Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-01 / 283. szám, hétfő
SZOVJET TAPASZTALATOK ALAPJÄW A CSKP XV. kongresszusa előtti munkaaktivitás egyik kiemelkedő mozgalmát kezdeményezte Lumír Sakmar elvtárs, az Ostrava Bánya Záru- bek (izemében dolgozó kilenc- ventagú vájárkollektíva vezetője. A kollektíva többek között vállalta, hogy már ez év utolsó hónapjaiban az 1976-os terv magasabb irányszámai alapján végzi a munkáját. Versenyfelhívásuk országszerte nagy visszhangot keltett. Lumír Sakmar munkacsoportjának képviselőit a múlt hét elején fogadta Miroslav Mamula, a CSKP Központi Bizottságának tagja, az észak- morvaországi kerületi pártbizottság vezető titkára. A bányászok az üzem vezetőivel együtt jelentették, hogy megvalósították a CSKP XV. kongresszusát köszöntő kötelezettségük első részét. A kollektíva nagyon nehéz természeti feltételek közepette, alacsony szénrétegben október 13-tól november 21-ig 20 847 tonna kőszenet fejtett; egy-egv vájár műszakonkénti átlagos teljesítménye elérte a 10,5 tonna szenet. A bányászkolleklí- va odiaadó munkájával az eddigi legnagyobb teljesítményt mutatta fel a bányában. A felajánlásban kitűzött eredeti célt, mintegy hétszáz tonna szén kifejtésével túlszárnyalta. A bányászok, mint már oly sokszor, ezúttal is mozgósító példát mutatnak a munkakez- deménvezésben. Arra törekszenek, hogy szocialista társadalmunknak többet adjaÄ Trioía nemzeti vállalat példamutatása A XIV. pártkongresszus, valamint a CSKP KB plenáris ülései gyakran hangsúlyozták, hogy a népgazdaság további fejlődése a munkatermelékenység növekedésétől, főleg a munkaerők racionális kihasználásától függ. Érthető tehát, hogy a tér melővállalatok dolgozói kezde- ményezően, különböző munkaversenyek szervezésével törekednek e fontos követelmény teljesítésére. Az egyik versenyt, a szovjet tapasztalatok érvényesítésével bevált szcsokini mozgalmat a Tirol« nemzeti vállalat mind a 13 üzemeljen bevezették. — A szcsokini mozgalom bevezetésével nagy kő esett le a szívünkről — mc-rklja vendéglátóm. Oldrich Fiiinger igazga tóhelyeües, — hiszen ennek a mozgalomnak köszönhetjük, hogy legnagyobb problémánk, a munkaerőhiány, nem tinik már megoldhatatlannak. A Trlola vállalat mintegy 4000 dolgozója közül — 92 százalékuk nő — a múlt évben 700, az idén pedig 722 volt szülési szabadságon. A vezető dolgozók tisztában voltak azzal, hogy a tervet a hiányzó munkaerők ellenére is teljesíteniük kell. Problémájukkal a Prágai Szakszervezeti Tanácshoz fordultak, amely a Szovjetunióban bevált szcsv '.ini m izgalomra hívta fel a figy lmüket. — Azóta is íki’üí. .'.v vagyunk a szovjet elvtársaknak a kitűnő ötletért és a szakszervezeti tanácsnak a tapasztalatok közvetítéséért — mondja Filinger elvtárs. — Megértettük, hogy a munknerőhiánnyal járó problémák csak abban az esetben enyhíthetek, ha nem érnek bennünket meglepetésszerűen, s már a terv kidolgozásakor felkészülünk rájuk. Mi a szcsokini mozgalom lényege? Az a vállalat, mely ebbe a mozgalomba bekapcsolódik, az egyének és a munkacsoportok felajánlásai majd az egyes üzemek kötelezettségvállalásai alapján a haladó munkamódszerek elterjesztésére, az újító- mozgalom továbbfejlesztésére, az újítások megvalósítására, olyan műszaki-szervezési intézkedéseket foganatosít, amelyek a munkaerőhiány fokozatos enyhüléséhez vezetnek. A vállalat már a terv kidolgozásakor arra kötelezi magát, hogy az egyre igényesebb tervfeladatokat kevesebb dolgozóval is teljesíti. Ezt az új munkamódszerek bevezetése, korszerű gépek beszerzése, s a munkaidő gazdaságosabb kihasználása is lehetővé teszi. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy például a Triola litoméficei üzemében tavaly 36 munkaerőt takarítottak meg. A félkészáru — például a férfi- és fiúingek gallér- és manzsettabetétjeinek — előre- gyártására létesített részleg a Hradec Králové-i üzemben 3 munkaerő megtakarítását ered ményezte. A korszerű technológia és a jobb munkaszervezés eredményeként a louny üzem 24 dolgozóval csökkentette a létszámot. Az újítási javaslatoknak a kisebb műszaki-szervezési intézkedéseknek és a dolgozók kezdeményezésének köszönhető rz is, hogy az egyes üzemekben további 44 dolgozó munkája vált nélkíilözhetővé. Tapasztalataikat másokkal is megosztják A vállalat gazdasági vezetői kedvező tapasztalatainak alapján tehát a megnövekedett és állandóan fokozódó feladatok kevesebb munkaerővel is teljesíthetők, sőt túlszárnyalhatok. A Triola n. v. példáját ma már ruházati iparvállalatok is — a Pragodév, a tfebofti Otavan és a prostéjovi Konfekciős Üzemek — követik. Ezekért a kiváló gazdasági eredményekért és a szcsokini mo'V'alom sikeres tér jesztóséért a szövetségi kormány oklevéllel, az FSZM pedig Vörös Zászlóval tüntette ki a vállalatot. A munkaerő-megtakarítás azonban más előnyökkel is jár. Például a munkabéradó-kedvez- ményben részesülő vállalat az így megtakarított összeget, amely a múlt évben meghaladta az 1 millió 700 ezer koronát, terven felüli beruházásokra fordította. A megtakarított munkabérek egy részével a jó eredményt elérő üzemek szabadon gazdálkodhatnak. A fennmaradó részt pedig a vállalat igazgatósága jutalomként azok között osztja szét, akik kezdeményezésükkel és jó munkájukkal a jövő évi feladatok teljesítésének biztosításához hozzájárulnak. Harc minden centiméterért A jó eredmények feltétele természetesen a dolgozók kezdeményezése is. Az üzemekben nyilvántartott 70 szocialista munkabrigád közül 19 már elnyerte a címet. A brigádokban 1042 dolgozó — ebből 1003 nő — vetélkedik egymással a jobb munkaeredményekért. Jelszavuk: a munkatermelékenység fokozása, az önköltség csökkentése, aminek az anyaggal való takarékoskodásban is meg kell nyilvánulnia. Az anyagnak azt a részét ugyanis, amelyből az elasztikus fehérnemű készül, az NSZK-ból hozzák be. Igyekezetüknek köszönhető, hogy az évente feldolgozásra kerülő több kilométernyi hosszú anyagból a megtakarítások néhány millió koronára becsülhetők. A jelentős megtakarításokban nagy része van a vállalat 10 racionalizációs brigádjának is, amelyek főleg a korszerű technikával és a jobb munkaszervezéssel kapcsolatos problémák megoldásával járulnak hozzá az eredmények eléréséhez. — Ez azonban nem jelenti azt. hogy már egyenesben vagyunk — jegyzi meg az igazgatóhelyettes. — A nehézségeket többnyire a szállítóvállalatok okozzák. Az anyag minősé- E;e sem éri el minden esetben a kívánt színvonalat. Ehhez járulnak a rendszertelen szállítások, ami a hazai gyapotfeldolgozó üzemeknek és a kötőipari vállalatoknak a bűne. Ezzel a fegyelmezetlenséggel gyakran veszélyeztetik a Triola n. v. tervfeladatainak teljesítését. A vállalat termékei iránt mind a hazai, mind a külföldi piacon állandó az érdeklődés. Legjobb vevőjük a Szovjetunió, de a többi szocialista ország, valamint az NSZK, Ausztria és más nyugati országok is nagy becsben tartják az üzemek fi« nőm férfiingjeit, női fehérneműjét és ágyneműjét. Valamennyien az igények ki- / elégítésére, vállalatuk jó hírnevének öregbítésére törekszenek, ami különösen Ilyenkor, a karácsonyi vásár időszakában jár sok gonddal. A megnövekedett kereslet nem éri készületlenül a dolgozókat, hiszen az idei tervet 7 millió korona értékű áruval túlszárnyalták. Az 1976. évi tervjavaslat jóváhagyását követően, a dolgozók felajánlásai alapján, a Triola üzemei további kötelezettségvállalást tesznek, hogy a szcsokini mozgalom keretében még több munkaerőt takaríthassanak meg. KARDOS MARTA A Meopta Bratislava a 6. ötéves tervben főleg reprográfiai berendezéseket fog gyártani. A vállalat dolgozói már most tökéletesítik