Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-09 / 290. szám, kedd
Népdalok, népi táncok éltetői ft MAZOWSZE EGYÜTTES NEGYED SZÁZADOS TEVÉKENYSÉGE Ahogy jelszalad a függöny, máris magukkal ragadják a közönség szívét. Aligha képes bárki is kivonni magát a fergeteges ritmus, a zene, a káprázatos jelmezeK, az előadói ügyesség és báj varázslata alól. „Mintha valami csodás meséből, vagy álomból lépnének elő“ — írja egy spanyol kritikus. „Ha ez Lengyelország, hát éljen Lengyelország“ —- kiált fel egy francia újságíró. Ezekben az elragadtatott felkiáltásokban nin^s semmi túlzás. A Mazowsze népi együttes művészeiével valóban meghódította csaknem az egész világ közönségét. Az együttes szinte a lengyelség jelképévé vált — mindenütt növelte hazánk barátainak és csodálóinak számát; sokan pedig — a távoli földrész lakói közül — rajta keresztül ismerték meg a „lengyel" nevet. A népdal és a népi tánc cső dálatosan gazdag, évszázados viszontagságai és vágyai által formált világát még nem is olyan régen visszahozhatatlanul elvesztettnek hitték Lengyelországban is. Szerencsére a körülmények azóta megváltoztak. Akadtak éber és érzékeny szívű emberek — Tadeusz Sygie tyüski zeneszerző, az együttes igazgatója, Reger és Schönberg tanítványa; és felesége, Mira Zimiiíska-Sygietyfíska, a kabaré- és esztrádszínpadok csillaga, a varsói közönség kedvence —, akik bámulatra méltó kitartással és szenvedéllyel minden energiájukat e veszendőben levő kincsek megmentésére áldozták. Az együttes létrehozásának ötlete — egy olyan együttesé, amely a lehető legeredetibb formában adhatna képet a népi kultúra értékeiről — Sygietyíí- skitől származik, aki már a háború előtt mély odaadással tanulmányozta a legkiválóbb lengyel etnográfus, Oskar Kolberg életművét. Kolberg, működése során, mintegy 13 ezer népdalt gyűjtött össze és adott ki. A háború befejezésekor a Sy- gietyrtski házaspárnak még saját otthona sincs. Mira Zimiü- ska azonban már játszik a romok közt megnyitott színházban. Sygietyfíski pedig teljes erővel dolgozik a „Karolin“ együttes megszervezésén. Az államosított, újjászervezett együttest lelkes, szenvedélyes emberek veszik kezükbe. Nehéz, de lázasan tevékeny időszak következik — a szó legigazibb értelmében vett alkotó munka időszaka. Hiányzik az elődök példája, a hagyomány, a tapasztalat. A zeneszerző tehát nyakába veszi a mazóviai falvakat. Táncolni tudó, jó zenei érzékű, tehetséges fiatalokat keres. Ugyanekkor Mira Zimiűska a rendező és jelmeztervező feladatait vállalja magára, ö is sorra látogatja a falvakat, és az öreg pingált faládák mélyéről felbecsülhetetlen értékű mintákat: főkötőket, kendőket, szoknyákat, ingeket, hímzett mellényeket, kalpagokat és régi hangszereket varázsol elő. Az együttesnél vidéki zenészek vendégeskednek, az öreg táncosok nyalkán, szilajon ropják a táncot. így adják tovább a „Mazowsze“-nek őseik művészetét. Az ősi, eredeti forráshoz való visszatérés mindmáig kötelező elv maradt az egyfittes ben. 120 lesoványodott, pailérozat- lan félénk parasztgyerekkel kezdik meg a munkát. Rövidesen igazi drágaköveket csiszolnak belőlük. A „Karolin“ otthon az' iskola lesz számukra. Itt készülnek fel az egyes produkciókra, és ... az érettségire. Az első nyilvános fellépésre 1950. november 6-án került sor a varsói Lengyel Színház színpadán. Az együttes tagjai any- nyira szívből, őszinte örömmel énekeltek és táncoltak ezen az estén, hogy egy szemtanú visz- szaemlékezései szerint — a közönség úgy érezte: maga a lengyel föld szívdobbanását hallják a színpadon. Felragyogtak mindazok a népi értékek, amelyeket oly nagy odaadással és érzékenységgel gyűjtött egybe Tadeusz Sygietyfíski a mazóviai földről. Az eredeti anyagon Sygietyrtski csupán a legszerényebb zeneszerzői és hangszerelési simításokat végezte, hogy a népi elemek az előadáson saját valódi fényükben tündökölhessenek. Az együttes munkája nyomban széles körű érdeklődést és rokonszenvet váltott ki. Hamarosan támogatói is akadtak. Megkezdődtek a külföldi vendégszereplések: a Szovjetunióban f1951) és Párizsban f1954). 