Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 2. szám, vasarnap
A budapesti elektroakusztikai készülékek gyárának dolgozói jóképp nyelvi laboratóriumok berendezéseit gyártják. A gyárban előállított készülékek jelentős részét a Szovjetunióba, az NDK- ba, Jugoszláviába Irakba, Egyiptomba és több más országba exportálják. Képünkön: A budapesti gyár szerelőcsarnoka. (Felvétel: CSTK — MTI) VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEIKBEN P. F.: Lehet, hogy az efsz által épített lakások üzemi lakás jellegűek, de lehet, hogy lakásépítő szövetkezet tulajdonába és kezelésére bízta az efsz. Mindkét esetben köthet az efsz stabilizációs megállapodást abban az értelemben* hogy 10 év ledolgozása után a kölcsön maradékösszegét nem kell megtéríteni. Ha lakásszövetkezetről lenne szó, ott az efsz a kölcsönt a targész megfizetésére adja, és ilyen esetben is lehet stabilizációs megállapodást kötni. Ha üzemi lakásról lenne szó, az efsz a polgári törvény- könyv 184. §-ának a) pontja értelmében akkor lenne jogosult kérni az önök lakáshasználati jógáinak megszüntetését, ha már nem dolgoznának az efsz-ben és a lakásra más dolgozónak lenne szüksége. Az idézett §. b) pontja értelmében pedig akikor, ha a felszólítás ellenére legalább 3 hónapon át nem fizette meg az esedékes lakáshasználati díjat és a szolgáltatásokért járó térítést. Ajánljuk, hotgy az ügyre vonatkozó irataival minél előbb forduljon ügyvédhez. Ogy tűnik, hogy mindkét fél helytelenül magyarázza a vonatkozó előírásokat. H. M.: A kémiai szakmákban dolgozók béreit azokban az üzemekben szabályozták — túlnyomórészt 1974-ben — amelyekre vonatkozik a CSSZSZK kormányának 1973/128 sz. határozata. A takarítást vég ző munkások órabére 4,50—5,80 koronáig terjedhet. (Lásd „Od- méňování pracovníkű v chemic- kém, atd. prűmyslu, Práce, Praha, 1974, 34 old.“ J Az üzemi bizottság elnöke, vagy titkára, illetve a munkaadó vállalat bérosztálya adhat közelebbi felvilágosítást főként arra vonatkozóan, hogy az idézett előírás vonatkozik e már az önök üzemére. Kérésére kötelesek megmagyarázni a bér kiszámításának módját. Általános előírás nem szabályozza a négyzetméterekben megadott normáit, de ezt a konkrét kö rülmények alapján meg lehet állapítani. A naigytakarítás is a munkakötelezettségek közé tartozik, esetleg túlórái díjjal, vagv prémiummal. „Sf»k az adó“ jeligére: A négy gyermekről gondoskodó 31 éves férjnek a családi pótlékon kívüli 2727 korona összegű bruttófizetése után a hivatalos táblázat szerint helyesen számították ki és vonták le a munkabéradót havi 388 korona öszegben. A családi pótlék, amelynek összege 4 gyerme'k után 1280 korona, sohasem esett adó alá. Š. I.: Attól az Időponttól kezdve, hogy munkajogi ügyében keresetét a bíróságon, esetleg a döntőbíráskodási bizottságnál hivatalosan beadta, míg az Ilyen per folyik, az elévülési határidő nem számítódik tovább, még akkor sem, ha a per esetleg három évig is elhúzódik. Az 1968/14. sz. hirdetmény szerinti 15 évre szóló házadó- mentesség nem vonatkozik a már korábban épflit családi tifizhoz épített garázsra. H. L.: A munkatörvénykönyv 106. §-a értelmében a szabad ságtervezet alapján a szabadság merítéséi a munkaadó vállalat határozza meg. A szabadságterv akkor érvényes, ha ahhoz az üzemi bizottság előzetesen hozzájárult. A szabadságterv összéállításánál figyelembe kell venni egyrészt a vállalat, másrészt a dolgozó jogos érdekeit. A szabadságot csak kivéte lesen lehet részletekben meríteni, ha mégis így történik, a felnőtt dolgozó legalább egy, a fiatalkorú dolgozó legalább két hetet tartozik egyfolytában