Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-07 / 49. szám, Vasarnapi Új Szó
VASIL BEJDA, q CSKP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője: Hírek _ a Szovjetunióból 8öooí8fi$3kZ$H?8 Wiťwjocip ‘■'Íx,-- ve' <x>:VxX>c Vvvs'wvOw1 ^ooí (A cikk első részét a Vasárnapi Oj Szó előző számában közöltük) A CSKP az ideológiai munkában együttműködik a testvérpürtokkal, felhasználja tapasztalataikat, és maga is hozzájárul a közös ügyhöz. A testvérpártok szoros együttműködése az ideológiai munkában kiváltképpen fontos a közös külpolitikai akciók során. Ismeretes, hogy a kapitalizmusban a TTF fejlődése több antihumőnus elméletet hívott életre. A burzsoá gondolkodók osztálykorlátaik miatt nem tudják igazán megragadni a TTF lényegét, történelmi meghatározottságát, társadalmi szerepét és következményeit. A fő kérdésnek — a TTF következményeinek — a megítélésében nézeteik a technológiai determinizmus széles skáláján mozognak: találkozunk olyan optimista elképzelésekkel, hogy a technika fejlődése önmagában elégséges feltétele a társadalom fejlődésének és „földi paradicsomot“ teremt, s találkozunk egészen pesz- szimista nézetekkel is, amelyek az antropológiai szubjektivizmus álláspontjáról azzal vádolják a tudományt és a technikát, hogy alárendelik az embert tőle idegen intézményeknek és struktúráknak. Természetesen látnunk kell a különbséget a tudományos technikai forradalommal kapcsolatos folyamatok objektív elemzésére irányuló próbálkozások és a kapitalizmus nyílt apológiája között. De helytelen lenne nem számolni azzal, hogy a burzsoá és revizionista ideológiai ellenfeleink ezeket az újsütetű elméleteket felhasználják az ellenünk folytatott harcban. Ez történt például Csehszlovákiában az 196N—1969. évi válság idején. A testvérpártok segítségével sikerült általában leküzdenünk a társadalmi tudatban ezeknek az elméleteknek a következtében támadt deformációkat. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy szívós elméletek ezek, mert táptalajuk van a kapitalista világ létezésében. A hamis koncepciók A burzsoá filozófiai és szociológiai koncepciók olykor meggyőzően hatnak, minthogy rendszerint felhasználnak bizonyos tudományosan megállapított igazságokat azokkal a tendenciákkal és jelenségekkel kapcsolatosan, amelyek a kapitalista termelés viszonyai között összefüggnek a tudományos-technikai haladással, s visszatükrözik azokat a valóságos reményeket és félelmeket, amelyeket a TTF idéz elő a burzsoá társadalom embereinek köznapi tudatában. De mindezekre az elméletekre jellemző, hogy felnagyítják a tudomány és a technika helyét és szerepét a mai fejlődésben, olyan erőnek tekintik őket, amely fölötte áll a társadalomnak, s hatalma — jó vagy rossz hatalma — van az emberi sorsok fölött. Ezek az elméleti koncepciók, bármennyire kíilönliözők is, minden burzsoá politikai gazdaságban közös örökletes betegségben szenvednek, amelyet Marx már a múlt században felismert. Mindezeken a felfogásokban, „a múltbeli munka nem az eleven munka pusztán tárgyi mozzanataként és alá be- soroltként lép fel, hanem fordítva; nem az eleven munka hatalmának elemeként, hanem e munka feletti hatalomként. Hogy a sajátos társadalmi jármát — azaz a tőkés formát, amelyben a munka és a munkafeltételek viszonya visszájára fordul, úgyhogy nem a munkás alkalmazza a feltételeket, hanem a feltételek a munkást — technolóqiailag is igazol- lák, a közgazdászok a munka tárgyi mozzanatának hamis fontosságot adnak magával a munkával szemben“ [Kari Marx: Értéktöbblet-elméletek. Harmadik rész. Budapest 1963. 