1955 májusában meghal a súlyosan beteg Sygietyfíski. Az együttes irányításának feladatát ekkor Mira Zimiííska-Sygie- tyfiska veszi át. Néprajzkutatókkal, az egyes lengyel etnográfiai tájegységek szakértőivel veszi magát körül. Balettmestert nevel az együttes egyik tehet séges tagiából fWitold Zapalaf, és zeneszerzőt is alkalmaz (Mieczyslaw Piwowarski }. Emellett továbbra is igénybe veszi — mégpedig igen gyakran — férje zenei hagyatékát. Megalakulása óta, de különösen az elmúlt 15 év folyamán, az együttes arculata némileg megváltozott. Minthogy a „Mazow- sze‘‘ időközben a lengyel kultúra ,,utazó nagykövetének“ rangjára emelkedett, a repertoárban a táncoké lett a fontosabb sze rep, mivel a táncszám köny- nyebben eljutott az idegen ajkú közönséghez A „Mazowsze“ jelenlegi repertoárjában 45 dal és 30 tánc- szám szerepel. Az együttes eddig 1322 koncertet adott hazai színpadokon és 1330 alkalommal lépett fel külföldön — ösz- szesen 8,5 millió néző előtt. Több lemezfelvételt készítettek; játszottak két filmben, 40 országban adtak ízelítőt művészetünkből, hatszor voltak a Szovjetunióban, nyolcszor Franciaországban, négyszer az Egyesült Államokban. Felléptek a világ leghíresebb színpadain. Nem egy városban nyerték el a tiszteletbeli polgár címet és a város arany díszkulcsát. Bármerre jártak, Lengyelországnak és a lengyel kultúrának számos tisztelőt és barátot szerez tek. ALDONA GRABARCZYK ARCCAL A JÖVŐ FELÉ A matematika oktatása és a számítógépek Különböző fórumokon, köztük az Oj Szó hasábjain is, több nézet látott napvilágot a mate matikaoktatás korszerűsítésének fontosságáról, főleg az alap- és középiskolai szinten. Egyetértek a pedagógusokkal, hogy hasznos lenne, ha ismernék, hogy egyes szakterületeken milyen feladatok várnak mtajd a jövőben a mostani diákokra. Rendkívül nehéz „prófétának lenni“ a műszaki fejlődés kérdéseiben, a számítógépeket illetően pedig majdnem lehetetlen. Ezért a jövendölés helyett talán hasznosabb az eddigi tapasztalatok összegezése. A számítási feladatok megoldásához az emberek különböző segédeszközöket használtak és használnak. A kisdiák a tíz ujját és a golyós számológépet; az ipari iskolások a logarlécet, az áruházakban és üzletekben a pénztári gépeket, az üzemekben könyvelő- és számlázó gépeket stb. használnak. A számítógép is hasonló segédeszköz, de né- hánv lényeges különbséggel. Rendkívül gyorsan dolgozik, pillanatok vagy percek alatt képes olyan számításokat elvégezni, amit egy ember csak hónapok vagy évek alatt tudna kiszámítani, vagy talán az egész élete sem volna erre elég. Megoldani azonban csak azokat a feladatokat tudja, amelyekben a szükséges program a rendelkezésére áll, azaz a könyvtárában van. A jövőben a számítógépek még sokkal gyorsabban fognak dolgozni, a könyvtárukban pedig megtalálható lesz talán az összes elképzelhető feladat megoldásához szükséges program. Már a jelenben is fontos, de még fontosabb lesz a jövőben, hogy minden területen tökéletesen ki tudjuk használni azokat a lehetőségeket, amelyeket egy ilyen nem mindennapi segédeszköz nyújt. Nem lesz tehát lényeges az, hogy valaki bizo nyos számítási feladatot