Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-09 / 290. szám, kedd

A CÉL GÉPKOCSI-CSALÁD ÚJ TAGJAI Milán Zabfiík szocialista munkabrigádja az Ostrava—Karviná-i bányamedencében csúcsteljesítményt ért el: egy év alatt félmil­lió tonna szenet fejtett válaszképpen Lumír Sakmar kongresszusi versenyfelhívására. (CSTK felvétel) Umi OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN Munkásnő jeligére: A levelé­ben foglalt adatok alapján nem tudjuk megítélni, hogy a nyug­díj végzésében említett 26 ledol­gozott és beszámított év he- lyes-e, tekintettel arra, hogy négy gyermeket nevelt fel. Ajánljuk, hogy elsősorban az efsz szociális bizottságánál, vagy a járási nemzeti bizottság szociális [járadék) osztályán kérjen iratai felmutatásával magyarázatot. A gyermekekről azok hároméves koráig való gondoskodás csak pótidő, tettát csak azt lehet beszámítani, amely idő alatt nem kapott szülési segélyt és nem is dől gozott olyan mértékben, hogy azt elmerték, másrészt az egymást fedő éveket is csak egyszer lehet számítani. Mind­ezt csak a gyermekek születé­si adatai és az efsz-ben nyil­vántartott tevékenységi ideje összeegyeztetésével lehetne el­len izni. A 22 koronás biztosí­tás nyilván a dolgozók társas balesetbiztosítása volt (zruženó poistenie pracujúcich), és ha ez nem foglalt magában egy­úttal takarékzáradékol (spóro­lási), munkatevékenységének megszűntével semmiféle kiíize lésre igénye nem keletkezett. Az efsz irodáján meg tudják önnek mondani, milyen típusú biztosítása volt. Ennek a biz­tosításnak nincs hatása a nyug díjra, ennek alapján nem kap­hat magasabb nyugdíjat. M. V.: Az ez év vegéig ér­vényes 1971/2 sz. kormányren­delet, amely többi között le­hetővé teszi a teljes nyugdíj melletti ú. n. brigád munkavi­szonyt a termelő és szolgálta­tó foglalkozásokban 180 mun kanapon át (1976. jan. 1-től minden foglalkozási ' ászban), nem kívánja meg a két rövid ideig tartó munkaviszony kö­zött a legalább 14 napig tar­tó megszakítást (erl'e csak a hosszú ideig tartó és a rövid ideig tartó brigád-munkaviszony között van szükség), tehát az év végén lejáró rövid ideig tar­tó munkaviszonya után közvet­lenül 1976. január 4-tői kezd­ve új, rövid ideig tartó mun­kaviszonyba léphet. Ezt termé­szetesen Ön is és a munkaadó vállalat is köteles 8 napon be­lül jelenteni a Nyugdíjigazgató­ságnak (Správa df>chodkov, Rratislava). KULONBOZO ÜGYEKBEN T. J.: A jövedelmi adót mind­két eladás után jogosan vetet­ték ki. T. Gy.: Ha a kérdéses lovuk „társítását“ az efsz-be bizonyí­tani tudják, joguk van a járás- bíróságon kérni az ellenérték kifizetését (20 százalékos le­vonás után), még akkor is, ha a szövetkezet tévedésből más­nak fizette ki a térítést. A szövetkezet jogosult lesz az in­dokolatlanul kifizetett és elfő gadott összeget visszakérni. Fokhagymatermesztük: A le­adott termésért kifizetett ösz- szeget az Apróállattenyésztők Szóveitsége, amelynek útján az Ovocie a zelenina a kifize­tést közvetítette, 100 koronát vont le. A nevezett szövetségtől kérjenek tájékoztatást a levo­nás jogcímét és jogosságát il­letően. V. E.: Törlési engedélyt a volt hitelezőtől vagy jogutód­jától nem lehet beszerezni, mi­vel a közben eltelt hosszú idő miatt mind a kölcsönkövetelés, mind annak zálogjogi biztosítá­sa elévült. A polgári perrend­tartás 80. §-ának c) pontja alapján hivatkozással a polgá­ri törvénykönyv 101. és köv. rendelkezéseire (az elévülés­ről), kérheti a járásbíróságon beadott keresetben, hogy a bí­róság hozzon olyan megállapí­tó (urcovací) ítéletet, amely ki­mondja a követelés behajtható­ságának megszűntét. A pert a hitelező ellen kellene beadni, aki részére indítványozni kelle­ne, hogy a bíróság nevezzen ki erre a célra alkalmi perbeli ügygondnokot. Az ilyen ítélet alapján már köteles lesz a ve­vő, ill. megbízottja a letétet