248. old.). A társadalom fejlődésében a technika és a technológia önálló szerepének abszolutizálása egyrészt megmutatja, hogy a burzsoá filozófusok és szociológusok nem hisznek abban, hogy az emberiség ellenőrzése alá tudja vonni a kapitalista termelés spontán folyamatát, másrészt azt sugallja az embereknek, hogy nincs értelme harcolni a társadalmi haladásért, a kizsákmányolás megszüntetéséért, a szabadságért és a társadalmi igazságosságért. Vagyis bármennyire változatosak is a mai burzsoá koncepciók, valamennyi a tőke uralmát igyekszik igazolni. Ezek a koncepciók ugyanakkor a marxizmus és a szocializmus ellen irányulnak. Ezért a szocialista országok igen fontos ideológiai harci feladata azon hazug elméletek tudománytalan mivoltának és felforgató szerepének a leleplezése, amelyek a burzsoá tudatban a TTF folyamatainak torz tükörképeiként jelentkeznek. Egyre fontosabb íiz a feladat is, hogy tudományosan' bebizonyítsuk azoknak a különféle „baloldalt“, maoista és anarchista elméleteknek a tarthatatlanságát, amelyek tagadják a tudomány jelentőségét, s az embert a termelőerők puszta kiegészítőjének. a társadalmi fejlődés eszközének, nem pedig céljának tekintik. Ezek az elméletek különösen veszélyesek. mert antimarxista. antiszocialista lényegüket forradalmi frazeológiával leplezik. Az ideológiai harc jelentősége A tudományos technikai forradalomban létrejött tömegtájékoztatási és hírközlési eszközök rohamos fejlődése még inkább növeli a burzsoá ideológia és a marxizmust meghamisító különféle koncepciók elleni ideológiai harcunk jelentőségét. E munka folytatása nemcsak az egész szocialista országok kommunistáinak egyedi feladata hanem egyre inkább internacionalista kötelességévé válik. A modem tömegtájékoztatási eszközöket okosan felhasználva hatékonyan és ered menyesen terjeszthetjük a forradalmi tanítást, harcolhatunk az ellenséges propaganda és ideológia ellen, folytathatjuk és fejleszthetjük az ideológiai harcot a munkásosztály álláspontjáról. Pártunk nagy gondot fordít arra, hogy a tudományos technikai forradalom fejlődése során a szocialista ember formálásának valamennyi tényezője betöltse feladatát, hogy az ideológiai nevelőmun ka segítse és támogassa a szocialista életmód kialakulását. A szocialista ember formálásában mi az új társadalom építésében való cselekvő részvételt tekintjük a legfontosabbnak. E téren nagy jelentőségű a szocialista verseny, a legkiválóbb dolgozók tapasztalatainak elterjesztése. Amikor tehát fejlesztjük a versenyt, s azon fáradozunk, hogy előbb a dolgozók többsége, majd fokozatosan minden dolgozó ugyanúgy végezze munkáját, mint a legkiválóbbak, nemcsak gazdasági, hanem ideológiai feladatot is megoldunk. Bizonyító tények Azok a sikerek, amelyeket Csehszlovákia dolgozói a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítésében elértek, azok a nagy eredmények, amelyeket a szo- líalista közösség országaiban a gazdaság, a tudomány-, a technika fejlesztésében elértek, erősítik a szocializmus ügyébe ''eteti hitet, a pártvezetés iránti bizalmai. egyszersmind ezek az eredmények cáfolják meg leginkább az antikommunista propaganda állításait. Annak eredményeképpen, hogy a párt és kiváltképp <i központi bizottság munkájában megvalósul ii szó és a lett egysége, hogy az eszmei befolyásolás, a gazdasági és a politikai munka összhangban van, a CSKP Központi Bizottságának 1974 novemberi ülése megállapíthatta, hogy — miként Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtiLkára mondói Ui — „a társadalmi élet minden területén fokozódott a marxizmus—leninizmus »síméinek befolyása, s hogy az emberek tudatában jelentős pozitív változás történt, megszilárdultak a szocializmus erkölcsi értékei". Nem titkoljuk, hogy a gazdaság fejlődésében vannak hiányosságok. De az utóbbi évek válságmentes fejlődése már önmagában is megcáfolta Óta Síknek és más renegátoknak azokat a rágalmait, hogy a szocializmus „nem rentábilis". A