Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-06 / 288. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1975. december 6. SZOMBAT BRATISLAVA XXVIII. ÉVFOLYAM 288. szám # Ára 56 fillér A GYORSULÓ IDŐ ÉS A KÖZOKTATÁS Mostanában egyre több fórumon foglalkoznak a „gyorsuló Idő“ problematikájával, és nem is alaptalanul. A társadalmi fejlődéssel a rohamos termelési és tudományos-technikai vál­tozásokkal minden fokon lépést kell tartani, mégpedig úgy, hogy tekintettel legyünk mind a mai, mind a holnapi igényekre és körülményekre. így van ez a közoktatásban is. Nem véletlen tehát, hogy — a tudományos-technikai forra­dalom társadalmi és emberi összefüggéseinek vizsgálatában — egyre nagyobb figyelmet tordítanak az oktatás, a nevelés, a szakképzés helyzetének, feladatainak és távlatainak elemzésé­re. Hiszen a társadalmi tevékenységnek 'nincs még egy területe, amely céljait és eredményeit tekintve annyira a jövőhöz kapcso­lódna, mint az oktatás-nevelés. Egyébként pártunk központi bizottságának minap közzétett levele is felveti a közoktatás kérdését, nyomatékosan hangsú­lyozva, hogy a gyakorlat és a tudományos-műszaki haladás szükségleteivel összhangban emelnünk kell az iskolák oktató nevelő munkájának színvonalát. Ahhoz pedig, hogy «2 Iskola eleget tehessen a társadalmi elvárásoknak, szükséges, hogy a múltból és a jelenből a jövő felé forduljon és növendékeinek figyelmét a holnapra Irányítsa. Ám felvetődik a kérdés: képes-e az iskola a megváltozott viszonyok között eleget tenni ezeknek az igényes feladatoknak? Minden bizonnyal, azonban az okta­tómunkát jobban hozzá kell igazítani a társadalom és a terme­lés követelményeihez. Helytelen tehát azt Igényelni az iskolától, hogy kész isme­reteket, kész szakembereket adjon. Arra kell törekedni, hogy az iskola minél szorosabban kövesse az élet változásait, fejlődé­sét. Ez a megállapításunk természetesen az ismereteket meg­alapozó és átfogó tudományos szemléletre is vonatkozik. A tu­dományos szemlélet nem maradhat el az élettől. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy ha kész embereket nem is adhatunk egyetlen munkaterületnek sem, minél kisebb legyen az elmaradás az élő valóságtól. Ebből egyértelműen következik, bogy a szocialista iskola nem topoghat egy helyben; szükséges, hogy állandóan változzon, kor­szerűsödjön. Nem alapvető változásokra, a régi értelemben vett reformokra van szükség. Napjainkban az iskola gondjait egy reformmal megoldani nem lehet Korunkban befejezett' reform nem létezik — legalábbis abban az értelemben, ahogyan erről tízegynéhány évvel ezelőtt beszéltünk —, hogy minden gondun­kat, valamennyi problémánkat egyetlen reform egy csapásra egyszer és mindenkorra megoldja. Az élet, a társadalom és a tudomány fejlődésére az Iskolának folyamatosan kell reagálnia. Ezért állandó fejlesztésre, a ki­sebb módosításoknak olyan láncolatára van szükség, amelyek utján az ismeretanyag összetételét, arányát, egymáshoz való vi­szonyát kell megváltoztatni. S olyan korszerű pedagógiai mód­szerek szükségesek, amelyek jobban a lényegre, a fejlődésre, a jövőre összpontosítanak, eredményesebb szelektáláshoz segí­tik a tanulókat, szélesebb kapukat nyitnak számukra az ismere­tek egyéni megszerzése felé. Az ismeretek egyne gyorsabban növekvő mennyisége szükségessé teszi a régi tudományos isme reteknek újabbal való folyamatos kielégítését, a réginek új Összefüggésekben