mennyi idő alatt tud papíron ceruzával megoldani. Már ma is léteznek olyan feladatok, amelyeket lehetetlen papíron ceruzával megoldani — gondoljunk például az űrhajók irányításé ra vagy bonyolult gazdasági számításokra. A lényeges az — és egyre lényegesebb lesz —, hogy az ember felismerje, mit lehet, mit kell és hogyan lehet kiszámítani. Magát a számítást elvégzi helyette a gép, az embernél gyorsabban és pontosabban. A logikus gondolkodás és a felismerési készség sokkal fontosabb, mint a gyors számolás papíron vagy fejben. A ma tematikaoktatásban a szöveges feladatokkal nagyon jól lehet fejleszteni a felismerési készséget. Szükségesek azonban az olyan feladatok is, amelyeknek több megoldásuk vagy megoldási módjuk van, vagy esetleg nincs megoldásuk. Nem kevésbé fontos az egyes eredmények és megoldási módok értékelése azért hogy megállapítsuk, az egyes kiindulási adatok megváltoztatása hogyan módosítja az eredményt. Miinél jobban tükrözik a megoldandó feladatok a mindennapi élet problémáit, annál nagyobb kedvvel fognak hozzá a tanulóik. Talán senki sem vitatja, ahhoz, hogy valaki író, zeneszerző vagy festő legyen, a szorgalmas tanuláson kívül még egyéni adottság is szükséges. Ugyanez érvényes a matematikára és műszaki tudományokra is. A marxista politikai gazdaságtan a következőket állapítja meg: „Minél magasabb színvonalat ér el a technika és a termetlés szervezése, annál nagyobb erőforrásokkal rendelkezik a szocialista társadalom a nép jólét növeléséhez, a dől go zók növekvő szükségleteinek a kielégítéséhez.“ Sajnos, még mindig találko zunk olyan nézetekkel, amelyek a humán tudományokat túlbecsülik, a műszaki tudományokat pedig lebecsülik. Az ilyen nézetektől néha az isko lai gyakorlat és közvetve vagy közvetlenül az oktatás sem mentes. Ezt tanúsítja — ha rejtettebb formában is —, hogy a versmondó, ének- vagy szín játszó verseny győztesei sokkal nagyobb nyilvános elismerésben részesülnek, mint a matemati kai olimpiászok legjobbjai. Sok iskola emlegeti büszkén, hogy falai között tanult ez és ez as író, költő vagy zeneszerző, de kevés iskola van {vagy talán egy sincs), amelyik ugyan így emlegetné az ott tanult kiváló szakembereket — nem is beszélve B?. emléktáblákról és az emlékkiállításokról. A tankönyvekben és az érettségi tételek között sem kanják meg a megfelelő helyet a műszaki fejlődést előrevivő találmányok, va lamint a feltalálók és tervezők. Hogy e téren is korszerűsödjön az oktatás és a nevelés, ahhoz már nem csupán a matematikus, hanem az egész tanítói kar nevelési módszerének korszerűsítésére van szükség. jelenleg á matematika oktatásában mutatkozik az oktatás korszerűsítésének a szükségessége. Ez azonban nem valósít ható meg sikeresen az egész oktatási rendszer korszerűsítése nélkül. A tudományos-technikai forradalom ezt egyenesen megköveteli. Minden lemaradás e téren súlyos károkkal Jár már a jelenben is és mérhetetlen károkat von maga után a jövőben sArkozy dénes Ű J FILMEK PARASZTOK A lengyel filmesek számára a hazai irodalom kiapadhatatlan forrás; időről időre visszavisszatérnek ehhez a kútfőhöz, hogy témát merítsenek belőle és egy-egy irodalmi remekművet a film nyelvére is átkölt- senek. Egyik kedvelt írójuk Wladislaw Reymont, akinek az utóbbi időben két művét is megfilmesítették: a mostanában műsorra kerülő Parasztokat és Az ígéret földjét, melyet januárban láthatunk. A Parasztok Reymontnak a fő műve; a regényért 1924-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, a lengyel irodalmi közvélemény számára is meglehetősen várat lanul. A négy évszak „örök körforgásának“ megfelelően meg