Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-16 / 296. szám, kedd

A CSKP mai politikájának fő jellemvonásai VÁLASZ OLVASÓINKNAK Munkajogi ügyekben (Folytatás az 5. oldalról) Sére. A válságban azonban egy­ségbontó tevékenységükkel, amely gyengítette Csehszlová­kia és a szocialista országok baráti és szövetségi kapcsola­tait, megbontották a szocialista világ e^ypégét és megszilárdí­tották a kapitalista országok uralkodó köreinek azt a remé­nyét, hogy sikerül revideálniuk a második világháború eredmé­nyeit. A Helsinkiben aláírt zá­róokmány történelmi jelentősé ge éppen abban rejlik, hogy íügzni az európai államok ha­tárainak sérthetetlenségét, vagy­is a második világháború ered­ményeit is. Ma már kétségtelen, hogy az antikommunizmus és a sz*'/jetellenesség hulláma, ame­lyet a reakció a szövetséges csapatok bevonulásával kapcso­latban szított, elhalasztotta a feszültség enyhítésére és az együttműködésre vonatkozó tár­gyalásokat. Nyilvánvaló, hogy a kapitalista világ uralkodó kö­rei nem azért egyeztek bele a tárg/alásokba, mert a szocia­lista világközösséget gyenge partnernek tartják, hanem azért, mert kénytelenek voltak respektálni egységét és erejét, s le kellett mondaniuk a kato­nai konfrontációra vonatkozó terveikről. A jobboldalt nem akadályozta a NATO-ban tömö­rült imperialista országok csa­patainak jelenléte nyugati ha­táraink közelében, s tevékeny­ségük a Varsói Szerződés test­véri szövetséges hadseregei el­len irányult. Már ez a tény is arról árulkodik, hogy politikai platformjukban teljesen kifor­gatták az alapvető társadalmi értékeket, elárulták nemzeti és állami érdekeinket, amelyek nem biztosíthatók másképpen, mint a szocialista világközösség ereiének és védelmi képességé­nek állandó megszilárdításával. Ma jogos büszkeséggel állapít­hatjuk meg, hogy hazánk újból a szocialista világ elválasztha­tatlan része, s jelentősen hoz­zájárul a szocialista országok békeoífenzívá jához. Mint ismeretes, a jobboldal egyes képviselői panfletjeikben szívesen a volt párttagok vala­milyen egységes csoportja kép­viselőinek tüntetik fel magú kát, akiket állítólag az kapcsol össze hogy megkárosította őket a társadalom irányító struktú­rájának megtisztítása. Termé­szetesen a konszolidálás folya­mata szükségszerűen azt jelen­tette, hogy sok volt párttag tá vozott a gazdasági, az állami és a közéleti funkciókból, ame­lyekbe annak idején a párt je­lölte őket. Azok, akik nem a társadalom irányító struktúrá­jában dolgoztak, és ők vannak többségben, többnyire nem vál­toztatták meg munkahelyi be­osztásukat. Utóvégre minden állampolgárunknak lehetősége volt és lehetősége van, hogy bekapcsolódjon a társadalmi élet különböző területein a po­zitív építőmunkába. Sok félre­vezetett és becsapott ember már régen megértette állásfog lalásának helytelenségét és őszintén, becsületes munkával próbálja helyrehozni hibáit és tévedéseit. A jobboldali képvi­selők szócsöveinek az az állítá­sa, hogy a volt párttagokból egységes „ellenzéki“ csoport alakult ki. nagy hazugság. An­nak idején a jobboldal ilyenek­ből ragasztgatta össze politi­kai platformját. Más szavakkal: egyes tábornokok maradtak, s azt a látszatot akarják kelteni, hogy még parancsolgatnak, pe­dig már régen nincsen hadsere­gük. Természetesen észre kell ven­nünk azt a tényt, hagy a jobb­oldali és szocialistaellenes erők bomlasztó tevékenysége mélyen érintette sok család sorsát, amelyeknek tagjai a nacionalis­ta szenvedélyek hatása alá ke­rültek. sőt egyesek elhagyták hazánkat is. Sokan azonban törvényszerűen felvetették a kérdést, ki felelős szerencsét­lenségükért. a nagy megráz­kódtatásokért. Tanulságokkal összhangban már meg is talál­ták a feleletet: a jobboldali szo­cialistaellenes erők tömbje, amely az ellenforradalom halá­los szorításába juttatta orszá­gunkat. Milyen mélyen megve­tik a valóságot azok az embe­rek, akik abban bíznak, hogy továbbra is élvezhetik azok bi­zalmát, akiknek szerencsétlen­ségéért