Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-28 / 52. szám, Vasarnapi Új Szó
Az Interloktól a Díaioletig A Vsetíni Zbroiovku további világszerte ismert gyártmányai a nagy átmérőjű kötőgépek. A Gottwaldovi Precíziós Gépgyártól átvett Interlok típusú gépeket 1958-ban kezdték gyártani. A fejlesztés ezen a szakaszon is számos új típussal gyarapította a választékot. A hatvanas évek egyik legsikeresebb terméke volt a Meto, mely4 nek változatait még ma is gyártják. A Vanit gépeket 1970-ben a nagyobb teljesítményű és tarkábban mintázó Jervy váltotta fel. További sikeres típusok a Zsakar-ODZl, a Rimi, a Rijat, s a fejlesztés legújabb eredménye, az elektronikus vezérlésű Digiplet, melyből az idén készítették el az első próbaszériát. A vsetíni nagy átmérőjű kötőgépek a világ csaknem minden textiliparral rendelkező országában megtalálhatók. A szövő- és kötögépek mintegy 75 százalékát a Szovjetunió vásárolja. További jelentősebb vásárlók Nagy- Britannia, Argentína. Brazília, Irán, Mexikó, Olaszország, az NSZK, az Egyesült Államok és Venezuela. Az idei brnói vásár alkalmából a lengyelek további Meto gépek vásárlása iránt, a mapvarországi váci kötőüzemMPIIP cm Sok szép vidéke van hazánknak, közöttük a Nyugati Beszkidek, a Vsetíni és az Odera-hegység sajátos varázsa különösen ősszel, lombhullás idején vonzza ide a tájképfestőket, a természetbarátokat. A táj szépségeit az itt élő nép nagy költője, Petr Bezruő is megénekelte. Az avarszagú, erdős hegyvidék északon gazdag fekete szénmedencéket takar, így a bányászat, az ipar, különösen a kohászat régen honos már a lankás domboldalakon, a Becsva és az Odera völgyében. Lesz idő, amikor dunai hajók közlekednek majd erre a Balti-tenger felé, s az ércekkel, szénnel, gépekkel, konténe-* rekkel megrakott uszályok újabb színfolttal gazdagítják majd ezt a barátságos tájat. A Púchovból Prága felé tartó gyorsvonat Vsetínnél érkezik a Becsva völgyébe. Vsetín. Vajon mire gondolnak a gazdasági élet iránt érdeklődő, gépipari kiállításokat látogató emberek e név hallatára? Igen, helyes a válasz: textilipari gépekre. Itt gyártják . a korszerű, vetélő nélküli, légfúvókás szövőgépeket, a csehszlovák textilgépipar ma már világszerte elterjedt fejlesztési vívmányát, továbbá a nem kevésbé keresett nagy átmérőjű kötőgépeket, s ezek mellett egész Csehszlovákiában egyedül csak itt gyártanak spirálfúrókat, a hajszálvékonyaktól kezdve a karvastagságúakig, melyeknek több mint a fele szintén exportra kerül. Egyedüli puskaporos szagú termelés már csak az elektromos robbanó- töltetek gyártása, de ezt is a bányászok, az alagútépítők számára, esetleg a lebontásra kerülő épülettömbök lerobbantásához készítik. Érdemes tehát ellátogatni ebbe a vállalatba, s megtekinteni a dolgozók felelős, pontos, s kiviteli szempontból nagy népgazdasági jelentőségű munkáját. A vállalatot a városiéi kissé távolabb, a Jasenice patak szűk völgyében találjuk. Nem véletlenül telepítették ide. Már hagyománytiszteletből megőrzött neve is elárulja, hogy valamikor nem textilgépeket gyártottak itt. Az egykori fegyvergyár alapítását 1937-ben a köztársaság létét fenyegető fasiszta expanzió, a második világháború előszelei tették szükségessé. Ez a jelentős honvédelmi beruházás gyorsan el is készült, s más körülmények között bizonyára jelentős szerepe lett volna a köztársaság védelmében. A müncheni diktátum, s a burzsoázia áruló magatartása azonban a vsetíni fiatal üzemet is a fasiszták prédájává tette. A békeprogram első termékei A vsetíni üzem a háborús években a nemzeti ellenállás jelentős támaszává vált. A munkások szabotázsakciókkal fékezték a termelést, fegyvereket, lőszert juttattak a felkelőknek, sokan a környező hegyekben tevékenykedő Jan 2i2ka partizánbrigádhoz csatlakoztak. A munkások már a háború alatt, titokban készülődtek a békés termelésre, különösen a spirálfúrók gyártására. A fegyvergyártás precíz, pontos munkát követelt, ezért a felszabadulás után is hasonló követelményeket támasztó, de békés célokat szolgáló gyártási irányzatok szerepeltek az üzem termelési programjában. Eléggé változatos volt ez a program, melynek keretében többek között fejőgépek, varrógépek’, tolómércék, mikrométerek, hidraulikus prések, turbinalapátok gyártására került sor. Legeredményesebben fejlődött a spirálfúrók gyártása, különösen a hatvanas évek óta, amikor a spirálvájatok készítésénél a körülményes, munkaigényes és nagy anyagveszteséggel járó marást a közepes nagyságú fúróknál meleghengerléssel, a vastagabbaknál meleg átnyomással helyettesítették. Amíg marással készítették a fúrókat, a kész fúró hosszának megfelelő acélhengereket munkáltak meg. Az új eljárással a munkadarabok körülbelül harmadrésznyivel megnyúlnak, tehát itt a kész fúróknál lényegesen rövi- debb acélhengerekre van szükség. E korszerű technológia bevezetésével évente 225 tonna gyorsvágó acélt takarítottak meg. A hengerezéssel, átnyomással nyert fúrók emellett sokkal tartósabbak, szilárdabbak, ami a felhasználók számára jelent további előnyöket. így aztán azon sem csodálkozhatunk, hogy a vsetíni üzem spri- rálfúrói világszerte keresettek, s a vállalat a növekvő termelés ellenére is nehezen tudja kielégíteni a hazai és külföldi megrendelők igényléseit. mm • « tt 9* Egy szovono hetven gépen A vállalat másik nagy múltú és perspektív gyártási ágazata a textilgépek készítése. Már a negyvenes évek végén gyártott vetélős automaták is nagy sikert arattak, az igazi fejlődés azonban csak a hatvanas években vette kezdetét, az új csehszlovák találmány, a vetélő nélküli, pneumatikus szövőgépek gyártásával. Ezeknél vetélő helyett fúvókából kilövellt légáramlat ragadja magával a szálat. Korábban vizsugárral is helyettesítették a vetélőt, a légfúvásos megoldás azonban egyszerűbbnek, előnyösebbnek bizonyult. A műszaki fejlesztés elsősorban a gépek munkaszélességének növelésére irányították. A 105 cm-es gépek gyártása után fokozatosan érték el a 125, a 155, a 165 cm-es munkaszélességet, A fejlesztés legújabb eredményei a Jettis szövőgépek két 230 cm-es és 340 cm-es alaptípusa, valamint a hullámszádas Kontís szövőgép, amely 230—340 cm-es munkaszélességével, valamint nagy fordulatszámával (2000 —2500 m beszőtt száll percenként) szintén nagy sikert aratott a nemzetközi kiállításokon. Mindezt Jaroslav Melelkától, a technológiai szakosztály vezetőjétől tudtam meg, aki azt is elmondta, hogy az első 500 pneumatikus szövőgépet a leningrádi Rabócsij üzembe szállították, ahol a csehszlovák és szovjet textilipari szakemberek együttműködése alapján gyorsan beváltak. Ezzel évtizedekre 'szóló kapcsolatok kezdődtek a vsetíni gépgyártók és a szovjet textilesek között. Anatolij Ivanovics Plochov, a Szovjetunió könnyűipari miniszterének első helyettese személyesen is ellátogatott a vsetíni dolgozók közé, s a legutóbbi vállalati párt-gazdasági konferencián elismerését fejezte ki a pneumatikus szövőgépek magas