Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám, szerda

Ötvenkét éve, 1924. január 21-én halt meg Lenin, a nemzetközi munkasmozgalom vezetője. Képün­kön: Lenin búcsúztatása Moszkvában, 1924. januárjában. Egykor óhaj, ma valóság A NŐIK EGYENJOGÚSÁGA A GYAKORLATBAN 197B. I. 21. T avaly a sok egyéb mellett különösen a helsinkiben megtartott békeértekez­letre és a nők Berlinben meg tartott világkongresszusára fi gyeit élénk érdeklődéssel a vi­lág közvéleménye. Az utóbbi a Nők Nemzetközi Événsta a ki- csúcsosodásaként jött létre. A berlini kongresszussal tovább íródott a nemzetközi nőmozga­lomnak, a békéért és a társa­dalmi haladásért küzdő erők hatalmas mozgalmának a kró nikája. A nők egyenjogúsága a forra­dalmi munkásmozgalomnak egyik legfontosabb követelése. Megfogalmazódott már A Kom­munista Kiáltványban és a mar­xizmus—leninizmus megalapí tóinak számos művében. Engels: A család, a magántu­lajdon és az állam eredete cí­mű művében például így ír: „A nő felszabadítása Csak akkor válik lehetségessé, amikor nagy társadalmi méretekben részt ve­het a termelésben és a házi­munka már csak jelentéktelen mértékben veszi igénybe.“ Au­gust Bebel: A nő és a szocializ­mus című 1879-ben megjelent művében így látta: „A szocia­lizmusé a jövő, tehát elsősorban a munkásé és a nőé“ Lenin: A proletariátus jeladatai jorradul- rnunkban című 1917 áprilisában írt cikkében ez áll: ,,Ha a nők nem vesznek részt önállóan a politikai életben, ha nem von­juk be őket állandóan a köz- szolgálatba, akkor nincs mit be­szélni a szocializmusról, még teljes, tartós demokráciáról sem beszélhetünk. És az olyan „ren­dészeti“ feladatok, mint a bete­gekről, az elhagyott gyermekek­ről a higiénikus élelmezésről stb. való gondoskodás, egyálta­lában nem valósíthatók meg ki­elégíthető módon a nők tényle­ges és nemcsak papíros egyen­jogúsága nélkül.“ Lenin egy ké­sőbbi — A munkásnőkhüz című 1920 februárjában írt — cikké­ben aláhúzta: „Nekünk az a célunk, hogy a munkásnő ne- csak jogilag, hanem a gyakorla­ti életben is egyenlő legyen a munkásférfival. Ehhez az szük­séges, hogy a munkásnők egyre fokozottabb mértékben vegye­nek részt a társadalmi vállala­tok igazgatásában és az állam kormányzásában.“ A munkásnők nemzetközi napja alkalmából 1921. március 4-én Lenin így írt: „A világ egyetlen pártja, a világ egyetlen forradalma sem merészelte oly mélyen elvágni a nők elnyomásának és egyen­lőtlenségének gyökereit, mint ahogy azt a bolsevik, a szovjet forradalom tette. Ná­lunk, Szovjet-Oroszországban nyoma sem maradt a nők és a férfiak jogi egyenlőtlenségének. A Szovjethatalom teljesen meg szüntette azt a különösén gya­lázatos,, aljas, és képmutató egyenlőtlenséget, amely a há­zassági és családjog terén, va­lamint a gyermekhez való vi­szony tekintetében fennállott.“ F oglalkozott a nők helyze tével a kommunista és munkáspártok 1969-ben Moszkvában megtartott tanács­kozása is. A tanácskozáson el­fogadott dokumentum többek között megállapította: „Emelke­dik a termelésben és más tévé kenységi szférában foglalkozta tott nők száma, politikai öntu datuk növekszik, erősödik a gazdasági és szociális jogokérl vívott hprcuk. A dolgozó nők követelik, hogy vessenek véget mindenfajta megkülönböztetés­nek munkájuk bérezésében, kö veitelik a teljesen egyenlő ál lampolgári jogokat és az anya­ság védelmét szolgáló intézke déseket stb. Mind tevékenyeb­ben vesznek részt a munkás és demokratikus erők harcaiban, mind nagyobb számban lépnek be a szakszervezetekbe. A kom muriista pártok, amelyek tévé kenységében a nők egyenlő jo­gokkal vesznek részt, határozot­tan támogatják követeléseiket, és a nők egyenjogúságát az ál­talános demokratikus mozgalom fontos elemének tekintik.