Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám, szombat

MEHAMVníSH ■nv: SORBAN ÚJ szó 1970. L 17. Békét és biztonságot in embeii jogot! védelme nevében — ezt hirdeti a helsinki dokumentum egyik fontos alapél ve A történelmi nevezetességű helsinki fórum lényegé­fői folytatott eddigi írásaink­ban megjegyeztük, hogy az ál­lamok területi épségének biz­tosítása és belügyeikbe való be nem avatkozás, erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés nem alkalmazása megfelel a népeik, minden ember jelene és jövő­je létérdekeinek. A világbéke és biztonság feltételei között óriási lehetőségek nyílnak az ember sokféle szükségleteinek kielégítésére, anyagi és szelle­mi fejlődésének biztosítására. Ezeknek az anyagi és szellemi szükségleteknek a biztosítása a legszorosabb kapcsolatban van az ember jogai, alapvető szabadságjogai tiszteletben tar­tásával. Ezért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya nem véletlenül nyilvánítja egyik alapelvvé az emberi jogok és alapvető sza­badság joqok tiszteletben tartá­sát, beleértve a gondolat, a lel­kiismeret, a vallás és meggyő­ződés szabadságát. Ezeknek az alapelveknek a szem előtt tar­tása az ember sokoldalú jogai­nak és alapvető szabadság jogai­nak az őrzését jelenti, amit a leghatásosabban csak a népek békés egymás mellett élésének és szabadságának viszonyai kö­rött lehet biztosítani. Az emberi Jogok és szabadságjogok bármi­nő megtagadása az antagonista os zt á 1 y t á r sa d a 1 om ba n változat­lanul összekapcsolódik a reak­ció, a háború növekvő veszélyé­vel, a fegyverkezési hajszával, a nemzetközi kapcsolatok ele­sésére irányuló kísérletekkel. A világbiztonság kérdéseinek és a demokrácia, az emberi jo­gok és szabadság védelmének ez a nagyon szoros kapcsolata érvényesül a kommunista és munkáspártok gyakorlati tevé­kenységében olyan országokban, ahol a burzsoázia reakciós szár­nya különféle akadályokat gör­dít a békés egymás mellett élés eszméi szilárdításának útjába. Ezért a kommunista és marxis- fa —lenini stu munkáspártok a békés egymás mellett élés esz­méinek győzelméért vívott küz- delpm élcsapatai, háborúellenes és antifasiszta egységfront lét­rehozására szólítják fel az ösz- szes demokratákat és békehar­cosokat. Ily módon az emberi jogok és alapvető szabadságjo­gok tiszteletben tartásának szükségességét megerősítő hel­sinki alapolvek az oszlályharc küzdőterévé válnak ott, ahol a reikció támadást indít a dolgo­zók demokratikus vívmányai ellen, szűk osztályérdekeit kö­vetve, amelyeknek kielégítése a nemzetközi feszültség fokozódá­sával kapcsolódik össze. A gondolat és a meggyőződés szabadságát szavatoló, a mun­kához való jogot és a szociális ellátást, egészségvédelmet és igazságos munkadíjazást bizto­sító emberi jogok tiszteletben tartása tehát a lényege ama osztályharc gyakorlatának, ame­lyet a tőkésországok haladó erői a békés egymás mellett élés eszméi védelmének a zász­laja alatt vívnak. A kommunis­ták méltó helyet foglalnak ti ebben a harcban, ahiely népes szociális erőkei egyesít, ame­lyek a munkáscsztály körül zár­kóznak jel. A népek biztonsá­gának szavatolására és az egy­szerű ember jogai és ailapvető szabadságjogai védelmére irá­nyuló gyakorlati tevéken ységiik- neK éppen ez a része a töme­gek mély megértésére talál, a békéért és a demokráciáért ví­vott harc jelszava alatt tömörü­lő baloldali erők és haladó köz­vélemény egyesülésének egyik oldala. Ismert tény, hogy például, a francia, olasz, nyugatnémet kommunista párt és más nyugat- európai kommunista pártok olyan tényezőként értékelik az európai biztonsági rendszer lét­rehozását, amely a békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért vívott küzdelemben elő­mozdítja a széles haladó erők felzárkózását a Kommunista pártok körül. Így például a nemzetközi feszültség enyhülé­sének folyamatában egyre aktí­vabbá és rugalmasabbá válik a nyugatnémet kommunisták tak­tikája