Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-06 / 288. szám, szombat
A történelmi fejlődés násittistatlan A LEMP VII. kongresszusa előtt Vasi! Bil’ak elvtárs beszéde az SZKT plénumülésén Bevezetőben Vasi] Bil'ak elv- társ Gustáv Husák elvtársinak és a párt vezetőségének nevében köszönetét mondott a Fór: radalmi Szakszervezeti Mozgalomnak a dolgozók mozgósításában kifejtett becsületes, áldozatkész munkáért. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága tavaly novemberi ülésén helyesen hangsúlyozta; nem feled kiűzhetünk meg arról, hogy si köreink szorosan kötődnek a szocialista közösséghez való tartozásukhoz, a Szovjetunióval va 1 ô barátságunkhoz. A Szovjetunió bérpolitikája, hatalmas gazdasági és katonai ereje jelképesen szólva egy nagy védőpajzs, amelynek védelme alatt a szocialista országok, tehát Csehszlovákia is békében és biztonságban sikerrel teljesítheti építő terveit. Ami a világon ma lejátszódik, legyen az bár a Közel-Keleten, Afrikában, Indokínában vagy Latin-Amerikában, nem véletlenszerű és nem elszigetelt jelenség. Ez az osztályküzdelmeik, a politikai folyamatok eredménye, az általános fejlődés része, az új és a régi; a haladó és a reakciós között lezajló harc része. A kapitalizmus társadalmi- gazdasági alakulatként történelmileg már elévült. A dolgozók egyre szélesebb rétegei törekednek céltudatosan a jobb, igazságosabb, emberibb világ kialakítására. E küzdelem élén állanak a kommunisták, az ősz* szes haladó és bókeszerető erők. Ezen az úton számukra világítótorony a tudományos világnézet, a marxizmus—leninizmus. A világnak bármelyik részén ez időben lejátszódó események pozitívan vagy negatívan befolyásolják népünk gondolkodásmód ját, illetve tetteit. A forradalmi erők minden sikere, illetve balsikere biztonságérzetet, vagy kétségeket idéz eilő. Itt fontos szerepet kap a helyes, céltudatos, tömegpolitlkai és nevelőmunka. Arról van szó, hogy a sikerektől ne szálljon fejünkbe a dicsőség, hogy ne essünk gondtalanságba és ugyanakkor az Ideiglenes balsikerek ne okozzanak pánikot vagy bizonytalanságot. Az egyén, a kollektíva, a nemzetek és forradalmi erők életében a dolgokat a történelmi átalakulás komplexumában kell látnunk és megítélnünk. Ebből a szemszögből kell értékelnünk a fejlődést, amikor a kitűzött célhoz közelítünk, vagy ha attól eltávolodunk. Meg kell tanítanunk az embereiket arra, hogy a mindennapi élet szövevényeiben felismerjék, mi a fontos és mi a másodrendű. Ez vonatkozik a nemzetközi és a belpolitikai helyzetre egyaránt. Népünk az idén ünnepelte meg a fasizmuson aratott győzelem, a nemzeti felszabadító küzdelem betetőzése és Csehszlovákiának a szovjet hadsereg általi felszabadítása 30. évfordulóját. Harminc év egy nép történelmében rövid időszak. Mily hatalmas utat tettek meg a szocialista közösség országai ez alatt az idő ailatt, milyen eredményeket értünk el! A tőkés világnak el kellett ismernie a realitást, amely a második vllághál>orú után kialakult — anélkül, hogy lebecsülnénk helyzetét és lehetőségeit — és ma mélyreható politikai, gazdasági, pénzügyi, ide© lógiai és morális válságot él át. A tőkés világ országainak nem- zetgazd ászai, miniszterei, kormányfői és elnökei tanácskoznak, tárgyalnak, prognózisokat fogalmaznak a válság megszüntetésére, amely azonban egyre inkább elmélyül. Valamennyien azt kutatják, miként háríthatnák át saját országuk válságát partnereikre, és mindnyájan azt kutatják, miként terhelnék meg ezzel a dolgozókat. A Nemzetközi Munkaszervezet statisztikai eredményei azt mutatják, hogy ma a nyugati ipari országokban 17 millió a munkanélküli. Maguk is elismerik, hogy a munkalehetőségek kialakítása reménytelen, ezzel szemben a Józanabbak a gazdaság további hanyatlását, a munkanélküliség növekedését jósol« J&k. A burzsuA propaganda, amely a tömegek megtévesztésében oly leleményes és ötletes s ügyesen manipulál a közvéleménnyel, ma már nem szólhat a tokésorszá- gokban levő majdhogynem édes életről, nem dicsérheti gazdasági csodáit. És így nem marad más számára, esak a hazugságuk terjesztése arról, hogy a válság vi lágjeleuség, hogy egyaránt érinti az összes fejlett ipari országot, koholmányukat eszel (ti arról hogy