“ C seh szlovákja Kom mun ista Pártjának az 1971 májusában megtartott XIV. kongresszusa határozatban mondta ki: ,,A kongresszus nagyra értékeli az anyák és a dolgozó nők érdé meit szocialista társadalmunk fejlesztésében. A párt arra tö­rekszik, hogy növelje a nők részvételét a politikai és gaz dasági életben. Az összes állami és gazdasági szervnek és tár­sadalmi szervezetnek kezdemé nyezően kell megoldani a dől gozó nők munka- és életkörül­ményeinek megjavítását, és meg kell teremteni a feltétele két egyre fokozódó társadalmi aktivitásukhoz.“ És még hosszan sorolhatnánk, hogy mit mondtak a klassziku­sok a nők felszabadításáról, és mit tartalmaznak a különféle dokumentumok a nők helyzeté­ről és mai leendőiről. A visz- szatekintés helyett azonban néz­zük inkább azt, hogy a nők egyenjogúsága hogyan valósul meg nálunk a gyakorlatban. A felszabadulás óta eltelt harminc év eredményét mérlegelve nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a szocia lista társadalom megszüntette a nők korábbi megkülönböztetését a családban és a társadalom­ban; milliókat költött és költ bölcsődék, óvodák, napközi ott­honok, ifjúsági klubok építésé­re; létrehozta a feltételeket a nők háztartási munkájának a megkönnyítésére; huzamosabb ideig tartó szülési szabadságot ad; jogilag is rögzítette a férfi és a nő egyenjogúságát az élet minden területén, egyben bizto sít ja az anyaság, a házasság és a család társadalmi védelmét. Mindez alapfeltétele annak, hogy a nő a családban is. a társadalomban is önálló és egyenjogú legyen a férfival. A kedvező feltételek lehetővé teszik, hogy egyre több nő be­kapcsolódjék a szocialista épí­tésbe, és — a Nemzeti Front­ba tömörült társadalmi és tö megszervezeteken keresztül — a társadalmi munkába. A nők képviselete a nemzeti bizottsá­gok valamennyi fokán 25, a szö­vetségi Gyűlésben 26, a Cseh Nemzeti Tanácsban 25, a Szlo­vák Nemzeti Tanácsban szintén 25 százalék. Számos lány és fiatal asszony dolgozik a Szocialista Ifjúsági Szövetségben. A pionírcsoportok vezetőinek és instruktorainak mintegy 75 százaléka nő. A nők jelentős munkát végeznek a Csehszlovák—Szovjet Barátok Szövetségének és a Csehszlovák Vöröskeresztnek a munkájában is. Sok nő található a kommu­nisták táborában is. Ennek el lenére Csehszlovákia Kommu­nista Pártja arra törekszik, hogy sorait — a nők köréből is — tovább gazdagítsa. ä nőknek a szocialista tár br sadalomBán betöltött sze- répát és érdemeiknek az elismerését jól példázza egye­bek között az, hogy az elmúlt években rengeteg nő kapta meg a legmagasabb állami kitünte­tést. Az 1975-ben készült kimu­tatás szerint hatan a Szocialista Munka Hőse, harmincötén a Köztársasági Érdemrend, tizen­egyen a Győzelmes Február Ér demrend. négyen a Klement Gottwald Érdemrend, kétszáz- nyolcvanhárman pedig a Mun kaérdemrend viselői. A Nemzeti Művész címet huszonkilenc nő viselj. Ezen kívül még sok ez­ren kaptak alacsonyabb fokoza tú kitüntetést. Nálunk a nő és a férfi egyen jogú a tanulásban, a szakmai képzésben és a továbbképzés­ben is. A Csehszlovák Szociális ta Köztársaságban az 1973— 74-es