dolgozók hisznek abban, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság tervgazdasága a szocialista gazdasági integráció keretei között biztosítani tudja a gazdaság hatékonyságának fokozását, az anyagi és szellemi színvonal állandó emelkedését. A gazdasági és kulturális építés bonyolult feladatait nem egyedül oldjuk meg. Ez a szocialista közösség valamennyi országának közös ügye. Munkánk lényege az új társadalom felépítése és az új, szocialista ember kialakítása. A szocialista ember úgy viszi véghez a tudományos- technikai forradalmat, hogyv megismeri fejlődésének objektív törvényszerűségeit, s aktívan részt vesz a világ forradalmi átalakításában. Ezt azzal a céllal teszi, hogv megszűnjön a kizsákmányolás, az éhség,* a háború, s természetesen az emberiség öngyilkosságának veszélye is, amely benne rejlik a tudományos-technikai forradalom kapitalista eltorzításá bán. (Alcímek: Oj Szó) A tudományos-műszaki forradalom érdekében jelentős munkát végeznek a szocialista munkabrigádok. Felvételünkön: }aroslav Dydtus, az ostravai Klement Gottwald Oj Kohó ifjúsági szocialista brigádjának vezetője. ♦ Leningrádban elkészítették az Északi Sarkvidék (Arktisz) és a Déli Sarkvidék (Antarktisz) első részletes növényföldrajzi zónafelosztását. A tudósok két övezetet különböztettek meg: a tundrát és a jeges pusztát. A munka során felhasználták a külföldi és a szovjet tudósok sokévi kutatásainak eredményeit, a növényzeti térképeket, valamint az övezetekre és flóra állapotára vonatkozó mai és régi adatokat. ii ♦ Ukrán tudósok R. Ku- csera akadémikus vezetésével hatékony módszert dolgoztak ki a szén öngyulladásának megelőzésére: a szénréteg felületére a kőolaj lepárlás melléktermékeiből nyert anyagokat visznek fel. A bevonat lassítja az oxidációs folyamatokat. Az eljárás mind a bányákban, mind pedig a külszíni fejtéseken alkalmazható. ☆ ♦ A kirovi Junoszty és Blsztrica síléceket sok országban ismerik. A kirovi sífelszereléseket egyebek között Franciaországba, Kanadába és Mongóliába exportálják. Az üzem nemrég kezdte meg a könnyű, rugalmas műanyag sílécek sorozatgyártását. ☆ ♦ A tíalhus-tó és a Kasz- pi-tenger közötti homoksivatagban. ahova nemrég még a veréb is ritkán tévedt, felhangzott a fülemüle csattogása. A madarakat az ember teremtette oázisok csalták ide: Kazahsztán sivatagjaiban és sztyeppéin csaknem ezer víztároló épült, 9 ezek partjain ligetek és kertek virulnak. ☆ ♦ Az északi sarkkörön túli Apatitiban múzeum nyílt. Kiállításai bemutatják a szovjet Észak európai részének történetét. A Kola- félszigeten néhány éve több őskori települést tártak fel, ahol állat- és madárrajzokat is találtak. A leletekből következtethetünk Észak őslakóinak életmódjára. E terület mai történetében mára nagy jelentőségű ásványlelőhelyek játsszák a főszerepet. ☆ ♦ Naponta 100 000 könyvet és más sajtóterméket állít elő a Szovjetunió keleti részének legnagyobb nyomdája. Az üzemet nemrég létesítették Alma-Atában. A kazah és orosz nyelven kívül nagy példányszámbau bocsátanak ki más nyelven írott kiadványokat is. ☆ ♦ Kidolgozták a Karéi ASZS£K áj városának, Kosz- tomuksának építési terveit. Ez a város a tajgában nő majd fel. az itt feltárt vasérctelep inellett. A lelőhely készlete meghaladja a 900 millió tonnát. A várossal egyidejűleg ércdúsítót is építenek. A kosztomuksai építkezésekbe finn cégek is bekapcsolódtak. ♦ A Kamat Autógyár építőinek városában, Naberezs- nije Cselinben nemrég kezdte meg működését egy 60 felnőtt és 30 ifjúsági tagot számláló vitorlázó-klub. A létesítmény az új város közvetlen közelében van. Har- mincegynéhány hajójuk (verseny és túravitorlások, valamint katamaránok) derült napokon vígan siklik a Káma folyó vizén. A klub sportolói már versenyeken Is részt vesznek.
