Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-22 / 18. szám, csütörtök
A gyermek és o torsodolom érdekében AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM LEVELE A SZÜLŐKHÖZ Ezekben a hetekben, napokban az alap- és szakközépiskolák, valamint a gimnáziumok végzős növendékeinek dönteniük kell arról, hol akarnak tovább tanulni, vagy milyen szakmát kívánnak elsajátítani. Mivel a pályaválasztás a legtöbb érdekelt családban sok gondot, töprengést okoz, ezért az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma levéllel fordult a szülőkhöz és a szülői munkaközösségek tagjaihoz, hogy felhívja figyelmüket arra, milyen meggondolásokat tartsanak szem előtt a végleges döntés meghozatalakor. A levelet — kissé rövidítve — az alábbiakban közreadjuk. Bevezetés helyett Hazánk dolgozói az elmúlt ötéves tervben végzett munka eredményeit mérlegelik. Tevékenységüket a CSKP KB levelének szellemében értékelik, hogy minél jobban felkészülhessenek a 6. ötéves terv igényesebb feladataira, s a munkaaktivitás és ’:ezdeményezés fejlesztésével méltóképpen üdvözöljék pártánk közelgő XV. kongresszusát. Az 5. ötéves terv feladatait teljesítettük, sőt esetenként túlteljesítettük. Emelkedett a dolgozók élet-, kulturális és műveltségi színvonala és létbiztonsága is. Az eredmények elérésében része van az oktatásügy- nk is. Szocialista jellegével lehetővé teszi, hogy egyre több fiatal szerezzen közép- és főiskolai műveltséget. Céltudatosan készíti fel az ifjú nemzedéket, hogy helyesen éljen és dolgozzon a fejlett szocialista társadalomban. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszára a sokoldalú dinamikus fejlődés, a tudományos-technikai forradalom, a KGST-államok emelkedő integrációja, a dolgozók társadalmi aktivitásának további fejlődése jellemző. A társadalom szükségleteinek megfelelően Fontos, hogy az ifjú nemzedék teljes egészében megértse szocialista társadalmunk további fejlődésének szükségleteit, tudatosítsa jogait, de kötelességeit is és felelősségteljesen elkötelezze magát Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának. A fejlett szocialista társadalom építésében való aktív részvétel, a kommunizmus felépítésének távlatai, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint a világ haladó erőivel való barátság elmélyítése — a mai ifjú nemzedék célja és életének értelme. Gyermekeink és ifjúságunk, következetes felkészítése az életre nemcsak az iskola ügye, hanem — miként erre rámutatott a CSKP XIV. kongresszusa is — a család, a szülői munka- közösség, az üzemek, tehát az egész társadalom ügye. Éppúgy, mint a szülőknek fontos, hogy gyermekeik a lehető legjobban érvényesüljenek az életben, ugyanúgy érdeke ez az iskolának is. Gyermekeik jobb életének és a szocializmus javára végzett hasznos munkájának érdekében a pályaválasztás so rán ezért figyelembe kell venni a társadalom szükségleteit is. Nincs messze az az idő, ami kor dolgozóink többségének a munka elvégzéséhez — tekintettel a tudományos-technikai forradalom térhódítására — az élet minden területén szüksége lesz a teljes középiskolai végzettségre. A műszaki értelmiség, amely közvetlenül kapcsolatban áll a népgazdaság fejlesztésével, a tudományos technikai forradalom előrehaladásá val egyre jelentősebb feladató kát fog megoldani Társadalmunk fejlődése meg követeli az ifjúság képességeinek céltudatos fejlesztését és Olyan pályaválasztást, illetve pályairányítást igényel, amely Összhangban lesz az egész társadalom érdekeivel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy rendszeres nevelőmunkával elérhető az ifjúság érdeklődési köre ée a társadalmi szükségletek közötti összhang. Hiszen a technika és a matematika, a fizika és a különböző foglalkozások iránti érdeklődés felkelthető