Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-23 / 19. szám, péntek
ELÉGEDETTEK A SZOLGALTATASOKKAL? AHOL KÍVÁNCSIAK A LAKOSOK VÉLEMÉNYÉRE # KÖVETENDŐ PÉLDA # TOVÁBB JAVÍTJÁK A SZOLGÁLTATÁSOKAT A kiállításon „ízelítőt“ kaptunk a virágkeriészck munkájából is. ORVOSI TANÁCSADÓ A születés előtti élet veszélyei és azok megelőzés« Pártunk XIV. kongresszusa határozatában szerepelt a lakosságnak nyújtott szolgálta,tások bővítése és minőségének javítása. Ezt az életszínvonal jelentős emelkedése tette szükségessé, s nem kevésbé az, hogy a nagyvárosoktól bizony jelentősen lemaradtak a kisebb települések, községek. A pártkongresszus határozatának teljesítésével ezek a „fehér foltok“ szűnnek meg. Ennek a gondolatunk a jegyében született meg az az elhatározás, hogy a Kolárovói Közszolgáltató Üzem vezetősége ankétot szervez munkájáról, számat ad eredményeiről, terveiről. Az elhatározást tett követte, s az üzem fiataljai az elmúlt év végén kérdőíveket osztottak az iskolákban, üzletekben. Később falragaszok hirdették, hogy a Közszolgáltató Üzeni munkáját kiállításon is szemléltetik, s az ankét résztvevői között értékes ajándéktárgyakat sorsolnak ki. Útttörö jellegű rendezvény — s mégis közel kétszázan vettek rajta részt. \ Városi Művelődési Otthon előcsarnokában Kert a i András, az üzem igazgatója nyitotta meg a kiál lí fást. A látogató hatalmas paneleken az üzeni szolgálta fásairól nyerhetett áttekintést. Grafikonok szemléltették a fejlődést. Míg 1951-ben, vagyis a megalakulás első évében csupán 38 dolgozó kezdte el a kö zös munkát, 1975-ben az üzem nek már 480 alkalmazottja volt. Az ötödik ötéves terv folyamán jelentősen bővültek a szolgáltatások. Csupán egyetlen összehasonlító számadatot említek: 1971-ben az egy főre eső termelékenység értéke 22 838 korona volt, 1975-ben ez a gazdasági iránymutató már 56 500 koronára emelkedett. Az eredmények önmagukért beszélnek. Nem szólva arról, hogy az üzemet továbbfejlesztik. A múlt évben kezdték sorozatban gyártania már ismert és közkedvelt „Igor“ típus# szobafalat, a gyermekszobabútorokat, a konyhai sarokpadom Mit mutat a múlt évi mérleg? — Sajnos, nem a legjobbakat. A múlt évben járásunk területén 40 tűzeset volt, amelyek 4 082 300 korona kárt okoztak népgazdaságunknak. Tavaly a tüzek száma kettővel volt kevesebb, mint az előző évben, de ugyanakkor az anyagi kár több mint hárommillió koronával volt nagyobb. Meg kell mondanom, hogy az 5. ötéves tervidőszakban az 1975. év volt a legkritikusabb, s ez mindnyájunkat bosszant. ■ Melyek a leggyakoribb okok és hol voltak a legnagyobb tüzek? — A legnagyobb gondot a nem megfelelő villany vezeték- hálózat, illetve a rövidzárlat, a rossz kémények és a gyúlékony anyagok helytelen tárolása, valamint a felelőtlenség és a gondatlanság okozza. A múlt év februárjában rövidzárlat következtében leégett a járási székhely Gorkij mozija, ahol 586 500 korona érték vált hamuvá. A Štúrovói (Párkányi) Állami Gazdaság Nový Dvor i részlegén a lucernaliszt helytelen tárolása következtében öngyulladás történt és elégett 1350 mázsa lucernaliszt, valamint 40 000 üres papírzsák. A kár 350 000 korona, július lilén a bánovi szövetkezetben a már említett okok miatt 330 ezer korona értékű jó minőségű takarmányt pusztítottak el a lángok. A legnagyobb tűz a Párkányi Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárban volt, ahol augusztus 26 án 2 321. 000 korona értéket tett tönkre a tűz. Igám, hogy a tűzoltók és az kát. A városban két új szolgáltatóház épült, bővült a szolgáltatóhálózat. Már nem kell kilométereket gyalogolni borbélyhoz, fodrászhoz, nem beszélve arról, hogy az új szolgáltatóházakban kisebb javításokat is vállalnak. Az ankét célja az volt, hogy a Közszolgáltató Üzem vezetősége így kérdőívek alapján is jobban megismerje a lakosság véleményét a szolgáltatásokról és további igényeit. A kérdőívek több javaslatot is tartalmaztak. A gútaiak harisnya- szem-felszedést, műstoppolást, ágynemű tisztítást, táska javítást üzem dolgozóinak sikerült 25 millió korona értéket megmenteniük, de a termeléskiesés értéke meghaladja a 11 millió koronát. ■ Felügyelőségük alá 151 ipari és 118 mezőgazdasági üzem tartozik. Mit tesznek a tűzveszély megelőzése érdekében? — Azzal kezdeném, hogy' évente rendszeresen elvégezzük a kötelező^ ellenőrzést. Tavaly a tűzrendészed előírások meg nem tartásáért 39 