ki­adni. Ajnáljuk, hogy képvisele­tével bízzon meg ügyvédet N. G.: Mikor a posta által kézbesített, törvény megjelölésű és 1000 korona értékre biztosí­tott csomagjukat felbontották, megállapították, hogy a nász­ajándékként küldött üveg- és porcelánkészletből alig maradt ép darab. A kézbesítéskor sem­mi jel nem mutatott arra, hogy 4 csomag megsérült. A felnyi­tás után a kézbesítő postához fordultak, de azt a választ kap­ták, hogy akár a legfelsőbb hatóságokhoz is fordulhatnak, ez eredménytelen lesz. mert a csomagot átvették és ezt írás­ban is igazolták. A postatörvény (194Ö/2J22) és a végrehajtási kormányrende­let (1949/240), ill az utóbbi rendelet 9. és 10. § a szabá­lyozza a posta felelősségét, töb­bi között az általa számított csomagokért. tartalomhiány, megrongálódás, késedelem és elvesztés esetében. A megron­gálódás és tartoalomhiány, va­lamint késedelmes kézbesítés esetében a küldemény átvételé­vel rendszerint a postafelelós- sége is megszűnik. A szabály alól azonban kivételt képez az Önök esetével kapcsolatban többi között az, hogyha az át­vevő a csomagban keletkezett kárágak megállapítását minden felesleges késedelem nélkül bejelentette a kézbesítő postá nál,- éspedig az értékkel meg­jelölt küldemény esetében a kézbesítés utáni legközelebbi munkanapon, az érték megjelö­lése nélküli küldemény eseté­ben a kézbesítéstől számított legkésőbb három munkanapon belül. Ekkor a károsult oím­- zettnek be kell mutatnia a kül deményt és igazolnia kell, hogy a kár nem volt észlelhető a küldemény külsején az átvé­telkor, valamint igazolnia kell azt a körülményt is, hogy a károsodás nem következett be az átvétel után. A kármegállapítás után a kárt az átvevő (címzett) legké­sőbb egy éven belül érvénye­sítheti a Távközlés Járási Igazgatóságánál (Okresná sprá­va spojov). Elutasító döntésük ellen a Krajská správa spojov hivatalhoz lehet fellebbezni. Ajánljuk, hogy kárigénylésük­höz a reklamációra való hi­vatkozáson kívül csatolják a fenti körülményeket igazoló bi­zonyítékokat, esetleg tanúk hi­telesített aláírásával ellátott nyilatkozatokat. Dr. F. J. Célgépkocsinak vagy különleges tehergépko­csinak szokás nevezni az egyetlen, különleges alkalmazási körre készült haszongépkocsit — az univerzális jellegű tehergépkocsitól való megkü­lönböztetésül. A jó célgépkocsihoz kettő szüksé­ges: megfelelő te jesítményű alváz és az alkalma zásnak megfelelően kialakított és berendezett felépítmény (karosszéria, kocsiszekrényj. Nem kétséges, hogy egy megfelelő fajlagos motorteljesítményű, kitűnő futási tulajdonságok­kal rendelkező alváz minden sikeres célgépkocsi konstrukció alapja. Ennek az alváznak tömeg­elosztás szempontjából olyannak kell lennie, hogy minél többféle, minél változatosabb alakú és súlyponthelyzetű felépítménnyel a legked­vezőbb menet tulajdonságokat biztosítsa. Motor ja ne legyen túl gyenge, az alulméretezet.t motor ugyan látszólag gazdaságossá teszi a jármüvet, valójában azonban nehezebb üzemviszonyak kö­zölt, dombos, vi.gy hegyes terepen, zordabb idő­járásban hátrány. Sűrű forgalmú utakon és nagy városokban, ahol a gyorsulóképesség sokkal ér­tékesebb tulajdonosáig a nagy csúcssebességnél, a gyenge motor szintén nem megfelelő. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy minél többféle fel­építményt lehet ugyanarra az alvázfajtára fel­szerelni, annál előnyösebb helyzetbe jutnak a jármű üzemeltetői a karbantartás és tartalékal- katrész-ellátás szemponjtábói. Tudatában vannak ezeknek és további köve­telményeknek a világhírű Tatra, Praga és Skoda gépkocsik szerkesztői is és sok változatban gyártják az egyes alaptípusokat. A tervezők szem előtt tartják azt is, hogy a nagyvárosok belső, kereskedelmi szempontból legforgalmasabb ne­gyedeiből ki kell tiltani a tehergépkocsikat lég alábbls nappalra, viszont az