Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-10 / 291. szám, szerda
Vüágproletárjm, egyesüljetek! 1975. december 10. SZERDA BRATISLAVA 9 xxviii. Évfolyam 291. szám A tanulságokból okulva Amikor ol évvel ezelőtt, a CSKP Központi Bizottsága jóváhagyta azt a dokumentumot, amely pártunknak és az egész szocialista társadalomnak egyik legkollektívabb felismerése volt és „A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai“ címen vált közismertté, igen nagy izgalmat váltott ki a „demokratikus" szocializmus hirdetőinek, az opportunistáknak, a revizionisitáknak s ezen elméletek hazai es külföldi híveinek táborában. Látniuk kellett, hogy tudományosán megokolt marxista—leninista hozzáállással lerántottuk a leplet a válság időszakában kifejitett tevékenységükről, ellenforradalmi céljaikról, antiszocialista mesterkedéseikről és módszereikről. S amikor azután a CSKP XIV. kongresszusa jóváhagyta a „Tanulságokat“, mint tartós érvényű dokumentumot, nagy lármával igyekeztek belekötni tartalmába és objektív tudományos jellegébe itthon és határainkon túl is. Nem történt ez még olyan régen, hogy neemlékeznénk jól rá. És végül is az ország Ötéves fejlődése elegendő volt ahhoz, hogy nyilvánvalóvá legyen, mennyire nem volt igazuk, és hogy igazolja a .Tanulságok“ tudományos szemléletét és tartós érvényét. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom már nem egyszer tanult, merített története folyamán alapvető tanulságokat a fontos társadalmi problémák megoldásához való opportunista revizionista hozzáálllásból. Emlékezzünk csak a II. Internacionálé pártjainak opportunizmusára, amikor a polgári parlamentekben ülő képviselőik valósággal sorozatban árulták el a munkásosztály alapvető érdekeit. Akkor ugyanolyan módon társult az opportunizmus a revizionizmussal. És akkor ugyanúgy le keltett vonni ebből a helyzetből az alapvető tanulságokat. Nagyszerűen végezte ezt el V. I. Lenin. Elvhűen, könyörtelenül elítélte a II. Internacionálé opportunizmusát, elméletileg kidolgozta a marxizmusnak az imperializmus korszakára érvényes tételeit, gyakorlatilag megalapította a munkásosztály új típusú pártját és a III., a Kommunista Intemacionálét. Megszületett a marxizmus—leninizmus, mint a társadalom fejlődésének — a kapitalizmustól a szocializmusig és a kommunizmusig való fejlődésének — törvényszerűségeiről szóló tudományos tanítás. És azóta — hogyan is lehetne másként — a mindenféle irányzatú és árnyalatú opportunisták és revizionisták csökönyösen harcolnak a marxizmus—leninizmus ellen. Hogy ezekben az erőfeszítéseikben el tudnak-e érni kisebb-nagyobb „sikereket“ vagy nem, az teljesen attól függ, hogy a munkásosztály pártja, a marxista—leninista párt mennyire kovácso- lódott össze, eszmeileg, akcióképességét tekintve, és szervezetileg mennyire egységes és elvhű. Az a tanulság, amelyet mi a válság keserű, súlyos és veszélyes időszakából vontunk le, azt mutatja, hogy az opportunisták és a revizionisták nemcsak a marxizmus—leninizmus egyes alapvető tételeit, hanem ezt a tudományos tanítást a maga egészében igyekeztek támadni, megzavarni, elítélni és elátkozni. A szocializmus „humanizálásának“, „demokratizálásának“ stb. jelszavával aláásták a szocialista társadalom alappilléreit, éspedig elméletben ugyanúgy, mint a gyakorlatban. Szálka volt a szemükben az osztályharcról, a párt vezető szerepének törvényszerűségéről, a munkásosztály diktatúrájáról és a szocialista állam küldetéséről szóló tanítás, valamint a szocialista internacionalizmus elvei — egyszóval minden, ami a marxizmus—leninizmust következetesen tudományos tanítássá teszi. Az ilyen magatartásnak törvényszerűen csak egy lehet a célja: letéríteni a társadalmat a szocializmus építésének útjáról, visz- szavetni a polgári demokrácia, illeive esetleg a fasizmus viszonyai közé. Ez tagadhatatlan tény, és a „Tanulságok“ egyik legfontosabb, bebizonyított megállapítása. További tanulság — s ez az előbbiből törvényszerűen következik —, hogy szüntelenül őrködnünk kell kommunista pártunk marxista—leninista jellegén. Mert hiszen végül is a CSKP egészséges inagvának elvhű marxista—leninista jellege nélkül a párt aligha érte volna el, hogy kidolgozzon egy olyan történelmi dokumentumot, mint amilyen a „Tanulságok“. Most, az 5. ötéves tervidőszak végén, amikor sikeresen teljesítjük a CSKP XIV. kongresszusának célkitűzéseit, aligha állíthatja valaki komolyan, hogy a „Tanulságok“ nem tartós érvényűek. A sikerek, amelyeket a XIV. kongresszus óta nemcsak gazdasági, hanem kulturális téren, az oktatásügy, a szociálpolitika, az egészségügy terén, egyszóval társadalmunk életének valamennyi területén elértünk, gazdag gyümölcse népünk alkotó munkájának, s egyszersmind a CSKP elvhű marxista—leninista politikájának. A CSKP Központi Bizottsága gyakran és jogosan mutatott rá a „Tanulságok“ fontosságára és tartós érvényére. Egyebek között a XV. kongresszus előkészítésével kapcsolatban a párt- szervekhez és szervezetekhez, valamennyi kommunistához intézett levelében is, amikor ezt írja: „Továbbra is kötelező érvényűeknek kell tekintenünk „A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai“ néven ismert dokumentum következtetéseit. Az elmúlt időszakban ismét meggyőződhetünk ennek helyes és igaz voltáról, arról, hogy a párt tarlós akcióképességének és vezető szerepe fokozódásának záloga a párttagok sorainak szilárd, marxista— leninista egysége és tisztasága. A párt eszmei, szervezeti és akcióegységének erősítésére továbbra is mindenki részéről ós mindenütt nagy figyelmet kell fordftiani, szem előtt tartva ezt az új feladatok kitűzésekor is. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák ebben az időszakban bírálják meg sokoldalúan, hogyan lehet még jobban megszilárdítani a párttagok egységét és fokozni aktivitásukat. Határozatokat hoznak arra nézve, hogy a kommunisták egyre jobban sajátítsák el és a gyakorlatban alkalmazzák a marxizmus—leninizmus tanítását és a párt belső életére vonatkozó lenini normákat. A „Tanulságokban* kifejtett gondolatok és az ott rögzített tapasztalatok továbbra is időszerűek, érvényesek és ezért még gyakran fogunk velük foglalkozni. A szocialista országok testvérpártjai vezetőinek találkozója Varsóban Teljes nézetazonosság minden megvitatott kérdésben Varsó — Tegnap Varsóban találkozóra került sor a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak főtitkárai és első titkárai között, akik a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusán vesznek részt. A találkozón részt vettek TocLor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, Erich Honek- ker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. A testvérpártok vezető képviselői véleményt cseréltek a szocialista országok további együttműködésének fejlődéséről, és áttekintették at időszerű nemzetközi kérdéseket. A találkozás során egyöntetűen hangsúlyozták a testvérpártok kölcsönös együttműködése állandó bővítésének jelentőségét és a szocialista országok közötti kapcsolatok megszilárdításának szükségességét tevékenységük minden területén. A nemzetközi kérdések megvitatása során különös figyelmet fordítottak az európai biztonsági és együttműködési konferencián Helsinkiben aláírt záróokmánya elveinek és cikkelyeinek megvalósítására. Úgyszintén hangsúlyozták annak szükségességét, hogy gyakorlati lépéseket kell tenni a lázas fegyverkezés megfékezésére és a politikai enyhüléssel egyidőben a katonai enyhülés terén is haladást kell elérni. A találkozó baráti légkörben, és minden megvitatott kérdésben a kölcsönös megértés és nézetazonosság jegyében zajlott le. VITÁVAL FOLYTATJÁK TANÁCSKOZÁSUKAT A LENGYEL KOMMUNISTÁIK Gustáv Husák és Leonyid Brezsnyev felszólalása a LEMP VII. kongresszusán Előterjesztették az 1976—80-évi ötéves terv irányelveit Tanácskozik a Lengyel lígyesült Munkáspárt VII. kongresszusa. (Telefoto — CSTK) Varsó — A Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa tegnap a központi bizottság beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. Elsőként Zdzislaw Grudzien, a párt katowicei vajdasági bizottságának első titkára szólalt fel és tolmácsolta az ország legfontosabb bánya- és iparvidéke dolgozóinak üdvözletét. Ezt követően a szövetséges pártok, a Lengyel Parasztpárt és a Demokrata Párt vezetői köszöntötték a kongresszust. A szünet után tartotta meg nagy figyelemmel kísért beszédét Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. A szónoki emelvényre lépő Leonyid Brezsnyevet a küldöttek viharos tapssal köszöntötték. Beszédét gyakran szakította meg a taps és lelkes ünneplés. Ezt követően Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára lépett a szónoki emelvényre és hazánk kommunistái és egész dolgozó népünk nevében köszöntötte a kongresszus küldötteit, a lengyel kommunistákat, az egész lengyel népet. A tegnapi nap folyamán került sor Piotr Jaro- szewicz, a LEMP Politikai Bizottsága tagjának, a minisztertanács elnökének beszédére, aki a Lengyel Népköztársaság 1976—1980. évi népgazdaságfejlesztési ötéves terve Irányelveit ismertette. Ósiinlert Műi a Eenavel nép sikereinek Gustáv Husák elvtárs beszéde Tisztelt elvtársnők és küldött elvtársak, kedves lengyel barátaink! Engedjék meg. hogy átadjam önöknek a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa küldötteinek és önökön keresztül valamennyi párttagnak, a munkásosztály tagjainak és az egész lengyel népnek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valameny- nyl kommunista és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozóinak legőszintébb elvtársi üdvözletét és jókívánságát. Kommunista pártunk és hazánk népe őszinte örömmel kíséri figyelemmel a lengyel dolgozók, barátaink, közeli szomszédunk sikereit. Nagyra értékeljük azokat a társadalmi változásokat, amelyeket a lengyel nép a szocializmus építésében elért, különös tekintettel a pártjuk VI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítésében. Ma a Lengyel Népköztársaság dinamikusan fejlődő szocialista állam, amely élvezi a többi szocialista országban élő barátainak és a világ haladó embereinek bizalmát, tiszteletét. A lengyel munkásosztály önfeláldozó harcának és alkotó erőfeszítéseinek szervezője a Lengyel Egyesült Munkáspárt, amely sikerrel fejleszti az önök országa dicső forradalmi hagyományait és tevékenységében megingathatatlanul a marxizmus—leninizmus és a szocialista nemzetköziség elveihez igazodik. őszintén örülünk, kedves elv társak annak, hogy pártjuk a központi bizottság és au- (Folytatás a 3. oldalon] ára 5IÍ űr