a szocialista országokban kevés a demokrácia es az emberi Í°8‘ Milyen szánalmas ini»idez. Hazánkban egy fiatal inár fel sem tudja fogni, mi a munkunélkíili- ség, el sem tudja képzelni, bogy az ember dolgozni akar, s nem la Iái munkát. A burzsoá demokrácia kétszínű séget már régen leleplezte V 1. Lepin, amikor azt inonriotia, demokráciát igen, de ki számára? A burzsoá demokrácia a vagyonos kizsákmányoló rétegek demokráciája. Érdekes lenne betekinteni. vajon'az amerikai szenátusban, illetve kongresszusban hány munkás, paraszt van, rneny nyi a dolgozók képviselője, noha tény, hogy az Amerikai Egyes-ült Államokban a lakosság túlnyomó többsége munkás. De nem kell az USA ha inenni, elég ha megnézzük bármelyik tőkésországot. Könnyen megállapíthat juk, hogy ott tulajdonképpen ki uralkodik, a törvényeket ki hagyja jóvá és azok kit szolgálnak. Paradoxon, hogy Izrael, amely embertelenül, barbár módszerekkel szervezi az arab lakosság kiirtását, Közel-Keleten a legdemokratikusabb államnak adja ki magát. Mi ilyen demokráciát soha sem ismerünk el, és nem is aka runk elismerni. Dolgozóink, amint azt a CSKP KB mólt évi novemberi ülésén hangsúlyoztuk, tudj.ik, hogy politikánk legfőbb értelme a dolgozók jólétéről való gondoskodás, kulturális és életszínvonaluk növelése, a szociális biztonságérzet és a jövő szavatolása. Nem kevésbé demagóg az emberi jogokról hangoztatott burzsoá propaganda. Milyen emberi jog az, ha az emberenek nincs joga a munkára, ami az ember alkotó szellemének egyik legsajátosabb vonása, ünrealizálásának vonása, amikor nem rendelkezik szociális biztonságérzettel, állandó aggoda lomban él: mi lesz akkor hé megbetegszik és megöregszik. A művelőrésrc való jogot, a kulturális értékek megközelítését az anyagi lehetőségek szabják meg. A történelemben soha senki nem adhatott és nem adhat a népnek olyan jogukat és lehetőségeket, mint amilyeneket a szocialista társadalmi rendszer nyújt. A tőkés világ sokáig vonakodott elfogadni a Szovjetunió és a többi szocialista ország javaslatát az európai biztonsági és együttműködési értekezlet egybe hívására. Az objektív helyzet nyomására, országaik közvéleményé nek hatására végezetül is megva Kisült a konferencia, és elfogad ták a záróokmányt. Helsinkit ma egyesek nem egy egészként akarják elfogadni, a dokumentumot nem teljes terjedelemben igyekeznek megvalósítani, esak az egyes problémákat szakítják ki belőle s ezenfelül hozzáfűzik saját szövegüket. Mások, akik nem akarnak megbékélni a békés együttélés gondolaté’ val, akik éveken keresztül a hidegháborúból éltek, Helsinkit egy újkori Münchennek nevezik, a záróokmányt pedig „semmitmondó“ papírosnak. Sajnos, hogy ezekhez tartozik a maóista vezetőség is, amely immár nyfltan áttért az antiszocialista és a békeellenes po Siriókra. Információcseréről beszélnek. Hogy azt miként képzelik el, arról ez a egyetlen példa is ta nuskodik. Helsinki után a svéd televízió kérte, bogy tegyük lehetővé egy olyan film forgatását, amelyik megmutatná Csehszlovákia egy napját. Es mi lett az eredmény? Interjút készítettek |. Há- jekkel, a volt külügyminiszterrel, és 7.. Mlynáfzsal, akik ezt az alkainat kihasználták arra, hogy saját antiszocialista. népellenes, reakciós nézeteiket hangoztassák. A svéd polgár ngyan milyen hivatalos, tárgyilagos információt kaphatott a Csehszlovák Szocialista Köztársaságról? Egy letűnt politikus Svédországban sem lehet objektív. A svéd televízió adásával csak azt bizonyítja, bogy nem objektív információra törekszik, hanem a közvéleménnyel való ma- niputációkra, a CSSZSZK és a szocializmus becsmérlésére, gyalázá sára. Érdekes lenne összehasonlítást tenni arról, hogy a záróokmányról milyen mértékben adtak információt a hazai és a nyugati tömegtájékoztatási eszközök, hogy a nyugati szerzők hány művét és milyen példányszámban adják ki a szocialista közösség országaiban, hány filmet, színmüvet, tv* játékot, tekinthetnek meg polgá reink és a szocializmus országainak hány kulturális értékét ismertetik Nyugaton. A konferencia befejezésével kapcsolatban, amint azt a CSKP KB ez évi júliusi ülésén hangsúlyoztuk, továbbra is sokoldalúan el kell mélyítenünk az együttműködést a szocialista közösség országai között, a gazdasági, ideológiai, nemzetvédelmi egyiitlműkö. désf és a kiHntilitikaí koordinációt Minél szilárdabbak lesznek internacionális kapcsolataink a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával, annál mélyebb és hatékonyabb lesz együttműködésünk, annál jtihban ki tndiuk használni a konferencia eredményeit, a szocializmusért, a békéért, és a társadalmi haladásért vívott harcban. Annál nagyobb sikereket érünk el hazánkban a kitűzött feladatok teljesítésében. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejezésével nem ér véget a béke megőrzésére, a nemzetközi kapcsolatok javítására irányuló törekvésünk. A szocialista országok nem egyszer kijelentették, bogy Európában a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejezése után ki keill dolgozni a pozitív fejlődés további lehetőségeit és távlatait Európában. E célból folynak az előkészületek a kommunista és munkáspártok európai konferenciájára, amelyre Berlinben kerül sor. Arról van szó, hogy megítéljék az újonnan kialakult helyzetet, Jellemezzék a lényeges átalakulásokat, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban ós Európában bekövetkeztek, az átalakulásokat előidéző okokat, hogy megmutassák azokat a főbb társadalmi erőket, amelyek az Ilyen átalakulások megalapozói. A szerkesztőbizottság novemberben tartott berlini ülésén hangsúlyoztuk, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának záróokmánya kifejezhetné nemcsak a kommunista és munkáspártok közös nézeteinek széles skáláját, hanem az együttműködésre való felkészültségüket is a béke és a szociális haladás érdekében, hogy kommunista dokumentum legyen, a harcos marxista—lenini pártok dokumentuma. A konferencia és a dokumentum előkészítése nem könnyű dolog. A burzsoá propanganda sok mindent kiforgat, felnagyít, mindenben ellentétet és az egység meggyengülését látja. Bizonyára ezt is óhajtja. Bár vannak eltérő nézetek, helytelen lenne olyan következtetést levonni, hogy gyengül az európai kommunista és munkásmozgalom. Ellenkezőleg, ha a dolgokat objektívan, józanul szemléljük, megállapíthatjuk, hogy az állásfoglalások mélyreható demokratikus magyarázá- sáaiak folyamata hozzájárul ahhoz, hogy elvhűbb állást foglaljunk az egyes kérdésekben, hogy marxi—lenini, Internacio- nális elvekhez tartsuk magunkat és ezeket az elveket valóra Is váltsuk. Jóváhagyták egy szerkesztő- csoport kialakítására tett javaslatot, amelyben mindem párt együttműködhetne, amely azt kívánja. A szerkesztőcsoport munkájának ei'edményelt az egyes pártok megvitatnák ós januárban újra összeülne a szerkesztőbizottság. Pártunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzzájáruljon a kommunista és munkásmozgalom egységének megerősítéséhez a marxizmus—leninizmus elvei alapján. ElvtársakI Néhány nappal ezelőtt tért vissza párt- és kormányküldöttségünk a Szovjetunióban tett hivatalos baráti látogatásáról. E látogatás eredményei számunkra ismerlek. Hozzá kell még fűzni: újra meggyőződtünk arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép őszinte barátsággal viselt étik pártunk, országunk nemzetei iránt, hogv a Szovjetunió biztonságunk, függetlenséglink szilárd szavatoló ’fü, országunk további szocialista fejődésének záloga. A szocialista Lengyelország jelene és távlatai Lengyelország — hazánkhoz hasonlóan — újra nagy eseményre készül, mégpedig a Lengyel Egyestilt Munkáspárt VII. kongresszusára, melynek megnyitására december 8-án kerül sor. Északi szomszédaink már a kongresszusi előkészületek során mérlegelték, hogy miit teljesítőitek a VI. kongresszuson kitűzött feladatokból, milyen eredményeiket értek el az utóbbi öt évben, s milyen kilátásaik lehetnek a következő tervi dősza khan. Lengyelország politikai és gazdasági vezetői az 1971— 1975-ös időszakra elősorban az ipari és a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére és .színál lí tana k. majd elő. A további iparágazatokban az elkövetkező tervidőszakra hasonlóan igényes feladatokat tűzitek ki cétól. Lengyelország jelenét és jő vő;ét nagy mértékbein beíolyá solja a szocialista országokkal való szoros gazdasági és politikai együttműködése. Az utóbbi évek folyamán a gazdasági kapcsolatokon kívül