az iskola, a család és a többi nevelési tényező céltudatos és egybehangolt nevelői tevékenységével. Oktatási rendszerünk magas szakképzettség megszerzését teszi lehetővé. Ezt elsősorban a szakmunkásképző intézetek biztosítják, amelyek az ifjúságnak szakmai képesítést és középiskolai műveltséget is nyújtanak. A szakmunkásképző intézetekben ma már megvan a lehetőség arra, hogy az ifjúság érdeklődési körének megfelelően fejlessze képességeit, készségeit és tehetségét kibontakoztassa; felkészítik a fiatalokat a nemzetgazdaság minden szakágazatára; biztosítják a szakmunkások erkölcsi és anyagi megbecsülését, társadalmi érvényesülését, lehetővé teszik az ifjúság számára a teljes középiskolai végzettség megszerzését s ezáltal a továbbtanulást az egyetemeken és a főiskolákon. A munkásnemzedéknek még sosem volt és a kapitalista világban ma sincsenek olyan művelődési, továbbképzési és érvényesülési lehetőségei, mint amilyeneket szakmunkásképző intézeteink biztosítanak. A fiatalok továbbtanulási lehetőségei Fiataljainknak nagy lehetőségei vannak a középiskolai és főiskolai képzettség megszerzésében. Ebben az évben az ifjúságnak már több mint 40 százaléka ér el teljes középiskolai végzettséget. Az ifjúság 12 százaléka főiskolákon folytatja tanulmányait. A nappali tagozatokon kívül bővülnek a továbbtanulási lehetőségek az esti, illetve a levelező tagozatokon is. Ez oktatáspolitikánk kétségtelen sikere. örvendetes, hogy egyre nő a magasabb műveltség iránti érdeklődés. Szükséges azonban, hogy a fiatalságot azokra a szakokra irányítsuk, amelyeken nagyobb lehetősége van az érvényesülésre, jobban kamatoztathatja képességeit és tehetségét. Társadalmunk fejlett anyagi bázisa és a termelés fejlődése szükségessé teszi, hogy az ifjúságot a műszaki pályákra irányítsuk, főleg a gépészetre, bányászatra, kohászatra, elektrotechnikára és építészetre; továbbá szorgalmazzuk, hogy minél többen jelentkezzenek matematikai, fizikai és kémiai tanulmányokra is. Különösen a fiúk számára van itt nagy érvényesülési lehetőség. Ezért növelni kell a fiúk létszámát a gimnáziumokban, amelyek a fiatalokat felkészítik az egyetemi és a főiskolai tanulmányokra; fontos, hogy minél több lány is jelentkezzen műszaki pályára. Ez azonban feltételezi, hogy elmélyítsük a műszaki képzettséget és javítsuk a matematikaoktatást úgy, hogy a fiatalság megszeresse a tantárgyat. Megjegyezzük, hogy továbbra is bővítjük azoknak a munkahelyeknek a számát, ahol a gimnáziumok végzős növendékei elhelyezkedhetnek. A középiskolák végzős növendékeit az eddigieknél céltudatosabban kell orientálni, hogy a szakképzettség megszerzése után munkát vállaljanak. Népgazdaságunknak szüksége van rájuk. Ezért a főiskolára csak a jobb, a tehetségesebb tanulókat ajánljuk és őket is elsősorban csak azokra a szakokra, amelyek megfelelnek a szak- középiskola profiljának. Reméljük, hogy a fiúk részéről nagyobb lesz az érdeklődés a katonai közép- és főiskolák iránt. Megjegyezzük, hogy ezek az iskolák kedvező feltételek mellett teszik lehetővé a közép- és főiskolai végzettség megszervezését különböző szakmákban, főleg a műszaki pályákon. Felkészítik az ifjúságot a haza védelmére, és a végzett növendékek az élet bármely területén érvényesülhetnek. Zárszó A szülők bizonyára szeretnék, ha gyermekeik az iskola befejeztével érvényesülnének és teljes értékű, boldog életet élnének. Szocialista társadalmunknak is ez a célja. De az igazi boldogság és elégedettség érzését az ember csak akkor érheti el, ha erejét és tehetségét a szocialista társadalom szolgálatába állítja, ha munkájával olyan értékeket hoz létre, melyek biztosítják a további fejlődést. Ezért fontos, hogy a gyerekeket a munkához való tudatos viszonyra, a közösség és a társadalom iránti