Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-30 / 307. szám, kedd

íSJEh IANY^oT 1 SSSS0R BAN I HUSZONEGY HÓNAP UTÁN ÚJRA OTTHON Hazaérkeztek a Kínóban fogva tartott szovjet repülőtisztek Helsinki után Bécs Általános haderőcsökkentést Peking — Hétfőn reggel Véglegesen lezárult három szov­jet katonatiszt huszonegy hóna­pos, kényszerű kínai rabosko- dása. Az Aeroflot menetrend- szerű Peking—Moszkva járatán elhagyta Kínát annak a szov­jet helikopternek a személyze­te, amelyet a kínai hatóságok 1974 márciusában, egy szándé- kolatlan behatolás közben tar­tóztattak fel kínai területen. Kurbatov repülőgépparancsnok, Uszkov hadnagy és Bucselnyikov alhadnagy majd két évig volt kénytelen várni, amíg a kínai állambiztonsági szervek valós­nak ismerték el a kínai határ véletlen átlépéséről szóló nyi­latkozatukat. Szombaton adták át őket Vaszilij Tolsztyikov pe­Havanna — Cyrus Eaton, a neves amerikai üzletember és Közéleti személyiség, aki jelen­leg Kubában tartózkodik, nyi­latkozatot adott a TASZSZ ha­vannai tudósítójának. Cyrus Eaton mindenekelőtt örömét fejezte ki afelett, hogy Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát a kö­zelmúltban a Jollot-Curie Arany­éremmel tüntették ki. Az amerikai üzletember a to­vábbiakban elmondotta, hogy ő személy szerint mindig a szov­jet —amerikai kereskedelmi kapcsolatok híve volt és az amerikai üzleti körökben első­ként szállt síkra a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti békés kapcsolatok, kölcsönös Elhallgatnak a fegyverek? A hétfőre virradó éjszaka hosszú idő óta a legcsendesebb volt a libanoni fővárosban. A szembenálló felek fegyveres alakulatai a legfelsőbb koordi­nációs bizottság ülésén szüle­tett megállapodásnak megfele­lően megkezdték a kivonulást a főváros központjából, a kül­városokban azonban továbbra is hallhatók szórványos lövöl­dözések. Libanon más körzetei­ben ugyancsak viszonylagos nyugalom uralkodik. Az ország vezető politikai köreiben foly­tatódnak a válság rendezését célzó konzultációk. kingi szovjet nagykövetnek, he­likopterük egy későbbi időpont­ban kerül vissza a szovjet fél birtokába. A hétfő reggeli hazaindulásnál a három tisztet kínai részről Jü Hung Hang, a külügyminisz­térium szovjet és kelet-európai ügyekben illetékes osztályának helyettes vezetője, valamint a külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa búcsúz­tatta. Szovjet részről Vaszilij Tolsztyikov nagykövet és a pe­kingi szovjet kolónia számos tagja intett búcsút a távozók­nak. A három szovjet repülőtiszt tegnap hazaérkezett Moszkvá­ba. megértés és barátság mellett. Nagyra értékelte azt a politi­kát, amelyet a Szovjetunió folytatott és folytat a forradal­mi Kuba irányában. — Az Egyesült Államok üz­leti körei — hangsúlyozta Cy­rus Eaton — már régen szeret­nék megteremteni és kifejlesz­teni a jó kapcsolatokat Kubá­val. Ami Ford elnök nemrég tett kijelentését illeti, miszerint az angolai népnek nyújtott ku­bai segítség megszüntetheti a Kuba és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok javulásának lehetőségeit, teljesen alaptalan. Washigton nagy hibát követ el, ha így veti fel a kérdést, hi­szen bármilyen álláspontra he­lyezkedik is, Kuba tovább ha­lad a maga útján. Ezenkívül Kubának teljességgel jogában áll, hogy segítse Angola népét. Kuba igazságos álláspontra he­lyezkedik. Az amerikai üzletember, el­ítélve az Egyesült Álamok ku­bai, angolai és más beavatkozá­sát, kijelentette, hogy ez a szóban forgó országok népei­nek akarata ellenére történik. Ügy gondolom — mondotta Eaton —, hogy mind a képvi­selőháznak, mind pedig a sze­nátusnak el kell ítélnie azt az álláspontot, amelyre Washing­ton helyezkedik Kubával, vala­mint Angolával szemben. Ez a