Antek és az öreg Boryna, valamint a többi mellékszereplő jellemét, fagna és a férfialakok szenvedélyét, bosszúvágyát, gyűlöletét. A négykötetes regény megfilmesítésére fan Rybkowski vállalkozott. Filmjét elsősorban az epikusán hömpölygő regény szerteágazó történetére építi, ám nem téveszti szem elől a film sajátos kifejező eszközeit; a kép nyelvén fogalmazza meg mindazt, amit Reymont stilizált irodalmi nyelvjárásban írt meg. Alkotásában jelentős szerepe van a folklórnak, a népi szokásoknak, a hagyományoknak, a természetnek. Takarékosan élt egyrészt a regény, másrészt a film nyújtotta lehetőségekJelenet a Parasztokból — az öreg Boryna és fagna eszkiivöje (Wladyslaw Hancza és Emília Kraknwska) négy részre tagolódó regényben a szerző realista hűséggel írja le egy lengyel falu, Lipce életét, a század elején, az urasággal vívott harcát, a parasztok földéhségét, ünnepi és hétköznapi szokásait, erkölcseit. Az alkotás legfőbb jelentősége, hogy első ízben térképezte fel a kelet-európai társadalmak fejlődését jellegzetesen meghatározó parasztság életét. Lipce élete nem sokat változott, hogy beköszöntött a XX. század. Nemzedékről nemzedékre küszködtek ezernyi bajjal. Maciej Boryna, a falu első gazdája, miután elveszítette feleségét, sok töprengés után elhatározta, hogy újra nősül: megkérte a falu legszebb lányának kezét. Boryna azonban nem számolt azzal, hogy Jag- na nemcsak neki, hanem felnőtt fiának, Anteknak is tetszik ... A szerző a falusi környezetbe helyezett szerelmi motívumot állítja a regény középpontjába, s ezen keresztül ábrázolja a falu életét, rajzolja kel. Ügyelt arra, hogy ne részletezze túl az egyébként terjedelmes cselekményt, s a regényhez híven a főszereplők konfliktusát helyezi előtérbe. A színészi játék megfelel a film hangvételének, jól illeszkedik egészéhez. Az öreg Bo- rynát Wladyslaw Hancza kelti életre, jagnát Emilia Krakow- ska formálja meg. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy az alkotás eredetileg tv-filmso- rozatnak készült, csak később kétrészes mozifilmet is kreáltak belőle. (A tévésorozatot a budapesti televízió is sugározta.! Rybkowski érdeme, hogy bár ragaszkodott a regény szelleméhez. mégse az irodalmi alapanyag hű mását látjuk vásznon, hanem önálló filmalkotást, melyben korszerű kifejező eszközök érvényesülnek. A film a rendező modern szemlélete révén válik időszerűvé, nem pedig erőltetett aktualizálás te- »szi azzá. DOLGOZOK FILMFESZTIVÁLJA 76 A Dolgozók Filmfesztiváljának egyik nagy érdeklődéssel várt filmje, Az ígéret földje. A képen Dániel Olbrychski, a főszereplő A Szlovák Filmkölcsönző Vállalat jövő évi rendezvényei közül a Dolgozók Filmfesztiváljának téli része lesz az egyik legjelentősebb. A szemlét január 23-a és február 5-e között Szlovákia 24 városában rendezik nieg. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a fesztivál téli részében igényesebb filmeket tűznek műsorra, olyanokat, melyek a nézőket gondolkodásra serkentik. A seregszemle keretében 13 filmet mutatnak be; a szocialista országok nyolc, a kapitalista országok pedig öt produkcióval képviseltetik magukat. Hazánk filmművészetét a Láz (szlovák) és a Pacifik Szálló két arculata (cseh) című alkotások reprezentálják. A nézők ezenkívül az alábbi filmeket láthatják: az Anyák— lányok, Taskent, a kenyér városa (szovjet), a Macskajáték (magyar), Az ígéret földje (lengyel), A hazug fakab (NDK-beli), Az utolsó nyár (bolgár), az Effi Briest (nyugatnémet), a Nem zörög a ha- raszt (francia), az Amarcord (olasz), a Suttogások és sikolyok (svéd) és a Magánbeszélgetés (amerikai) címűeket.-ym1975. XII. 9. \