felelősségérzetre neveljük. Gyermekeink boldog életének érdekében azzal a kéréssel fordulunk önökhöz, hogy gondolkozzanak el a levél tartalmán, vitassák meg a felvetett kérdéseket és keressék a lehetőségeket, amelyekkel az iskola segítségére lehetnének. Elsősorban arról van szó, hogy a társadalom szükségleteivel összhangban hassanak gyermekeikre. Ellnek előfeltétele, hogy szoros kapcsolatban legyenek az iskolával, a tanítókkal, a nevelőkkel és a szülői munkaközösséggel. Meggyőződésünk, hogy levelünket megértéssel fogadják és az iskolával együttműködve segítenek ifjúságunknak olyan hivatást választani, amely megfelel képességeinek és a társadalmi szükségleteknek. Ez alap- feltétele annak is, hogy az ifjúság a kiválasztott pályán alkotó tevékenységet fejtsen ki, munkáját örömmel és jól végezze, s kiváló eredményeket érjen el. Csak ez ad életének értelmet, teszi boldoggá majd gyermeküket. tskoiús lesz GOIM DŐL ÁTOK A GYERMEK ISKOLAÉRETTSÉGÉRÖL Az életnek megvan a maga ritmusa. Az őszt felváltja a tél és a telet tavasz követi. Az iskolai évnek is megvannak az állandóan visszatérő eseményei, melyek azonban mégis mindig mások és mások. Január a félévi bizonyítvány és az iskolába iratás hónapja. Most az utóbbiról szeretnék egykét gondolatot papírra vetni. Az emberi élet egyik nagy fordulópontja az iskolába lépés. Hiszen míg a gyermek az iskoláskor előtti életét a Játékos életforma, a kötetlenség jellemzi, addig az iskolába lépés után mindez megváltozik. Az iskolában alkalmazkodnia kell osztálytársaihoz, az iskolai élet ritmusához, a tanítási órákhoz, meg kell értenie és el kell végeznie bizonyos feladatokat még akkor is, ha ez pillanatnyilag neki nem is tetszik. A feladatvégzést nem hagyhatja például akkor abba, amikor ő akarja, mint ezt eddig tette játszadozásai során. Január végén, az iskolába Íratáskor, tehát minden szülő nagy kötelezettséget vállal. Gyermekét — ha azt akarja, hogy megszeresse az iskolát, hogy a tanuláshoz jó viszonya legyen — idejében fel kell készítenie az iskolai életre. Mert nem mindegy, hogyan, milyen élménnyel lépi át a gyermek az iskola küszöbét, ürömmel vagy félelemmel és gátlásokkal, bizakodásteli várakozással vagy szorongással teli szívvel megy az iskolába. S mivel ez nem csupán az iskolától függ, hanem elsősorban éppen a szülőktől, most a beiratkozások idején, próbáljuk röviden ősz szefoglalni: mit tehetnek a szülők gyermekük érdekében. Ne ijesztgessék még tréfából sem a gyermeket az iskolával, a tanító bácsival. Sokszor hallottuk a felnőttek szájából: „Na, majd a tanító ellátja a bajodat“, „Az iskolában majd megtudod, hogy mi a hadd el hadd, büntetést kapsz, bezárnak stb *. Higgyék el, nem ez a „legjobb“ módszere az iskolára előkészítésnek. Az így ijesztgetett gyermek számára az iskola nem lesz vonzó, hiszen félelemmel és daccal tölti őt el. Az -ilyen gyerekkel bizony nehéz lesz megszerettetni a tanulást, nehéz dolga lesz a tanítónak. Az iskolára való felkészítésnek sok feltétele van; mindegyikről szólni kellene. Mivel azonban ez lehetetlen, csak néhányat említek. Az orvos szemével vizsgálva a kérdést a gyermek testi és biológiai fejlettségéről kellene szólni. A pszichológus szemével látva, pedig a gyermek szellemi fejlettségét kell megemlíteni. A szellemi fejlettség egyik legfontosabb feltétele, hogy a gyermek beszéde mind formailag, mind tartalmilag életkorának és a nyelvi közegnek, melyben él, megfelelő legyen. Ma már mindenki előtt ismert — Pavlov és más tudósok kutatása nyomán —, hogy a beszéd mennyire összefügg a gondolkodással. Egyik a másik nélkül nem képzelhető el. Az ember beszéddel fejezi ki, közli gondolatait, ennek révén tart kapcsolatot környezetével és beszéd útján ért meg másokat, szerzi ismereteit. Az iskolaérettség