ők felelősek! A CSKP KB .1970 decemberi ülésén jóváhagyott dokumentu­mok történelmi jelentősége töb bek között abban rejlik, hogy megindokolták a mély társadal­mi válság leküzdésének mód­szerét. Pártunknak és társadal­munknak a mély sokoldalú válság leküzdésére irányuló te­vékenységében a Gustáv Husák által vezetett pártvezetőség ér­demeként teljes mértékben ér­vényesült és bevált a politikai megoldás és a politikai mód­szerek. Ez azon a módszeren alapszik, amely szerint a hely­zet megoldásának fő eszköze a tömegek megnyerése a munka ra, az építőprogram megvalósí­tására. A pártvezetőség aljból in­dul ki, hogy a lakosság széles tömegeinek nem volt és nem is lehet érdeke a bomlasztó te vékenység, a társadalmunk szo­cialista átépítése eredménye­ként megszületett alapvető ér­tékek tagadása, hanem ellen­kezőleg, érdeke ezek további fejlesztése. A tömegek megnye­rését többek között az feltéte­lezte, hogy helyesen megmagya­rázzuk a társadalmi válság okait és megindokoljuk a kive­zető utakat. A párt marxista— leninista erői óriási meggyőző kampányt indítottak, amely reá­lis eredményekhez vezetett ab­ban, hogy egyre több ember a saját tapasztalatai alapján győ­ződik me« az új pártvezetőség politikájának helyességéről. A párt ebben a tevékenységében kihasználta tapasztalatait és to­vább fejlesztette Gottwald is­mert jelszavát: „Arccal a töme­gek felél“ Az intenzív politikai nevelő- és meggyőző munka, a tömegek megnyerése az építő- program támogatására a CSKP politikájának állandó jellemvo­nása lett. Természetesen az éleit nem volt és nem is lehet olyan egy­szerű, hogy minden problémát csak megnyeréssel, meggyőzés­sel, adminisztratív intézkedések A w alkalmazása nélkül oldhassunk meg. Pártunk politikájában ezek azonban nem jelentették és nem jelentik a legfontossabbat. A válság politikai megoldásá­nak jelentősége abban rejlik, hogy lehetővé tette a szektás hozzáállások elkerülését, mivel ezek túlbecsülték az adminiszt­ratív hatalmi hozzáállások jelen­tőségét. nem értékelték a türel­mes, átgondolt politikai neve­lőmunka jelentőségét, az átgon­dolt építőprogram kidolgozásá­nak szükségszerűségét és azt, hogy megnyerjük teljesítésére a dolgozók széles tömegeit. A szektás hozzállások, irányzatok és hangulatok állandó leküzdé­se a pártpolitika tartós, állandó jellemvonása lett. A sokoldalú társadalmi vál­ság okozta problémák politikai megoldása, megerősítése és el­mélyítése szempontjából nagy jelentőségű volt a pártegység időszerű kérdéseiről elfogadott Határozat. Megindokolta annak szükségszerűségét, hogy fel kell újítanunk és meg kell szi­lárdítanunk a pártegység esz mei és taktikai egységének le­nini értelmezését, mint az ak­cióképesség feltételét. Elítélte a kispolgári radikalizmust, tü­relmetlenséget és csoportosu­lást. Fokozatosan teljes mérték­ben felújult a pártegység he­lyes értelmezése, pártunk a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom internacionalista egységének elválaszthatatlan része. A pártban újból egy köz­pont alakult ki — a központi bizottság —, amely meghatároz­ta az összes szerv, szervezet és párttag számára a kötelező el­járást. A dokumentum központi gondolatait teljes mértékben megerősítette az eddigi gyakor­lat, és érvényesülnek a CSKP mai politikájában. A párt eszmei, szervezeti és akcióegységének állandó meg­szilárdítása a marxizmus—leni­nizmus alapján továbbra is dön­tő feltétele az igényes építő­program sikeres megvalósításá­nak. A Tanulságok pártunk jelen tős hozzájárulását jelenti az egész nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalataihoz. A testvérpártok túlnyomó többsé­ge pártunk drágán megfizetett tapasztalatai általánosításának tekintette ezt a dokumentumot, s ezek a tapasztalatok, tekin­tettel a kommunistaellenes erőknek Csehszlovákiában hasz­nált módszereire és taktikájára, általánosan érvényesek. A bo­nyolult társadalmi válság meg­oldásának módja sok testvér­párt számára ösztönzést jelen­tett saját