Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám, szombat
SZAVUK ELJUT A CSALADOKIG Jegyzetek a Dunajská Streda-i Jnb kommunistáinak évzáró taggyűléséről A Dunajská Streda-i (Duna- szerdahelyi) Járási Nemzeti Bizottság üzemi pártalapszerveze- téliek kommunistái évzáró taggyűlésükön a CSKP KB levele szellemében bíráló igényességgel, nagyfokú felelősséggel értékelték az irányítás, a járás fejlesztése és a pártélet megjavítása terén elért eredményeiket. Már a beszámolóból is kitűnt — amelyet Nyári Ferenc elvtárs terjesztett elő a pártbizottság megbízásából —, hogy a jnb szakágazati szervei működési területükön pártos hozzáállással teljesítették a XIV. kongresszus határozatait, s mind több lakost vontak be a közügyek intézésébe. Ezzel a tevékenységükkel tovább szilárdították a szocialista demokráciát, nagy tekintélyt szereztek a járás népképviseleti szerveinek. A nemzeti bizottság kommunistáinak őszinte tanácskozásán — melyen a járási pártbizottságot Stefan Ferencei elv- társ vezető titkár képviselte — jó volt tapasztalni, hogy a beszámoló tartalma és a vitafelszólalók hangja a fogyatékosságok bírálata alkalmával sem változott. Olyan természetes hévvel, szenvedéllyel beszéltek a munka tökéletesebb módszereiről, akár egy nagy családban. Vezető állású és beosztott dolgozók megnyilvánulásából egyértelműen arra lehetett következtetni, hogy itt egy nyelven beszélnek, jól értik egymást. Csak ezzel magyarázható az ti letagadhatatlan tény, hogy a nemzeti bizottságokhoz tartozó ipari-szolgáltató vállalatok derekasan hozzájárultak a járás fejlesztéséhez. Sima, portalan utak, a falvak csinos utcái, pázsittal és virágokkal díszített közterei, a minden igényt ki elégítő népművelési otthonok beszédes tényekkel igazolják és kidomborítják a lakosok tár sadalmi összefogásának erejét, a kommunisták alkotó kezdeményezését, akik mind az irányításban, mind a munkában szinte egymást múlták felül. A jnb ezekre a létesítményekre 213 millió koronát fordított, de megsokszorozza ezt a befektetést a lakosság öntevékeny társadalmi munkáidnak értéke. Az üzemi pártala pszervezet az év folyamán a tömegekkel való szoros kapcsolat elmélyítésén kívül rendszeresen foglalkozott a járás költségvetésének rendeltetésszerű felhasználásával is. Miután a nemzeti bizottságok ipari-szolgáltató vállalatai a várakozáson felül teljesítették éves tervüket, arra is lehetőség nyílott, hogy az előirányzottnál nagyobb összegeket fordíthassanak a közérdekű ágazatok fejlesztésére. A jövedelmet biztosító vállalatok anyagi-műszaki bázisának szilárdítására öt ev alatt 26 millió koronát fordítottak, a családi házak építőit tavaly 3,9 millió koronával támogatták, az iskolaügyet pedig 1975-ben 02 millió koronában részesítették, ami a járás 12 209 magyar nemzetiségű tanulójának anyanyelvi oktatását is jelentős mértékben elősegítette. — De a nagy igyekezet és befektetés ellenére — mondotta az üzemi pártalapszervezet kommunistáinak címére Ferencei elvtárs — mégis azt kell tapasztalnunk, hogy járásunk fiataljai közül elenyésző számban jelentkeznek a főiskolákra. Az ok? Kérem, ne értsenek félre... az alap- és a középiskola padjaiból kikerülő növendékek zöme csak anyanyelvét beszéli... Pedig meggyőződésem, ha járásunk tekintélyének kivívásában és a mezőgazdaság fejlesztésében nagy segítségünkre vannak a fiatalok, akkor a főiskolákon, az országos szintű vállalatokban, intéz ményekben is derekasan megállnák a helyüket... Az ifjúság jubb érvényesülését kedvezőtlenül befolyásolja az a tény, hogy az iskolákban szubjektív okok miatt a szlovák nyelvet 88, a magyart 72, az oroszt 80. a fizikát pedig csak 76 százalékban oktatják szakemberek. Aligha kell bizonyítani, hogy az ifjúság továbbképzésének fejlesztésével összefüggő tennivalók a munkásosztály helyzetére és a közművelődés