való látását, az elavult ismeretek gyors cse* né iéí. Minden további lépésünk alapja az iskoláról és az oktató nevelő munkáról kialakított szemlélet megváltoztatása. Az is­kola egyik legfontosabb feladata, hogy olyan stabil ismeret­anyagot nyújtson, amelyre mindig lehet építeni az életben, az új és új elvárásoknak megfelelően. A korszerűsítési törekvések lényeges mozzanata, hogy az Ismeretszerzés mellett az oktatás­ban a készségfejlesztés kerül előtérbe. Az önálló gondolkodási készség fejlesztését, az ismeretek aktív felhasználását az eddi­gieknél jobban kell szorgalmazni, különösen az alapfokú ok­tatásban. Az iskolának tehát meg kell tanítania a fiatalokat gondolkodni, beléjük kell oltania a továbbképzés szükségességé­nek gondolatát és alkalmassá kell tennie őket arra, lrogy az új ismereteket képesek legyenek befogadni és alkalmazni. A „be­fejezett ember“ fogalma már a múlté. A tanulást a záróvizsgá­val nem lehet egyszer s mindenkorra befejezni. A mi iskolá­ink. oktatásunk és nevelésünk szemléletének ennek megfelelő­en kell megváltoznia De az ember nemcsak azáltal válik emberré, különösen pe­dig szocialista típusú emberré, ha tudást csöpögtetnek a fejé­be. Legyenek azok az ismeretek mégoly fontosak is, mégis, csak eszközjellegűek — akárcsak a munka megszerettetése, az er kölcsi nevelés vagy a többi pedagógiai tevékenységi terület is —, hiszen a fő cél a jövő építőjének, a szocialista emberek so­kaságának a kialakítása. S ha ebből a szemszögből vizsgáljuk iskoláinkat, őszintén el kell ismerni, hogy azok még ma is in­kább oktató, mintsem az egész embert formáló Intézmények. Pártunk oktatáspolitikai irányelvei reálisak. Gélkitűzéseink és feladataink valóra váltásában látványos és gyors sikereket, per­sze, nem lehet elérni, ám hosszantartó és szívós munkával — valamennyiünk összefogásával — a feladatok megvalósíthatók, s realizálásuk végül is nemcsak oktatásügyünk, hanem népünk, szocialista építésünk magasabb színvonalát fogja eredményez­ni. Â kapcsolatok elmélyítéséért Bohuslav Chňoupek külügymin«*- ír <\Je;páíba!n Katmandu — Krisna Radzsa- rial nepáli külügyminiszter meghívására tegnap Bohuslav Ghfíoupek csehszlovák külügy­miniszter háromnapos hivatalos látogatásra Nepálba érkezett. R ep ül ő t éri nyila t koza tába n Chjloupok miniszter közölte, hogy látogatásának célja a bé­kés egymás mellett élés elvein alapuló csehszlovák—nepáli kapcsolatok további elmélyíté­se. Chüoupek külügyminisztert nepáli tartózkodása során fo­gadja Girim nepáli kormány« fő is. Minden kérdésben teljes nézetazonosság A CSKP KB ELNÖKSÉGE ÉS A SZÖVETSÉGI KORMÁNY JELENTÉSE KÜLDÖTTSÉGÜNK LÁTOGATÁSÁRÓL A SZOVJETUNIÓBAN (CSTK) — A CSKP KB és a szövetségi kor­mány megtárgyalta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke vezetésével 1975. november 23—29 között a Szovjetunióban járt párt- és kormány- küldöttség hivatalos baráti látogatásának ered­ményeit. A párt Központi Bizottságának Elnöksége és a szövetségi kormány teljes egyetértését fejezte ki a csehszlovák küldöttség magatartásával és őszinte ürömét nyilvánította a tárgyalások ered­ményeivel kapcsolatban, amelyeket a tárgya­ló felek közös közleményben rögzítettek. A tár­gyalások eredményei és az egész látogatás fon­tos mérföldkövet jelentenek a CSKP és az SZKP, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatok és sokol­dalú együttmüködés fejlődésében. A testvérpár­tok és -államok vezetői között szívélyes elvtársi légkörben lefolyt tárgyalásokat valamennyi meg­tárgyalt kérdéssel kapcsolatban a teljes nézet­azonosság jellemezte. A forró barátság, amely a csehszlovák küldöttség valamennyi találkozó­ját jellemezte az SZKP és a Szovjetunió veze­tőivel és a szovjet dolgozókkal, ismét de­monstrálta a szilárd testvéri kapcsolatokat a csehszlovák és a szovjet nép között. A párt Központi Bizottságának Elnöksége és a szövetségi kormány hangsúlyozta, milyen rend­kívüli jelentősége van a látogatásnak a kölcsö­nös kapcsolatok és a sokoldalú együttműködés minőségileg magasabb fokának további fejlesz tésében és elmélyítésében. A látogatás ezzel nemcsak a két párt és állam együttműködésének további elmélyítéséhez járult hozzá, hanem a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erősítéséhez és a világ béke szilárdításához is. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kor­mány intézkedéseket hozott a tárgyalások ered­ményeinek lebontására és megvalósításuk biz* tositására. HATARHŰ ElOn TELJESÍTŐTÖK AZ ÜTEVES TERII A CSKP KB Elnökségének, a szövetségi kormányának és a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának állásfoglalása a Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes jelen* téséhez (CSTK) — A CSKP KB Elnök­sége, a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Taná­csa megtárgyalta a Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes je­lentését az ötödik ötéves nép gazdaságfejlesztési tervnek a CSKP XIV. kongreszusa irányel­veiben kitűzött fő feladatai ha­táridő előtti teljesítéséről. A legfelsőbb párt- és állami szervek, megelégedéssal állapí­tották meg, hogy a társadalmi össztermék és a nemzeti jöve­delem képzése terén az ötéves tervben kitűzött feladatokat már teljesítettük. Ezeknek az ered­ményeknek az eléréséből döntő mértékben vette ki részét az ipar, amely egy hónappal a határidő előtt teljesítette az ötéves terv termelési felada­tait. Ugyanígy a mezőgazdaság, amely jelentős előrehaladást ért el, s az építőipar, a szállítóipar és más ágazatok is hozzájárul tak e sikerek eléréséhez. Az ötödik ötéves terv fő fel­adatainak és célkitűzéseinek a teljesítése annál értékesebb, mert az eredményeket az utóbbi években bonyolult külső gaz­dasági feltételek között érjük el. Az elért eredmények nyil­vánvalóan mutatják a szocia­lista rendszer előnyeit és éles ellentétben vannak a válságje­lenségekkel, a megrendüt gaz­dasági helyzettel, a munkanél­küliség növekedésével és a ter­melés csökkenésével, amelyek a tőkés világot sújtják. Az ötödik ötéves terv fő fel­adatainak határidő előtti teljesí­tése meggyőző bizonyítéka a CSKP XIV. kongreszusán kitű­zött gazdasági program reális voltának és teljesíthetőségének. A CSKP KB Elnöksége, a sző vefcségi kormány és az SZKT nagyra értékeli, hogy ezt a programot elfogadták és magu­kénak vallották a munkások, a szövetkezeti parasztok és az ér­telmiségiek. s hogy mindenna­pos erőfeszítéseikkel, áldozatos alkotó- és kezdeményező mun­kájukkal valósággá változtat­ják. A párt-, az állami és a gaz­dasági szervek, a szakszervezet, a. SZISZ és a Nemzeti Frontba tömörült valamennyi szervezet céltudatos és szüntelen igyeke­zetének. a dolgozók felajánlási és versenymozgalma széles kö­rű kibontakozásánalk jóvoltából volt lehetséges az éves tervek­ben biztosítani és igen sok te­kintetben túlteljesíteni az 5. öt­éves terv alapvető