meríteni. A szabadság „kiírását“ a munkaadó vállalat legkésőbb 14 nappal annak megkezdése előtt tartozik közölni a dolgozóval. Egyébként a munkatörvénykönyv 106. ,§-ának 4. be kezdése nem változott, és így a vállalat, ha fontos üzemeltetési okból nem írta ki szabadságát a folyó naptári évben, ezt az elmúlt évre vonatkozóan legké sőbb április 30-ig kell, hogy megtegye. A munkatörvény könyv 1975/54 sz. végrehajtási rendelet függelékének 3. pontja értelmében az arra rászoruló családtag (9 éves kisgyermek) orvosi vizsgálatra kíséretéért a szükséges időre, de legfeljebb egy napra fizetés- megtérítéses szabad idő jár. Abban az esetben, ha az. ellenőrzésre való beidézést akkor kapták, amikor ön szabadságon volt, akkor fizetésmegtérítésre igénye nincs. A szabad ság idejére, mint ismeretes, fizetésmegtérítés jár, amelyet eddig az előző évben elért átlagbér alapján kellett kiszámítani. Ez az alapelv a dolgozók zömét illetően 1976. január 1. után is érvényben - marad. A munka törvénykönyvet végrehajtó 1975/54 sz. rendelet 31. §-a szerint az átlagbérbe, amely szerint a szabadság esetében is jár a munkabérmegtérítés, nem lehet majd beszámítani a stabilizációs jutalmakat, toborzási hozzájárulást, a nyereségrészesedést. a vezető dolgozók évi prémiumát, a termelőszövetke zet tagjai esetében a kiegészítő jutalmakat. A rendelkezésekre vonatkozóan a közeljövőben jelenik meg részletesebb hirdetmény. Végül megjegyezzük, hogy nálunk sem ön, sem más dolgozó nem fizet a sajtájából betegsegélyző-díjat. Ennek juttatásait az állam viseli. Nálunk a dolgozók csak munkabéradót fizetnek. KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEIKBEN K. K.: A lakásszövetkezet a sorrend összeállításánál kimondhatja, hogy elsősorban a helyben dolgozókat kell kielégíteni. Kísérelje meg a megoldást a munkahelyén levő szövetkezetbe való jelentkezéssel, ahol számolhatna a munkaadó válla lalat támogatásával is. Egyébként sem a régebbi, sem az ez év július lén hatályba lépett lakásépítő szövetkezeti mintaalapszabályok nem szabják meg a tagság törvényes feltételéül a tag helybeli munkaviszonyát. Dr. F. J. A KORSZERŰ SZOVJET HEGESZTÖTECHNIKA A Bratislavat Hegesztési Kutatóintézet hosz- szantartó intenzív kapcsolatokat tart fenn a szovjetunióbeli hasonló intézetekkel. Ez érthető, hiszen a szovjet hegesztéstechnika világszerte ismert és nem egy itt kidolgozott új megoldás és technológiai eljárás a nyugati szakemberek figyelmét is felkeltette. A Szovjetunióban a hegesztéstechnika alapjait igen módszeresen kutatják. A hegesztéstechnikai kutatás központi intézménye az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiájának keretén belül működő ívhegesztési E. O. Paton intézet, amellyel a csehszlovák szakintézetek is szorosan együttműködnek. Ez az intézet kutatja a hegesztéstechnika fémkohászati, fizikai, vegyi, szilárdságtani és elektrotechnikai alapjait. Az adott célra kimagasló anyagi és személyi előfeltételeket biztosítottak. A mintegy 3000 munkatárs között több mint ezer mérnök és tudós végez közvetlenül kutatói munkát. Hétszáz munkatárs a szerkesztési irodában, kilencszáz pedig a saját kísérleti üzemben dolgozik. Számos új hegesztési eljárás jelenti a szóban forgó alapvető kutatás eredményeit, amelyeket nagymértékben hasznosítanak a szovjet iparban, és nem utolsósorban a rakétatechnikában és az űrhajózási technikában is. A kutatók közkinccsé teszik eredményeiket, a dolgozatok legnagyobb részét hazai és külföldi folyóiratokban hozzák nyilvánosságra. A Paton-intézeten kívül számos más tudományos intézet, elsősorban a főiskolák mellett