tevékenysége módsze­reinek tökéletesítésére. A CSKP KB 1970 decemberi ülésén jóváhagyott dokumentu­mok teljes mértékben érvénye­sülnek pártunk mai politikájá­ban. Rögzítik népünk építő tö­rekvésének alapelveit. Az el­múlt öt év egyértelműen meg­erősítette helyességüket és idő­szerűségüket. Ma is, amikor a párt és vele együtt az egész társadalom a CSKP XV. kong­resszusára készül, fejlett szo­cialista társadalmunk további előrehaladása időszerű problé máinak megoldására ösztönöz­nek. Sz. L.: Az új fizetési rendszer bevezetésével bérosztálya ugyan alacsonyabb lett, fizetése vi­szont valamivel magasabb. A régebbi fizetési előírások és az űj rendezés ideje alatt is ugyanazt a munkát végzi. Kér­di, nem rövidítették-e meg az új besorolással? ön, mint csökkent munkaké­pességű végzi a raktárosi mun­kát a már említett változott fi­zetési osztályban. Azáltal, hogy a fizetési osztály a bérrendezés következtében megváltozott, önt tényleges kár nem érte, és ezt nem is sérelmezheti. A fizetés a végzett munka meny- nyisége és minősége, a képesí­tés és egyéb mutatók szerint a mindig érvényes fizetési hirdet­mény, esetleg a hirdetményt ki­egészítő kollektív szerződés szerint jár. Ha a fizetési hirdet­mény szerint a megfelelő osz­tályba osztották be, nem kérhe­ti ennek orvoslását. Megjegyez­zük, hogy a dolgozó fizetésé­nek megáilapítása a munkaadó F. Z.: Az Állami Biztosító a közlekedési előírások szerint felelős károkozó felelősségbiz­tosítása alapján térítette meg a javítás költségeinek nagy ré­szét. A különbözet az űj karosz- széria magasabb értékében rej­lik. Ha esetleg (egy éven belül a káresettől számítva) perelné a károkozó karambolozót, nem biztos, hogy sikert érne el, mert a polgári törvénykönyv 442. § -a értelmében csak a tényleges kárának megtérítésé­re lett volna igénye. Sok eset­ben a karosszéria-javítást nem vállalat kizárólagos hatásköré­be tartozik. B. M.: A2 efsz döntése ellen, hogy a „hűségpénzt“ kedvezőb­ben állapították meg olyan ta­gok esetében, ahol minkét há­zastárs az efsz tevékeny tagja, nem lehet jogorvoslattal élni. Esetleg a szövetkezeti demok­rácia szellemében a taggyűlés állásfoglalását és döntését kér­hetné. R. E. Az ön alacsonyabb nyugdíját azon az alapon emel­ték fel a havi 630 koronáról 900 koronára, mert nyugdíját tekintették fő megélhetési for­rásának mindkettőjük számára, Abban az esetben, ha a nyug­díjas évente 60 munkanapnál többet dolgozik, az emelést tő­le megvonják. 70. életévének betöltése után esetleges mun­katevékenységét az előírások már nem korlátozzák. Nem bün­tetésről, hanem az említett ok­ból való megvonásról van szó. Hasonló intézkedést tartalmaz az új törvény 42. §-ának 4. be­kezdése is. lehet másként megoldani, mint űj típusú, drágább karosszériá­val. Az így keletkezett többletet — anyagi előnyt — már ön kö­teles viselni. K. M.: A régebbi, 1964/103. és az 1964/104 sz., valamint az újabb, 1975. január 1-től érvé­nyes 1974/103 és 1974/106 sz. földadótörvény értelmében a 25 juh tartásából és a gyapjú el­adásából származó bevételét három évre visszamenőlegesen jogosan adóztatták meg az ún földjövedelmi adóval. Dr. F. I. Nyugdíjügyekben M. J.: Az új társadalombizto­sítási törvénynek az előírá­sa, amely nem korlátozza az öregségi nyugdíjat a III. mun­kakategória számára a havi át­lagkereset 60 százalékára a nyugdíjigény megnyílásának időpontjában, nem vonatkozik a korábban megállapított járadé­kokra. Ezt az új törvény 137. §-a önt illetően is „reparálja“ bizonyos mértékben az 1975. de­cember 31-i állapot szerint fo­lyósított nyugdíjemelés alapján. Ez az emelés — tekintettel ar­ra — hogy az ön nyugdíját 1974-ben állapították meg, 145 korona lesz, tehát az ön új (adómentesJ öregségi nyugdíja 1397 korona lesz. P. E.: Mivel ön nyugdíjigé­nyének megnyílása után meg­szakítás nélkül nyugdíjának fo­lyósítása nélkül tovább dolgo­zott és még dolgozik, igényel­heti, hogy öregségi nyugdíját az új törvény 152. §-a alapján számítsák