iskolaévben a főiskolák nappali tagozata tanulóinak pél­dául a 39,6 százaléka volt nő. A szakképesítés növekedésével párhuzamosan emelkedik a nők átlagbére. A kapitalista álla­moktól eltérően — ahol a nők alapbére átlag egyharmaddal alacsonyabb mint a férfiaké — nálunk a férfi és a női mun­kára egyforma díjszabás érvé­nyes. E lmondhatjuk azt is, hogy a nők látóköre kitágult; érdeklődése és ambíciója régen nem korlátozódik csupán a családra és a háztartásra, mint a múltban. A nőnek ma a férfiakkal egyenlő jogaik és kö­telességeik vannak. A nők — mint a szocializmus teljes jogú, művelt, gazdaságilag független és méltóságuk teljes tudatában levő építői — aktívan részt vesznek a társadalmi termelés­ben: helytállnak az élet minden területén. A nők egyenjogúsága — az, amit a marxizmus—leninizmus klasszikusai egykor kívánság­nak, elérendő célnak tekintet­tek — a szocialista társadalom­ban megvalósult. BALÁZS BÉLA A Nitrai Malom és Tésztaipari Vállalat naponta mintegy 11 ton na késztésztát gyárt. Tavaly a gyár dolgozói a termelési tervet 86 tonnával teljesítették túl, 770 000 korona értékben. Felvéte­lünkön Gabriela Daňová (jobb oldalon) az egyik szocialista munkabrigád vezetője és Veronika Baláíová, a szállításra váró kész tésztaárut csomagolják. (Felvétel P. Matls) A DUSLO KÖZELÉBEN Kevés o fiatal a szövetkezetben fa Mosdók, öltözőik épültek £ Az egész községbein lesz vízvezeték A diako-veel (deáki) falusi pártszervezet évzáró taggyűlé­se után beszélgettünk Tóth László pártelnökkel, a hnb tit­kárával, aki a 3000 lakosú köz­ség és a helyi egységes föld müvesszövetkezel gondja,it egy­aránt ismeri. Persze nem vé­letlenül, hiszen a szövetkezet kommunistái is a falusi párt szervezetbe tartoznak. A helyi állami gazdaságnak külön üze­mi pártszervezete van. Az év­záró tanácskozáson leihát a községfejlesztésről is szó esett, meg az efsz termelési felada­tairól is — Falusi szervezetünk 53-ta gú s ebből 2 tagjelölt — tájé­koztat Tóth elvtárs. Hetven regisztrált tagunk is van — folytat ja. Pá r 11, i zot t sági i n k 9-tagú. — Milyen a tagság átlag­aiét kora ľ érdeklődünk. — Elég magas: 51 év. Sajnos, a szövetkezetben kevés a fiatal munkaerő, s ezért nincs kire építenünk. Pedig kö zös gazdaságunk el^g jó ered­ményeket er el. de a közelben más munkaieihetőséigek is van­nak. Például az alig néhány kin-nytre levő Duslóban, Vág Sellyén, itt nemrég a Tricota új, 800 alkalmazóit munkáját biztosító üzemet létesíted! — Milyen eredményeket ért el a szövetkezet a most veget ért ötéves tervidőszakban? kérdezzük. — Globálisan mindent telje­sített — hangzik a válasz. — Csupán a cukorrépátermesztés ben maradt valamivel adós. En­nek az egy két rosszabb esz­tendő az oka. Viszont a gabo­natermesztésben az elsők közt végeztünk a galántal járásban. Tavaly a szőlészetben is jó eredményeket értünk el. Az év­zárón a nehézségekről is szó esett. Például arról, hogy ke­vesebb traktort és kombájnt kaptunk, mint amennyit meg­rendeltünk. Azt is felvetették, hogy sem a szövetkezet, sem a hnb nem tud lakást adni, s ez hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok nem mariadnak a sző vetkezelben. Ezzel szemben ta­valy felépült a szövetkezet 200 000 korona értékű szociá­lis épülete — mosdók, zuha­nyozók, öltözők. A dolgozókról való gondoskodás másra is ki terjed. Például az elmúlt év ben 52-em vettek részt egyhe­tes csehországi üdülésen. Már