kérdésével hazánkban sok kutató foglalkozott. Ondrej Kondás egyetemi docens (Bratislava) 1972-ben egy kérdőívet állított össze, melynek segítségével a szülők is meg tudják állapítani, hogy gyermekük iskolaérett-e. Ebben a kérdőívben a beszéddel kapcsolatosan, a tartalom-visszaadást a szerző például a következő kérdésekkel vizsgálja: A gyermekeknek felolvasunk egy rövid 7—10 perces mesét és megkérjük, mondja el tártál* mát. Ha nem képes elmondani, hogy miről szólt a mese, illetve, ha csak a mese egyik (utolsó) részletének, gondolatának tartalmát tudja visszaadni, akkor a gyermek iskolaéretlen. Az iskolaérett gyermeknek a mese tartalmát az iskola tanítási nyelvén kell elmondania. A gyermeki beszéd fejlettségéhez tartozik még a helyes kiejtés is, az egyes hangok (r, v, s, c) helyes hangoztatása. A dadogó vagy a hadaró, a selypítő vagy az „egyszavú“ (igen-nem) gyermekekkel tanácsos szakemberhez (logopédushoz) fordulni. A pedagógus szemével látva a gyermek iskolaérettségének összetett kérdését — a gyermek szociális érettsége kerül előtérbe. Az iskolába lépés a gyermektől újfajta életformát, magatartást követel: elsősorban a közösségben, az osztályban való oktathatóságot. A tanító nem külön-külön, egyenként neveli a gyermekeket, hanem az osztályközösségben tanít, nevel. Ennek azonban feltétele, hogy a gyermek be tudjon illeszkedni az osztályközösségbe, részt tudjon venni a közös munkában, alkalmazkodni tudjon az iskolai szabályokhoz. Az iskolába Íratással tulajdonképpen egy új életformába „Írattuk be“ gyermekünket. Ha a szülők meg akarják könnyíteni gyermekük számára az iskolai életbe való beilleszkedés nehéz feladatát, szoktassák gyermeküket rendszeretetre, bizonyos napirend betartására. Szoktassák őket önállóságra, például önálló öltözködésre- vetkőzésre, étkezésre, higiéniai készségekre stb. Legyen a gyermek a családban felelős bizonyos, erejéhez mért házi munkák, feladatok elvégzéséért s ezt — játékos formában ugyan, de — következetesen követeljük meg tőle és ellenőrizzük őt. Tehát nem írni, olvasni vagy számolni kell „megtanítani“ a hatéves Zsuzsikat és Péterkét, hanem az iskolai élet ritmusára kell őt nevelni. A gyermek érzelmi világában pedig az iskolát vonzó történetek elbeszélésével, az iskola meglátogatásával, beszélgetéssel kellene vonzóvá tenni a szülőknek. Ezek többek között azok a gondolatok, melyek ilyenkor, az iskolába iratás idején mindnyájunkat, szülőket és pedagógusokat foglalkoztatnak. MÚZSI FERENC Ä szülők figy@!méb@ I ÚJABB TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEK (Marián Jaššo felvétele) Oktatásügyünk demokratizmusának egyik jellemző vonása, hogy minden tanuló számára azonos továbbtanulási lehetőségeket biztosít. A SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma ezért a magyar tanítási nyelvű alapiskolák igazgatóinak feladatul adta: az eddiginél még több tanítványuk számára tegyék lehetővé, hogy speciális szakközépiskolákban folytassák tanulmányaikat. Ezekben a monotípusú szakközépiskolákban (melyekről az iskolák igazgatói a szülőket részletesen tájékoztatják) ugyan szlovák nyelvű a tanítás, de tapasztalataink szerint a tanulóknak ez csak az első hónapokban okoz gondot. A szakközépiskolák igazgatóságai sokoldalúan segítik a magyar anyanyelvű tanulók;.' A minisztériumi rendelet éneimében például az első évben sz >- vák és orosz nyelvből a Ui j ó nem kaphat rosszabb érd'.ni,j- gyet, mint amilyet az alan Colában kapott. Ezzel a rendelkezésbe, ú minisztérium el szeretné érni, hogy a magyar tanuló iusc.g ezekben a rendkívül keresete, érettségi bizonyítványt nyirtó szakközépiskolákban is a magyar dolgozók résza 'm < anak megfelelő számban :ani Reméljük, hogy a szllťk élni fognak a lehetőséggel. fmfj 1976 1. 22. o