Kitartóan felhívásokkal fordulnak a demokratákhoz és és a békeharcosokhoz, hogy együttesen szálljanak síkra a megkötött szerződések betartá­sáért és életbe léptetéséért, az ország nemzeti érdekeinek megfelelő új külpolitikai lépé­sekért, egységfront létrehozását ajánlják a monopóliumok erő­szakossága ellen. „A Német Kommunista Párt minduntalan azt a tényt tartja szem előtt, hogy a békeharc a munkásmoz­galom legfontosabb feladata s hogy ez a harc meg nem ért véget*, — jelentette ki Herbert Miess, az NKP elnöke. Az olasz kommunisták az ember munkához való jogának védelmével kapcsolatban a párt belpolitikai feladataival szoros összefüggésben dolgozták ki a békeharc kibontakoztatott prog­ramját. Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitká­ra a párt akcióprogramjának lémyegét elemezve a következő­ket írta: „Most megvannak a feltételek arra, hogy a kommu­nisták a kezdeményezés és a harc döntő tényezői legyenek annak érdekében, hogy más munkás- és demokratikus erők­kel egyetemben megteremtsék a jövő békéjét és a népek hala­dását, felépítsék az új Európáit, a szocializmus felé haladni aka­ró dolgozik Európáját.“ Az európai országok kommu­nista és munkáspárjai gyakorla­ti tevékenységükben egyesítik a békéért és a népek biztonságá­ért, valamint a tömegek szociá­lis jogaiért vívott harc jelsza­vain. Az emberi jogok védelmé­nek ezen az alapján korunkban széles nemzetközi színtéren fo­lyik a küzdelem a békeszerető erők egységéért. Ezt különösen világosan bizonyította a béke szerető erők moszkvai világ- kongresszusa. Ezen a fórumon mintegy 70 kommunista és mun­káspárt, 50 szocialista és szo­ciáldemokrata, 60 nemzeti de­mokrata párt és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak, több mint száz kereszténydemokrata, libe­rális, paraszt- és egyéb párt képviselői voltak jelen. A kong­resszus igazolta, hogy a hábo­rúk ellen, a tartós világbizton- ságért és az európai békéért, az emberi pogok és szabadságjogok védelmében, az emberiség jele­nie és jövője nevében síkraszál- tó erők egyesítésére irányuló törekvés még sohasem öltött ily nagy méreteket, mint nap­jainkban. tgy aztán a békéért és a biz­tonságért vívott küzdelem a dolgozók sokoldalú jogainak védelmében kibontakozó mozga­lom küzdőterén játszódik la Harc ez a munkáért a munka- nélküliség ellen. Az európai tő­késországokban több mint öt­millió munkanélküli reményke­dik munkában, abban, hogy ál­lást kap s ezt a reményét a bé­kének, a népek biztonságának megőrzéséhez fűzi. A békeharc most a monopoltóke hatalmá­val való szembenállás jellegét, a kizsákmányolás ellen a sza­badságért, az emberi gondolat, lelkiismeret, vallás és meggyő­ződés szabadságának tisztelet­ben tartásáért, az emberiség anyagi és szellemi kultúrájának fejlesztéséért vívott küzdelem jellegét ölti. Békét és biztonságot az em­ber és jogai védelmébenI MIDHAT MUHT ASZIPÜV docens, a történelemtudományok kandidátusa Madrid utcáin a rendőrség könnyfakasztó gázzal támad a békés tüntetőkre. (Teíefoto: ČSTK — UPI) ERŐSÖDIK A SPANYOL SZTRÁJKHULLÁM Madrid — A madridi rendőr­ség lecsapott az egyik balolda­li katolikus szervezet épületé­ben rendezett szakszervezeti gyűlésre — és saját közlése szerint — ötven résztvevőjét le­tartóztatta. Az Europa Press hírügynökség viszont úgy tudja, hogy a rendőrök száz személyt vettek őrizetbe. A gyűlésen a különböző szakszervezetek kép­viselői egy közös, a demokrati­kus tanács és a demokratikus platform képviselőinek részvé­telével működő sztrájkbizottság megalakításáról tanácskoztak. A bebörtörizöttek között van­nak a különféle munkásszerve- zeíek, valamint a két fő poli­tikai ellenzék képviselői is. E két szervezet vezetői támogatá­sukról biztosították a sztrájkoló munkásokat és a politikai sza­badságok felújításáért folyta­tott harc fokozására szólították fed. A megfigyelők megegyeznek abban, hogy a spanyol vezető körök az ellenzékkel szemben