véleménye az amerikai népnek is, amely néhány évvel ezelőtt még félt hangosan kinyilvání­tani nézeteit. BKUNO KREISKY kancellár vasárnap váratlanul Jugoszlá­viába látogatott — jelentett© az osztrák rádió. Hivatalos he­lyen látogatásának céljáról bő­vebb részleteket nem közöltek. A bécsi rádió szerint Kreisky Tito szlovéniai üdülőhelyére utazott. SPANYOLORSZÁGBAN több mint 600 ezer munkanélküli van: ez az egész munkaképes lakosság üt százaléka — közöl­te a spanyol kereskedelmi mi­nisztérium. RAUF DENKTAS, a ciprusi tö­rök közösség vezetője vasárnap F.amagustában elhangzott be­szédében kijelentette: Amennyi­ben Cipruson nem jön létre kü- lünálllő török és görög szövet­ségi állam, a ciprusi törökök számára nem marad más vá­lasztás, mint egyesülés az ..anyaországgal“, azaz Törökor­szággal. Denktas leszögezte: Sem Törökország, sem pedig a ciprusi török közösség semmi­féle engedményre nem hajlan­dóak az 1974-es török invázió idején megszállt ciprusi terüle­tekkel kapcsolatban. FRANCIAORSZÁG lakosainak száma 1975 elején 52 658 243 fő­re rúgott és a lakosság 1968 óta 5,7 százalékkal szaporodott. Párizs lakosainak száma vi­szont ez alatt az idő alatt 11,1 százalékkal csökkent és a fran­cia fővárosnak a népszámlálás idején 2 317 227 lakosa volt. A BBC rádió és televízió hét­száznegyven újságírójának sztrájkja miatt hétfőn a BBC adói csak rövidített híradáso­kat sugároztak. A híranyagot azok a szakmai vezetők állí­tották össze és azok az alkal­mazottak olvasták fel, akik nem tagjai a sztrájkot hirdető angol újságírószövetségnek. A sztrájk oka az, hogy az újság­írószövetség immár több mint egy éve nem tud megállapodás­ra jutni a BBC igazgatóságával a túlórákért, valamint az éjsza­kai és az ünnepnapi szolgála­tokért járó pótlék kérdésében. PUNJAB indiai állam főváro­sában, Chanligamban hétfőn megkezdte munkáját és Indiai Nemzeti Kongresszus Pártkong­resszusa. A tanácskozás első napján az Indiai Nemzeti Kong­resszus Párt úgy határozott, hogy legalább egy évvel elha­lasztják az 1976 márciusára ter­vezett általános választásokat. Ennek megfelelően egy évvel meghosszabbítják a jelenlegi parlament működésének idejét. Moszkva — Minden eddiginél szilárdabb alapokra helyezte a Bécsben folyó közép-európai haderőcsökkentési tárgyaláso­kat az a körülmény, hogy a tár­gyalások hetedik fordulójára ép­pen az európai biztonsági kon­ferencia sikeres befejezése után került sor. A helsinki fó­rum eredményei, ennek a fó­rumnak nagy tekintélye kétség telenül előmozdítja, hogy az enyhülés folyamata dinamikus­sá és egyben állandóvá, vissza­fordíthatatlanná váljék, — írja Igor Melnyikov, a moszkvai Pravda bécsi tudósítója. A tudósító a továbiakban em­lítést tesz a kidolgozandó meg­állapodás alapelveiről, amelyek betartása nélkül nem lehet igazságos és kölcsönösen elfo­gadható döntéseket elérni. Va­lamennyi részt vevő államnak kezdettől fogva kötelezettsége­ket kell vállalnia fegyveres ere­je és fegyverzete csökkentésé­vel kapcsolatban. A felek azo­nos biztonsága szavatolásának elve feltételezi, hogy egyesek javára és mások kárára nem szabad megváltoztatni a fenn­álló erőegyensúlyt. Végezetül a gyakorlati haderőcsökkentési lépéseknek ki kell terjedniük a szárazföldi csapatokra, a lé­gierőre, valamint a különböző A görög kor­mány megtil­totta a távköz­lési eszközök­nek, hogy kom­mentálják Ri- chard Welch- írek, az athéni amerikai nagy- követség első titkárának, a CIA ügynökének közelmúltban történt meggyil­kolását. A tilal­mat az előzte meg, hogy egyes görög la­pok szerint Welchet maga a CIA áldozta fel, hogy lehetet­lenné tegye gö­rögországi te­vékenységének kivizsgálását. (CSTK — AP felvétele) fegyverekre, beleértve az atom­fegyvereket Is. Melnyikov