Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám, kedd

NEM HALUNK MEG EGÉSZEN ÚJ FILMEK történetével, a költői szépségű Macloviával, a forradalmi gon­dolatokat tartalmazó Rio Es- condidnval, valamint A gyöngy című filmjével vonta magára. Témáit következetesen az egy­szerű emberek életéből választ­ja és alkotásainak szenvedélyes mondanivalója, egyéni művészi kifejezésmódja emeli őt a ki­váló alkotók sorába. Néhány korábbi kiemelkedő munkáját ismerve, legújabb filmjétől bizony többet vártunk. A megbélyegzett című alkotá­sa már csak itt-ott viseli ma­gán az egykori nagy rendező­egyéniség kézjegyét. A filmben eluralkodik a kegyetlenség, az erőszak, a brutalitás. Talán a haladó alkotó — az amerikai filmgyártás árnyékában — be­hódolt az új divatirányzatnak? —yiu— A NAGY GATSBY A nyugati országok filmgyár- tói a brutalitás, az erőszakos­ság és a s'zex látványától meg- csömörlött közönség apátiáját felismerve, a hatvanas évek vé­gén „új hullámot“ teremtettek s a XIX. század romantikus irodalmának mintájára neoro­(amerikait) /ólja. Gatsby, a titokzatos mil­liomos élete a háború előtt és szerelme a háborúban az »ame­rikai karrier« naiv optimizmu­sára tekint vissza. Felbukkaná­sa a háború után, gyökértelen lebegése a tengerparti luxus­villában, a lampionos kerti es­Keres Emil színművész A műsor egyik részlete Egzotikus környezetben, a Mexikó és Guatemala határán húzódó dzsungelban játszódik A megbélyegzett című mexikói film cselekménye. Emilio Fer­nandez alkotása az izzó szen­vedélyek — a szerelem, az áru­lás, a bosszú drámája. A törté­netben egy asszony drámai sor- sál követjük nyomon; arcán mély forradás, sebhely éktelen­kedik, ezért maradt rajta a La Choca, vagyis a megbélyegzett jelző. Emilió Fernandez a mexikói nemzeti filmművészet egyik vezéralakja: az utóbbi évtize­dekben állandó munkatársaival, M. Magdalena forgatókönyvíró- val és G. Figueroa operatőrrel nemzetközi színvonalra emelte a korábban jelentéktelen mexi­kói filmgyártást. A figyelmet elsősorban a Maria Candelaria Mikuláš Galanda életművéről Mikuláš Galanda a modern törekvéseknek egyik legjelleg­zetesebb képviselője a szlovák képzőművészetben, s ennek im­már klasszikusa is. Születésé­nek meg nem ért 80. évforduló­ja 1975-ben volt. Ebből az al­kalomból rendezte a Szlovák Nemzeti Galéria Galanda gazdag művészi hagyatéka egy töredé­kének, könyvgrafikájának és a fekete-fehér művészet több más műfajának kiállítását a prágai Strahovi Irodalmi Múzeum könyvtárában. A bratislavai Ma- jerník Galériának az 1976-os esz tendőt megnyitó tárlata ennek a megismétlése. Az élményt adó bemutató terjedelmében nem nagy, de esztétikai és művészi értékében annál jelentősebb. A túróci születésű Galanda te hetsége már középiskolás ko rában megnyilvánult. 1914—16 között a Budapesti Képzőművé szeti Akadémia növendéke. Ta­nulmányait megszakítva szülő­helye jegyzői hivatalában dől gozik hat évig. Közben illuszt­rálja Dobšinský: Szlovák nép­meséit. Csak 1922-ben jut el Prá­gába az Iparművészeti iskolába, majd a Képzőművészeti Akadé­miára. Ekkortájt kezdődik le­gendás barátsága Fullával. A fő város haladó szellemi és pezs­gő művészi légköre magával ra­gadja. A fogékony ifjú mohón ismerkedik az európai modern képzőművészeti áramlatokkal. Hamar kibontakozó művészetét nem csupán eredeti látásmódja, kifejezésének újszerűsége jel­lemzi. Oj témával gazdagítja a hazai művészetet. A hagyomá­nyos falu-, és vidékábrázolás helyett a város és a huszas évek szociális irányzatú problé­mái foglalkoztatják. Első ízben ő leleníti meg a proletárt és életét a szlovák képzőművé­szetben. Szemléletére, szenvedé­lyes állásfoglalásra jellemző a népnek szóló, annak érdekeit támogató DAV című lappal való együttműködése 1924-től 1926-ig. A DAV bórítólapja, számos il­lusztrációja, részben tipográfiai megoldása is tőle