az utcákat járva megál­lapíthattuk, hogy Deáki gyorsan fejlődik. Amikor azonban a vá lasztási program teljesítésére terelődött a szó, egészen konk­rét adatokat tudtunk meg. — Választási programunkat teljesítettük — mondja a hnb titkára. Már csupán a hatvan férőhelyes új óvoda felépítése van hátra. Ez év decemberéiben azonban azzal is elkészülünk. A régi óvodáink 70 férőhelyes. — Mi minden valósult meg? Gondolkodik, hogy hol kezd­je a felsorolást. — Elvezettük az artézi kút vizét. Ez 114 000 koronás ak­ció volt. 73-ban 812 000 koro­na értékű betonutat építettünk. Ugyanabban az évben tál ára­zásra szorult az orvosi rende­lőnk — ez 250 000 koronába került. Sorrendben az első ak­ció a sportpálya külső és belső bekerítése volt. Hetvennégy de­cemberében 737 000 korona ér­tékű új élelmiszerüzletet ad­tunk át. Ebben az üzletben presszó is van, de szeszes italt nem szolgálnak fői benne. El­készült Vágsellyétől Deákiig a vízvezeték,. melynek értéke 750 000 korona. Ezen a veze­téken kapjuk majd a 'Jókáról érkező ivóvizet. Lakosságunk általában aktív, de azért még akadnak tartalékok ezen a té ren. Munkánkat nehezíti, hogy a mezőgazdasági idénymunkák alatt a szövetkezetnek szüksé­ge' vain a helyi munkaerőkre. Például akkor, amikor a hagy­mával kell dolgozni — újab­ban az efsz hag y m a term es z t és- sel is foglalkozik. Az idény­munkák alatt tehát nehéz a községfejlesztési munkák meg­szervezése. Az aktivitás foko­zását az is elősegíthetné, ha a képviselők mind egyaránt kezdeményezők Iennének. A helyi tömegszerv ezelek munkája irán iis érdeklődtünk, de kisssé vegyes vátaszl kap lünk. — A legtevékenyebbek a he­lyi sportszervezet tagjai. A Honvédelmi Szövetség helyi szervezete egyelőre nem eléig tevékeny. Talán az új vezető­ségnek sikerül fellendítenie a munkát. Mintegy 40 tagú ifjú sági szervezetünktől is nagyobb kezdeményezést várunk. Ehhez talán hozzájárulhat az Ifjúsági klub létesítése, bár a művelő­dési ház eddig is a Hálálok rend el kezésére állt. Talán meglepő, de a helyi nyugdíjasok a falu legaktívabb lakosai közé tartoznak. Éveken át kamillát termeltek, legutóbb pedig máktermesztéssel kezd­tek foglalkozni — a szövetke­zet földjén. Rendszeresen jár­nak kirándulásokra is. A nyug­díjasoknak pártfeladataik is vannak: az idős beteg párttago­kat látogatják, hogy tájékoz­tassák őket a szervezet életé­ről. A pártfeladatok teljesítéséit az évzáró taggyűlés globálisan értékelte. A tagok feladatai fő­leg a term eléssel kapcsolato­sak. A kommunista tanítók pártfeladatai az ifjúság nevelé­séivel állnak Összefüggésen. Az évzáró taggyűlésen a re­gisztrált tagok közül kevesen vettek részt, bár a pártbizott­ság mind »n helyi kommunistát meghívott a tanácskozásra. A vita így is elég gazdag volt. A résztvevők nemcsak az eredmé­nyekről, hanem a feladatokról Is beszéltek. Például arról, mi­lyen teendők várnak az efsz re a hatodik ötéves tervidőszak első esztendejében. A nemzeti bizottság fő feladatai közül ki­emelkedik az egész község víz­vezet ék -h ál óz aitő n a k kiépítése. Mire tehát megérkezik a jókai ivóvíz, minden házban lesz víz­vezeték. Nagy akció lesz a mű­velődési ház megjavítása és megnagyobbítása is. Az elkö­vetkező években a futball pá­lyához lelátókat építenek. Teendő tehát bőven akad a községben. A párttagok a mun­kában továbbra is az élem akarnak járni. FÜLÖP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents