Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-23 / 302. szám, kedd

A fih,kooút (fülekí) Kovosmalt nemzeti vállalatban már kilenc dolgozó — a százezresek mozgalmának tagjai — teljesítette ez idei felajánlását. Mintegy 195 újítási javaslatukkal és racio nalizációs intézkedéseikkel az idei 11 hónap alatt több mint másfél millió koronát takarítottak meg. Felvételünkön: Stefan Fáid, Alfréd Danko és Ondrej Bercséni üzemi tervezők az ül- ka akkumulátoros kályha feltöltő termosztátjanak és höbíz tosítékának változtatásával 4fí;s 000 koronát takarítottak meg a vállalat számára. (Felvétel: T. Babják — CSTK) VALASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGY EtKBEN B. K.: ön most 63 éves, az efsz-ben dolgozott és dolgozik még most is. Eddigi myugdíjké relmeit azzal utasították el, hogy neon volt a szövetkezetben 60. életéve betöltésekor lega­lább 20 beszámítható éve. be­leértve az 1948. október 1-e, utáni esetleges egyéni gazdál­kodás idejét, vagy mint együtt- doligozó családtag idejét, félté ve, hogy ez az idő biztosítva volt és a biztosítási díjat meg is fizették. Be lehetett még számítani a gyermekekről azok hároméves koráig való gondos­kodás idejét, éspedig tekintet nélkül azok születési éveire, tehát az 1948. október 1-e előtt született gyermekekről való gondoskodást is. Kevesebb le­dolgozott éve alapján (a nők­nél 10, a férfiaknál 15) az 1964/103 sz. törvéuiy rendelke­zései szeriint csak 65. életéve betöltésével szerzett volna igényt öregségi nyugdíjra. Az új társadalombiztosítási tör­vény 1976. január 1-től kezdődő hatállyal a munkaviszony és az efsz-tagiság közti viszony alap­ján szerezhető öreigsógi ós rok­kantjáradékok feltételeit már azonosan állapítja meg azzal az indokolással, hogy a dolgozók ós az efsz-tagok beszámítható átlagkeresete és ennek alap­ján megállapítható öregségi, il­letve roknantnyugdí jai csak­nem azonos átlagúak (1973 bán 965—896 korona volt). Az efsz tagok és az efsz ben állandó jelleggel dolgozók részére a többi dolgozóval ellentétben a nem változott korhatár elérése­kor az eddigi állapottal szem­ben be lehetett számítani min­den, ténylegesen munkaviszony­ban ledolgozott időt 1918. ok­tóber 28-tól számítva. Az új tár­sadalombiztosítási törvény azzal egyenlíti ki a mutatkozó kü­lönbséget, hogy a 10. §. e) pontja értelmében ledolgozott időnek ismeri el az efsz-tagok, valamint a mező- és erdőgazda­sági nagyüzemek dolgozói javá­ra azt az időt, amikor 1945. má­jus 9-e és 1948. szeptember 30 a között mint egyénileg gazdálkodók, vagy mint egyé­nileg gazdálkodók' családtagjai dolgoztak, annak ellenére, hogy akkor számukra semmiféle kö­telező szociális biztosítás nem íétezett. (Ezt a körülményt fel­tehetően a hnb fogja igazolni tanúk nyilatkozata alapján). Az új törvény szerint a teljes öregségi nyugdíj feltételét, a korhatárt már régebben teljesí­tette, a második feltétel a 25 év ledolgozása. Ezt a feltételt az idézett új előírás alapján ta­lán már teljesíti, és így 1976- ban igényelhetné a teljes öreg­ségi nyugdíjat, mivel a harma­dik feltételnek, hogy a korha­tárt, illetve az évek ledolgozá­sát még munkaviszonya ideje alatt teljesítette, szintén eleget tett. Ha az említett módon nem teljesítené a teljes öregségi nyugdíj feltételét, az 1945—1948 évek közti évek beszámíthatósá- ga alapján már minden bizony­nyal teljesíti majd ezt 1976. elején — az új törvény 17. §- ának 2. bek. értelmében a 60. ®tetév betöltésével és legalább 20 beszámítható ledolgozott éve alapján. Egyébként 65. életéve betöltésekor, akár férfi, akár nő esetében, az aránylagos öregségi nyugdíjhoz elég leg­alább 10 év ledolgozása, felté­ve, hogy a munkaviszony, il­letve a munkatevékenység a járadékigény keletkezésekor még tart. V. D.: Mivel ez év májusától az év végéig nem lépte túl a 180 munkanap határát, teljes nyugdíja mellett dolgozhatott az efsz-ben mint gépjavító. A következő évben hasonló mó­dom új, rövid ideig tartó — évi 180 munkanapra — köthet szer­ződést az efsz szel és ebben az esetben teljes nyugdíja .mellett dolgozhatna. Ha állandó jelle­gű munka- vagy tagsági vi­szonyba lépne, akkor nyugdí­ját munkatevékenységének ide­jére havi 1100 korona összegig folyósítanák. Ha a jövő évben is hajlandó dolgozni az efsz-ben, előre tisztázzák, hogv rövid ideig tartó — évi 180 munka­nap, — vajgy bizonytalan időre kötött tevékenységről van-e szó. Ennek megfelelően kell be jelen teniük önnek is és az efsz-nek is a Správa dôchodkov, Brati­slava hivatalban 8 napon belül a munkaviszony megkötését és főként azt. hogy a kettő közül milyen jellegű ez a munkavi­szony. SZOMSZÉDJOGI ÜGYEKBEN B. Gy.: Ha a nemzeti bizott­ság a szomszéd által kifogásolt, a szellőztetés biztosítása végett tervezett ablak ügyében nem döntene, főként, ha nem tudna önök között egyezséget létrehoz ni, akkor valamelyiküket felhív ja, hogy a járásbíróságon be­adott keresetijei! — megadott határidőben — kérjék a kérdés megoldását. Amíg a kérdés nem dől »1, addig a hnb az ablak nyitiís ügyében az engedély ki­adását felfüggesztheti. A bíró­ság csak akkor döntene önök számára kedvezőtlenül, ha az ablask nyitását aránytalan be­avatkozásnak lehetne tekinteni. (Lásd a polgári törvénykönyv 132. § át a VI. és VII. alap cikkelyeket). A bíróság rend szerint helyi szemle, szakértő és a hnb meghallgatása alapján dönt. Megfontolandó, hogy az ablakot nem lehetne ugyan olyan eredménnyel szellőzőrá- cäokkal helyettesíteni. CS. M.: Mivel a hnb nem ho zott ideiglenes döntést pana­sza ügyében, a polgári törvény- könyv 132. § a, valamint 417. § a 2. bek. alapján ítéletben tilthatná meg szomszédjának a logtalan beavatkozást, kötelez­hetné a megkárosított beton helyrehozására és olyan intéz­kedés megtételére, hogy a tel­kéről lefolyó víz ne öntse el az önök új pincéjét. A bíróság a már említett módon foganatosí­tott bizonyítás alapján ítéletben dönthetne, amelyet végrehajtás sál lehetne kikényszeríteni. Ajánljuk, hogy képviseletükkel bízzanak meg ügyvédet. DR. F. J. KERINGŐ ADATSZOLGÁLTATÓK Miég csak az első lépéseknél tartunk az űr­kutatás tudományos technikai eredményeinek földi alkalmazásában, de a sikerekből már kitű­nik, hogy az űrállomások és műholdak rend­szere jelentős segítséget nyújt majd bolygónk problémáinak átfogó megoldásában. A kutatási eredmények már ma is sokoldalúan hasznosítha­tók a következő területeken: — geológia (ásványelőfordulás, talajkutatás, általános geológia ismeretlen alakzatok feltárá­sa stb.); — geodéziai és térképészet (adat- és méret- pontosítás, napra kész térképtár); — vízkutatás (vízrendszerek és változásaik, föld alatti vízrendszerek feltárása, ivóvíz fel­tárás vízszennyezés és áradás jelzése stb. |; — óceánkutatás (az óceánok felmérése, bioló giája, áramlásai, szennyezettsége, halászat es ha­lászt iották irányítása); — jégkutatás (jég- és hófedettség, olvadás, gleccserkutatás, sarki jég vizsgálata); — meteorológiai (időjárás-előrejelzés, a mete­orológiai összefüggések, távprognózis-készítés kutatása); — levegőkutatás (légszennyezettség, valtozá sai és kapcsolódó hatásai); — várostelepítés és fejlesztés (lakhatósági feltételek elemzése, terjeszkedési irányok kije­lölése stb. |; — mezőgazdaság és erdészet (növényzet fel­mérése, termés felmérés, talajerózió, tűz és ha­tásai, kártevők felderítése stb.); — bányászat (új lehetőségek feltárása, kész­letbecslés, ismeretlen területek — sivatag, dzsungel stb. — felmérése); — régészet; — globális bioszféra-egyensúlyunkat zavaró vagy megbontó hatások időiben való észlelése, az ellenintézkedések eredményének és „mellék­hatásainak“ felmérése. Lenyűgözően sokrétű program, de mindez még csak a műholdak és az űrhajók által vég­zett mérési adatok alkalmazási lehetőségeinek területe. Napjainkban ugyanis az egész űrku­tatás közeledik a földi problémák megoldásához. A közeljövőben az űrkutatási eszközök összetett rendszere közvetlenül szolgálja majd az emberi­ség hétköznapi gondjainak megoldását. Egyre több erőforráskutató és adatgyűjtő műhold jele­nik meg, és tovább gyarapodik az időjárásku­tató műholdak száma. A hírközlő és műsorszó­ró műholdak mellett a légiforgalom és a tenger- hajózás navigációs problémáiban is segítséget nyújtanak a műholdnak. AUTÓPÁLYA-HIPNÓZIS Időről-időre közlemények jelennek meg az autópályákon előforduló szörnyű balesetekről, amelyek leginkább világos nappal történnek, mégpedig úgy, hogy a száguldó gépkocsi bele­rohan az előtte haladóba. Az esetek egy részében a rendőrségi vizsgálat kideríti, hogy a baleset oka a rosszul kiszámított előzés, vagy az elöl haladó hirtelen lefékezése volt. De mi az ok a fennmaradó többségnél, amikor a fékezési vagy csúszási nyomot észlelni nem lehet, a vezető teljesen egészséges, sem italos, sem túlfáradt nem volt, megszokta a műúton való utazást, a nap se vakította el, a kocsi is teljesen rendben volt — és mindezek ellenére szinte elvakultan belerohan az előtte haladóba anélkül, hogy az összeütközés elkerülésére a leghalványabb kí­sérletet tette volna? Valószínűleg a fenyegető veszélyt egyáltalán nem is fogta fel. Ilyenkor a rendőrségi jelentésben az olvasha­tó, hogy a vezető valószínűleg elaludt vagy el­merengett; ez azonban a közlekedéspszichológu­sok számára nem hangzik különösen meggyőző­en. Ha valaki, aki a műúton 110 es sebesség­gel száguld, tegyük fel elalszik vagy maga elé mered, akkor amint a gépkocsi feletti uralmát elvesztette, útvonaláról „kilő“ és jobboldalon valamin összezúzódik, vagy baloldalon a szem­bejövő forgalomba rohan; semmi esetre sem ma­rad zsinóregyenesen a pályán, miközben nagy sel>ességgel közelíti nz előtte haladót. Az előtte haladó beérése másodperceket, sőt hosszú per­ceket igényel, és egy alvó ennyi ideig nem tud zsinóregyenesen haladni. Ilyen esetekre alkalmazták az „autópálya- hipnózis" kifejezést. Bár ez sokat sejteiően és romantikusan hangzik és eddig inkább műszó volt, mint tartalmi értelem, legújabban a lélek­búvárok arra a megállapításra jutottak, hogy ezeket a baleseteket valóban a hipnotikus álla­pot egyik fajtája idézi elő. Ezekre a hipnózi­sokra a szuggesztióra való fokozott fogékony­ság jellemző: az ember tárgyakat lát, amelyek nem is léteznek, és negatív kényszerképzetek következtében nem lát és hall valós dolgokat. Az illető nem látja, aki előtte áll vagy hozzá­szól — a hipnotizált nem lát, nem hall semmit. Az ilyen állapot kialakulásához két feltétel szükséges: a „médium“ minden idegszálával összpontosítson, és semmiféle külső hatás ne za­varja vagy ki ne zökkentse. A pszichológusok véleménye szerint egy gyors, kényelmes autóban történő utazás megteremti a hipnózis feltételeit. Azáltal, hogy