egyre job bán elmélyültek azok a kao csolatok, amelyek a* tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseinek közös megoldására vonatkoznak. L eng y el o rs z á g ba n szintén tisztában vannak azzal, hogy azok a nagy feladatok, amelyekről már szó volt, aligha 1-ili étén ek meg valósíi hatók alá Az új jöldkütrúgépek, amelyek a varsói „Warynski“ gyarban készülnek, a világ élvonalához tartoznak és számos országba ex portálják őket. A képen az új M-25 OH jelzésű földkotrógép látható, amely lengyel—NDK együttműködéssel készült. [ CSTK felv.J vonalának emelésére irányuló feladatokat tűzték ki célul. Ez nem volt kevés, de a VII. kongresszuson elhangzó beszámolókban többnyire pozitív eredményekről adhatnak majd számot. A termelési alapok nagy részét korszerűsítették, így a következő tervidőszakra is megteremtették az ipari lermelés fejlesztésének feltételeit. A közelmúltban megvalósított beruházások egyhar- madát ugyanis alig öt éve üzemba helyezett gépek ós berendezések alkotják, s ez a tény jó záloga az ország ipari termelésű további fejlődésének. A most lezáruló ötéves tervidőszakban Lengyelország nemzeti jövedelme 62 százalékkal növekedett, ami elsősorban az ipari termelés nagyarányú — csaknem 75 százalékos — növekedésének a következménye. Az ipari termelés növekedésében nagy szerepe volt a szintén gyorsan növekedő munkatermelékenységnek, amely az 1971-ben elért 63 százalékról 1974-ben már 81 százalékra növekedett. A VII. kongresszuson nagy feladatokat tűztek ki a beruházások terén is. Most pedig arról adhatnak számot, hogy az öt óv alatt 400 milliárd zlotyval túlszárnyalták a beruházásokra előirányzott összeget, így a megvalósított beruházások értéke 1 billió 850 milliárd zlotyt tesz ki. Az 1970--1980-as évekre kitűzött legnagyobb beruházásaik közé tartozik például a katowicei vasmű, az északi kikötő, bechatowi bányászati és energetikai komplexum, valamint a vasutak és az úthálózat korszerűsítése A jelenlegi nagyrészt új, illetőleg korszerűsített Ipari kapacitások lehetőleg legnagyobb mértékű kihasználásával a következő ötéves terv időszak végére a mostanihoz viszonyítva 48—50 százalékos növekedést érnek el az ipari termelésben, így 1980-ban a tervek szerint több mint 200 millió tonna kőszenet termelnek ki, továbbá 32 milliárd kilowattóra villamos energiái, megközelítőleg 22 millió tonna acélt ós csaknem 29 millió tonna cementet pos tudományos-műszaki felkészültség nélkül. A lengyel kormány az ipar- ágazatokon kívül nagy figyelmet szentel az élelmiszeripar és a mezőgazdaság fejlesztésének is. A különféle intézkedésekkel oda szeretnének hatni, hogy az elkövetkező ötéves -tervidőszakban a mezőgazdasági termelésijein további nagyarányú gépesítést hajthassanak végre. Ezt szolgálja a rohamosan fejlődő traktorgyártás is, amely lehetővé teszi, hogy 1980-ban a lengyel mezőgazdaságban már több mint 600 000 korszerű Iraktor dolgozhasson. Hogy ez mit jelent majd a lengyel mezőgazdaság számára, azt nem kell különösebben magyarázni. Lengyelországban az utóbbi öt óv folyamán elért gazdasági eredmények nagy hatással voltak a lakosság szociális körülményeinek, kulturális lehetőségeinek javulására egyszóval az életszínvonal emelkedésére is. Ma már lényegesen többet nyújthatnak a dolgozó emberek, s ezen belül különösen a dolgozó nők számára. Nagy eredményeket értek el a lakásépítés terén is, bár — hasonlóan, mint hazánkban — a lakáskérdés teljes megoldásában még elűttük is nagyon sok feladat áll. Az 1976—1980- as években másfél millió lakás építését tervezik, ami 400 000- rel több mint a mostani ötéves tervben volt. A feladat megvalósításában nagy segítséget nyújt majd az építőipar további korszerűsítése, s az új építészeti módszerek bevezetése. Lengyelországban a második világháború olyan hatalmas pusztítást végzett, amelynek nyomait nem volt könnyű eltüntetni. Hogy ez mégis sikerüli, az elsősorban a lengyel nép kitartásának és nagy akaratának köszönhető. Az ország újjáépítéséiben azonban a lakosság nem fáradt el, hiszen az eredmények és a sikerek az embereket mindig új alkotásokra, új tettekre ösztönzik. Ez a záloga annak, hogy igényes terveiket a jövőben is megvalósítják.-pg1975. xii r>