származik. Oj tartalmak és formák fog­lalkoztatják. De az „új tartal­mak borát nem öntheti régi (ömlőkbe“. A már szokványos­sá vált monumentalizáló és hő- siesítő fogalmazás helyett a város bonyolult társadalmi prob­lémáit, a proletár nyomort, a lelkeket megülő fásultságot szá­mos rajzon, metszeten rögzíti a vérbeli grafikus tehetségével, meggyőződéssel, lelki azonosu­lással és belső pátosszal. Bratislavában 1929-ben telep­szik meg, s a dessaui Bauhaus avantgard szellemében működő Iparművészeti Iskola sokrétű tevékenységet kifejtő, nagysze­rű tanára lesz. Grafikai művészete ekkor éli virágkorát. Sorra követik egy­mást könyviHusztrációi, melyek egy részében a tárlaton is gyö­nyörködhetünk. Villon balladái elmúlt korának levegőjét beszé­M. Galandn: Illusztráció J. Za- tloukal A csend, birodalmában című könyvéhez. des figurák idézik. Mácha: Má­jusának toll-, es ceruzarajzai tavaszt és szerelmet éreztetnek. F. Kráf: Balti verseit hűvös tá­jak kísérik. L. Novomeský: Va­sárnapja, M. Rázus: Világokja, Bezruc: Pillangói, J. Marko: Hi­deg fénye mind-mind egy egy fénylő gyöngyszeme a kor kul­túráját, légkörét, életérzését felidéző modern könyvnek. A szép könyv megteremtése, min­den elemének nemes összhangja fontos programpontja Galanda művészi törekvésének. Néhány nagyobb szabad grafikai lapja és rajza könyvformában is meg­jelent. Az 1924-ben kiadott Szerelem a Városban a társa­dalmi élet ellentmondásaira vi­lágít. A Költemények Rajzban tisztán zengő poézis. Az Asz- szony ingben lapjai, ezeknek vázlatai, a kifejező mozdulatok változatának tanulmányai az örök témának, a női test szép ségének, vonzóerejének dicsői tései. Ezeken a technikailag mí­ves, tökéletes kifejezésű, benső­séges és őszinte, nagyobb mére­tű rajzokon kívül megismerked hetünk kisgrafikáival, az 1937 között létrejött ex librisek ár­nyalt finomságaival, ötletes kompozíciójával. Bűbájosak az 1930—38-as év Újesztendei üd­vözlőlapjai, kék alapon dallamo­san .lendülő fehér vonalú figu ráikkal, a hagyományos motívu­mok modern átírásával, az al­kalmi levelezőlapok újjáterem­tett nő, és gyermek alakjaival. Utóbbiak a felső fokot jelentő összefoglalás és a tökély jegyé­ben fogantak. 1937-ben tanulmányútja ide­jén, a Párizsi Világkiállításon könyvgrafikájáért ezüst díjjal tüntették ki. S eynek a mind feljebb ívelő, nagyérlékű mű­vészpályának 1938-ban hirtelen véget vet a kegyetlen halál. Non omnis moriárl Nem halunk meg egészen! BÁRKÁNY JENONÉ Neves magyar művészek közreműködésével: A Szovjet Irodalom éld melléklete Még a múlt év áprilisában született meg az elhatározás, amikor a Szovjet Irodalom ma­gyar nyelvű kiadásának első .száma megjelent: gondos válo­gatásban, élvonalbeli művészek tolmácsolásában pódium-szín­padra kell vinni a folyóiratban napvilágot látott legértékesebb alkotásokat. Magyarán: érdekes, változatos ízelítőt kell adni a mai szovjet irodalomról, a sok- nemzetiségű Szovjetunió népei­nek műalkotásairól. A magyar nyelvű szovjet la­pok gondozója, a Lapkiadó Vál­lalat hamarosan ráakadt a part­nerre, Keres Emil Kossuth dí­jas érdemes művész személyé­ben, aki a budapesti Irodalmi Színpad igazgatójaként válllal- kozott erre a nemes feladatra. A szerződés megkötésekor nem sercegtek a tollak, nem cserél­tek ki okmányokat, pohárkö szöntők sem hangzottak el, de az adott szavát mindenki ko­molyan vette — és betartotta. A tervek szerint 1975-ben 25— 30 előadást tartottak az ipari és mezőgazdasági üzemekben, a fő­városban, s az úgynevezett el­dugott falvakban egyaránt. Min­denhol nagy érdeklődés és elis­Mia Farrow és Robert Rodford az amerikai film lőszerepében mantikus filmeket kezdtek al­kotni. Ismét divat lett az ér­zelgősség, a líra, a nosztalgia a megszépített múlt iránt. A sort a híres Love Story, az egyik legnagyobb kasszasikert arató film nyitotta meg. A