személyt bírságoltunk meg és 17 esetben utasítást adtunk az észlelt fogyatékosságok eltávolítására. Ezek egyikéből 5000 koronás pénzbírság lett. A Párkányi Állami Gazdaság Nový Dvor-i részlegén ugyanis már egy és ugyanazon okból másodszor keletkezett tűz. Ezenkívül rendszeresen tartunk előadásokat, főleg az üzemekben. Ezeken tavaly 45 alkalommal 1840 ember vett részt. Az idén eddig már háromszor tartottunk iskolázást. A múlt év decemberében járási aktívát rendeztünk a felelős gazdasági vezetők részére. Sajnos, a 108 meghívottból csak 78 jött el. Ennek kapcsán el kell mondanom, hogy a tűzrendészen előadók kiválasztására nem fordítanak mindenütt kellő gondot. Ezt a beosztást más funkciókkal kötik össze, s ez ellentétben van a 212/67 es számú kormányhatározattal. ■ Milyen a járási tűzoltóegységek felkészültsége és felszerelése? — A hivatásos tűzoltók rendszeresen különféle versenyeken kértek. Az üzem ezeket az igényeket a lehetőségekhez mérten még a hat.odik ötéves terv folvamán kielégíti. A Közszolgáltató Üzeni vezetősége alapos átszervezéssel, a szakágazatok kiszélesítésével az ötödik ötéves tervidőszak feladatait már 1975 októbereben teljesítette. A kis üzent vezetői a legutóbbi rendezvénnyel is azt bizonyították, hogy nem télnek az újtól, az úttörő munkától, s valóban mindent megtesznek a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások bővítése és minőségének javítása érdekében. MOROVUJS LAJOS vesznek részt. A falvakban rosszabb a helyzet, mivel a férfiak nagyrészt idegenbe járnak dolgozni. Több jól felkészült női tűzoltórajra volna szükség, valamint arra, hogy a nagyobb szövetkezetekben üzemi egységeket hozzanak létre. Járásunk területén a legtöbb községben két motoros fecskendő is van, de sajnos, ezek elhelyezése és karbantartása nincs mindenütt a megfelelő színvonalon. Több mint 20 községben nem megfelelő a tűzoltószertár, háromban pedig egyáltalán nincs. Ezek építése igen lassú ütemben halad. Az 5. ötéves tervidőszakban például csupán négy ké szült el, illetve áll befejezés előtt, és öt kapott generáljavítást. Ami a felszerelést illeti, jó volna az üzemi egységeket mielőbb korszerű technikával ellátni, ha azt akarjuk, hogy a jövőben még eredményesebben dolgozzanak. Gondolok itt elsősorban a különféle habvegyszeres oltóanyagok szállítására, illetve előállítására alkalmas tartálykocsikra. ■ Önök az építkezési tervrajzokat is véleményezik? — Igen. Tavaly például 353 véleményezést adtunk és 172 esetben részt vettünk az épületek átadásán. Amint az elmondottakból is kitűnik, a legtöbb gondunk a régi épületekkel és műhelyekkel van. Mi az idén is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a tűzrendésze- ti előírásoknak mindenütt érvényt szerezzünk és az ellenük vétőket szigorúan felelősségre vonjuk. Ezt kívánják tőlünk feletteseink, de ezt diktálja a lelkiismeretünk is. Nem engedhetjük meg, hogy milliós értékek váljanak füstié és hamuvá. Ennek érdekében kétségtelen, hogy növelni kell a gazdasági vezetők felelősségét Is. NÉMETH JÁNOS A betegségek megelőzése már évtizedekkel ezelőtt a szakemberek figyelmének központjába került. Az volt a törekvésük, bogy mennél több csecsemő- és gyermekkori megbetegedésit tegyenek elkerülhetővé: elsősor- l*an a fertőző, ragályos kórformákat, de mind nagyobb számban a nem fertőző betegségek csoportjához tartozókat is. Ez a törekvés azonban csak abban az esetben lehet igazán eredményes, ha időben, vagyis a fenyegető veszélyt, az elérendő célt jóval megelőző időszakban tesszük meg a szükséges lépéseket. A leírt gondolat élesebb megvilágításba kerül, ha összehasonlítást teszünk a prevenció (megelőzés) és a terápia (kezelés) között. Sok egyéb mailett abban is mutatkozik a különbség, hogy míg a terápia még a legjobb esetben is mindig az események után kullog és célul legfeljebb a betegség előtti állapot helyreállítását tűzheti, addig a prevenció — céljánál és természetéinél fogva — mindig előrenyúló, fő feladatának pedig az egészség megtartását és megszilárdítását, a normális testi és szellemi fejlődés biztosításált tekinti. Mit tehetünk azonban a megelőzés vonalán azokban az ese- teklien, melyekben már a |>eri- natális (szil let és körüli) idő szak károsító behatásai helyre nem hozható nyomokat hagytak hátra a szervezetben, elsősorban az idegrendszerben? Mit tehetünk a veleszületett fejlődési