle további beruházás nélkül a népgazdaság eredményeinek további jelentős növelését. Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnöksége tagja, az SZLKP KB első titkára részt vett januar 24 én Bánovce nad Bebravouban a Tatra nemzeti vállalatban az üzemi pártkonferencián. Felvételünkön: Jozef Lenárt elvtárs beszédet mond. (Felvétel: M. BorodáCová — ČSTK) A KOMMUNISTÁM PELDAMITATAS1 Kritikai igényesség az üzemi és várisi pártWerenriákM Szombaton és vasárnap országszerte üzemi és városi párt­konferenciákat tartottak. A konferenciákon részt vettek a leg­felsőbb pártszervek képviselői. Bánovce nad Bebravoun, a Tat­ra nemzeti vállalat üzemi pártkonferenciáján Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a Košicei Kohóépítő Vállalat pártkonjerenciáján Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányelnöke, Prievidzán a Priemstav üzemi pártkonferenciáján Miloslav Bo- ďa, az SZLKP KERB elnöke, Zilinán a Vágmenti Vegyipari Üzemek pártkonferenciáján Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára. Kolárovón (Gú- tán j az efsz üzemi pártszervezete évzáró plenáris ülésén Václav Vačok, az SZSZK kormányának alelnöke, Komáromban a vá­rosi pártkonferencián Fábry István, az SZNT alelnöke vett részt. Határidő előtt Jozef Lenárt elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának részvételével Bánovce nad Beb­ravouban a Tatra nemzeti vál­lalat kommunistái szombaton tartották meg az üzemi párt konferenciát. A bánovcei Tatra dolgozói si­kerrel teljesítették és a kívánt területeken túlteljesítették a XIV. pártkongresszus, az SZLKP kongresszusa, valamint a kerü leti és járási párlkonferenciák határozatait a tehergépkocsik szlovákiai gyártásának növelé­séről. Az 1975-re kitűzött fo­kozott termelési terv célkitű­zéseit több mint 24 millió ko­ronával túlteljesítették. Az 5. ötéves terv termelési feladatait három hónappal a kitűzött ha­táridő előtt teljesítették, és az árutermelési tervet 361 millió koronával túlszárnyalták. Az üzemben öt év alatt több mint 83 százalékkal növeked­tek a teljesítmények, miközben a munkatermelékenység 34 szá­zalékkal emelkedett. Emellett rendszeresen növekedtek a be­ruházásfejlesztési feladatok is. A Tatra vállalat dolgozói az 5. ötéves tervidőszakban 220 szá­zalékkal növelték az exportfel­adatokat. A pártkonferencian beszédet mondott Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. Szólt a XV. pártkongresszus előké­születeiről, amely kidolgozza fejlett szocialista társadalmunk építésének programját az elkö­vetkező időszakra. Hangsúlyoz­ta, hogy a CSKP Központi Bi­zottságának levele és a dolgo­zókhoz intézett felhívása jelen­tős mértékben mozgósította és ösztönözte a pártszerveket és -szervezeteket, a kommunistá­kat és a pártonkívüliek széles rétegeit. Elmondotta, hogy mindez észlelhető volt az év záró párttaggyűléseken és a plenáris konferenciákon, ame­lyek a kommunisták növekvő elkötelezettségének, az elért eredmények bíráló szemszögből való igényes megítélésének és annak az elhatározásnak jegyé­ben zajlottak le, hogy a fenn­álló problémákat még erélye­sebben, kezdeményezőbben és magasabb színvonalon oldjuk meg Lenárt elvtárs nagyra.ér­tékelte a kommunistáknak a politikai, gazdasági, kulturális és erkölcsi társadalmi felada­tokhoz való felelősségteljes hozzáállást a munkahelyeken, ugyanakkor az igényes, idősze­rű feladatok megoldására irá­nyuló törekvésüket. Ezzel kap­csolatban értékelte a munká­sok és az értelmiség tömeges kezdeményező munkáját, akik vállalásaikkal és versenymoz­galommal köszöntik a közelgő XV. pártkongresszust. „Tovább­ra is érzékenyen kell reagál­nunk erre a kezdeményezésre, támogatnunk kell azt és arra törekednünk, hogy egyre job­ban a népgazdaság legfonto­sabb feladatainak megoldására irányuljon“ — mondotta Le­nárt elvtárs. Az SZLKP KB első titkára beszédében figyelmet szentelt a XIV. pártkongresszus határo­zatai teljesítésének, a népgaz­daság minden szakaszán elért eredményeknek. Megállapítot­ta, hogy a kongresszuson kitű­zött program és cél több irány­ban túlteljesítést mutat, és hogy a gyakorlati életben egyértel­műen bebizonyosodott e prog­ram hasznossága. A 0. ötéves tervidőszak feladatai alapvető­en magasabbak és igényeseb­bek lesznek. Lenárt elvtárs megemlítette, hogy magasabb színvonalra kell emelni az irá­nyítást, ugyanakkor fokozni kell a szociálpolitikai kapcso latok minőségi színvonalát, a termelőerők fejlesztését, a tár­sadalmi tudat fejlesztését, az embernek ember iránti kapcso­latai színvonalát. Jozef Lenárt elvtárs nagyra értékelte a sikereket, amelye­ket a bánovcei Tatra dolgozói az elmúlt öt év folyamán elér­tek a XIV. pártkongresszus ha­tározatainak teljesítésében. Kö­szönetét mondott a Tatra va­lamennyi munkáskollektívájá­nak, amelyek hozzájárultak az elért eredményekhez. Hangsú­lyozta, hogy az üzem termelési programja a gépipari termelés kiemelt fejlesztési programjá­hoz tartozik gazdaságunk kor­szerűsítési koncepciójának alapjaként. Ezért — mondotta — feltétlenül biztosítani kell a tervezett beruházásf ejlesz- tést, amely a termelés további gyarapodásának alapvető felté­tele. Tovább kell bővíteni a szakosított kutatási-fejlesztési alapot, szem előtt tartva a ku­tatási és fejlesztési munka- megosztás racionális elmélyíté­sét, szakosítását és a vállala- ton belüli koncentrálását. Az SZLKP KB első titkára értékel­te a Tatra pártszervezetei esz­mei nevelőmunkájának eredmé­nyeit és megemlítette, hogy to­vábbra is törekedni kell a munka minőségének javítására és elsősorban hatékonyságára. A pártmunka a gazdasági sikerek biztositéka Több mint 660 kommunista nevében tanácskoztak a kül­döttek, a Košicei Kohóépítő Vállalat szombaton tartott párt- konferneciáján, amelyen részt vett Peter Colotka elv társ, a (Folytatás a 2. olánlonj

Next

/
Thumbnails
Contents