színvonaláért, amelyekből az idén már 18 000 darab volt a Szovjetunióban, s ezeken évente 900 millió négyzetméter szövetet gyártottak. A Szovjetunióban egy-egy szövőnő általában 26—48 ilyen gépet kezel, a kijevi Darnyici Kombinátban azonban három olyan szövőnő is akad, akik személyenként 70 gépen dolgoznak. A csúcsteljesítmény 75 gép, melyek kezelőjét a „Kommunista munka hőse“ címmel is kitüntették. A szovjet textilesek továbbra is nagy érdeklődést tanúsítanak a pneumatikus szövőgépek iránt. Októberben elkészült a húszezredik szövőgép a Szovjetunió számára. A hatodik ötéves tervidőszakban további húszezret szeretnének vásárolni. a ► 09 o e n o * o S 3 — ® -o 3 e 00« 3 f* ■a « ffl — 0J ra -*-> JS 05 ». a. . u -0J ra eu or u " N« * -S S ■*" .fmé N > N is S w N ■° § 'O iri B N « -H < B“ bői pedig a Digiplet iránt érdeklődtek. Ez az elektronikus vezérlésű, különleges, apró mintákat kötő gép a csehszlovák textilgépipar újabb nemzetközi sikerét fogja eredményezni. Beruházások és a hórukk-brigád Mondani sem kell, hogy milyen nagy gondot jelent a termelés gyors ütemű fejlesztése és bővítése a vállalat vezetőségének. Václav Havránek igazgató- helyettes azonban bizakodóan beszél a jelen és a jövő feladatairól. Van is oka a bizakodásra, hiszen a termelési részlegek az utóbbi időben korszerű csarnokokkal gyarapodtak. A legtöbbet a nemrég elkészült M-4-es csarnoktól várják, ahol folyamatosan helyezik üzembe a legkorszerűbb numerikus vezérlésű szerszámgépeket, megmunkáló központokat. A régi műhelyekből is sok gépet költöztetnek ide. Mindezt menet közben kell megoldani. Szombaton és vasárnap működésbe lép a hórukk-brigád, mondja tréfásan az igazgatóhelyettes az üzemi szállítókról, s a gépek kezelői hétfőn már új munkahelyen folytathatják a termelést. A vállalat tehát gyarapodik, fejlődik, de az értékesítési lehetőségek teljesebb kihasználásához, az optimálisabb szériaszámhoz, s a műszaki fejlesztés legújabb eredményeinek minél gyorsabb és minél nagyobb méretű gyakorlati érvényesítéséhez a tervezettnél is nagyobb kapacitásokra, koncentrációra lenne szükség. Mert állandó a veszély, hogy lemaradunk a textilgépek világpiacán folyó versenyben, s mások foglalják el gondos munkával, nagy igyekezettel kiharcolt helyünket. A vállalat vezetői tudatában vannak ennek, s a vállalat belső fejlesztése mellett igyekeznek kihasználni a környező vállalatokkal, üzemekkel folytatott kooperációban rejlő lehetőségeket. A bizakodó hangulatnak azonban további alapjai is vannak. Elsősorban a minden elképzelhető feladatot megoldó műszaki gárda. Különösen érdemdús tevékenységet folytatnak a szerszámgyártó részleg tapasztalt és ötletekben gazdag dolgozói. A vállalatnak saját fémmegmunkáló kutatóközpontja van, s az elért fejlesztési eredményekhez eddig is jelentősen hozzájárultak a Cseh Tudományos-Műszaki Társaság, valamint a szocialista munkabrigádok tagjai. Színvonalas oktatás folyik a vállalat szaktanintézetében, s a felnőttek sem maradnak el a tanulásban. Az üzemi munkaiskolának még korszerű nyelvi laboratóriuma is van. A sikerek társadalmi hátterét a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás, a lakásépítési program eredményes teljesítése, a gazdag kulturális és sporttevékenység képezi. Nagy gazdasági erőt képvisel a Vsetíni Zbrojovka munknkollektívája, amely még hallatni fog magáról a következő ötéves tervidőszakok igényes éveiben. MAKRAI MIKLÖS A szerző és a CSTK felvételei 1975. XII. 28.