fejlesztésére vonatkozó párthatározatokból eredő feladatok része, tehát igen fontos politikai munka is. A jnb kommunistái tudják, hogy felelősek az Ifjúságért csakúgy, mint a járás fejlesztéséért. S amikor ezt a kötelességüket az évzáró taggyűlés határozatában is rögzítették, az a szándék vezette őket, hogy szavuk meggyőzőbben eljusson a falvakba, a családokig. SZOMBATI! AMBRUS Példás katonák — a párt tagjelöltjeí Azok az eredmények, amelye két Karéi Habala tizedes, példás katona a tényleges katonai szolgálat alatt 'felért, önmagukért beszélnek. Az altiszti iskolában már két éve rajparancsnok. Eddig két példás rajt nevelt, és a harmadik már nagyon közel áll a cím elnyeréséhez. Beosztottjai a vizsgákon mindig kitűnő eredmények'!}! érnek el, és nem egy „Példás katona“ jelvénnyel tartozik alakulatához. — Elsősorban arra törekszem. hogy nagyon jól megismerjem a katonákat. Ennek alapján mindenkihez másképp viszonyulok, és az egyének képességeit kihasználjuk az egész közösség érdekében — válaszol Habala tizedes, amikor sikereinek gyökerei felől érdeklődöm. Rajával együtt aktívan dolgoznak a. SZISZ-szervezetben. Feladatuk a faliújság elkészítése. Az iskolában faliújságuk rendszerint a legjobbak közé tartozik. Amikor, az iskola politikai dolgozójától további példás katonák iránt érdeklődtem, többet sorolt fel. így például Jaroslav Belaska szakaszvezető, jiéldás katonát is megemlítette. Egy híradás- technikai egységben szakaszpa- rancsnok-helyettes. Azelőtt szakaszparancsnokként az altiszti iskolában két példás rajt és iaroslav fíelaSku szakaszvezető több példás katonát nevelt fel. A SZISZ-alapszervezet aktív funkcionáriusa. Aktívan bekapcsolódik a szervezet munkájába, és a szocialista versenyben katonáival együtt kitűnő eredményeket érnek el. — Apám párttag, gyerekkoromtól felelősségérzetre nevelt engem. Szerintem a felelősség- érzet az első feltétele a sikernek — mondja Jaroslav Belaš- ka. Természetesen a kitűzött feladatok és célok teljesítéséhez még sok más tényező is kell. Karéi Habala tized A harci és politikai felkészülésben elért jó eredményekre nemcsak a parancsnokok, hanem a CSKP alapszervezete is felfigyelt. A pártalapszervezet bizottsága nagyra értékelte a két említett altiszt tevékeny ségét. A XV. pártkongresszus évében több száz fiatalt a legnagyobb megtiszteltetés éri — a CSKP tagjelöltjei lesznek. Közéjük tartoznak Karéi Habala és Jaroslav Belaška, példás katonák is. Szöveg és kén: GOTTLIEBER FERENC Nem a korhatár a döntő EGY UTCAI PÁRTSZERVEZET MUNKÁJA Alapos felkészülés előzte meg Komárno II. ütcai pártszervezetének évzáró tanácskozását. A pártszervezet beszámolóját Peter Bubák, a szervezet alelnöke ismertette. A beszámoló pozitívan értékelte az 57 tagú szervezet munkáját. A pártszervezetben sok az idős tag. Például Kiss Imre; Lengyel Gyula és Mészáros János 1924 óta, Procfíázka Imre 1930 óta tagja a pártnak. A taggyűléseken mindig jó volt a megjelenés és értékes hozzászólások hangzottak el. Az idős tagok nemcsak szóval, hanem tettekkel is bizonyítottak —, társadalmi- és agitációs munkával. Az utcai pártszervezet évente két jól sikerült nyilvános pártgyűlést szervezett. A legaktívabb agitátorok közül meg kell említenem Pe- kárik Józsefet, Procházka Imrét, Kósa Karolinát, Ülvecky Vilmát, Pribis Józsefet, Peter Bubákot, Farkó Ondrejt. Sok esetben az agitátorok bejelentése alapján intézkedtek a városi szervek és nyújtottak segítséget a rászorult, idős polgároknak. A párt- szervezet megbízásából Dominik Trnkus elnök sikeresen aktivizálta a CSSZBSZ munkáját. A szervezet vezetősége főleg a nyilvános pártgyűlések szervezésében és az agitációs munkában szorosan együttműködött a 255 regisztrált taggal. A beszámoló rámutatott a hibákra is, és személy szerint említette annak a néhány tagnak a nevét, aki több ízben