az eddig gyártott Costar reprográfiai berendezést, amelyen húsz alkatrészt hagynak ki a műszer minőségének romlása nélkül. Ezzel harmadrésznyivel csökkentik a gyártási időt és egyszerűsítik a berendezés kezelését. [A CSTK felvétele} Recesszió Japánban Egy nemrég közzétett jelen-* tés szerint októberben több mint 1200 japán vállalat ment csődbe. A havi átlagot tekintve ez a legnagyobb szám a második világháború óta. A csődbe jutott vállalatok száma megközelítette a tízezret, és az év végéig minden valószínűség szerint eléri a tizenkétezret. Ezek zöme olyan kis és közép- nagyságú vállalat, amelynek alaptőkéje nem haladja meg a tízmillió jent. A csőd szokatlanul nagy arányát a gazdasági szakértők a tartós gazdasági recesszióval magyarázzák. A csődök száma a legmagasabb volt az építőiparban, do kiterjedt olyan korábban virágzó iparágakra is, mint a repülőgyártás, a hajógyártás és a vegyipar. A francia acélijpar is csökkenti beruházásait Az elhúzódó recesszió arra kényszeríti a francia acélipart, hogy távolabbi időre halassza el a tervezett nagy beruházásokat. A nehéz gazdasági helyzet egyik következménye, hogy 2—3 évvel el kell halasztani a Fos-sur-Mer-i nagy acélipari kombinát tervezett fejlesztésének második szakaszát. Eredetileg azt irányozták elő, hogy 1979-ig megkétszerezik a gyár termelését, és elérik az évi 7 millió tonnás kibocsátási szintet. A jelenlegi helyzetben azonban a gyár csak 50 százalékos kapacitással működik, s a beruházások második szakasza 1931—82 előtt nem lép üzembe. Szovjet vasércexiport Lengyelországba A Stalexport lengyel és a Szojuzpromexport szovjet külkereskedelmi vállalat képviselői Katowicében aláírták az 1970. évre vonatkozó vasércszállítási szerződést. A lengyel kohászat a jövő évben 13 millió tonna vas-, mangán- és krómércet kap a Szovjetunióból, ami mind mennyiségben, mind minőségben fokozottabban biztosítja az ország belföldi szükségleteinek fedezését. A beérkező érc egy részét a szovjet segítséggel épülő Huta Katowice acélmű dolgozza fel, amelynek részleges üzembe helyezésére jövő év végéig kerül sor. JÖ BARÄTOK KÖZÖTT Az ország népének érdeklődése az elmúlt héten párt- és kormányküldöttségünknek a Szovjetunióban tett hivatalos baráti látogatására irányult. A legmagasabb szintű csehszlovák küldöttség Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkáré nak, köztársaságunk elnökének vezetésével öt napot töl tött a Szovjetunióban. Hazánk képviselőit a legfelsőbb szovjet párt- és állami szervek hívták meg. A napilapok, a televízió és « rádió közvetítésével állampolgáraink közvetlen figyelemmel kísérhették küldöttségünk útjának minden jelentős állomását, s szemtanúi lehettek az őszinte szeretet és igazi barátság megnyilvánulásának, amellyel képviselőinket a szovjet nép elhalmozta. Jelentős évben és időszakban került sor párt- és állami vezetőink szovjetunióbeli látogatására. Ez még inkább kiemeli a szovjet emberekkel és vezetőkkel való találkozásunk fontosságát. Az idén emlékeztünk meg arról, hogy a szovjet nép hős fiai vérük hullatásával harminc évvel ezelőtt szabadították fel hazánkat a fasiszta rabiga alól. Most lesz öt éve, hogy aláírtuk az új csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amelv ugyanúgy, mint az 1943-ban megkötött szerződés, biztonságunk alkotó munkánk és jövőnk szilárd kezessége. Most folynak hazánkban a csehszlovák— szovjet barátság hónapjának rendezvényei, melyek még közelebb hozzák népünkhöz a szovjet emberek életét, erősítik népeink kapcsolatait, szövetségét, együttműködését. A mostani napokban Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagjaival együtt az egész ország népe a CSKP XV. kongresszusára készül, melynek tárgyalásai messzeható jelentőségűek lesznek fejlett szocialista társadalmunk további