ezeken a inűutakon az útkereszteződések, bekötőutak, el­lenirányú forgalom előidézte veszélyek teljesen megszűntek, megszűnt egyúttal az éberség is. A kocsi akadálytalanul halad a pályán. A táj valószínűtlenné válik —, mint egy film, úgy vo­nul el előtte; a halmok és völgyek egysíkúak- ká válnak, a települések, emberek, állatok a tá­volba enyésznek. A valószerűtlenség érzését még fokozza, hogy a nagy sebességgel haladó kocsi mellett a megelőzőitek lassított filmszerűen le­maradnak. így repülnek a percek, sőt helyen­ként az órák egymás után a legcsekélyebb faradl- ságérzés nélkül, a műút halvány csíkja enyhén lebeg, és a kocsi kitűnő rugóin úgy ring, mint hajó enyhe fuvallatkor. Ezek azonban nem feltétlen álmosító ténye­zők, — csak abban az esetben, ha a vezető ki­merült volt; ha elbóbiskol, megszűnik az éber­ség, kialszik az összpontosítás. Itt azonban ép­pen a fordítottja következik be: a felszínes összpontosítás és egyhangúság nem idézhet elő álmosságot, hanem a hipnózis merev, üveges önkívületi tekintetét. Senki sem tudja megmon­dani, hogy baleset történt ennek következtében; halott utasokat nem lehet megkérdezni, és azok, akik egy ilyen katasztrófa után éleiben maradnak, sohase fogják elismerni, hogy érzék­csalódásuk volt. Ügy vélik, hogy hallucináció csak lázálomban vagy alvás közijén lehetséges.- A lélekbúvárok számos meglepő esetet gyűj­töttek össze. Az egyik utas a hosszú, egyhangú autóutazás alatt félelmetesen nagy acélszerke­zeteket és hídíveket látott a műút két oldalán anélkül, hogy szokatlannak találta volna. Egy másik több ízben parasztokat látott terménye:? szekerükkel keresztülhaladni az autópályán. Más utazók negatív hallucinációrói számoltak be; az előttük haladó járművet egyáltalán nem való­színűsítették, és csak akkor vették észre, ami­kor önkívületi állapotukból a mellettük ülők élénk kiabálása kizökkentette. Mindezek alapján a pszichológusok a követke­zőket tanácsolják: A hipnózis velejárója fokozott figyelem, teljes összpontosítás. Mindaz, ami eze­ket megzavarja, csökkenti a hipnotikus hatást. Ilyenek a műutak mentén elhelyezett nagy, szí­nes reklámtáblák, anélkül, hogy a figyelmet túl­zottan lekötnék. Bizonyos sivár, különösen unalmas útszakaszokon intő táblákat kellene el­helyezni: „Vigyázat! Hipnózis!“ feliratokkal, és kényszer-pihenőhelyeket beiktatni. Néhány szó, rövid beszélgetés is elhárítja a fenyegető ve­szélyt. A fáradtság megelőzésére egyesek erős kávét fogyasztanak; ez azonban még fokozza az összpontosító készséget és egyben a hipnózis veszélyét is. Az utazás egyhangúságát mindenképpen meg kell törni; ezért az újabb műutakat már enyhe hajtásokkal építik. Sőt külföldön egyes helye­ken útszakaszonként ún. „muzsikáló burkolatot“ fektetnek le bizonyos szögben ferdén elhelye­zett rovátkákból úgy, hogy amikor a kerekek egy megadott sebességgel átszáguldanak felet­tük, meglepő zenei hangot adnak. Most, amikor átadták a motorosoknak a ké­szülő szlovákiai autópálya-hálózat új szakaszát Bratislava és Senec között, még inkább tudatosí­tanunk kell, hogy mi is az autópálya-hipnózis áldozataivá válhatunk. (dj) A szentluártonkai „KLÍ­MA“ ipari szövetkezet hűtőberendezések gyártá­sára szakosított. Ez a kö­zép-magyarországi üzem évente csaknem 10 mil­lió forint értékű árut ter­mel, amelynek nagyré­szét exportálja. Ebben az évben egyebek között csaknem ISO db. klima- tizáló berendezést szállí­tott Csehszlovákiába. — A felvételen a légkondi­cionáló berendezések fe­lületi kezelése látható. 1975

Next

/
Thumbnails
Contents