nem vett részt a tagsági vagy a vezetőségi gyűléseken. A gazdag vita résztvevői örömmel nyugtázták pártunk gondoskodását idős polgárainkról, például a januári nyugdíjemelést. Rámutattak arra is, hogy még jobb eredményeket érthetnénk el, ha mindenütt még jobban kihasználnák a munkaidőt és takarékoskodnának a nyersanyaggal. Azt is elmondták, hogy harcolni kell a megvesztegetés ellen. A vitában felszólalt Mézes elvtárs is. az SZLKP jb plénumának tagja, aki értékelte társadalmunk, valamint járásunk sikereit az elmúlt ötéves tervben és egyben arra kérte pártunk idős érdemes tagjait, hogy az eddigiekhez hasonlóan, aktívan kapcsolódjanak be az agitációs munkába, főleg a fiatalok között. BENDE ISTVÁN BULGÁRIAI EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK A ko/ttl múltba n a KGST-urszágokból érkezett újságírók csoportját fogadta K. Zarev, n Bolgár Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. Ebből az alkalomból rövid tájékoztatást adott az 1975. évi gazdasági eredményekről, valamint az 1976—1980 közötti időszakra vonatkozó ílj ötéves tervről. 1975-06111 a tőkés világgazdaság kedvezőtlen hatásai és a mezőgazdaságot ért természeti csapások ellenére is a bolgár népgazdaság sikeresen teljesíti a tervet: a nemzeti jövedelem növekedése kb. 9 százalék, az ipari termelésé 10 százalék és a mezőgazdásági termelésé 6 százalék lesz. A gazdasági eredményekre támaszkodva 1975-ben kb. 5 százalékkal nő a lakosság reáljö- edelme, 7—8 százalékkal emelkedik a kiskereskedelmi áruforgalom és 8 százalékkal bővül a szociális és kulturális alapokban rendelkezésre álló javak értéke. A jelentős növekedési ütem fenntartása megkülönböztetett erőfeszítéseket követelt meg a népgazdaságtól, a dolgozó kollektíváktól, a munka gazdasági és társadalmi megszervezésétől, az irányításától. Ennek kapcsán a fervbizottság elnöke ismertette azokat a gondokat, amelyek az 1975. évi gazdasági év során jelentkeztek Néháiny probléma Elsőként o külgazdasági egyensúly problémáiról szólt. A tőkés világgazdasági válság hatására a bolgár külkereskedelem kb. 30 százalékkal le fog maradni a tőkés exportterv télesítésében. Ez a nagy külkereskedelmi mérleghiány — az import csökke ntése ellenére is — tükröződik az ország nemzetközi fizetési mérlegének passzívumában is. Az egyensúlyhiány áthidalásában nagy szerepe van a külföldi hiteleknek, elsősorban a KGST bankjai által nyújtott hiteleknek. Második problémaként a munkaerőhiányt vetette fel K. Zarev. A munkaerőhiány a bolgár népgazdaságban évről évre növekszik Ezt a feszültséget eddig még nem sikerült feloldani a modern technika széles körű alkalmazásával sem, bár ez az egyetlen járható út. Az egves ágazatokban még elég sok objektív és szubjektív té nyező gátolja a technika gyors térhódítását Harmadik gödriként a tervtel- lesítés ágazati egyenetlenségit jelölte ifteg. Például 1975-ben valószínűleg nem teljesítette tervét az építőipar. Ennek következtében a lakásépítési feladatok sem teljesülhetnek a tervben előirányzottnak megfelelően A vegyipar, a papírgyártás is valószínűleg elmaradt a tervteljesítéstől. Noha a mezőgazdaság túlteljesíti a tervét, egyes termelési kultúrákban igen jelentős lemaradás várható (cukorrépa, szőlő, paradicsom stb. 1. A mezőgazdasági minisztériumban járva kérdésünkre elmondták, hogy e kultúráknál a tervteljesítésben mutatkozó lemaradásnak fő oka a kedvezőtlen időjárás, mert Bulgáriában májustól szépt ember 15-ig állandóan esett az eső, s jelentős viharok voltak. Ennek következtében sok volt a gombás megbetegedés, nem lehetett a mező- gazdasági gépeket hatékonyan kihasználni, a cukorrépavetés 6Ü százaléka elpusztult, a má- sodvetés terméshozama alacsonyabb volt az előirányzottnál stb. K. Zarev részletesen szólt a modern technika és technológia szerepéről. A jövőre nézve a gazdasági