alkalmazott kemény közbei épé-, sekkel igyekeznek megtörni a sztrájkmozgalmat, amely a po­litikai reformokért, valamint a bérek és fizetések emeléséért harcol. A 200 ezer főnyi tömeg sztrájkja a sj>amyol lakosság ed­digi legnagyobb megmozdulása volt a „Franco utáni rezsim" ellen. Legfrissebb hírek szerint a spanyol állami telefontársaság lü ezer alkalmazottja, a spa­nyol vasutak pedig 6 ezer al­kalmazottja kapcsolódott be a sztrájkba. Az üzem vezetősége a vasutasokat új bérosztályok­kal igyekszik megnyugtatni. A sztrájkmozgalom átterjedt az észak-spanyol Asturiára is, amelynek következtében 1700 bányászt elbocsátottak. A londoni spanyol nagykövet­nél tiltakozott az emberi jogok brutális elnyomása ellen a brit szakszervezeti kongresszus leg­felsőbb tanácsának kilenc tag­ja, valamint további kilenc brit képviselő. A jelentés megállapítja: „A jelenlegi spanyolországi hely­zet, valamint a rendőrség és a kormány reakciója arra vall, hogy a durva megtorlások szem­pontjából semmi sem változott; a volt diktátori rendszer óta. A szakszervezeti mozgalom vezető képviselői a február 14-én Londonban megtartandó spa­nyol munkásokkal való szolida­ritási konferencia kezdeménye­zői közé tartoznak. C U N H A L : Egységfrontra van szükség Lisszabon — Rendkívüli éles szavakkal bírálta a j>ortugál munkásmozgalom soraiban meg­nyilvánuló l*aloldaliasságot Al­varo Cunhalt, a kommunista j>árt főtitkára egy Lisszabon nellett tartott nagygyűlésen. Le­szögezte: „Itt az idej>?, hogy megértsük végre, a baloldalias- ság a szavakban megnyilvánuló radikalizmus nagy szerepet ját­szott azokban a sorozatos ku­darcokban, amelyek a munkás- mozgalmat és a fegyveres erők forradalmi szárnyát érték ápri­lis 25-e után. A haladó erők összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben lennének, ha nem befolyásolták volna őket szélső- baloldali, álforradalmi nézetek és akciók, s nem fejlődtek vol­na ki radikalista, szektás ten­denciák“. A továbbiakban felhívta a fi­gyelmet annak veszélyére, hogy a szakszervezetek által az áremelések és a bérbefagyasz­tás miatt mára szervezett tün­tetést szélsőbaloldali elemek provokációra használhatják ki. „A reakció gyújtózsinór jártak“ nevezte a szélsőlwlosok tevé­kenységét. A portugál kommunisták fő­titkára elmondotta, hogy a fa­sizmus veszélye reális Portu­gáliában. Ugyanakkor úgy véle­kedett, hogy rendkívül nehéz egv demokratikus front meg­alakítása, mert — mint mondot­ta — „a szocialista párt veze­tői jobbra keresik a szövetsége­seket, ellenséges magatartást tanúsítanak a kommunistákkal szemben“. A nehézségek elle­nére állandóan törekedni kell a kommunisták és a szocialis­ták, valamint a többi demokra­tikus eró közeledésére, meg­egyezésére és — ha lehet — egységére, — mondotta Cunhal. OLDklCH PAVLOVSKÝT, Cseh Szlovákia jugoszláviai nagykö­vetét tegnap Belgrádban fogad­ta Sztanie Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Elnöksége Vég­rehajtó Bizottságának titkára. A szívélyes és elvtársi beszélgeté­sen a két fél kifejtette vélemé­nyét a két ország közötti kap­csolatok további fejlesztését il­letően. HELMUT SCHMIDT tegnap Bonnban fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának küldöttségét Alek- szej Sityikovval az élen. A kül­döttség találkozott Hams—Diet- rich Genscher külügyminiszter­rel is. ■ A HELSINKI Finlandia Házban megnyílt a Béke-világ- tanács Elnöksége irodájának rendkívüli ülése 38 ország, köz­tük Angola képviselőinek rész­vételével. Az ülés fő napirendi pontját az angolai helyzet, va­lamint MPLA vezetése alatt har­coló angolai néppel való világ méretű szolidaritási akcióprog­ram kidolgozása képezi. PERON ASSZONY, argentin elnök kormánya átszervezését hajtotta végre. Leváltotta tiszt­ségéből a bei-, kül-, had és igazságügyminisztert. JOSEPH LUNS NATO-főtitkár, aki közvetíteni próbál a Nagy- Britannia és Izland között ki­robbant ún. „tőkehalháborúban“, pénteken