megállapítja: A bécsi tárgyalások több mint kétesztendős tapasztalata azt bizonyítja, hogy a szocialista országok kitartanak ezek mel­lett az elvek mellett. A szocia­lista küldöttségek számos olyan javaslatot tettek, amelyek józa­nul és sokoldalúan számolnak a jelenlegi közép-európai erő- egyensúllyal. Ugyanakkor a szocialista államok javaslatai­nak realitása, rugalmassága és következésképpen vonzereje nem tekintehő „propaganda jellegűnek“ bár időnként NATO-körökben ezt hangoztat­ják. Sajnálatos módon a nyu­gati delegációk nem tettek le arról a szándékukról, hogy a szocialista országok biztonsági érdekeinek kárára egyoldalú haladást akarnak elérni a bécsi tárgyalásokon. Feltétlenül fi­gyelembe kell venniük a szo­cialista államok megalapozott javaslatait és le kell monda­niuk irreális követeléseikről. Kell és lehet is pozitív eredmé­nyekre jutni Bécsben, hiszen Európa népei a katonai enyhü­lés területén olyan sürgős in­tézkedésekre várnak, amelyek megfelelnek a helsinki megál­lapodás szellemének — fejezi be a tudósító. Új politikát Kuba irányában Cyrus Eaton az amerikai külpolitikáról 1975. XII. 30. E gyes amerikai közgazdá­szok már hosszabb ideje rámutatnak, hogy a nyu­gat-európai országokból, Japán­ból és Kanadából jövő autóbe­hozatal nagy nehézségeket okoz az amerikai gazdaságnak. Az amerikai autógyárak ugyanis az utóbbi két évben korlátozták termelésüket és mintegy 150 ezer dolgozót bocsátottak el. Nő az eladatlan kocsik száma, ám ennek ellenére egyes nyugati autógyáraknak sikerült betörni­ük az amerikai piacra s a je­lenlegi gazdasági pangás és a kereslet csökkenése ellenére is növelik az Egyesült Államokba irányuló gépkocsiexportjukat. Az idén az Egyesült Államok­ban eladott minden ötödik autó nem amerikai gyártmány volt Ez érthetően nem tetszik az amerikai autóipari konszernek­nek, s ezért követelnek olyan intézkedéseket, amelyek vissza­fordítanák a külföldi gépko­csik behozatalát. Kampányuk­ban szélesebb körű érveket hoz­nak fel, például arra hivatkoz­nak, hogy a külföldi gépkocsik növekvő behozatala az amerikai fizetési mérleg rosszabbodását idézi elő, s hogy az amerikai autóipar helyzetének rosszab­bodása szükségszerűen negatí­van befolyásolja majd a gépko­csigyártástól függő többi ágat is. Ezekből az elgondolásokból Indult ki az amerikai kormány­nak az az elhatározása is, hogy vizsgálatot indít annak kiderí­tésére, vajon a külföldi kocsi­kat a szabad verseny elveivel összhangban importálják-e az Egyesült Államokba és nem sze­gik-e meg egyes exportőrök a dömping-tilalomra vonatkozó rendelkezéseket. Elsősorban a nyugatnémet és japán autógyá­rakra gondolnak, de a vizsgálat a brit, svéd, francia, olasz és Korlátozódik az amerikai aufóbehozatal kanadai cégek praktikájára is vonatkozik. Az amerikai kormány elhatá­rozása nagy riadalmat keltett az autógyártó és exportáló nyu­gati országokban, mert a kor­mánykörök és az autógyárak attól tartanak, hogy a vizsgá­lat eredményeként olyan intéz­kedések születnek, amelyek még rosszabbá teszik az Egye­sült Államokba irányuló autó­export feltételeit. Az Egyesült Államokon kívül a nyugati or­szágok 1974-ben 20 millió sze­mélygépkocsit gyártottak, de csak 14 milliót adtak el. Egyes nyugati, nem amerikai autó­gyártók éppen az Egyesült Ál­lamokba irányuló fokozott gép­kocsikivitellel akarják magukat „víz fölött tartani“. Tavaly csu­pán a nyugatnémet Volkswagen deficitje meghaladta a félmilli- árd márkát, s a gyár 30 000 dol­gozót bocsátott el. Más autó­gyáraknak is nagy problémáik vannak. A Volkswagen konszern főnö­ke nemrégen kijelentette, hogy cége nem mond és nem mond­hat le az amerikai piacról, s rámutatott az NSZK és az Egyesült Államok közötti sza­bad kereskedelem elve