fejlődés növekvő ütemének. a lakosság jobb élet- színvonalának és a gazdasági stabilitásnak biztosítása attól függ, milyen ütemben és mértékbeli sikerül a tudományos és technikai forradalom vívmányait bevezetni és hatékonyan kiaknázni. Az iparban eddig is a szelektív fejlesztés politikáját érvényesítették, hiszen a vegyipar, a gépipar, azon belül az elektronika volt a legprogresszívebb ágazat. Ezt az irányzatot a 7. ötéves tervben tovább fenntartják. Ennek érdekében a beruházási politika tengelyébe az építkezésekkel szemben a korszerű gépek és eljárások alkalmazását állítják. Az elkövetkezendő ötéves tervben az új létesítményekkel kapcsolatos építési ráfordítások általában a teljes költségeknek csak 25 százalékát tehetik ki. Nagyobb követelmények A bolgár népgazdaság új ötéves tervében évente 8—10 százalékkal kívánja növelni a nemzeti jövedelmet. Ez az igen magas növekedési ütem fenntartását jelenti, s a népgazdaság nagyarányú intenzifikálását követeli meg. A 7. ötéves terv kiemelt feladatnak tekinti a könnyűipar fejlesztését is. 1980 ra 1975-höz viszonyítva a könnyűipar termelése 50 százalékkal magasabb lesz. A könnyűipar fejlődésén belül a textiliparé kiemelkedő lesz: a vegyipar bázisán megötszöröződik a kötött áruk és megkétszereződik a szövött áruk termelese. A tervidőszakban meg kell valósítani a köny- nyűipar rekonstrukcióját, s ezért az összes beruházások 50 százalékát e í?élrR kr»)l biztosítani. A munkaerőhiány, enyhítés« érdekében a 7, ötéves terv során a gépesítés és az automatizálás révén 50—100 ezer dolgozó átirányítása válik lehetővé. K. Zarev bírálta azt a gyakorlatot, hogy a vállalatok a gépesítés következtében felszabaduló munkaerőkhöz is ragaszkodnak. A bolgár szakszervezeteknél tett látogatásunk alkalmával elmondták, hogy bár 1975-ben 3 százalékkal csökkent az alkalmazottak létszáma, o téren a racionalizálás még nem kielégítő ütemű. A 7. ötéves terv során a szociálpolitikai feladatok között a legfontosabb a lakásprobléma fokozatos negolriása. A tervidőszak során ^50—500 ezer új lakás felépítését tervezik, ebből 200 ezer állami, 200 ezer szövetkezeti és 100 ezer magánlakás lesz. E feladat megoldása érdekében növelik a házgyárak számát, s gyorsítják a korszerű építkezési módszerek bevezetését. 197J—1980 között 9 milliárd levét kívánnak a lakásépítés és az infrastruktúra fejlesztésére fordítani. Ez a teljes beruházási értéknek kb. 30 százaléka lesz. A 7. ötéves tervben tovább folytatódik a mezőgazdasági fejlesztésnek harmadik nagy lépcsője, amely az iparszerű mezőgazdasági módszerek elterjesztését és a specializált termelési rendszerek megerősödését jelenti. A tervidőszakban a KGST-or- szágok gazdasági integrációjának további kibontakozását tételezik fel. Ezzel összhangban a bolgár gépexport 45—48 százalékos növekedését irányozták elő. A KGST-országokkal való termelési kooperáció lehetőségeinek kiaknázásában még számos lehetőség van. De ennek érdekében — mondotta K. Zarev — erősíteni kell a távlati érd'velt- séget a KGST-országok között. Kérdésür kre elmondta, hogy a bolgár—magyar kooperáció általában kedvezően fejlődik. De például jelentős tartalékok lennének még a vegyipari termékszerkezet párhuzamosságának csökkentésében, ami feltétlenül mindkét országban • gazdasági hatékonyság növelését eredményezné. A nyersanyaggondok megoldásán vonatkozó kérdésre válaszolva K. Zarev elsősorban a nyersanyagt ikarékosságban rejlő nagy tartalékokra hívta fel a figyelmet. Utalt továbbá arra is, hogy a KGST országok közötti külkereskedelemben is vannak még további lehetőségek. E szempontból reális elhatározásnak értékelte a KGST- árak dinamikusabbá válását. Hangsúlyozta, hogy a modern technika alkalmazása még a növekvő anyagköltség mellett is lehetőséget biztosít az árak stabilitásának megőrzésére. WIESEI. IVAM