befejezte reykjaviki látogatását és visszarepült Brüsszelbe. Egyeztető tárgyalá­sait hétfőn folytatja London­ban James Callaghan brit kül­ügyminiszterrel. ANTONIOS SPINOLA. a Portu­gál Köztársaság volt elnöke pénteken elhagyta a francia fő­várost. Az ex-elnök január 10-én érkezett Párizsba, mi­után a spanyol hatóságok kiuta­sították Madridból. VITTORIO W. GUICCARDI, az ENSZ különmegbízottja portugá­liai látogatása után Djakartá- ba érkezett, hogy tanácskozzon az indonéz kormánnyal Kelet- Timor ügyében. Indonézia után meglátogatja Kelet-Timort és Ausztráliát is. ALDO MORO OLASZ ügyveze­tő és kijelölt miniszterelnök be­fejezte kétnapos tanácskozás sorozatát a politikai pártok képviselőivel. HOSSZÚ BETEGSÉG UTÁN, 55 éves korában elhunyt Viktor Majevszkij, a moszkvai Pravda politikai hírmagyarázója. így sú­lyos veszteség érte a szovjet sajtót. ÉLETFOGYTIGLANI fegyház­büntetésre ítélték San Francis­cóban Sarah Jane Moore-t, aki szeptember 22én a város egyik szállodája előtt rálőtt Ford amerikai elnökre. Kissinger útitervei Washington — A washingtoni külügyminisztérium bejelentet­te, hogy Henry Kissinger a jö­vő héten — úton Moszkvába — kedden megszakítja útját Kop­penhágában, ahol megbeszélé­seket folytat Anker Jörgensen dán miniszterelnökkel és Knud Andersen külügyminiszterrel. PEKING SZOVJETELLENESSÉGÉNEK VALÓDI OKAI A moszkvai Pravda cikke Moszkva — A moszkvji Prav­da pénteki száma közölte I. Alekszandrov „Ojabb hisztéri kus roham Pekingben" című cikkét. A szerző a többi között meg­állapítja: Mao és hívei retteg­nek azoktól a világtörténelmi sikerektől, amelyeket a Szov­jetunió és a többi testvéri or­szág a kommunista és szocialis­ta építésben elért. Ezek az ered­mények rendkívül vonzó példa­ként szolgálnak, az igazi kínai hazafiak szerelnék visszavezet­ni országukat a reális politiká­hoz, a tudományos szocializmus­hoz, a szocialista rendszer né­peivel fenntartott barátsághoz. Mao és hívei azért gyűlölik a Szovjetuniót, mert elárulták a béke és a szocializmus ügyéi — folytatja Alekszandrov. Kína történelmi tragédiája éppen az, hogy a Pekingben hatalom­ra került renegát ok számára teljesen idegenek a kínai népi forradalom valódi eszményké­pei. Az elmúlt évek meggyőzően l>ebizonyították, hogy Mao és csoportja a demagóg „balosság­gal“ tulajdonképpen a kínai nép feletti önkényuralmat és azt próbálja leplezni, hogy nem törődik népe valódi érdekeivel, a Kínát Néj)köztársaság fejlesz tésének szükségleteivel. Dikta­tórikus és bürokratikus módsze­reket alkalmaznak. Alekszandrov rámutat, a pe­kingi propaganda azért törek­szik népe megtévesztésére és a Szovjetunióról alkotott el­képzelések elferdítésére, mert a maoista vezetőség attól fél, hogy a Kínai Néj>köztársaság dolgozói választ követelnek: Az amerikai külügyminiszter szovjetunióbeli látogatásának befejeztével január 23-án Brüsz- szelben tájékoztatja tárgyalásai­nak eredményeiről a NATO-ta­nács tagjait, majd Madridba utazik, hogy a spanyol—ame­rikai kapcsolatokról tárgyaljon János Károly királlyal és a spa­nyol kormány képviselőivel. miért kell nekik lövészárkokat ásni, miért kell háborúra ké­szülni és miért kell a nadrág­szíjat szorosabbra húzni, ami­kor a Szovjetunióban és a többi szocialista országban gyárak és villanytelepek épülnek, emelke­dik a nép életszínvonala? A szovjetellenes rágalomhad­járattal nem lehet visszafordí­tani a történelem kerekét. A kínai nép létérdeke, hogy hely­reálljon a barátság a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal, tartós legyen a bé­ke. Eljön az az idő. amikor a kínai nép Ivaobj'i béklyóit, ame­lyek akadályozzák a szocializ­mus viszonyai között előrehala­dását a valódi szabadsághoz és a jóléthez. Kérdőre vonják azo­kat, akik jelenleg a maoista ha­zugsággal mérgezik a kínai nép tudatát és a méltóságát sértik. így lesz, mert a történelem a legszigorúbb bíró — fejezd be a szerző.

Next

/
Thumbnails
Contents