működő intézetek kutatják a hegesztéstechnika alapjait. Az 1939-ben alapított moszkvai Bajkov- intézet vizsgálja például az acélgyártás és az acélfeldolgozás alapvető problémáit az ércfeldolgozástól a fémek végmegmunkálásáig. A hegesztéstechnikai kutatócsoport legfontosabb munka- területei a hegesztés hőtechnikai alapjai, a fémvizsgálatok és a hegesztési folyamat fémfiziká- I ja, valamint a hegesztés közben lejátszódó fém- kohászati folyamatok. A harminc szovjet főiskolai intézet között, amelyek a műszaki főiskolákon a hegesztéstechnika oktatásával és kutatásával foglalkoznak, a moszkvai Baumann Műszaki Főiskola mellett működő, több mint 40 évvel ezelőtt alapított intézet játssza a vezető szerepet. Ez az intézet a feszültség és a ridegtörési kutatás központi intézménye. Igen sok szovjet kutatói feladatnak az a célja, hogy növelje a termelékenységet, elsősorban félautomatikus és automatikus hegesztési eljárások alkalmazásával. A kutatói feladatok további célja az anyagmegtakarítás, főleg félautomatikus és automatikus hegesztési eljárások alkalmazásával. A nagy értékű fémek és ötvözetek megtakarításán számos kutató- és fejlesztő intézet dolgozik, így például a többi között a moszkvai NIITMAS központi technológiai és gépészeti kutató intézet. A kutatás eredményeit igen széles körben hasznosítják, a mészalapú hegesztőporokkal végzett feltöltéstől a szürkeöntvény hideghegesztésére való töltőhuzalokig, valamint a csapágyfelületek felrakó hegesztéséig. Az ívfény-salakhe- gesztést széles körben kutatják, így a többi között a turbinagyártásban való felhasználás szempontjából is. Ezzel az eljárással hegesztik a turbinák állórészének lapátjait, mivel a technológia segítségével kiválóan meg lehet oldani a fal- vastagságok változásait (20 mm és 250 mm között), és azok következtében felmerülő fokozott nehézségeket. Számos kutató- és fejlesztő munka irányul a fedettívű és a védőgázos hegesztési eljárásra. Védőgázként az olcsó széndioxid széles körű alkalmazását teszik lehetővé. „ELETKíÉPEK” A VII. SZÁZADBÓL Usztrusana. királyt palotájának felfedezése Tadzsikisztánban régészeti szenzáció. Az ásatások nemcsak az épületek romjait, különböző használati tárgyakat hoztak napvilágra, hanem a falfestmények számos maradványait is, amelyekből a kutatók képet kaphatnak a Vll.—lX. századi Közép-Ázsia szokásairól. Az 1965—1972 közötti ásatások során itt találták meg a nőstény farkast szopó két fiú kompozícióját is, amelynek tökéletes egyeztetése az ősi Róma jelképével alapos régészeti meglepetés. A palota feltárása során egyébként kiásták a 230 négyzetméteres óriási termet a trónloggiával, fogadótermeket, háló- és lakószobákat, az arzenált, továbbá a konyhákat és a pékség helyiségeit is. A leletek szerint a palotát a VII. században építették és a IX. század végén pusztult el, valószínűleg 893-ban, amikor Usztrusanát Iszmail Szamai meghódította. A trónterem melletti kis terem valamennyi falát festményekkel díszítették. Nemcsak ezeknek a képeknek a maradványait tárták fel, hanem további 70 képrészletet is a palota más helyiségeiben. A kis terem legszebb alakja egy vágtató lovas. Harci öltözetet és sisakot visel, a szürke ló pedig gazdag díszítést. A festmény rendkívül kifejező, színei ragyognak — valódi mestermü. A többi festmény háromszemű démont, istennőket, oroszlánokat, sakálokat, kígyókat ábrázol, továbbá harcosokat, sárkány fejet, rablómadarakat, a Nap és a Hold szimbólumait. Különösen érdekes a palota középső folyosóján talált falfestmény, amely minden valószínűség szerint a haditanácsot ábrázolja. Valószínű, hogy a