tiszte­letben tartásának fontosságára. Más nyugat-németországi és nyugat-európai autógyárak sem akarnak lemondani az ameri­kai piacról. Ezért tehát most nyilván közvetlen összetűzés várható. Ugyanis az amerikai szakszervezetek is támogatják azt a követelést, hogy a kor­mány tegyen intézkedéseket külföldi gépkocsik behozatala ellen, a védővámok felemelé­sét és hatékony behozatali kor­látozásokat követelnek, ezért aztán valószínű, hogy a kor­mány tesz is bizonyos korlátozó intézkedéseket. Az amerikai gazdasági és kormánykörök azzal vádolják az idegen autógyárakat, hogy dömping áron szállítanak kocsi­kat az Egyesült Államokba, ami a nemzetközi szokások és egyezmények szerint megenged­hetetlen. Ez a vád azonban ne­hezen bizonyítható. Országon­ként különböznek a termelési költségek s az, ami az egyik cégnek jövedelmező, a másik­nak veszteséget jelenthet. Az Egyesült Államokban konkrét adatokat közöltek az egyes au­tótípusok érvényes árairól. Rá­mutatnak arra, hogy egyes ese­tekben bizonyos márkájú kocsit drágábban adnak el otthon, az­az az NSZK-ban, Japánban, Olaszországban és további or­szágokban, mint az Egyesült Államokban, noha itt már csak a szállítási költségek miatt is drágábbnak kellene lennie. Eb­ben látják a dömping bizonyí­tékát. Másrészt a nem ameri­kai autógyártók komolyságukat igyekeznek bizonyítani s azt ál­lítják, hogy ilyen helyzetek ak­kor fordulhatnak elő, ha a ko­csira otthon nagyobb adót ró­nak ki, mint az Egyesült Álla­mokban, tehát az említett szá­mok semmit sem bizonyítanak. Bármelyik félnek legyen is igaza konkrét esetekben, bizo­nyos, hogy a külföldi kocsik amerikai piaci sikereinek egyik oka az, hogy e kocsik kicsik és kis fogyasztásúak, ami a je­lenlegi helyzetben nagyon lé­nyeges szempont. Az amerikai gépkocsiipar képtelen volt kel­lő rugalmassággal reagálni a megváltozott helyzetre, főként a benzin drágulására, s csak nemrégen jelent meg kisebb ko- csimodell a piacon. A közeljövő majd megmutat­ja, valóban komoly lépéseket tett e az Egyesült Államok a japán, kanadai és nyugat-euró­pai kocsik behozatala ellen. A kormánynak az az elhatározá­sa, hogy kivizsgálja, vajon nem dömping-áron adják-e el kocsi­jaikat egyes cégek, természete­sen az Európai Gazdasági Kö­zösségben is riadalmat keltett, mert az esetleges korlátozások további csapást mérnének a Közös Piac által propagált „szabad áruforgalomra“ és szük­ségszerűen súlyos kereskedelmi konfliktusokat Idéznének elő a közös piaci tagállamok és az Egyesült Államok között. JÁN BLANSKÍ Norűdom Szihanuk Pekingben A Phnom Penh-1 rádió hétfőn Bangkokban lehallgatott adásá­ban bejelentette, hogy Norodom Szihanuk kambodzsai államfő több ázsiai, európai és afrikai országban tett baráti látogatá­sa befejeztével december 26-án Pekingbe érkezett. A körutazás célja a meglátogatott országok és Kambodzsa közötti kapcsola­tok erősítése volt. A rádió egy­ben közölte, hogy Teng Hsziao- ping kínai miniszterelnök-he­lyettes fogadta a kambodzsai államfőt és kíséretét. Nigériai „csendélet” • Lagos — Karácsonykor fegy­veres összecsapás zajlott le katonák és parasztok között Nigéria délkeleti részén. Az üt­közetnek 13 halottja és mint­egy száz sebesültje volt s több mint hétezren hajlék nélkül maradtak — jelentették be va­sárnap Lagosban. A nigériai kormány háromta­gú bizottságot küldött ki az öszecsapás körülményeinek ki­vizsgálására. Szemtanúk állítá­sa szerint a véres incidens úgy kezdődött, hogy katonák rátámadtak egy településre és felgyújtották a házakat. Felte­hetőleg meg akarták bosszulni egy társuk két nappal korábbi halálát. A rend helyreállítására kive­zényelt rendőrök őrizett* vet­ték a támadásban résat vett katonákat. Kommentárunk

Next

/
Thumbnails
Contents