ki, éspedig a tényle­ges nyugállományba való lépé­se előtti utolsó 5, vagy 10 év átlaga alapján. A nyugdíjigény­nek megnyílása és a tényleges nyugdíjba lépés közti kb. 5 év után a havi redukált átlagkere­set 4 százalékával, tehát össze­sen 20 százalékkal emelkedik majd nyugdíja. Nyugdíját való­színűleg a 2223 korona redu­kált átlagkereset 67 százaléká­nak összegében, azaz kb. 1941 korona összegben fogják meg­állapítani. Ha még tovább dói’ gozna nyugdíjának folyósítása nélkül, 1976. január 1-től öreg­ségi nyugdíja redukált átlagke­resetének 7 százalékával emel­kednék évente. CA jeligére: Mivel öt gyer­meket nevelt fel, a régi és az új nyugdíjtörvény értelmében 53. életévének betöltésével sze* réz majd igényt öregségi nyug­díjra. Ha csak a gyermekek születési adataiból indulunk ki és kizárjuk az egymást fedő időket ott, ahol a gyermekek születése között nincs 3 év idő­köz, összesen 13 év és 6 hónap pótidőt szerzett a gyermekeiről azok hároméves koráig való gondoskodás címén. Ha a kér­déses idő részben munkavi­szony ideje is, az egymást fedő időt természetesen szintén csak egyszer lehet számítani. H. J.: Arra való hivatkozás­sal, hogy férje nyugdíjas és ön a rossz egészségi állapota alap­ján teljesen rokkantnak számít, a járási nemzeti bizottság Jára­dékosztályán az új törvény 43. §-ára való hivatkozással fele­ségjáradék iránt folyamodhat. Ez a járadék önkéntes juttatás, amelyre senkinek sincs jogigé­nye. A járási nemzeti bizottság valószínűleg abból fog kiindul­ni, hogy 1976. január 1-től fér­jének nyugdíját már önre való tekintettel is valszónűleg 1100 koronára fogják emelni, ha a nyugdíj létfenntartásuk főfor­rása. Családjogi ügyeikben K. L.: Az érvényes családjogi törvény 62. §-a értelmében a legfelsőbb ügyész társadalmi érdekből a törvényes határidők elmulasztása után (6 hónapon belül attól az időponttól számít­va, amikor az apa tudomást szerzett a gyermek születésé­ről, illeve 6 hónap attól az idő­ponttól számítva, ha a szülők közös megegyezéssel állapítot­ták meg, hogy ki a gyermek apja) keresetet adhat be az összes érdekeltek ellen, hogy a fentiek értelmében a gyermek nem származik az apától. A ke­reset beadására azonban senki­nek sincs jogigénye. Az apaság megállapítása iránti perben jogerős ítélettel meghatározott apa csak rendkívüli jogorvos­lattal, az ítélet jogerőre emel­kedésétől számított 3 éven be­lül adhat be perújítási kérel­met főként új bizonyíték alap­ján, vagy ugyancsak három éven belül kérheti, hogy a Leg­felsőbb Ügyészség adjon be tör- vénysértési panaszt a sérelme­zett ítélet ellen, ön ezeket a határidőket már elkéste és semmit sem tehet már. Sz. J.: A családi törvénykönyv 99. §-a és a polgári törvény- könyv 163. §-ának 1. bek. ér­telmében a nyugállományba lé­pésével kereseti viszonyaiban beállott lényeges változások alapján — a bekövetkezett ilyen változásoktól számítva — kérheti, hogy a bíróság módo­sítsa az ön tartási díját elvált feleségével szemben. Sz. K.: A bíróságon folyamat­ban levő tartási perben a bíró­ság az ön egészségi állapotát és munkaképességét illetően nyilván orvosszakértő vélemé­nyét kérte ki, mivel férje kifo­gásolta az ön által beadott or­vosi bizonyítvány tartalmi he­lyességét. Az ügy tárgyalását a bírósági irodában esetleg az ügyet vezető bírónál sürgetheti. Ha az eljárás még hosszabb ideig elhúzódna, kérheti, hogy a bíróság legalább ideiglenes intézkedéssel (predbežné opat­renia) kötelezze férjét tartásdíj fizetésére. Különböző ügyekben A Chvaleticei Villanyerőmű építkezésón, amely az ötéves terv egyik kiemelt l)eruf>rfr/fsi akciója, az építőipari szervezetek lépést tartanak az ütemtervvel. A kormány által kitűzött határidőket nemcsak teljesítik, hanem az 1. számú részleg építésénél az ütemtervhez mérten ötnapos időelőnyre tettek szert. Feladataik példás teljesítésével köszöntik a CSKP közelgő XV. kongresszusát. /. Sourek, CSTK, felvételén a kotrógép földmunkát végez.

Next

/
Thumbnails
Contents