rendellenességek meg előzéséire vagy éppen azokban az esetekben, melyekben a károsodás örökletesen meghatározott? Nem szorul magyarázatra, hogy ezekben az esetekben a megelőzésre irányuló lépéseket jóval a megszületés előtt vagy éppen (sok esetben) még a megtermékenyítés előtti Időszakra kell előre hozni. Az egyén életének anatómiai és biológiai szempontból egyaránt nagy jelentőségű szakasza zajljk le a megszületés előtt. Ez, bár viszonylag védett körülmények között megy végbe, mégis nem csekély veszélyeket rejt magában: többek között olyanokat is, melyeknek döntő jelentősége van az újszülött életben maradása, fejlődése, további sorsa szempontjából. A megszületés előtti élet legfőbb jellemzői végső soron egyetlen irányba- mutatnak: a magzatnak alkalmassá kell válnia a méhen belüli életviszonyokról a méhen kívüli körülményekre való áttérésre, vagyis a magzatnak odáig kell eljutnia, hogy el tudja viselni a vajúdással, a megszületéssel szükségképpen együtljáró nagy megterhelést, valamint a mé- ben kívüli élet (eléggé mosto- ha) körülményeit. Hogy konkrétabb legyen a születés előtti prevencióról alkotott képünk, vegyünk szemügyre néhány olyan körülményt, mely a tapasztalat szerint fenyegetheti a fejlődés különböző stádiumában levő magzatot. A terhesség első harmadában alakulnak ki az egyes szervek. Az első 8—10 hétben megy végbe a szervek kialakulásának bonyolult .rendje, amiért is ebben az életszakban a különféle ártalmakra nagyon is érzékenyen reagál, erősen sebezhető. Ebben az időszakban a legkülönbözőbb ártalmak fejlődési rendellenességek kialakulását okozhatják. Nem is annyira a kórokozó jellege, mint inkább a behatás időpontja a meghatározó. Ezek egy része a magzat elhalásához vezet és pedig annál inkább, mennél hosszabb ideig hat az ártalom. A terhesség középső harmadában a már kialakult szervek növekedése és élettani funkcióinak átalakulása megy végbe: szabályos és effektiv a szív működése, de összehúzódik már számos harántcsíkolt izom is, megindul az emésztűm irigyek váladéktermelése, epét választ ki a máj. A terhesség utolsó harmadában lényeges változások4 következnek be a test és az egyes szervek méreteiben és arányaiban. Az elmondottakból az következik, hogy preventív mun» kánkban különös jelentőséget kell tulajdonítanunk a messze előrenyúló törekvéseknek. Az újszülöttben a jövőbeli szülőt kell látnunk. A placenta (méhlepény), ai> nak transport kapacitása tenné- szelesen véges. A növekvő mag« zat mind nagyobb szükségletei alaposan próbára teszik. Az anya kora, az egymást főleg túl sűrűn követő szülések, művi vagy spontán vetélések, a méh elégtelen fejlettsége, vagy károsodásai, az anya keringési szerveinek akárcsak rejtett elégtelensége, magas vagy ingadozó vérnyomás, csökkent májműködése, bármily ,.jelene téktelen“ vesebaja, a cigaretta és alkohol fogyasztás, de lelki tényezők is egyaránt csökkentik a méhlepény kapacitását és így a magzat károsodásához vezet vagy hozzájárul. A megszületéssel az egyén életének, fejlődésének merőben új szakasza kezdődik, jóllehet mindaz, ami a születés után kezdődik csak arra épülhet, ami már a méhen belül mint organikus és funkcionális bázis egyszer s mindenkorra kialakult. dr. KVASZ LÁSZLÓ Nemrég a prágai y. körzetben a Mohové utcai Kilencéves Alapiskolában megnyitották az űrhajózás termét. A kis „műszaki múzeumot“ o diákok, az iskola tanítói és az iskola védnökségét vállaló gyár dolgozói rendezték be. A gyerekek nagy érdeklődést mutatnak az űrhajózás iránt, ami a képzőművészeti nevelés őrá ján is meglátszik. Felvételünkön: az űrhajózás terme a szemlél tető tanítást szolgálja, de alkalmi látogatók is megtekinthetik. (Felvétel: CSTK — S. BartošJ NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL A múlt év mérlege elszomorító Gondot oíkoz a nem megfelelő vili any vezeték- hálózat ^ Több tüzoltószertárra volina szükség 0 Növelni kell a gazdasági vezetők felelősségét Hazánkban évente óriási károkat okoz a tűz. A felelőtlenség és a gondatlanság következtében az emberi verejtékkel létrehozott javak válnak a lángok martalékává. Hogy a Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban e téren mi a helyzet, efelől Ondrej Hvorecký tűzol tó őrnagytól, a járási tűzoltófelügyelőség parancsnok helyettesétől érdeklődtünk. Az ankét résztvevői rögtönzött fodrászbeimitatót is láthattak. % (Csizmadia felvételei)