áruszállítás jelentős része sem állhat le. A kecske és a káposzta ér­dekeinek szemmeltartásával újabb járművekkel kell gondoskodni a kereskedelem szükségleteiről. Tellát: újabb célgépkocsikra van szükség. Ennek bizonyítékai azok a sokoldalú kis „kombi“, „sta- tion wagon“, és más elnevezéssel futó, személy- gépkocsiból átalakult „öszvérkocsik“. A célgépkocsik sorában néhány jól megkülön böztethető alapkategória alakult ki. Többféle kü­lönböző célra felhasználható, szerkezetileg ha­sonló kocsiról van szó, amelyek mindegyikének van egy közös vonása: mindenféle olyan segéd- berendezéssel látják el, amellyel a kezelősze­mélyzet létszáma a minimumra csökkenthető, s így a gépkocsivezető egyedül képes az összes feladat ellátására. Ebből a szempontból mindegy, hogy a tartálykocsi tejet vagy benzint szállít-e, hogy a blllenőszekrényes kocsin hetont, követ vagy búzát visznek -e lénveees: a termelékeny­ség növelése. Az egyik nagy osztály a uülenószekrényes gép kocsik hatalmas csoportja, ömlesztett árut min­denképpen kell szállítani — gondoljunk csak a napjainkban országszerte óriási arányban meg növekedett építkezési tevékenységre. Építkezés­hez homok, kavics, beton kell, az építkezés he lyéről a kiásott földet el kell szállítani. A me­zőgazdasági termékek jelentős része is ömlesz tett áru. A bányászatban a külszíni fejtések tér­hódításával az ömlesztett anyagok mozgatása lett az egyik alapvető probléma. A régi rakodási mó­dok nem használhatók, már csak azért sem, mert a mai teljesítményekhez nincs elegendő rakodó- munkás. Nincs tehát más lehetőség, mint hogy megtakarítjuk a rakkodószemélyzetet, és a szó szoros értelmében kiborítjuk a szállított árut. A másik nagy osztály a tartálykocsik család ja. A modern társadalom folyékony élelmiszer és folyékony tüzelőanyag-szükséglete egyaránt nagy s ehhez különleges szállítóeszközökre van szükség. De nem csupán a puszta szállítóeszköz szükséges, a gyors töltés és ürítés érdekében megfelelő segédberendezésekről is kell gondos­kodni. A korszerű tartálykocsik szivattyúzó be­rendezései meglepően nagy teljesítményűek, ami­nek szintén üzemgazdasági okai vannak. Amikor egy sugárhajtású utasszállító gépbe negyven ton­na hajtóanyagot kell betölteni, bizony nem mind­egy, hogy ehhez hat vagy tíz gépkocsi és hat- nyolc óra szükséges e, vagv n^dí*» ^ - m kocsi és egy óra elegendő ... 0j. egyre nagyobb tért hóditu osziaiy a külön­leges tároló-szállítókocsik csoportja, amelyek közül a hűtőkocsik a legfontosabbak. Ma már nem elegendő a hőszigetelés, amint a bejegelés sem elég, még ha száraz jeget használnak is e célra. Ma már beépített hűtőaggregát van a gép­kocsiban, amelynek termosztátos vezérlése ga­rantálja a legérzékenyebb áru kifogástalan szál­lítását és tárolását is. Ide lehetne sorolni a különleges személyszál: lító gépkocsikat: az autóbuszokat is. A sokféle, mindennapi életünk, biztonságunk érdekét szol­gáló jármű, a tűzoltók sokfajta járműve, a köz­művek karbantartó kocsijai (például a közvilágír táshoz vagy villamosvasút munkavezetékének fenntartásához szükséges kocsi), a köztisztasági járművek bő választéka is ide sorolható. Vagy gondoljunk arra a modern megoldásra, amikor — városközi szállításokban — a félúton találkozó járművek kicserélik kocsiszekrényei­ket, a benne levő árukkal, majd ki-ki visszatér kiindulási helyére (mindenki otthon aludhat!) Ez is célgépkocsi. A célgépkocsi típusától függően 1 kg jármű értékesítési óra 3—20-szorosa az ugyanolyan sú­lyú univerzális tehergépkocsiénak. A célgépko­csik iránti szükséglet ezért állandóan nő s a nö­vekvő igényeket egyre jobb minőséggel igyekez­nek kielégíteni. /I Lengyel Tudományos Akadémia meneti mű-, ködő Növénykutató Intézet fotoszintézissel fog­lalkozó laboratóriumának munkatársai az ipari üzemekből származó gáznemű