neo- romantikus áradat egyik leg­újabb darabja A nagy Gatsby. Nagy nevek sorakoznak a filmfeliraton: F. Scott Fitzge­rald regénye alapján a forga­tókönyvet Fvancis Ford Coppo­la (a Keresztapa ás a Magán- beszélgetés híres rendezője) írta. A rendező jack Clayton. Szereplők: Robert Redforď és Mia Farrow. A film valóban megérdemli a szuperprodukció minősítést, hiszen az alkotók semmiről sem feledkeztek meg, ami egy ilyen filmhez nélkülöz­hetetlen. Sőt. Már a forgatás idején kellő reklámról gondos­kodtak, hogy megfelelő bevételt biztosítsanak. Ezek után nem lehet kétséges, hogy legfőbb céljuk a kasszasiker volt. Az eredmény: az amerikai „elve­szett nemzedék“ kiváló írójá­nak regényéből kommerszfilm kerekedett. A magyarul is megjelent re­gényről Stiküsd Mihály író-kri- tikus ezt írja: „Az »amerikai álom« kábulatát és a keserű éb­redést, az illúziók szárnyalá­sát és végleges csődjét ábrá­A MEGBÉLYEGZETT télyek, a mólóvégi zöld fény üzenete a víz felett: a húszas évek talmi varázsának szimbó­luma.“ A film is amolyan varázs, csakhogy a rendező a század- eleji varázst a visszájára for­dítja. Romaniikus illúziókat táp­lál, • hogy a regény leszámol velük. Jack Clayton megszépí­ti a múltat, a csillogás, a fény, a pasztellszínek, a finom lágy­ság, az elegancia,. az édes ro­mantika bűvkörébe kerül. Itt minden szép, minden csillog, a történet „istenien“ költői, köny- nyes. Függönyök libegnek, a zene andalító, az emberek charlestont táncolnak, a szerel­mespár gyönyörű (Mia Farrow és Robert Redford alakítja}, csupa fehérség, rózsaszínűség, lágyság. A szépség tökéletes orgiája. A szerelmi románc az egy­kori szegény Gatsby és a rideg szépségű, dúsgazdag Daisy kö­zött játszódik le, aki nem tudta kivárni, míg a férfiből millio­mos lesz. A „naggyá# lett Gats­by másodszori találkozásuk után is csalódik, míg egy té­ves-hamis feltevés áldozata lesz. így ér véget az „ilyen nagy szerelem“ szívfacsaró tör­ténete. S a nézőtéren minden­ki sóvárog utána ... (mexikói) Jelenei a mexikói filmből Dél-Szlovákiában mérés övezte a műsort, amely jelentős mértékben hozzájárult a folyóirat, s ezáltal a szovjet irodalom népszerűsítéséhez. Az egyórás irodalmi pódium műsor anyaga időközben kiegészült, megújult, s még kiegyensúlyo­zottabb, változatosabb lett. A Szovjet Irodalom című fo­lyóiratot Dél-Szlovákia magyar­lakta vidékein is olvassák, s figyelemmel kísérik a Szovjet­unió kulturális életét. Ezért a szovjet irodalmat és a folyóira­tot tovább népszerűsítendő, a Slovkoncert, a CSEMADOK KB és a budapesti Lapkiadó Válla­lat szervezésében a pódium-mű­sort a csehszlovákiai magyar közönségnek is bemutatják. E héten csütörtökön 19.00 órai kezdettel Bratislavában, a CSE­MADOK nagytermében tekinthe­tik meg a nézők. Másnap, pén­teken 15.00 órakor Dunaszerda- helyen, este 19.00 órakor pedig Somorján, a helyi moziban ke­rül sor az összeállításra. A ne­gyedik előadást szombaton este 19.00 órakor a nagylégi műve­lődési otthonban rendezik. A műsorban emlékezés hang­zik el Sz. Jeszenyinről. Gallaj naplója Gagarinnak, a világ el­ső űrrepülőjének, az űrutazása előtti feszült perceit idézi. A közönség megismerkedhet a ke­leti finn—ugor népek költésze­tével, továbbá Martyinov, Vino­kurov, Rozsgyesztvenszkij ver­seivel, s más neves szerzők al­kotásaival. Kitűnő művészek tolmácsolják az irodalmi alkotásokat. Lát­hatjuk a műsorban Keres Emil Kossuth-díjas érdemes művészt, Bodor Tibort, Horváth Ferenc érdemes művészt továbbá Győ- ry Franciskát, Rab Editet, Som­hegyi Györgyöt, Sztankovits Bé­lát, az ismert gitárost és — meglepetésként — Váradi Hédit is. Az érdekes, változatos műsor minden bizonnyá) felkelti a szlovákiai nézők érdeklődését is, és — reméljük — mind a négy helyen telt ház várja majd a magyar művészeket, a szovjet irodalom népszerűsítőit. BÍP<) ANDRAS

Next

/
Thumbnails
Contents