nagy mesterségbeli tudással festett kép valóságos személyekről készült. A súrlódáson alapuló és a hidegsajtoló hegeszt tési eljárásokat a Szovjetunióban széles körű kutatómunkák alapján már sok üzemben alkalmazzák. A súrlódáson alapuló hegesztésnél elsősorban az energiamegtakarítás, a hálózat egyenletesebb terhelése és a hő által befolyásolt keskenyebb övezet jelenti a döntő tényezőt. A kifejlesztett géptípusokat elsősorban a gyorsacélfú- rók szárainak, valamint vékonyfalú csövek hegesztésére használják. A leolvasztó tompahegesztéssel kapcsolatos fejlesztési munkák célja a kis energiaszükséglet, valamint az, hogy a leolvasztó tompa hegesztő gépeket közvetlenül a szerelés helyén — így például sínheggesztés céljára — is fel tudják használni. Mélyreható kutatómunkát végeznek az elektron-sugaras, a laser-sugaras és a plazma-sugaras hegesztési és vágási eljárások továbbfejlesztésével kapcsolatban is. A plazmavágást tiszta nitrogénnel végzik, a nitrogén oxigéntartalma nem haladja meg a 2 százalékot. Ezt a hegesztéstechnikai eljárást az üzemekben már széles körben alkalmazzák. A hegesztéstechnikai eljárások alkalmazását a Szovjetunióban néhány jellemző körülmény domborítja ki. Ezzel kapcsolatban elsősorban a szakmunkások iránti hatalmas arányú keresletet kell megemlíteni. Ez a tény arra ösztönzi a kutatókat és a fejlesztést végző dolgozókat, hogy olyan készülékeket és eljárásokat részesítsenek előnyben, amelyeket könnyen lehet kezelni, és amelyek üzembiztonságukkal tűnnek ki. A klímaviszonyok is befolyásolják a hegesztéstechnika alkalmazását. Sok esetben kénytelenek a szerelés helyén lényegesen kedvezőtlenebb viszonyok között végezni a hegesztést, és egyáltalán nem riadnak vissza attól, hogy mínusz 30 C-fok hőmérsékleten a kiváló minőségű acélokat a szabadban hegesszék.. Mivel a hegesztéstechnika a legkülönbözőbb gyártási ágak szempontjából központi jelentőségű, így erre a Szovjetunióban igen nagy gondot fordítanak, ami az üzemek felszerelésében, valamint a kutató- és a fejlesztési munka előmozdításában mutatkozik meg. A Szovjetunió lényegesen többet áldoz az alapvető hegesztéstechnikai kutatásokra az alkalmazott hegesztéstechnikai kutatási és fejlesztési munkákra, beleértve a rokonterületeket, így a forrasztást, a lángvágást, a hegesztőpisztollyal végzett öntecsjavítást, a műanyaghegesztést, a ragasztást stb. is, mint amit a nyugati államok tesznek ezen a területen. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő moszkvai I. V. Kurcsatov Atomenergiai Intézetben üzembe helyezték a világ legnagyobb termonukleáris reaktorát, amelyet „Tokamak- 10a-nek neveztek el. A hidrogén sok tíz millió fokos hőmérsékletre hevítődik fel benne. Az ily módon felmelegített gáz hidrogénizotópokból tevődik össze, amelyek között termonukleáris reakció lép fel — a könnyű hidrogénizotóp-magok nehezebb héliummagokká szintetizálódnak. Eközben óriási mennyiségű energia szabadul fel. Egy kilogramm hidrogénizotópok nukleáris égetésével annyi energia nyerhető, mint tízmillió kg szén eltüzelésével. Az üzemképes termonukleáris reaktor konstrukciójával összefüggő valamennyi tudományos és műszaki probléma megoldásával az emberiség kimeríthetetlen energiaforrás birtokába jut. A „Tokamak-10“ az utolsó tagja a kizárólag kísérleti termonukleáris reaktorok családjának, amelyeket a Kurcsatov-lntézet kutatói és technikusai szerkesztettek. A kutatás eredményei elegendő ismereteket nyújtanak ahhoz, hogy a nyolcvanas évek elején kifejleszthessenek egy demonstrációs termonukleáris reaktort. — A felvételen a kísérleti termonukleáris reaktor. (dj)