célkitűzéseit. Az ötödik ötéves terv felada­tainak teljesítése így tovább erősítette szocialista társadal­munk anyagi alapját ós megte­remtette a feltételeket a nép növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséhez, az ország gazdagságának növe­kedéséhez. A közös munka gyümölcsei visszatérülnek szocialista tár­sadalmunk és népünk, mindany nyiunk javára az életszínvonal fokozatos emelkedésének. a XIV. kongresszuson kitűzött ki teirjedt szociális program követ­kezetes megvalósításának, a dolgozókról, a gyermeke« csalá dókról, a fiatal házasokról és a nyugdíjasokról való egyre jobb gondoskodásnak formájában. Amellett, hogy sikerrel telje sí tettük és sok irányban túl­szárnyaltuk a terv célkitűzéseit, vannak mé)g egyes szaikágaza tok, vállalatok, üzemek és munkahelyek, amelyek még nem birkóztak meg valamennyi terv feladattal. Annak útjai, ho gyan kell megbirkózni a meg levő fogyatékosságokkal és megoldani az új feladatokat, benne foglaltatnak a CSKP Köz­ponti Bizottságának a XV. kong resszus előkészítésével kapcso latban a pártszervekhez és -szervezeteikhez, valamennyi kommunistához intézett levelé­ben. Teljes mértékben ki kell hasz nálini a még hátralevő időt, hogy az ötödik ötéves tervidő­szak utolsó esztendejének fel­adatait minden egyes vállalat, üzem, kollektíva, teljesítse. Az ötödik ötéves terv teljesítésé­vel megteremtjük a lehető leg­jobb feltételeket az 1976. évi ál­lami terv feladataira való jó felkészüléshez. Az 1975. évi ál­lami terv már része a hatodik ötéves tervnek, amelynek irány­elveit a CSKP XV. kongresszusa tárgyalja majd meg és hagyja jóvá. A Biztonsági Tanács az újabb izraeli légitámadásokról tárgyal A világszervezet fontos határozatai A Palesztinai Felszabadítási Szervezet képviselője is jelen van £ Washington két­ségbeesett diplomáciai cselszövései New York — Az ENSZ Biz­tonsági Tanács csütörtökön a késő esti órákban Libanon ké­résére sürgős ülésre jött ösz- sze, hogy megtárgyalja a Liba­non ellen intézett Izraeli légi­támadások miatt benyújtott pa­naszt. A Biztonsági Tanács ülé­sén Libanon, Egyiptom és Szí­ria szavazati jog nélkül van jelen. Hosszú ügyrendi vita után a Biztonsági Tanács úgy dön­tött, hogy a kérdés megvitatá­sára meghívja a Palesztinai Felszabadítási Szervezet képvi­selőit is, akik ugyanazzal a jog­gal rendelkeznek, mint a világ- szervezet tagállamai, ^nennyi­ben a Biztonsági Tanács meg­hívja őket egy-egy pont meg­vitatásához. A tanács ezzel kapcsolatos ja­vaslatát a Biztonsági Tanács kilenc tagja elfogadta. Fran­ciaország, Olaszország és Japán tartózkodott, míg az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Costa Rica ellenezte a javasla­tot. A szavazás után a Biztonsá­gi Tanács megkezdte a Liba­non elleni izraeli támadással kapcsolatos panasz megvitatá­sát. Az Egyesült Államok ENSZ- képviselője még a szavazást megelőző vitában javasolta, hogy a PFSZ-t, a szokásos mó­don csupán a BT tájékoztatásá­ra hívják meg, és felszólalása után a palesztin képviselő hagy­ja el a termet. Azt állította, hogy a palesztin szervezetnek a tanács ülésén való jelenléte „aláássa a békéhez vezető tár­gyalásos folyamat“ sikerét. A vita első felszólalója Liba­non ENSZ képviselője volt, aki a legújabb izraeli agressziót „őrült politikai bosszúnak“ ne­vezte. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a közel-keleti kérdés (Folytatás a 2. oldalon/

Next

/
Thumbnails
Contents