építése szempontjából. Hasonló lelkesedéssel készülnek a szovjet kommunisták és a többi dolgozók az SZKP XXV. kongresszusára. Gustáv Husák elvtárs küldöttségünk látogatásának első napján a Kremlben tartott fogadáson mondott pohárköszöntőben hangoztatta, hogy népünk a harminc év tapasztalatai alapján ismételten megbizonyosodik róla, hogy sikerei elképzelhetetlenek lenPÉLDÄJUK MOZGÓSÍT nének a Szovjetunióval való együttműködés, a mindenkori szovjet segítség és támogatás nélkül. Ezért óvjuk és szüntelenül fejlesztjük a testvéri kapcsolatokat, melyek a csehszlovák és a szovjet kom- ‘ munisták szilárd harci szövetségén, a közös oszlalycé- lokon, s a marxista—leninista, internaciontalista elveken alapulnak Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a fogadáson elhangzott Dohár köszön lő jé ben mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az utóbbi években tovább szilárdultak az SZKP és a CSKP testvéri kapcsolatai. A jelenlegi társadalmi fejlődés valamennyi kérdésében azonos nézeteket vallottunk és vallunk. Pártjaink a szocialista internacionalizmus alapján, népeink érdekében a szocialista közösség és a nemzetközi kommunista mozgalom szilár- dulása érdekében, a béke és a népek biztonsága érdekében oldják meg ezeket a kérdéseket. Ennek az egységnek a gyökereit, a közöttünk kialakult őszinteség, bizalom és egyenjogú elvtársi együttmüködés légkörének a forrásait méltán látjuk pártjainknak a marxizmus—leníiv'zmus esz - méihez való hűségében, országaink és népeink érdekeinek azonosságában, megbonthatatlan osztályszolidaritásunkban — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. A csehszlovák—szov jet barátság lelkes hangulatú, feledhetetlen légkörű ünnepévé vált küldöttségünk találkozása a leningrádi Kirov gyár dolgozóival. A nagy forradalmi múltú üzem dolgozóinak nagygyűlésén a csehszlovák küldötteket köszöntő tapsvihar és éljenzés közben ütemesen visszhangzó „druzsba“ szó a szovjet embereknek Csehszlovákia népe iránti őszinte barátságát és szere- tetét fejezte ki. Hazánk állampolgárainak véleményét tolmácsolta a nagygyűlésen mondott beszédében Gustáv Husák elvtárs, amikor hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióhoz fűzdő szilárd szövetségünkben, barátságunkban, együttműködésünkben és a szocialista világközösséghez tartozásunkban látjuk a biztosítékát annak, hogy továbbra is sikeresen teljesíthetjük majd a fejlett szocialista társadalom építésének programját. nak annál, mint amennyire az eredeti tervfeladatok számítottak. S hogy a jó példa követőkre talál, azt az a tény is mutatja, hogy az észak- morvaországi kerületben a Sakmar-kollektíva versenyfelhívását már több mint ötezer munkakollektíva fogadta el. A kezdeményező munka eredményének további szép példájáról olvashattunk a héten a szlovákiai napilapokban. Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tágja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára és Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke fogadta a trebišovi járás és Bardejov város párt- és állami szerveinek képviselőit. A küldöttek jelentették, hogyan valósították meg a trebišovi járás és Bardejov dolgozói a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozataiból eredő feladataikat. A trebišovi járásban a lakosság munkakezdeményezésének eredményeképpen az ötödik ötéves terv irőszakában eddig fél- milliárd korona értékkel teljesítették túl a feladatokat. 1970-hez viszonyítva 1975-ben az ipari termelés növekedési ütemének indexe 194,2, a mezőgazdasági termelés pedig öt év alatt 34,9 százalékkal növekedett. Hasonlóképpen a bardejoviak is jelentősen túlszárnyalták a kitűzött feladatokat. A trebišovi járás és Bardejov képviselői egyúttal ismertették a központi szervek felhívására vállalt kötelezettségeket. (gál)