szennyanyagok- nak a különféle növényekre gyakorolt befo­lyását is tanulmányozzák. Vizsgálati területűi a Krakkó melletti Nowa Huta kohómű köze­iében fekvő erdőrész szolgál. A felvételen a gázanalizátor kamrájában a fénynek a növé­nyek metabolizmusárn gyakorolt hatását vizs­gálják. ‘ BiOLOGBAI LÉTSZ ÁMSZ ABALYOZÁS A tavak és folyók mindenkor nagyjából azonos létfentételeket biztosítanak a bennük élő álla­toknak és növényeknek; sem árvíz, sem vihar nem pusztítja a vízi élőlényeket. Szaporodásukat tehát a fizikai és kémiai tényezők jóval kevésbé befolyásolják, mint a biológiaiak — éppen ezért a biológiai létszámszabályozás vizsgálatára külö­nösen alkalmasak. E témakör kutatói hazánkban is figyelemre méltó megfigyeléseket végeztek. A létszámszabályozás folyamata annál egysze­rűbb, minél egyszerűbb felépítésű élőlényekről van szó. Van például olyan féregfajta, amelynek testsúlya egyenes arányban van a táplálék mennyiségével. Ha annyira elszaparodik, hogy már nincs miden állat számára elegendő táplá­lék, a kifejlett j»éldónyok elkezdenek zsugorodni, s lassan éhenhalnak. Testük hossza 10 mm-ről 2 min-re vagy még ez alá csökken, míg teljesen el nem sorvadnak. Természetesen a bonyolultabb felépítésű élőlények nem képesek arra, hogy a biológiai egyensúlyt egyszerűen testük növekedé­sével vagy zsugorodásával tartsák meg. A kutatók például megállapították nogy ha egy ebihal-csoportból egy vagy két állat na gyobb, mint a többi csak ezek a példányok nő­nek tovább, a többi hamarosan abbahagyja a táp­lálkozást. és elpusztul. Ugyanez történt, ha az ebihalakat olyan vízbe tették, amelyben addig náluk nagyobb ebihal élt. A vízben tehát valami olyan anyagnak kell lennie, amely meggátolja a kis példányok fejlődését. Egy 120 literes akvá­riumban, amelyben a vízmennyiség egyharmada naponta cserélődött — ez nagyjából megfelel a természetes körülményeknek — egyetlen nagy ebihal hat kisebbnek a növekedését gátolja meg. Kimutatták azt is, hogy ha egy csoportban csupa egyforma nagyságú ebihal él, mindegyikből béka lesz, de csak csenevész példány. Ez persze hátrá nyes helyzetbe hozza őket a későbbiekben a va­dászterületért folytatott harcban, vagyis a bio’ő- giai létszámszabályozás béka-korukban is érvé­nyesül. A biológusok egy másik csoportja a tengeri vörös lazac szaporodását vizsgálta. Ez a hal ívás- kor folyókba úszik, s később a fiatal példányok tavakba vándorolnak. Ha kevés a hely a jövő generáció számára, az elsőnek lerakott ikrákat szétszórják és elpusztítják a következő hullám­ban érkező ívó lazacok. A létszám szabályozásá­nak fő területe a tavakban van, ahol a fiatal la­zacokat erősen pusztítják más halla ták. Minél kisebbek, annál könnyebben esnek áldozatu , de minél kevesebb lazac van egy helyen, annál gyor­sabban nőnek. Ez esetben tehát nem a táplálék mennyisége szabja meg a halak létszámát, ha­nem maga a létszám akadályozza meg a túl sza­porodást. A biológiai egyensúly fenntartásának számta­lan módja van a természetben, s ezek közül az emlier még sokat nem ismer. Olykor megmagya­rázhatatlannak tűnő járványok pusztítják az élő­lényeket. Franciaországban például csaknem tel­jesen kipusztult az édesvízi rák, s később a Bal­ti-tenger mentén fekvő országokban is. A töme­ges pusztulás okára a mai napig sem derült fény. De még kevésbé tudják megmagyarázni azt, hogy néhány év alatt hogyan tudott ez a rákfajta úgy elszaporodni hogy semmivel sincs kevesebb belőle, mint aze őtt vo'‘ A sok ismeretlen tényező miatt ma még nem lehet általános érvényű következtetést levonni az eddigi megfigyelésekből, még az olyan vi szonylag szűk területre sem, mint amilyen az édesvízi élőlényeké. Még sok állatfajta tanulmá­nyozására van szükség ahhoz, hogy fény derül­jön a biológiai létszámszabály ozás mechanizmu sára. |di)

Next

/
Thumbnails
Contents